Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-04 / 272. szám

tiDn Hey Joe, de összekevertek! Nyomoz az Interpol... Tolvajból - nemzeti hős Az azték naptár hazakerült Eltűnt a Kraftwerk tíz éve? A bűnügyi regények legiz­galmasabb paródiái szerint az olvasó a gyilkos. Ez persze csak paródia, de a valóság­ban is élnek igen „veszélyes” — jó szemű — olvasók. Ezúttal a Ki kicsoda a külföldi rock­zenében? című könyv és a. Pécsi Szikra Nyomda került egy veszélyes olvasó bonckése alá. Az történt ugyanis, hogy Koszits Attila, a 12. Volán köz- művelődési előadója és Pécs egyik legértőbb rockzene-tör­ténésze kapósból félszáz hibát fedezett fel benne. Megírta Szántó Gábornak, a kötet fe­lelős szerkesztőjének. Korrekt válasz érkezett: Koszits Attila alaposan „vesézze ki" a köny­vet, és írja le a helyes adató, kát, az új kiadásban az ő ne­vével közlik, illetve a kötetet kijavítják. — Hozzáláttam - mondja most „a legveszélyesebb olva­só" —,t és az eredmény: 70 gé­pelt lapoldalon leírt 1158 hiba. A könyvben 159 nyomtatott lapoldal van. Az 1158-ból kö­zel 200 ténybeli tévedés, a többi gépelési, szedői, korrek. tori hiba lehet, illetve az ide­gen nyelv helytelen írása. Most következnék a tévedé­sek, hibák jellemzése, de csak némi megfontolással, hiszen közben ezt az írást is veszélyez­teti majd „a szedőszekrény ör­döge". így hívják az ismeret­len nyomdai tényezőt, amitől a hibák bekerülhetnek a lap­ba, a könyvbe. Olyannyira fé­lelmetes ez az ismeretlen, hogy a londoni világlapok nyomdászai és újságírói róla nevezték el törzskocsmájukat. A „Printer’s Devil”, a „Korcsma a szedőszekrény ördögéhez" Londont megjárt újságírók za­rándokhelye, a Fetter Lane 98. alatt, ahol a székek min­dig ólomszagú ruhákat idéz. nek. Lássunk azért néhány hi­bát, a kisebbekből: az Ameri­ca együttes gitáros-énekesét Dán Peek-nek és nem Dán Peck-nek hívják; az angolul tudóktól kéretik nem nevetgél, ni, mert ez, ugye, így hibásan, egy illetlen szó a lovakkal kapcsolatban. Továbbá Jethro Tull sem örülne ennek a név­nek: Juhre Túli. Ezek nemcsak szokványos sajtóhibák, hanem jelzik: a világ legelterjedtebb érintkezési nyelvén, angolul ér­tő nyomdai szakemberekre is szükség lesz majd itt-ott. Ám: Carl Perkins a könyv szerint 1956-ban autóbaleset során meghalt. Pedig - él! Aztán a Kraftwerk nem a 60-as, hanem a 70-es években jelentkezett. Tim Rose sosem írta a legna­gyobb rockopera, a J. Ch. Su. perstar, meg az Evita szöve­gét, mivel azok egy másik an. goi úr, Tim Rice művei. Sze­gény Jimy Hendrix, a nagy néger bluesénekes dalának, a Hey Joe-nak szövegét sem szerezte Rose, mivel azt maga Hendrix szerezte, régi dalök- iból. Koszits Attila zárszavai: — A Ki kicsoda kötetek alap­művek. Ez a magyar kiadású könyv is. Hasznos tehát na­gyobb szerzőcsoportokkal írat­ni. Persze külföldi alapművek­ből fordítunk, és azok gyakran szinte kínálják a hibalehetősé­get. Ezért jó a hibákra ily korrekten válaszoló szerkesztés és az ilyen „veszélyes” olvasó. A mellékelt kép nem más, mint egy képeslap, amit vala­ki a Balatonnál vásárolt. Hát­lapján ugyanis az áll: „Üd­vözlet a Balatonról". Az illető azonban ős-baranyai, s ismeri az őrlői tavat is, amióta csak megcsinálták. így aztán nyom­ban fölismerte a képet is: no­csak, milyen jó kis kép ez az őrlői tóról, emitl a mecsekrá- kosi oldalon a csónak, a nád­szálak, amott a túlpart... Csak, mondom, a föliraton döbbent meg. Hogyhogy „üd­vözlet a Balatonról"? Sőt: „Grüsse vom Balaton", sőt: ugyanez angolul, majd oroszul is. Ez valami találóskérdés lenne? Valami márkakupakak- ció-féte? De hová kell bekül­deni a megfejtést? Aztán tűnődni kezd: hátha a begyűrűzött gazdasági vál­ság van emögött a jelenség mögött is. Nincs már pénze az A könyvtárosnő vonakodva bár de az útlevélszám és a pon­tos lakcím felvétele utón végül is kiadta a párizsi Nemzeti Könyvtár olvasótermébe a mexi­kói fiatalember által kért azték kódexeket. A könyvtárban csak néhány órával a fiatalember tá­vozása után vették észre, hogy a dokumentumok közül hiányzik a legértékesebb, a 15. századi Tonalomatl Aubin-kódex — Jósé Luis Castaneda del Valle 36 illetékesnek (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Budapest), hogy fotográfusokat küldjön a Balaton-partra. Netán már az a szellemvonat jár a magyar tenger körül, amelyről a hazai sajtóban mostanában oly sok szó esett: az, ami egyáltalán nem áll meg sehol. Orfűre egyáltalán nem jár vonat, oda tehát még el lehet jutni. A jelenségnek persze lehet más magyarázata is. Például az, hogy a Balatonról a sok piszok miatt már nem lehet jó művészfotót csinálni. így aztán keresnek egy másik tavat - tó az tó. *Az ötlet továbbfejleszthető. Szívesen küldenék ismerőseim­nek képeslapot, ami a gyö­nyörű ódon soproni belvárost ábrázolná, Üdvözlet Pécsről felirattal. Miért ne?- he ­éves ügyvéd és újságíró okkor azonban már távol járt Párizs­tól. így kezdődött meg ez év júniusában a krimi, amibe Fran­ciaországban és Mexikóban is belekapcsolódott az Interpol, és aminek méq ma sem látni a végét. A fiatalembernek — hi­szen megadta a pontos lakcímét — mihamar nyomára jutottak egy karib-tengeri üdülőhelyen, ahol lapot ad ki. — Tiszta a lelkiismeretem, Hi­szen a kódexet nem akartam megtartani — mondta, amikor az értékes dokumentumot átadta a rendőrségnek, azok pedig el­juttatták azt a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Inté­zethez. Castaneda gyerekkorától lel­kesedett a mexikói indiánok Columbus előtti kultúrájáért, megtakarított pénzén repült el Európába, s azt tervezgette, Hogy nemzeti mozgalmat indít a kódex visszaszerzésére. Ami­kor feltételesen szabadlábra helyezték egész Mexikó ünne­pelte. Az újságok rendkívüli hőstettet láttak akciójában, és nemzeti hősnek kiáltották ki a fiatalembert. A televízió nyilvá­nosan gratulált neki, maid egy néző azt javasolta, küldjék el Castanedát hadd szerezze visz- sza a mexikói kulturális örökség további fontos részeit is. A kódex, amit Castaneda el­lopott Párizsból, az azték vallás eqyik alapműve, 18, harmonika­ként összehajtogatható lapból áll. A lapokon erős színekkel festett ábrák képezik a szent naptárt amit horoszkópként is használtak. Az azték kultúra 15. századi emlékét először 1740- ben említik a spanyol alkirály birtokában aztán spanyol lova­gok, német utazók s eqv fran­cia tudós, Joseph Aubin tulaj­dona. Róla nevezték el a kóde­xet. Ismeretes, hogy mérhetetle­nül sok felbecsülhetetlen értékű dokumentum pusztult el, midőn Cortez konkvisztádorai meghó­dították Mexikót. Számos neve- ze‘es tárgyat, mint például Mon­tezuma tollruháját is áthozták Európába. így került ide a To- nalamatl-ikódex is, amiről azt ■mondják most a mexikóiak, Cos- tanedával együtt, hoay ionos tulajdonuk került most haza. Állásfoglalásuk mindenesetre összecseng a görögökével, konk­rétan Melina Mercouri kulturá­lis miniszterével, aki azt az ál­láspontot képviselte az UNESCO legutóbbi mexikói ülésén, hogy a népek'kulturális kincsei világ­szerte az eredeti tulajdonosokat illetik. Mexikó természetesen a javaslat mellett szavazott. (A Spiegel nyomán.) G. O. Suzi Ouatro, a Magyarországon is ismert rock-énekes Londonban egészséges leánygyermeknek adott életet. Az újszülött neve Laura Susan, édesapja Len Tucker rock-gitáros. Földessy Dénes Miért ne? Borból háromezren indultak vissza Pandúrsziget, 1944. oktúber (1.1 1944 háborús őszén történt. Október 11-én a délutáni órák­ban Zombor felől meggyötört, félig agyonvert emberroncsok kilométernyi kusza menete érke­zett Bajára. A „boriak” ... Mun- kaszplgálatosok, röviden: „mu- szosok”. Számuk 1100-1200 le­hetett. SS-martalócok kísérték őket. A bajaiak döbbent rémü­lettel, megrendültén álltak az úttest két oldalán. Összerezzen­ve a csattanó ütésekre és ve­zényszavakra: „Kopf nieder! Nicht gucken!... Los, los!..." (Fejet a földre! Nem leselked­ni!... Gyerünk, gyerünk!...) A vánszorgó szerencsétleneket □ hétfői a zsidótemetőbe terelték. Vala­mennyien — a négy nappal ko­rábbi cservenkai tömegmészár­lás után — a halálukat várták. Hírük futótűzként járta be a várost. Másnap az SS-t leváltották. Őket magyar katonák őrizeté­vel átkísérték a Pandúrszigetre. Baja lakossága pedig tömegé­vel megmozdult. Aki tudott, se­gített. Élelemmel, ruhával, szök- tetéssel. Mi történt egy éjszaka alatt s a rákövetkező napok­ban? Ennek nyomába szegőd­tünk, hogy elmondjuk, amiről s akikről ma már kevesen tudnak. Megemlékezve a város bátor lakóiról, orvosairól, polgármes­teréről. ★ Az előzményekről — terjedelmi okokból - csupán röviden. A témának, főleg a cservenkai tömeggyilkossággal és Radnóti Miklós útjával, a bori versek születésével kapcsolatban bősé­ges az irodalma. (Utóbbit hár­man is feldolgozták). A vissza­emlékezések jobbára lapokban, tanulmányok irodalmi folyóira­tokban jelentek meg. Ez utób­biak tudományos igényességük révén már számadatokra, dátu­mokra nézve is megbízható hi­telességgel. De mivel szűkebb rétegeknek szóltak, — főképp a felnövekvő nemzedékek előtt — alig vagy nem ismeretesek. 1944 tavaszán mintegy 6000 magyarországi zsidó munka­szolgálatost - köztük számos ismert személyiséget: írókat, művészeket, közéleti személyi­ségeket, gyárosokat stb. — hur­coltak el a jugoszláviai Bor környéki ércbányákba, ahol mintegy négy és fél hónapot töltöttek rendkívül megerőltető fizikai munkával, A hitleri Wer- macht műszaki alakulatai (az ún. Todt Szervezet) közvetlen parancsnoksága alá tartoztak. De a „keretet" magyar altisz­tekből, a leggonoszabb, leg­silányabb jutási tisztesekből vá­logatta a bori muszosok pa­rancsnoka, a szadista Marányi Ede alezredes. A tisztek között akadt elvétve emberséges em­ber is, mint Száll Antal főhad­nagy, aki később a rémtettek feltárásában is koronatanúként nyúitott segítséget. Minden jel arra utal, hogv a boriak sorsa is meg volt pecsé­telve. Hosszú távon a bánya­munkák, építkezések mellett „fokozatos” megsemmisítő tá­bornak szántók a német váro­sokról elnevezett lágereket Bor környékén. Szeptember első felében azonban a hadi helyzet alaku­lása miatt elrendelték a visz- szavonulást, a táborok feloszla­tását és a muszosok hazaszál­lítását — gyalogmenetben. Ez két lépcsőben történt. Az első — mintegy háromezer főnyi — szeptember 15-19. között indult el Magyarország felé. Napi 30 km-es menettel haladtak Belg­rad—Titel—Újvidék érintésével Cservenkáig. Itt (okt. 6-án) ket­té vált a halólmenet. A magyar keretet SS-ek vál­tották fel. Két 500—500-as cso­portot Veprőd—Ószivác—Kiskő­S7eg—Mohács felé indítottak el. Éjszaka a cservenkai téglagyár melletti homokbányában 529 embert golyószórókkal lemészá­roltak, egy harmadik 500-as csoportot, majd az ezernél ke­vesebb életben maradt muszost Baia irányában hajtottak to­vább.- Wallinger Endre (Következik: „Megy a halálra­ítéltek menete...") Takarékos fűtés Távfűtés — hőszigetelés — takarékosság — fogyasztásmé­rés... Címszavakban ezek a kérdések foglalkoztatták a né­zőket, az Ablak műsora kap­csán. S ami a legtöbb nézőt tele­fonhívásra késztetett, a követ­kező információ: Budapesten több mint százezer lakás nyí­lászáróinak hőszigetelését ol­dotta meg a FŐTÁV. A bara­nyaiak kérdése nyilvánvaló: mi lesz Pécsett és a megyé­ben? ... Egyértelmű, hogy a hőszige­telés és a takarékosság össze­függ. Ha a néző takarékosság­ra gondol, a saját zsebére gondol, s felvetődik a mérés, esetleg az egyedi mérés alap­ján számlázott díjszabás kér­dése. Ez utóbbival kapcsolat­ban el kell fogadnunk, hogy (1) nincs hazai gyártmányú mérőműszer, (2) nyugati im­portra pedig nincs pénz, (3) nincs kidolgozott műszaki és jogi szabályozás a módszer bevezetésére. Tehát egyelőre - s valószínűleg hosszabb idő­re - marad az átalánydíjas számlázás. Amit ma a PÉTÁV mér. Az ötéves terv végéig minden hő­központban szeretnének mérő­műszert felszerelni. Jegyezzük meg: ezek is importműszerek, s az idei megrendelésükből ki­lencven darab hiányzik. Biztató viszont: a jövő év végére ígé­rik az illetékesek a hazai gyártmányú mérőműszereket. A hőközpontokban végzett méré­sek ahhoz szolgáltatnak majd adatokat, hogyan lehet a ta­karékosabb fűtést megoldani egy-egy épületben. A takarékoskodásnak csak egyik megoldása a hőszigete­lés. S ez hogyan történik Pé­csett? Tavaly háromszáz lakás­ban végeztette el a PÉTÁV az ÉLISZ-szel (az egyetlen vállal­kozóval) a nyílászárók hőszige­telését. Az ÉLISZ módszere más, mint a fővárosi Takarító Vállalaté, amely a FŐTÁV megbízásából dolgozott. Az előbbi tíz-tizenöt évre garan­tálja a szigetelést, az utóbbi­nál viszont négy-öt évenként meg kell ismételni. Ma még nincsenek pontos adatok arról, hogy volt-e s mennyi megtakarítás ebben a háromszáz lakásban a fűtési szezon idején. A pontos felmé­rést egy év múlva elkészíti a PÉTÁV. S ezenkívül öt év alatt ötezer lakásban végeznek mé­réseket, adatokat gyűjtenek a takarékos fűtés megfelelő módszerének kiválasztására. A mérési adatok függvényében döntenek arról, hogyan, s ki végzi majd el a lakások hőszi­getelését. Hogyan takarékoskodhat ma a lakó? A huszonkilencezer távfűtéses pécsi lakásban ugyan különböző fűtőberende­zések üzemelnek, zömük azon­ban olyan, hogy csak szakem­ber tudja szabályozni. Mind­össze százhatvan Ivov-kertváro- si lakás van Pécsett, amelvben a lakók is szabályozhatják n berendezést. A PÉTÁV a vidéM távfűtő vállalatok közül első­ként üzemeltet ilyen éoülete- ket, s a tervek szerint folytatja a programot. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents