Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-03 / 271. szám
1982. október 3., vasárnap Dunántúli napló 3 Nyomravezető naszád Megtalálták Mohács középkori kikötőjét Egy 1526-os dunai hajóroncs alapján sikerült meghatározni Mohács középkori kikötőjének helyét. Kiss Béla helytörténész véleménye szerint ott lehetett a kikötő, ahol ma a várost az árvizektől védelmező betonfal találkozik a régi földtöltéssel. Egy dunai kotrógép által felszínre hozott leletek vezették nyomra a Mohács múltját kutató embereket. A tüzetes vizsgálat megállapította, hogy a „mohácsi vész" idején elpusztult egyik magyar naszád roncsait és szállítmányuk néhány darabját találták meg a bá- gerozó munkások. Az egykorú források szerint a török hajóhad a csata előtti napon, azaz augusztus 28-án meglepte a mohácsi parton veszteglő magyar naszádokat, amelynek legénysége a hadiszerek és a poggyász kirakásával volt elfoglalva. A kisebb és gyengébb hajóhad nem tudta kivédeni az ellenség váratlan támadását, a naszádok többsége elsüllyedt, a megmaradtak pedig a török zsákmányává váltak. Egyetemi napok a JPTE-n Nevében az ország legfiatalabb tudományegyeteme, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem volt a házigazdája az idei egyetemi napoknak. A háromnapos tanácskozás pénteken kezdődött, s ma, a szekcióülések kiértékelésével fejeződik be. Az egyetemi napok most mór hagyományos rendezvénynek számít; jó néhány évvel ezelőtt a KISZ KB egyetemi-főiskolai osztálya kezdeményezte ezt az intézményti- pusú találkozót. Ezen az ország mind az öt tudomány- egyetemének képviselői részt vesznek, így a házigazda JPTE-n kívül a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem részéről jelentek meg az egyetemi KISZ-bizottságok képviselői és hallgatók, összesen negyven fő. A találkozó célja a tapasztalatcsere, s hogy egy-egy fontos témából fölkészüljenek. Most a legfontosabb témakör az oktatás korszerűsítése volt, ugyanis jövőre e témából tartják az országos alágazati ifjúsági parlamentet. A tanácskozás három szekcióban folyt: az oktatás korszerűsítése volt az egyik, másik a hallgatói jogállás, a harmadik az oktató-nevelő munka hallgatói véleményezésének tapasztalataival foglalkozott. Az ösztöndíj kérdését plenáris ülésen vitatták meg. Az egyetemi napok egyúttal jelző szerepet tölt be: fölveti a legfontosabb problémákat, s ezeknek megoldására igyekszik javaslatokat tenni, kezdeményezően föllépni. Kialakított egységes állásfoglalásaik eljutnak a városi és megyei KISZ-bizottságokra, a KISZ KB egyetemi-főiskolai osztályára, valamint az intézményi pártbizottságokra. Egy-egy ilyen tudományegyetemi találkozón természetesen az is kiderül; hogy miben melyik oktatási intézmény tart előbbre, átadhatják egymásnak ötleteiket, tapasztalataikat.Ez a mostani pedig arra is igen jó alkalom volt, hogy az ország másik négy tudományegyetemének képviselői közelebbről is megismerkedjenek az új JPTE-vel. „sr-film Rajzfilmsorozat készült az új nemzetközi mértékrendszerről. A hatrészes, színes alkotást a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermének munkatársai készítették és a napokban adták át a Magyar Televíziónak. Az ismeretterjesztő sorozat humoros formában népszerűsíti az új mértékrendszert, vizuálisan segíti annak megértését. ,,SI” címmel az Iskolatelevízió műsorában láthatjuk majd a képernyőn. „...nem kapom meg amit Samogyhárságy, október 2- án délelőtt. A község vegyesboltjában az ajtóig ér a sor, a kenyér nemrég érkezett, mindenki arra vár. Papp László boltvezető szolgálja ki a vásárlókat, akik türelmesen ácsorog- nak. — A kenyér miatt vannak most ilyen sokan, egyébként nincs ilyen tumultus. A kenyérrendelését mindenki előre leadja, s Szigetvárról ennek megfelelően szállítanak. Milyen a minőség? Tessék, nézze meg! A sorból kiszól egy idősebb asszony. — Tudja kedvesem, ha Pécsett ilyet árulnának, nem venné senki. De nekünk muszáj, nincs másik bolt. Az itt kapható egykilós kenyerek valóban nem a sütőipar remékei: lapos, szikkadt, ráncos valamennyi vekni. Egy fiatalember mondja, hogy ez még ehető, de egy ideig kétkilósat lehetett csak kapni, amit ha ledobtak, pattogott, mint a labda. — Milyen az áruellátás? — Nem jó. Tejet, tejterméket egy héten csak háromszor kapunk, ezek minőségéről jobb nem beszélni. A tej gyakran ösz- szemegy a forralásnál, a túró savanyú, a tejföl savós. Hetente csak egyszer tudunk venni felvágottféléket, de az is gyorsan elfogy, nem is jut 'mindenkinek — mondja Kiss Sándorné. — A boltos, gondolom, rendel — fordulok Papp Lászlóhoz. — Persze, csak éppen nem kapom meg, amit kérek, illetve nem olyan mennyiségben. A vegyesbolt választéka még kielégítőnek sem mondható. Duduka Andrásné kisfiával a karjában mondja, hogy bébiételekért, bébiitalokért is be kell menni Szigetvárra. S manapság ez nem olcsó mulatság .. . A bébiétel csupán egy a sok cikk közül, melyeknek helye lenne az üzlet polcain. Felsorolni is hosszú, hogy mi minden hiányzik . .. Pedig a falun élő embereknek is jogos elvárásuk, hogy a kívánt mennyiségben, s a lehetőségekhez képest megfelelő választékban jussanak alapvető élelmiszerekhez, vegyi- árukhoz. S, hogy ne kelljen értük utazgatni kilométereket. — Falugyűléseken mindig megígérik, hogy javul az ellátás, de ezt nem nagyon tapasztaljuk. Városokban az is felzúdulást kelt, hogy nincs Szalon sör, nálunk pedig szinte soha nem lehet kapni. Ezen már nem is háborgónk. De, hogy parizert csak egyszer vehetünk a héten .. . Vajon tényleg nem lehet semmit tenni, hogy Somogyhársó- gyon, s a többi községben javuljon az alapellátás? Roszprim Nándor A pécsi Leöwey Klára Gimnázium német tagozatának kórusa köszöntötte a vendégeket Nemzetiségi együttesek hangversenye Pécsett A zenei világnap alkalmából Baranya megyében nemzetiségi együttesek nagy találkozójára került sor a hét végén. A Művelődési Minisztérium és a nemzetiségi szövetségek, a Kórusok Országos Tanácsa, valamint a Baranya megyei Tanács védnöksége alatt első íz. ben rendeznek ilyen jellegű összejövetelt a megyében. Szombaton délután a pécsi Mozgalmi Házban nemzetiségi együttesek vezetőinek részvéte, lével tanácskozás kezdődött, amleynek fő témája a hazánk. Véget ért az AlC-konferencia 30 év magyar kerámiaművészete Siklóson Az elmúlt harminc év kézműves kerámiájának kiállítása nyílt meg szombaton délután a siklósi vármúzeumban, és ezzel bezárult az az összehangolt tárlatsorozat, amely négy rendezvényen mutatta be hazánk törekvéseit a kerámiaművészet területén a Nemzetközi Kerámia Akadémia itt-tartózkodó tagjai számára. A Magyar kézműves kerámia című kiállítás Bosnyák Jánosnak, a Zsolnay Porcelángyár igazgatójának szavaival nyílt meg a világ kerámia-szakemberei és a baranyai házigazdák jelenlétében. Utalt a magyar kerámiaművészet három jelentős alakjára, Kovács Margit, Gorka Géza és Gádor István életművére, amely aztán fiatalok raját inspirálta. A hetvenes években azután a műtárgy anyaga, az égetési technika került előtérbe éppen a kecskeméti és a siklósi alkotó- műhelyek inspirálására. A Nemzetközi Kerámia Akadémia, az AIC, tagjai számára egyébként a kiállítás-megnyitó után a villányi szoborpark, valamint a siklósi Kerámia Alkotóház megtekintésével véget ért az idei, Magyarországon tartott konferencia és közgyűlés programja. A szervezet főtitkárától, Ma- rie-Therese Coullery asszonytól, a genfi Ariana-(kerámia)- múzeum igazgatójától kértünk véleményt a 140 fős nemzetközi kerámikuscsoport magyarországi, baranyai benyomásairól:- Művészekkel mindig nehéz ilyen nagy nemzetközi program lebonyolítása, ezt tudom a saját tapasztalatomból. Éppen ezért találom nagyon jónak az AIC magyarországi és itteni, baranyai programját, mert a magyarok mindezt valami sajátos kedvességgel képesek bonyolítani. — A program igen gazdag volt Siklóson, Pécsett, Kecskeméten, s olyasmit adott mindnyájunknak, amit eddig nem ismertünk. A kellemes atmoszférát erősítette a gyönyörű környék, s így történhetett az, hogy az AIC tagjai az eddiginél is közelebb kerültek egymáshoz, rengeteget beszélgettek, vitatkoztak. És ez Magyar- ország sajátos varázsának köszönhető. G. O. ban élő nemzetiségi lakosság körében folyó kulturális tevékenység volt. A vitaindlító előadást dr. Stark Ferenc, a Művelődési Minisztérium önálló nemzetiségi osztályának vezetője tartotta. Referátumában többek között kitért arra, hogy fontos volna a régi néphagyományok, a tárgyi és szellemi kultúra értékeinek átmentése mai életünkbe. Meg kellene találni azt az új szerepet, amit a műveltségnek ez a rétege betölthet. Pozitív példákat lehet már találni: a táncházak, nemzetiségi klubok a hagyományok ápolása mellett a közösségteremtés eszközei is egyben. A folklórszemlélet, az anyanyelvi környezetben szerzett élmények nem egyszer az ún. „magas művészetben" is nyomot hagynak. Erre a német nemzetiségi képzőművészek kiállításán nem egy példát lehetett találni. A hozzászólók egyebet között azt hangsúlyozták, hogy a nemzetiségi nyelvnek igazi lét- jogosultságot kell teremteni a családban, a közéletben, a munkahelyeken is. A nemzeti, ségi lakosság érezze, hogy anyanyelvére szükség van. Az eo'"1' ''''fontosabb tényező a család nevelő szerepe a nemzetiségi kultúra ápolásában. A tanácskozás második felében Rudolf Péter főiskolai tanár, a KÓTA nemzetiségi bizottságának elnöke a népzenei gyűjtések és a szereplési lehetőségek biztosításának fontosságáról beszélt. Javasolta, hogy a nemzetiségi együttesek továbbképzésének egyik bázisa Pécs legyen. Ezek után Lantos lózsel, a KÓTA Baranya megyei szervezetének elnöke bejelentette, hogy a megyében - vidéken elsőként — megalakult a KÓTA nemzetiségi szakbizottsága, tehát a pávakörök, énekkarok már ide fordulhatnak szakmai útmutatásért. Szombaton este tizennégy magyar és nemzetiségi együttes részvételével ünnepi hangversenyt tartottak a pécsi Leöwey Gimnáziumban. Ma délelőtt a műsort megismétlik: Mohácson a művelődési házban a délszláv és a szlovák, Somberekén a német és román együttesek lépnek fel. Az előadások 10 órakor kezdődnek. H. J. A somogyhárságyi vegyesboltban A rendelést csak részben szállítják A zenei világnap alkalmából CB-rádiósok országos konferenciája Szombaton Kecskeméten megkezdődött a CB-rádiósok első konferenciája. A kétnapos rendezvényen a CB-rádiósok országos egyesületének harminc területi szervezete vesz részt. Megvitatják a magánrádiósok rohamosan gyarapodó táborának gondjait, értékelik a magán, és közületi rádiózás kapcso. latait, s négy évre megválasztják az egyesület tíz bizottságának tagjait és tisztségviselőit. Részt vesz a konferencián Enrico Campa. gnoli, a CB-rádiósok világ, szövetségének főtitkára is. A konferencia alkalmából „Hírős CB '82” címmel kiadták az egyesület első újságját. Mint a kiadvány bevezetőjében olvasható, ezután minden évben Kecskeméten rendezik meg a hazai CB-sek találkozóját, s ugyancsak évente jelenik meg a CB-s újság is. Az első szám célja az, hogy bevezesse az olvasót a CB- rádiózás világába, gyakorlatába, technikájába, s hogy segítse a kollektív rádiózás tartalmasabbá tételét.
