Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-05 / 273. szám
1982. október 5., kedd Dunántúlt napló 3 A komlói központi gépüzemben tengelyt készít a hidromotorokhoz Torma Zoltán a sokszög-esztergapadon. Erb János felvétele A liászprogramra készül a szénbányák komiéi gépüzeme Magasabb színvonalat ér el a karbantartás A kanadai légitársaság óriás Lockheed gépe, augusztus 22-én 13 óra 55-kor szállt fel a zürichi repülőtéren, s a helyi zónaidő szerint aznap 15 óra 02-kor érkezeit Montreálba, fedélzetén öttagú MÉM-dele- gációval. Az Atlanti-óceánon óikéit csoporttal két baranyai agrármérnök lépett a Föld második legnagyobb agrártermelő és exportáló országának földjére; dr. Tarcsay Imre, a Baranya megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának termelési csoport, vezetője és dr. Joó József, a Szentlőrinci Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese. Ha egy földrésznyi országról van szó, a kérdést nyilván azzal kell kezdeni, merre jártak Kanadában? Mit láttak, s mit hoztak haza a tarsolyukban? Baranyai kitekintés Sikeres üzleti és szakmai út Kanadában Olcsó uetőburgonyát hozunk be Minél hamarább megfelelni a liászprogram magas műszaki követelményeinek. Ez a legaktuálisabb feladat a Mecseki Szénbánya Vágatat 400 fizikai dolgozót alkalmazó komlói központi gépiizemében, ahol olyan háttéripari bázist akarnak kialakítani, amelynek a munkájában fokozatosan a saját gépgyártás kerül előtérbe, miközben a bányagépek rendszeres karbantartásáról sem mondanak le. Az utóbbi a hagyományos és legfontosabb profil, vállalati szinten legalább félmilliárdos gépállományt érint. Már most a liászprogram szellemében folynak a műszaki erőfeszítések, hisz a fejtésekbe egyre több gépre van szükség, s nem mindegy, hogy azt önerőből állítják-e elő, vagy drágán vásárolják külföldről. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a jelenlegi helyzetben komolyabb beruházás igénybe vétele nélkül mire képes az idén egy évtizedes gépüzem: felkészült-e a nem is oly távoli műszaki váltásra. Az önállósulás is jelezte, hogy bizonyos szinten érettek a műszaki célkitűzések teljesítésére. Gyorsan megszületett a Mecsek aknarakodó, az első és legjelentősebb saját vasszerkezeti termék, amely 5—6 berendezésből áll, bármelyikből legyártják a kívánt mennyiséget a megrendelőnek, elsősorban a szén- és bauxitbányáknak. Hamarosan országos hírnévre tett szert. A fiiss újdonságot, a hidrogén- generátort belső használatra fejlesztik ki a sújtólég-veszé- lyeztette bányarészekbe. Ameny- nyiben sikeresen vizsgázik, a villamosnyomaték-motort váltja fel. A takarékosság mellett az üzembiztonság volt a legfontosabb érv a kialakításában, ugyanis a vízgőz aligha fog robbanást előidézni. Kétségbevonhatatlan, hogy a műszaki továbblépés perspektíváját a sajáterős gépgyártás jelenti, mégha kevés is az eddigi példa, vagy csak nagyfokú kooperációval lehetséges. Ami nem elítélendő, még akkor sem, ha a munkásállomány 85 százaléka magasan képzett szakember, vagy az ötvenmil- liós géppark fejlettsége olyan szintet ér el, hogy kezd alkalmas lenni a finom hidraulikai és pneumatikái munkák ellátására. Az együttműködés szerteágazó, nagy hasznot hoz, tudniillik a 8—10 milliós nyereségnek több mint a fele ebből származik. (A termelési érték 150 millió forint.) Bár, ha a tíz évvel ezelőttihez vizonyít- juk, jóval kevesebb a kooperációs kapcsolat, de most is neves cégeket említhetünk meg e sorban, mint az Egyesült Izzó nagykanizsai gyárát, a Sopiana Gépgyárat, a Mofát, a Szellőző Művek mázaszászvári üzemét, a pécsi Mechlabort, az Országos Kutató és Fúró Vállalat komlói üzemét, a Zsolnay Gyárat, számos tsz-t, így az apar- hantit, újpetreit és a bogádit. A Zsolnayhoz több éves keret- szerződés köti az üzemet. A kooperációkkal jelerrtőts műszaki tapasztalatra tettek szert a komlóiak: megtanulták egyebek között az import alkatrészeket teljesen házierőből pótolni. A negyvenféle bányaberendezés javításához csak így tudják megszervezni az al- kat rész utánpótlást. Eközben magas szintet ért el a hőkezelés, a hegesztés és az anyag- vizsgálat, aminek eredménye, hogy nélkülözhetetlennek tűnt NSZK-alkatrészeket is helyettesítenek. Emellett megnőtt a gépek élettartama, főleg a bó- nyamozdonyok és a kőzetfúró eszközök esetében. Általános lett, hogy egy drága mozdony legalább negyedszázadot leszolgáljon, komolyabb zavar nélkül. A technikai tapasztalat- szerzést segíti a Dél-Dunántúl- ra kiterjedő szolgáltatási rendszer, amelynek keretében fogaskereket gyártanak, köracélt darabolnak, lemezt vágnak, hajlítanak, acélsodronykötelek, daruk, biztonsági hevederek terhelési próbáját végzik el. Várható, hogy a fenti lehetőségek beszűkülnek, ahogy a bányagépgyártás, a karbantartás egyre jobban előtérbe kerül, és az üzem műszaki, szakmunkás-kollektívája e két profilból igyekszik a legtöbb nyereséget kihozni. A változást sejteti a karbantartás-javítás szalagrendszerű sorainak folyamatos kialakítása, amelyhez Kossuth-bányán helyet kapott az üzem. A jövő évtől az új technológiai sorokon javítják az önjáró SOW-okat, valamint a hidraulikus könnyűfémtámo- kat: gyorsabban és olcsóbban. Csuti János Új szerelőműhelyt alakított ki a Szigetvári Ipari Szövetkezet. A képen a műhely dolgozói elektrofilter-körbejárót készitenek. fl Szigetvári Építőipari Szövetkezet Vasipari hiánycikkeket pótolnak C sak drukkolhatunk a negyedszázados Szigetvári Ipari Szövetkezetnek, egykori nevén Építőipari Szövetkezet, hogy a január 1-vel megkezdődött profiltisztítást mihamarább sikerrel fejezze be. Reméljük, a 200 fős kollektíva nemcsak nevet változtatott, de képes lesz az új, elsősorban gépipari feladatok teljesítésére. Nagy tétről van szó, hisz ilyképpen akarják a lakásépítés okozta veszteségek sorozatát lezárni. Többen kiléptek, amikor hallottak a név- és profiIváltozta- tósról. A kőművesek zöme önálló gazdasági munkaközösségbe tömörült, a létszám majdnem harminccal csökkent. Zavart nem okozott, ugyanis épp a lakásépítéssel hagyott fel a kollektíva, mert műszaki felkészültségben, szakképzettségben elmaradt a Szigetvárra és környékére mindinkább betörő BÉV, s a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat színvonalától. Az is igaz, hogy már január elseje előtt szerették volna az építőipari tevékenység gondjait megszüntetni, de a megoldást akkor is az ipari munkában látták, amelynek révén nyereséghez kívántak jutni. A vasipari együttműködés formái tehát korábban kialakultak. A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnak anyagmozgató eszközöket, egyajtós szerszámszekrényeket kezdtek gyártani, de tsz- megrendelőknek szállítottak nyílászárókat és kerítéselemeket. Ezzel szemben nem ismerték a komplex lakossági lakáskarbantartást, ami most előtérbe kerül a gép- és berendezésgyártással együtt. Az utóbbi jelenleg a szövetkezeti összemunka 60 százalékát teszi ki. Tavalyi fele arányban szerepeltek a különféle vasas szakmák. Ezt az arányt mindenképpen tovább növelik, hogy idén legalább másfél-két milliós nyereséget produkáljanak, 45 milliós termelési érték mellett. Nem nagy összeg, ha arra gondolunk, hogy a tavalyi közel másfél milliós nyereséget is a vasipar hozta, és mindezért ebben az évben hárommilliót fektetnek be. Egyebek között elkészült egy új lakatos- és asz- tofosműhely. Pichler Béla műszaki vezető, főmérnök szerint a jelenlegi helyzetben a legjobb hiánycikkeket pótolni, miközben a forgácsolás és a marás bonyolult műveleteit mind jobban elsajátítja a mintegy száz szakmunkás és kialakul az ideális, legalább húszfős műszaki-tervező gárda. Ezen kívül áttérnek a CO-hegesztésre, fokozatosan bevezetik a szigorú meózást. A felfutás esztendeje 1982 és 83, ezalatt kell elérni azt, hogy a meglévő és a majd vásárlandó modern gépek teljes kapacitással, sőt több műszakban működjenek. Nem könnyű a gépipari hiánycikkpótlásban olyan partnert találni, aki ideális megrendelő és legalább a kifizetődő piacot biztosítja, ha már az anyag- és alkatrészbeszerzésben nem nyújt segítséget. Az már biztos, hogy ebben a vállalkozásban szinte minden feladat a hiánycikkpótlóra van bízva. A szigetváriak jelenleg a budapesti Agroker megbízásából öltözőszekrényeket, gépszínhez vasszerkezeteket állítanak elő, de jelentős kapcsolat a barcsi Unitech Ipari Szövetkezet, amely nyolcféle konténert, valamint munkás- lakókocsiba vizesblokkot rendel a szövetkezettől. A partnerek között szerepel egyedi megrendelésekkel a Mezőgép szigetvári gyára, a nagykanizsai ÉPGÉP és a MÉV. Nem sok még a megrendelő. A későbbi gépipari felfutás csak akkor következhet be, ha a kooperáció mélyül és saját termékkel rukkol ki a szövetkezet. Csuti J. Tarcsay Imre:- Két hét alatt 23 000 kilométert tettünk meg, ebből 16 000-et repülőn, 7Ö00-et gépkocsin. Úticélunk a mezőgazdasági szempontból nagyon izgalmas délkelet-kanadai Atlanti partvidék. A szigetek és félszigetek, ahol a burgonyát és általában a vetőmagvakot termelik. Voltunk Quebec tartományban, a Northwest Territóriumban, itt is mindenekelőtt a fővárosban, Ottawában. Beutaztuk New Brunswick tartományt, Üj-Skóciát, voltunk Ha- lifax-ban és alaposabban körülnéztünk a mindössze 5700 négyzetkilométeres atlantióceáni szigeten, Prince Edward Islandon. Érkezésünk másnapján Ottawában, a külkereskedelmi minisztériumban, Mr. Leuw, az összszövetségi miniszter fogadott minket a lehető legszívé- lyesebben. Minden lehetőt rendelkezésünkre bocsátottak, magyar tolmácsot, gépkocsit. Két hét alatt 45 kanadai cég képviselőjével, kereskedőkkel, kutatókkal, farmerekkel tárgyaltunk. E tárgyalások eredményeként jövőre behozhatjuk a legjobb kanadai burgonyafajtákat, nyelvtudással rendelkező fiatal szakemberek utazhatnak ki 9 hónapra a zártrendszerű burgonyatermesztés elsajátítására. Kanada beindítja Magyarországon a vetőmag-cél- termeltetést. Lucerna, vöröshere, mustár, borsó, napraforgó, köles és szója vetőmagot állítunk elő és értékesítünk harmadik ország piacán is.- A küldöttségben egyetlen gyakorlati szakember képviselte a magyar burgonyatermelőket, dr. Joó József. Milyenek a kanadai burgonyafajták, s megéri-e ezeket a nagy tételeket — mert krumpliból egy hektárra elég sok vetőgumó kell — az óceánon áthozni?- Valóban sok kell. Csak a mi gazdaságunk évente 1000 tonna burgonyavetőgumót importál, a SOLANUM-rendszer 3500 tonnát, az ország évi 8000—9000 tonnát. A mi importunk 90 százaléka holland burgonya. Tonnája most 450 dollár, de a hollandok már jelezték, hogy 1983-ban duplára megy fel az ár. A kanadai vetőgumó Hamburgig behajózva háromszor olcsóbb a hollandnál Ez az egyik döntő érv mellette. A másik az, hogy a fajtáik is nagyon jók, érdemes behozni és honosítani. Kanada 150 000 hektáron termel burgonyát és zömmel az általunk bejáp övezetben. Ebből 30 000 hektár a vetőmag, amit félszigeteken, szigeteken termelnek, csodálatosan zártan és izoláltan, ideális körülmények között. Az országos átlagtermés burgonyából 22 tonna/hektár, New Brunscwick és Prince Edward államoké 35 tonna. De vannak potenciálisan 65-70 tonnát „tudó” fajtáik is, amiből 50 tonna, azaz hektáronként 500 mázsa simán realizálható nálunk. Mi most 35-40 tonnás fajtákkal dolqozunk 18—20 százalékos szárazanyag-tartalom mellett, A kanadai fajták szárazanyagtartalma 22 százalékos, ami a pehelygyártásnál nagyon lényeges szempont. Két étkezési fajtát hoz be a gazdaságunk Kanadából, a RED PONTIAC-ot és a CHIFTAIN-t és egy ipari „pehelykrumplit", a KENNEREC-et. Ha jól honosodnak, 25 százalékig beférnek a fajtastruktúránkba, amit a pehelygyártás beindításával mindenképpen módosítanunk kell. Csak érdekességképp említem, hogy a kanadai fajták általában 90-100 naposak. De van 65-70 napos fajtájuk is, a CARIBE, amit kifejezetten Kuba megrendelésére nemesítettek ki,- Milyen benyomásokat szereztek Kanadáról kéthetes útjuk során? Tarcsay Imre:- Mi Montreált és Ottawát kivéve csak agrárvidéken jártunk s benyomásainkat is ott szereztük. Sőt még a fővárosban is a CENTRAL EXPERIMENT FARM-on időztünk legtöbbet, ami egy mezőgazda- sági kutató intézeté. A 800 hektáros farm benn van a városban, vezetője magyar, Rajháti Gábor, a két háború között került oda. Ö nemesítette ki a „robbanó zabot" humán felhasználásra. Érdekessége, hogy ősszel vetik, a talajban „elfekve” áttelel, tavasszal aztán valóban „robban”, nagy termést ad és kiváló minőséget. Milyen magyar szemmel Kanada mezőgázdasága? Fejlett. Nagyon olcsón és jól termelnek. De nekünk nem kellett szégyenkeznünk az átlagtermések miatt. A területi koncentráltságot pedig kifejezetten irigyelték. Ott is nőtt az átlag- farmnagyság, de még mindig nem haladja meg a 35—40 hektárt, legalábbis, amerre mi jártunk. Kanadában családi farmgazdálkodás van. A burgonyát füvesherés, gabonás forgóban termelik. És az ipari és szolgáltatási háttér az bizony irigylendő. Az 50-100 hektáros — burgonyatermelő — farmercsaládnak 3000-4000 tonnás burgonyatárolója van. Láttunk John Deere traktorkombájn „szalont’', de nem a városban, hanem a mező kellős közepén. És láttunk 13 éves kislányt pótkocsis traktort vezetni. Megismerhettünk egy nagyon fejlett gyepgazdálkodást, igaz az éves csapadék 800-1000 milliméter. És ahogy városon nem ritka a Lada taxi, úgy sok farmert láttunk szovjet MTZ-90-es és szovjet T— 150-es traktoron ülni. Azt mondták jó és főként olcsó.- A kosztról valamit. Sok rákot, homárt, kagylót és halat tettek elénk. A kanadaiak igen korszerűen táplálkoznak, lényegében csak marhahúst, halat, gyümölcsöt, zöldségfélét esznek. Az élelmiszerárak? Magasak. Egy liter tej 1 kanadai dollárba kerül, ami most 24 forintnak felel meg. Egy kiló kenyér is 1 dollár átlagosan. Egyébként 20-22-féle kenyeret kínálnak a pultokon.- Rné Lobster Smorgasbord AH you coo eat SianhopjL /Booth. otodqn Prince Edward island — A kanadai Prince Edward Island moteljében, ahol a magyar vendégek laktak, ilyen tengeri Ínyencségekkel várták a maavar vendégeket. Btötérbe kertit a gépgyárié*
