Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-27 / 295. szám

1982. október 27., szerda Dunántúlt napló 5 Pécs, október 26—27.: flz információ sajátos érték - védeni keil! Országos konferencia a számítástechnikai adatvédelemről Miközben a világgazdaság hanyatlóban van, az információ- technika minden iparilag fejlett országban továbbra is robba­násszerűen fejlődik, 1981-ben szerte a világon 2,5 millió szá­mítógép működött, ezeknek mintegy felét 1981-ben helyez­ték üzembe! Az idén — a piaci előrejelzések szerint — újabb 2 millió számítógépet vesznek- al­kalmazásba, s 1986-ban a világ, számítógép-állománya eléri a 30 milliót. Az információtechni­ka, ha nem is orvosolhatja a gazdaság minden baját, sokat ígérő és gyorsan elérhető ered­ményekkel kecsegtet. Az infor­máció sajátos értéket képvisel. Ha pedig sajátos érték — meg­növekszik az adatbiztonság, az adatvédelem szerepe. Tegnap a pécsi Ifjúsági Ház­ban megkezdődött a- számítás- technikai adatvédelmi konferen­cia, melyet a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Baranya megyei Szervezete azért hívott egybe, hogy az or­szág minden részéből ide sereg­lett csaknem kétszáz számítás­technikai, vállalati és jogi szak­ember részére lehetővé tegye a tapasztalatcserét az adatvéde­lemmel kapcsolatos feladatok­ról, különös tekintettel arra, hogy a számítógépes feldolgo­zást alkalmazó vállalatoknak október 31-ig el kell készíteniük adatvédelmi szabályzatukat. A kétnapos tanácskozáson az elő­adások és korreferátumok fog­lalkoznak a számítástechnika­alkalmazás mai helyzetével és struktúráival, az adatvédelem új vonásaival, az időközi válto­zásokkal, a specifikus műszaki­technológiai kérdésekkel, a szá­mítástechnikai feldolgozások és- a személyi jogvédelem össze­függésének problémájával, az ellenőrzés és a biztonság téma­körével, a gyakorlati alkalmazá­sok napi feladataival, a nem­zetközi vonásokkal és informa­tika-politikai vonzótokkal. A konferencia nyitó előadását Varga Lajos, a Központi Sta­tisztikai Hivatali főosztályveze­tője tartotta a számítástechnika alkalmazásának néhány idősze­rű kérdéséről, összefüggésben az adatvédelemmel. Miután a lakosságról egyre több adatot őriznek a számítóközpontokban, Varga Lajos előadásából azt á részt idézzük, mely a személy­hez fűződő jogok védelmével foglalkozik. Az adatvédelem jogi szabá­lyozása több lépcsőben, évek óta futó folyamat, mefy ma sem lezárt. 1971 óta jelennek meg jogszabályok, melyek egy-egy részterületet szabályoznak. Ta­valy született meg a KSH elnökével . egyetértésben a belügyminiszter . rendelete a számítástechnikai rendszerek titok-, vagyon- és tűzvédelméről, valamint a KSH elnökének irány­elvei a rendelet végrehajtásá­hoz. A rendelet egyik legfonto­sabb szakasza a személyhez fű­ződő jogok védelmével foglal­kozik. Mindebben nemzetközi összehasonlításban nem állunk rosszul, egy sor magosabb ren­dű jogforrás rendelkezik ezekről a jogokról. Érdemes megemlí­teni az egyes kényes — például a származás, a faji, politikai, vallási meggyőződésre vonatko­zó — információk védelmét. Ezek a kényes adatok kiemelt védelmet kapnak a nyugati or­szágokban, mert ott gyűjtik eze­ket. Ez egyben lehetőség a be­avatkozásra, az illetéktelen (el­használásra is. Mi úgy védjük e jogokat, hogy nem is gyűj­tünk és nem is tárolunk ilyen adatokat. Miklósvári Z. Kertváros „réme” és a gyerekek A Hajdú Gyula és az Eg­ri Gyula útnál lakók telefo­náltak tegnap, hogy a két út találkozásának a környé­kén szinte elviselhetetlen már. hogy milyen felfordulást okoz egy kutya. A közeli játszó­téren szokott - rendszeresen megjelenni, bár az utóbbi időben inkább csak délután. Ugyanis a szerencsétlen ál­lat már megfigyelte, mikor érkeznek a játszótérre a gye­rekek, akik féltik, bujtatják, s innen-onnan élelmet is visznek neki. A gyerekek tud­ják, hogy ha nem bujtatnák el a már félig megvadult kutyát, akkor szomorú sors várna rá. Veszélyes játék, hisz az állát annak ellenére, hogy a gyerekeknek meg­esett- a szive rtíjta, megle­hetősen vad, és nekimegy a járókelőknek, előszeretettel a felnőtteknek. Tuiajdon- képpén nem is csodálom, hogy ebből a kutyából p Kertváros „réme" tett, s azt sem, hogy leginkább a fel­nőtteket nem tudja elszív­lelni. Mert végül is hogyan került ide ez az állat? Töb­bek látták is, amint egy ar­ra járó outó megállt, „sze­rető" gazdái szépen kitették a kutyát a játszótérre, s mint akik jól végezték dolgukot, sorsára hagyták. Bármennyi, re is veszélyes dolog egy el­vadult kutyát rejtegetni, egy dolgot mégiscsak el kell ismerni: legalább ezek a gyerekek megszánták . . D. Cs. Ma este:Dundo Maroje Az Eszéki Népszínház vendégjátéka Áthelyezik a Barátság-forrás térplasztikáját Többször is foglalkoztunk a ívov-kertvárosi Barátság-forrás állapotával, s legutóbb mór felvetettük: nem lehetne-e időt- állóbb anyagból megújítani a pirogránit-elemekből készült oszlopokat? Fürtös György mű­vét egyaránt veszélyezteti az időjárás és a gyerekek nem ‘mindig kíméletes játéka. A kö­zelmúltban szakértői vizsgála­tot tartottak a forrás ügyében, s arra a-megállapításra jutottak, hogy a jelenlegi formában való újjáépítése mintegy 350 ezer forintba kerülne, s akkor még mindig nem biztosított a jövője, A tanács vezetőinek az állás- foglalása szerint a térplasztikát a közeljövőben elbontják és megfelelő kiegészítés után vál­tozatlan formában valamelyik iskola udvarán állítják fel. Szó- lamelyik Ivov-kertvárosi iskolát de úgy véljük: ha már kert­városi térplasztika áthelyezésé­ről van szó, helyesebb lenne va­lamelyik Ivoy-kertvárosi iskolát kiszemelni Fürtös György mű­vének. újbóli • felállítására. A Barátság-forrós medencéje a csobogóval együtt marad a helyén. Több mint tíz éve, hogy Pécs és a jugoszláviai Eszék rend­szeres kulturális cserét bonyo­lít le egymással: egyebek kö­zött a színházak', a könyvtá­rak és levéltárak tartanak szo­ros baráti, szakmai kapcsola­tot. A testvérvárosi együttmű­ködés keretében a Pécsi Nem­zeti Színház és a Horvát Nép­színház évente egy-egy elő­adással vendégszerepei a szomszédban: az eszékiek most a Dundo Maroje zenés válto­zatával lépnek a pécsi közön­ség elé. Az előadás ma este 7 . órakor kezdődik a Pécsi Nemzeti Színházban. A pécsi társulat még ebben az évben a Bánk bánncfl utazik Eszékre. „Elbánták’* a szelídgesztenyeuel Gállosék pécsbányatelepi udvarán is felvásárlásra vár a bőséges gesitenyetermés Zsákokban vár felvásárlóra a termés A Hétfői Hírek irjo: üSzelíd- gesztenyéböl még kisebb meny- nyiségű importra szorulunk, de amint o friss telepítések, ter­mőre fordulnak, erre már nem . lesz szükség". Sajnos, Baranyában nem ilyen rózsás a helyzet. Baj van a szelídgesztenyével. Az a baj, hogy túlságosan bőséges a termés. Pécsbányatelepen is újságolvasó emberek laknak, akik ráadásul arról híresek, hogy szinte minden háznál örö­költ kötelesség a gesztenyézés. És jó a gesztenyéjük, elkelt minden’ évben, sok család év­tizede megbízható partnere a felvásárlóknak. Most meg kiderült, nem kell o gesztenye (bár „kisebb mennyiségű importra szőrű-- lünk"), Sok van, tároló meg feldolgozó nem elég. Pécs­bányatelepen meg majd min­den háznál nő a keserűség: mit csináljanak a szép termés­sel, tönkremegy, odavész . . . Hetek óta csak Ígéreteket kapnak, „szedjék csak össze, itt leszünk a jövő héten, a kö­vetkező héten”, Ma is várják, valaki majd csak beváltja ígé­retét, és elviszik végre a ter­mést. Melyik gazda bírja so­káig elnézni, hogy tönkremegy? Égesse el? Rakosgassa edé­nyekbe, zsákokba a szép gyü­mölcsöt? Van aki odaadta ol­csóbban, csak ne > maradjon ró . . . Nem is volt évekig semmi baj. Az Erdei Termékeket Feldolgo­zó és Értékesítő Vállalat is tel­jesítette minden évben a tervét: a vállalati feldolgozó kapacitás­hoz mérten szállították a bora­nyai kirendeltségekről is a köz­ponttól kért mennyiséget. Idén a szükséges négy-öt vagon összegyűlt egy hét álatt, s a központi körlevél utasítása sze­rint többet átvenni nem lehet, mert nincs hova rakni, betelt a kapacitás. Erre a pécsbányotelepiek azt mondják, nincs ez rendjén, itt valami baj van a szervezéssel, mert úgye azok az új telepíté­sek is beérnek egyszer, és mi van, ha ilyen tervszerűtlen a természet, egyszer csak minden előzetes Ígéret nélkül bőséges termést ad. Sajnos az illetékesek Ígérget­nek, egymásra hivatkoznak és mutogatnak. A bőséges termés pedig tönkremegy. Pécsbánya­telepen hetek óta rakosgatják a házaknál a több mázsa „felesleget".. . G. M. A Pécsi Vizuális Műhely segítségével Képzőművészeti tanfolyam a Nevelési Központban * A Pécsi Vizuális Műhely a pécsi Nevelési Központban képzőművészeti tanfolyamot in­dít november közepén 10—14 éves gyermekek és fiatalok, felnőttek számára. Az előbbi csoportot Kosbor István, az utóbbit Lantos Ferenc irányít­ja. Mit és hogyan tanulnak a tanfolyam hallgatói, ezt kér­deztük Lantos Ferenctől, a Pé­csi Vizuális Műhely vezetőjé­től. — Az általános vizuális ala­pokra építve kaphatnak hall­gatóink szakmai útmutatást a képzőművészet legfontosabb el­méleti és gyakorlati kérdései­ben. Azokat a vizuális nyelvi alapkérdéseket állítjuk a kö­zéppontba, amelyek minden­fajta emberi tevékenységre jel­lemzők, s amelyekre a képző­művészet maga is épül. Megis­merkednek a gyerekek és a felnőttek a szín, a szerkezet, a forma és formakarakter, az elvonatkoztatás, a látvány áb­rázolásának lehetőségeivel stb. Elméleti és gyakorlati foglalko­zások egyaránt lesznek az er­re legalkalmasabb technikák, kai: a hagyományos szén, gra­fit stb. segítségével éppen úgy, mint a műhely lehetőségeit ki­használva pl. szitanyomat ké­szítésével. — Kezdők és haladók egy­aránt jelentkezhetnek? — A szakmai anyagot mind­két csoportban úgy állítjuk ösz- sze, hogy arra a kezdők is építhetnek és a haladók is kapcsolódhatnak hozzá. — Mikor és hol lesznek a tanfolyam foglalkozásai? A tanfolyam hallgatói megismerkedhetnek a szitanyomat készítésével is — A Nevelési Központban, a 2. sz. iskolában, a II. terem­ben. A 10—14 éveseké ked­den és csütörtökön 16—20 órá­ig, a felnőtteké pénteken 17— 21 óráig. Jelentkezés, megbe­szélés a gyerekeknek novem­ber 4-én, csütörtökön 17 óra­kor, a felnőtteknek november 5-én, pénteken 17 órakor a Nevelési Központban, a 2. sz. iskolában. Rádió mellett... Szorongás... Az orvos és a pszichológus­nő plusz riporternő magyaráz, za a szorongást kiváltó oko­kat, tüneteket, esetleges gyógy­módot, de e korábban sugár­zott műsor egyetlen ép gon­dolatára nem emlékszem, pe­dig a bekapcsolva felejtett rá. dióból már a Himnuszt hal­jam, éjfél után harminc perc­cel elnémul a készülék is, pon. tosabban csak bdg, eléggé ijesztően c csendes éjszaká­ban, „ . . . A márkinő ötkor ment e|. hazulról..." — a re­gény első mondatánál képte­len vagyok tovább jutni. Tény. leg, milyen lehet egy márkinő? Négy kerek kalap a fején, fodros és bokát verő fehér ru­ha, mély kivágás, ékszerek, kesztyűs kezével szeméhez emeli, a hosszú nyelű lornyont? A márkinők többnyire öregek? De hát hogyan nézhet ki egy mai márkinő, farmerben, rágó­gumival győzködve, papucs­szandálban, fiatalon és azt mondja: „Ez és ’ ez a márkinő vagyok . . ötkor indultam el hazulról?!" Egyórás süket csend után ki. állok az ablakba, fojtogat a ’ hideg és sűrű köd, amely fel- kúszik az emeletekre .-. . A túl. oldalon — egy nyitott erkély mögött még zene szól és han. gos felnyerítő nevetés, piros a csillár burája . . . talán többen ülik körül az asztalt . . , po­harak, üvegek, ételmaradékos tányérok . . . csikkektől dús ha. mutatták . . . Egy nő kilép a korláthoz, nyújtózkodik. Kései autó üvölt végig az utcán, csak sejtem eszetlen gyorsa­ságát .. . a hosszúkás szürke épület végének egyszer neki­rohant egy személykocsi —ép. pén ott, ahonnét éz jön — a vastag tűzfalon lyukat vá­gott és ketten haltak meg. Három órakor még mindig világos néhány ablak, rossz-al- vók-éjszakája ez a mostani . . . ha lenne nekik klubjuk, vala­hol c közelben — ahol pizsa­máson elidőznek — átmennék, mondanám: „-...elnézést ké. rek, de nem tudok aludni, me­séljenek valami viccet, vagy •szétverem az egész bagázst..." — de inkább kávét főzök, ba­rátságosabb a kis konyha a kávé illatától és a gáz kék­jétől. Micsoda röhejes dolog, hogy percek múlva elálmoso- dom a kávétól ... De hiába zuhanok a heverőre, ismét ez a rothadt ébrenlét fog .el . . . A szorongástól összeszűkül a mellkasom . . . saját szívveré­semet hallom, amint fölerősö­dik. . , hát ez az. . , az a bi­zonyos szorongás, de mitől? A magyar rádió félegytől fél. ötig nem ad műsort, úgy ér­zem, megcsalt ez a fekete ba­kelit-doboz, most lenne rá leg­nagyobb “szükségem, mindegy, hogy mi, csak szóljon . . , ze­ne .. . tudományos előadás, opera, rádiójáték . . . vízállás- jelentés, „Titelnél a hajóvon­ták találkozása tilos . . .", de ha találkoznának, akkor mi van? A Himnusztól a Rákóczi-in- dulóig mindössze négy óra te­lik el, éjjel kettőkor — ezt olvastam a rádióújságban — a műsorvezető riporter már öltözködik és siet a hajnali adásra, amire fel kell készül­nie. Nézem a lapot, ezen a reggelen Krassó László köszön- ri az ország ébredő népét, és a kitűnő szerkesztő-riporter megint csak félig mondja el a várható időjárást, másik felét­— * hány fok melegre számít­hatunk — nagy ravaszul csak a hírek után közli velünk. De addig még van idő. A sörgyár udvarán autók túráznak, el­halkulnak a motorok, egy fér­fi kiált: „Na, mi van?! Nem látsz a szemedtől?!", a Ko­dály felől jön a kenyeres ko­csi, aztán a tejes kocsi . . . E rövidke négy óra alatt mi történhetett a világban? Hány embert öltek meg? Há­nyán haltak meg csak úgy . . , mert éppen eljött az idejük? Vagy úgy, hogy megfosztották magukat az egyetlentől, • az élettől? „A márkinő ötkor ment el hazulról . . ." Én pedig nyolckor. Dögfáradtan, szórón, gó szomorúsággal . . . Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents