Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-31 / 299. szám

1982. október 31., vasórnap Dunántúli napló 3 Illyés Gyula kitüntetése A Magyar Népköitársaság Elnöki Tanácsa Illyés Gyula háromszoros Kossuth-dijas költőnek, író­nak, műfordítónak, kiemelkedő irodalmi munkássága elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitünte­tést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sarlós István miniszterelnök-helyettes. Bretus Mária és Hetényi János Bartók Concertájának egyik részletében Ünnepi társulati ülés a Pécsi Nemzeti Színházban Illyés Gyula köszöntése A pártoktatási évad kezdetén Új pécsi utcanevek A minap hírül adtuk, hogy a pécsi Városi Tanács végre­hajtó bizottsága új utcaelne­vezésekről döntött. Ezek között vannak Lvov-Kertváros déli épí­tési területén a 6. ütem utcái. A vb-határozat szerint a la­kóterületet nyugatról határoló utat Malomvölgyi útnak nevezik el, minthogy az a kiránduló­központhoz vezet. A leendő la­kóterület belső utcáit Pécs mun­kásmozgalmi személyiségeiről nevezték el: Hrubi Rezső bá­nyászról (1906—1957), aki kora ifjúságától részt vett a vasasi bányászok gazdasági és politi­kai harcaiban, az 1937-es éh­ségsztrájk egyik szervezője volt, a felszabadulás után haláláig a vasasi pártalapszervezetben te­vékenykedett: Kovács Antal nyomdászról (1904—1945), aki 1919-től tevékenyen vett részt a pécsi munkásmozgalomban, előbb az ifjúsági szervezetekben, majd a szakszervezetben, s po­litikai tevékenysége miatt kon­centrációs táborba került, s ott halt mártírhalált; Krivanek Re­zső bányászról (1903—1942) aki a bányászszakszervezetben folytatott tevékenységéért bün­tetőszázadba került, szökés köz­ben a tábori csendőrök lőtték agyon; Port János kovácssegéd­ről (1883—1944), aki 1921-től vett részt a pécsi munkásmoz­galomban, s koncentrációs tá­borban vesztette életét; Szo- boszlai István földmunkásról (1873—1927), aki a földmunká­sok körében folytatott agitációt, s 1903-ban alapító tagja lett a pécsi földmunkáscsoportnak, 1921-ben Jugoszláviába emig­rált, ahol utóbb letartóztatták, az akkor elszenvedett bántalma­zások később halálát okozták; Till József bányászról (1905— 1942), aki a munkáseszperantis- ta mozgalomban vett részt kezdetben, majd szakszerve­zeti aktivista lett, 1929-től a a KMP tagja, az István-aknai sejt vezetője, a 442-es külön­leges munkásszázadban kínoz­ták halálra; Veres János tímár­ról (1902—1944), aki a háború alatt a Bőrgyárban kommunista sejtet szervezett és antifasiszta agitációt folytatott, katonai bün­tetőszázadban a németek végez­ték ki, nevét ma a bőrgyári kultúr­otthon viseli; Végh József kő­művesről (1870—?), aki a 90-es évektől a pécsi munkásmozga­lom ismert egyénisége volt, az 1897-es „véres vasárnap" egyik szervezője, a Munkás c. lap egyik megteremtője. Két utcát legújabbkoTi mártírjainkról ne­veztek el; Pintér István határőr­főhadnagyról (1933—1956), aki az ellenforradalom idején a pártközpont védelmében halt hősi halált és Cyenis László tisztiiskolai hallgatóról (1935— 1956), aki az ellenforradalmá­rokkal vívott harcban halt hősi halált. (Munkatársunk budapesti te- lefonjelentése a nőkonferenciá­ról.) Nincs téma és mondanivaló szűkében a III. országos nőkon­ferencia. Bár az elmúlt öt év munkájáról szóló beszámolóból, a hozzászólásokból egyértelmű­en tükröződik az előbbrelépés, de a további haladás igénye, újabb feladatokat fogalmaztat meg a Magyar Nők Országos Tanácsával és az ország lá­nyait, asszonyait képviselő kül­döttekkel. A konferencia első napján megtárgyalt témák sorában — nők foglalkoztatottsága, szak- képzettsége, nemek közötti bér­arányok alakulása, munkakö­rülmények, közéleti aktivitás,— megkülönböztetett figyelmet kapott a családnak mint a tár­sadalom legkisebb egységé­nek a helyzete. Teljes az egyet­értés abban, hogy a családnak alapvető szerepe van a szocia­lista életmód formálásában, a fiatalok életre való felkészítésé­ben. a különböző nemzedékek összetartásában. Ugyanakkor szembe kell nézni azokkal a gondokkal, amik azt jelzik, hogy számos család nem tud Meghitt, családias Corden, ünnepi társulati ülésen köszön, tötte a 80 éves Illyés Gyulát tegnap délután a Pécsi Nemzeti Színház. A költő jelenlétét ki­nagyított fényképe, elhangzó művei és más 'köszöntő műsor­számok jelezték, híven megte­egyedül megküzdeni olyan problémákkal,, amik az egymás iránti türelmetlenségben, a mindennapi feladatok egyen­lőtlen elosztásában, a kellő megbecsülés hiányában gyöke­reznek, s amelyek állandósít­hatják a feszültséget, váláshoz vezethetnek. A válás pedig el­sősorban a gyermekek életében okozhat sérülést. Természetesen nem cél a tarthatatlan, együtt- lét mindenáron való megtartá­sa, ám a válások számának csökkentése az. Mégpedig nem a jogi eljárás szigorításával, hanem a kiváltó okok meg­előzésével, a családalapításra, az együttélésre való felkészítés­sel. A baranyai küldöttek, két olyan kezdeményezésről tájé­koztathatják a konferencia résztvevőit, melyek ezeknek a megállapításoknak a jegyében, de korábban születtek. Az egyik a tavasztól működő segítő kap­csolat elnevezésű társadalmi szolgálat, a másik a családi életre nevelés koordinált okta­tását szolgáló új módszer. A segítő kapcsolat szolgálat ke­retében pedagógusok, jogá­szok, pszichológusok, orvosok vállalkoztak arra, hogy a hely­remtve azt a légkört, amiben a költő szelleme fokozottan köz­tünk van Pécsett, akkor is, ha őt magát elfoglaltságai másfelé szólítják. Ez a jelenlét elsősor­ban a Pécsi Nemzeti Színház közvetítésével formálódott s vált a város szellemi életének szer­zetükön egyedül változtatni már nem tudó embereket támogas­sák. Hétfői fogadónapjukon át­lag 20—25-en keresik fel őket a legkülönbözőbb, de nagy­részt családi problémákkal. A családi életre nevelés té­makörének összehangolt okta­tása érdekében, pedig egy kézikönyvet állítottak össze a megyei egészségügy, művelő­désügy, a Vöröskereszt, a TIT, a Népfront, és a POTE-illeté- kesei. A tervek szerint a kézi­könyvben lévő előadások be­vezetéseként Életképek címmel diaporámás vetítést tartanak, ami a fiatalok életfelfogásá­val, a család alapvető funkciói­val foglalkozik. A felvetődött problémákra pedig az oktatás keretében válaszolnak, s úgy tervezik, hogy a szülői értékeZ- leteken a szülőket is tájékoz­tatják arról, hogy miről beszél­getnek a fiatalokkal. A két baranyai kísérlet ugyan külső segítség a családoknak, de egyben azt igazolják, hogy a helyi illetékesek nem akarják tétlenül nézni és tűrni a gon­dokat. Ugyanakkor aligha ér­demes azon vitatkozni, hogy van-e hathatósabb és vonzóbb agitáció a tartalmas közös élet megteremtése mellett mint a személyes példamutatás, és az olyan csalódok élete, ahol tel­jes a harmónia. T. É. vés részévé — hangsúlyozta megnyitó szavaiban Nógrádi Róbert igazgató, majd Czimer József, a színház fődramaturgja mondott ünnepi köszöntőt. Őt kérte meg a költő: juttassa el köszönetét, üdvözletét a pécsi színháznak és értő közönségé­nek. Mint kiemelte: neki volta­képpen a költő hétköznapjai­hoz van köze a hatvanas évek vége óta, gmikor a Tiszták pé­csi ősbemutatójával megkezdő­dött Illyés Gyula alkotói jelen­léte e színházban, ahová továb­bi kilenc művét adt be első be. mutatásra az elmúlt évtized so; rán — eddig. Valamennyiben a közösségért, a népért, az em­berekért érzett felelősségtuda­tával, költői elhivatottságáról is számot adott. A továbbiakban megnósza- lagról több ízben a költő hang­ja is megszólalt. Pécshez fűző­dő ragaszkodásáról, szereteté- ről vallott szép és keresetién gondolatokkal, beleágyazódva a meleghangú ünnepség műsorá­ba. A színház kórusa 'köszöntőt énekelt; a Bóbita Bábszínház a Tündérszép Ilona és Árgyélus c. Illyés-meséből játszott el egy részletet; a társulat több mű­vésze pedig a költő verseiből és a Tisztákból idézett. Az opera- társulat Kodály Székelyfonójá­nak; a Pécsi Balett Bartók Con- certójának egy részletével mon­dott köszöntőt. A műsorban részt vállalták a Jelenkor folyó­irat költői, írói is egy-egy kö­szöntő versük, illetve prózai mű­vük részletének elmondásával. Az ülés végén, hálából az ed­digi tíz Pécsnek adott drámá­ért, a társulat a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjának válasz, tóttá meg Illyés Gyulát. W. E. Az eszmei-politikai munka fontos területe a pártoktatás. Megyénkben mintegy 16 000 párttag, illetve 8000 pártonkí- vüli állami, gazdasági, tömeg­szervezeti és mozgalmi vezető, aktíva vesz részt pártoktatáson. Ez jó alkalmat teremt az elmé­leti, politikai ismeretek gyarapí­tására, a nagyvilág és hazánk, a munkahely és lakóterület nagy és kis kérdéseinek megvitatásá. ra. Fő feladat Minden oktatási év alapvető feladata, hogy segítse a párt politikájának megvalósítását. Ez akkor valósulhat meg eredmé­nyesen, ha biztosítja, a politiká­val való tudatos azonosulást, ha hatékonyabb cselekvésre ösztö­nöz. Az általános követelmény mellett azonban minden oktatási évadban kiemelhetők sajátos feladatok is. Ezek meghatározá­sa alapvetően függ a szocialis­ta építőmunka feladataitól, kö­rülményeitől, a helyi igényektől és a nemzetközi helyzettől. © A szocialista építőmunkcr hazai feladata; továbbra is ki­emelt figyelmet kívánnak. Az ál­talános politika szerves része­ként foglalkozzunk a gazdasági építőmunka elvi és gyakorlati kérdéseivel. Ezek kapcsán szól­junk a gazdálkodás megválto­zott külső és belső körülményei­ről, ezek hatásairól, a változó feltételekhez való eredménye­sebb alkalmazkodás szükséges­ségéről. Mutassunk rá a gazda­ság teljesítőképességének ala­kulása és az életkörülmények közti szoros, elválaszthatatlan kapcsolatra. Legyen kiemelt fel­adat az egész gazdaság fejlő­dése és a külgazdasági kapcso­lat összefüggéseinek, a verseny- képes export követelményeinek bemutatása. Nem kerülhetők meg azok az intézkedések, sza­bályozó módosítások sem, ame­lyek az egyes gazdálkodó egy­ségeket a teljesítmények növe­lésére, a világgazdaság kihívá­sára való gyorsabb reagálásra ösztönzik. A gazdasági építőmunkával kapcsolatos elvi-politikai kérdé­sek megvitatása akkor étri el a célját, ha elősegíti a helyi fel­adatok eredményesebb megol­dását. Ezért a pártoktatás segít­se elő az olyan tudati, erkölcsi tényezők erősítését, amelyek a szocialista viszonyaink közepette is szükségesek a soron lévő gazdasági feladatok megoldá­sához, az élet minden területén való ésszerűbb, jobb munkához. — Segítse elő az olyan szem­lélet és magatartásforma kialakítását, mely az elért színvonal, eredmény min­denkori túlszárnyalására törekszik. — Ösztönözze az állandó megújulási készséghez nélkülözhetetlen kritikus és önkritikus szemlélet erősi­. tését. — Bátorítsa az újító, a kez­deményező szellemet, a tettek anyagi, erkölcsi megbecsülését. — Tudatosítsa az anyagokkal, különösen az energiával való takarékos, ésszerű gazdálkodás szükségessé­gét, a fizikai és szellemi erőforrások jobb haszno­sítását, annak megérteté­sét, hogy a takarékosság nem a kényszer szülte kö­vetelmény, hanem a szo­cializmus építésének alap­vető követelménye. — Támogassa az olyan szem­lélet és magatartás széle­sedését, ahol nem tűrik meg a hanyag, a fegyel­mezetlen, a rossz minősé­gű munkát. — Sokoldalúan mutassa be, hogy az előttünk álló tár­sadalmi, gazdasági fel. adatokat a munkásság, a parasztság és a szellemi dolgozók közös erőfeszíté­seivel tudjuk eredménye­sen megoldani. © A pártoktatásnak nemes feladata a több mint három és fél évtizedes, legújabbkori tör­ténelmünk reális bemutatása is. Ahhoz, hogy a mai helyzetün­ket, a feladatainkat, a jövő cél­jait jól értsük, nélkülözhetetlen a felszabadulás utáni kiemelke­dő sorsfordulók, eredmények ta­pasztalatainak, a hibák, a té­vedések tanulságainak számba­vétele, hasznosítása. A pártok­tatás azért is alkalmas a helyes, reális történelemszemlélet for­málására, mert összevethetők a különböző generációk ismeretei, illetve átélt tapasztalatai, élmé­nyei. Ezek alapián könnyebb számba venni a folyamatosságot bizonyító ismérveket és az új körülményekhez igazodó meg­újulás tényeit és állandó szük­ségességét. Bátran lehet vitat­kozni az egyoldalú szemlélettel, az esetenkénti torzító vélemé­nyekkel, az eredményeket lebe­csülő, megkérdőjelező kétkedők, kel. © A mai világpolitikai, -gaz­dasági helyzet, a kiélezett ideo­lógiai, politikai, gazdasági harc több feladatra kötelez bennün­ket a pártoktatásban. Például, sokoldalúan és fejlődésében kell szólnunk a szocializmusról. Szégyenlősség nélkül, a tények és érvek alapján bizonyíthatjuk, hogy a szocializmus ■— mint fia­tal társadalmi rendszer — mór eddig is történelmi feladatokat oldott meg. Igaz, a fejlődés nem mentes az ellentmondások­tól, de ezek főként a múltból, szegényes örökségből, a fejlő­désből, az úttalan utak taposá­sából fakadnak. A meglévő gon­dok megoldhatók, a kérdések is megválaszolhatók a marxizmus —leninizmus elvei és szelleme, módszere alapján. Joggal lehe­tünk büszkék arra is, hogy olyan társadalmi rendszerhez tarto­zunk —, amely élen a Szovjet­unióval — meghatározó erőt képvisel a béke védelmében, az agreszívabbá vált imperialista körök féken tartásában Jócskán adnak vitatémát a tőkés országokban zajló folya­matok, azok az intézkedések, amelyekkel a gazdasági terhe­ket a dolgozókra hárítják, nö­velik a létbizonytalanságot, nyir­bálják a szociális kiadásokat. Kézzelfoghatóak az eszmei-po­litikai és erkölcsi válság tényei is. Érdemes eszmecserét folytat­ni arról is, hogy a burzsoázia egves körei miért félnek az eny­hüléstől, milyen céllal fokozzák a fegyverkezést, miért akarják megbontani a két nagyhatalom, a két katonai szövetség kczti erőegyensúlyt. Figyelmet érde­mel az is, hogy a saját társa­dalmi válságukat miként próbál­ják az egész emberiség válsá­gának feltüntetni. flz eredményesség mércéje Több évtizedes tapasztalat bi­zonyítja, hogy a pártoktatás ak­kor tölti be jól a szerepét, ha való- kérdésekkel az elmélet és gyakorlat egységében foglalko­zik, ha a foglalkozásokon nyílt, őszinte légkör van. Mindezek­ben nagy szerepük van a pro­pagandistáknak, akiknek — a középpontban állva — elméleti, politikai tudásról kell tanúbi­zonyságot tenni és a hallgatók szenvedélyes vitáit irányítva módszertanból vizsgázni. A sikeres munkához a hallga­tók tevékenysége is szükséges. A sokoldalú eszmecseréhez nél­külözhetetlen a hallgatói mun­ka, a „tankönyv”, a különböző irodalom forgatása. Csak közös munkával szerezhetünk olyan is­mereteket, érveket, javíthatjuk vitakészségünket, amelyek al­kalmassá tesznek bennünket ar­ra, hogy a munkahelyünkön, a lakóhelyünkön és a baráti -kö­rökben is meg tudjunk felelni a párttagsággal, a vezetői tiszt­séggel jáiró — sokat emlegetett — magasabb követelményeknek. A pórtoktatás eredményességé­nek legjobb mércéje, a gyakor­lat, a párt politikájának helyi megvalósítása. Oldjuk meg siker­rel ezt a feladatot, Kiss György, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Családi harmónia

Next

/
Thumbnails
Contents