Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-26 / 294. szám

1982. október 26., kedd Dunemmunapiö 3 Milyen zakóban, merre magr a Joker? Felkötjük-e a textilt? Késik a munka- és üzem- szervezés megújítása Nagy termelékenységű, állítható tűtávolságokkal szabályoz­ható, disztűzésekre használható amerikai kéttűs gép. Kopjár Géza felvétele Megdrágult a bejárás Menni vagy maradni? Növelni kell a kistelepülések népességmegtartó képességét Nem titok, hogy az export- lehetőségek, a külső — első­sorban nyugati — piaci érté­kesítés kedvezőtlen alakulá­sát - elsősorban könnyűipa­runk, ezen belül is mindenek­előtt textiliparunk sínyli meg. Hogyan, milyen módszerekkel alkalmazkodnak az új helyzet­hez? Mi módon igyekeznek — a belső tartalékok feltárásá­val, az önköltség csökkentésé­vel, ú\ üzemszervezési eljárá­sokkal stb. - helytállni, előbb­re jutni? Ezt kutattuk a Ka­posvári Ruhagyár pécsi tele­pén. A sokféle felnőtt- és gyer­mekruhát - öltönyöket, zakó­kat, női blézereket, kabátokat stb. — gyártó üzemben 8. /., az üzem technikusa a kalau­zom. A leszabott anyag - szakszóval: a szabvány - Ka­posvárról érkezik ide, itt vég­zik el a közvetlen gyártáselő­készítést. Egy-egy emelet négy-öt gyártósorán végig, gyors kezű lányok, asszonyok hajolnak a varrógépek, vasa­lóberendezések fölé. Kemény munkával Havel Margit varrónő nyolc éve dolgozik az üzemben, át­lagosan háromezer forintot ke­res havonta. Kérdezem és vá­laszol, de közben félszemmel a gépre, a varrásra figyel.- Ha azt akarom, hogy a minőségi és mennyiségi pré­mium is meglegyen - mond­ja —, nagyon keményen kell dolgozni. A kétféle jutalom­ból hat-hétszáz forint jön ősz - sze havonta. A munkásnők a munka ne­hézségétől függően 4-5, vagy akár hatezer forintot is meg­keresnek - fűzi hozzá kalau­zom. — Egy ujjbevarró átlago­san négyezret visz haza, de egy kényes vasalást végző asz- szony megkeresi a hatez­ret is. A második emeleten bőrből, szövetből gyermekkabátok ké­szülnek. Itt veszem szemügyre azokat a gépeket, varrást se­gítő eszközöket — kéttűs és tű- tolásos gépek, háromtűzéses apparátok stb. -, amiket az utóbbi években állítottak a szalagra, hogy javítsák velük a minőséget, fokozzák a ter­melékenységet. Kettős díszvar­rást ró a csinos piros lányka­kabátokra a kéttűsgép; B. I. Játszadozó gyermekek és fi­gyelmetlen felnőttek etették szeptemberben 33 esetben az örökké éhes tűzkakast. Több mint félmilliós érték lett a lángok martaléka. öszögpusztán a környékbeli gyerekek kíváncsisággal ve­gyes játéirkedve nyomán vál­tozott pernyévé a tízezer fo­rintot érő szalmakazal. Ugyan­csak a Pécsi Állami Gazdaság húzta a rövidebbet a kisisko­lások és a 73 tonnás szalma­kazal „összecsapásában". A három gyerek és a néhány szál gyufa együttműködésének ered­ménye: 22 000 forint kár. Kölkeden gyermekek húzód­tak meg cigizni a szalmakazal mellett, hogy ne fedezzék fel a felnőttek, amint őket utá­nozzák a füsteregetésben. Ta­lán túl élethűen sikerült a dohányzásuk, tény: rágyújtot­tak — a kazalra is. Antalfalu térségében az 5 éves fiúcska kiütéssel — gyufával! — győ­zött a 8000 forintot érő szal­makazal felett. egy gépen megmutatja, ho­gyan viszi a varrótű alá a többréteges anyagot egy tűto- lásos masina. Katreiner Lászlóné a szélső szalagon egy háromtűzéses apparáttal dolgozik. Apró fém-szerszámok ezek, közvet­len a varrótű mellé erősítve. Különböző kombinációkra asze­rint van szükség, milyen var­rás hová, a kabát vagy a ka­pucni szélétől milyen távol­ságra kerül. — Ezt a 6 milliméteres var­rást szemmértékkel csinálom — mondja Katreinerné, s mire kimondja, már váltania kell -, a kapucnit viszont széltűzővel. Végigmentem a bal elején, csuklyán. Most jön a jobb eleje. - Atgyűri a kabátot a gép karja alatt, s megfordít­ja. - Látja?! Ezzel a drótszerű szerszámmal varrom a máso­dik dísztűzést a külső szegély­re ... — A piros kabátok több „szalag-közi” minőségel­lenőrzés után a sztenderekre (tartókra) kerülnek, majd cso­magolás előtt a földszinten kapnak végleges formát./ Itt kerül rájuk a gyár Joker fel­iratú védjegye is. Kisebb korszerűsítések Rohr Mihály telepvezető a továbbiakban azt taglalja, ho­gyan, miben lépett előre az Felnőtt figyelmetlenség is sok kárt okozott az elmúlt hó­napban. Jót akartak, csak balul végződött. Az elszáradt gallyak, levelek, gazok legha­tásosabb megsemmisítése az elégetés — ezt jól tudjuk. De azt már sokan elfelejtették, hogy a lángok igyekeznek el- elszökdösni. Az apátvarasdi tsz-táblán égették a tarlót, a tűz tovaterjedt a szomszédos szalmakazalra és ott kitombol­ta magát. Mindszentgodisán gazt és avart égettek az erdő mellett. A lángok útját nem állta Semmi... A 10 éves, 2,5 hektáros fenyves leégett. A szentegáti erdő letarolt részén gallyat égetett a nyugdíjas fér­fi. Mint aki jól végezte dolgát, otthagyta a lángoló kupacot. üzem az elmúlt évben. Mun­kájuk akad bőven; ez idő sze­rint Líbiába, Kuwaitba és a Szovjetunióba irányuló export­ra dolgoznak. Sokat javult a szabvány-ellátásuk, bár a kel­lékek Kaposvárról olykor még mindig pontatlanul érkeznek. Legnagyobb sikernek a te­lepvezető azt tartja, hogy dol­gozóik keresete a tavalyihoz képest átlagosan 17 százalék­kal nőtt, s ez a tény is, meg a teljesítmény-, illetve minősé­gi prémium is jelentősen javí­totta a dolgozók hangulatát, ferősítette hitüket, bizalmukat az üzem vezetésében. Dr. Várni János, a kaposvári gyár üzemgazdasági főosztály- vezetője:- Tőkés exportunknak az előző évihez mért 50 százalé­kos visszaesését nehezen tud­juk kigazdálkodni, de gyárunk még így is viszonylag jól áll az ország textilruházati üze­mei között. Legutóbbi átfogó géprekonstrukciónkat 1977-ben fejeztük be, üzemeink zömé­Mire visszaért, már 6 köbmé­ter rönkfa is elégett. A gordisai pajtájában he­gesztőkészülékkel igyekezett terménydarálója csavarjait le­vágni a tulajdonos. Talán bí­zott a szemében, hogy észre­veszi, ha ... Nem vette észre, hogy a szétröpködő szikrák be­veszik magukat a szénába, szalmába. A tűz elpusztította a tűzifát, a kukoricát, a pajta tetőszerkezetét. A kár 104 000 forint. A műszaki hibák miatt be­következett tűzesetek nyomán utólag nehéz kideríteni: ki, vagy mi volt a ludas. A gép, az alkatrész, az ember? A pé­csi személyautó benzinrend­szere meghibásodott — kiégett a motortér. Másik személyko­csi légszűrőjét levették, a já­ró motorból lángolva kicsapott ben 5-6 éves gépek dolgoz­nak. Fokozott anyagtakaré­kossággal, kisebb korszerűsí­tésekkel, a szabványok minő­ségének javításával fokozzuk termelékenységünket, csökkent­jük az önköltséget. Új terme­lőeszközeinket főleg a kapos­vári központi üzemben vezet­jük be, mivel elsősorban itt termelünk exportra. Most dol­gozunk a vasalás korszerűsí­tésén, és az új technológiát majd Pécsett is bevezetjük. Termékskálánk, sajnos, túl széles. Ez részben előnyös, mert sokféle igényt ki tudunk elégíteni, de hátrányos is, mert nehezen állunk át új terme­lésszervezési eljárásokra. Ezen azért sem változtathatunk, mert most a piaci igények ki­elégítését tartjuk legfonto­sabbnak ... Igazi lépésváltást • Am kételyünk, kérdésünk megmarad továbbra is: van-e, lesz-e mód, kilátás a komo­lyabb lépésváltásra - nem csupán a toldozás-foldozásra, hanem a merészebb termelés- fejlesztésre - a gyár pécsi te­lepén? Mert az itteni gépek a jelek szerint csak „papiron” 5-6 évesek, valójában régeb­bi konstrukciók... Minden­képpen lassúnak látszik az az ütem is, amellyel a kaposvári 'anyaüzem kidolgozza és átad­ja telepeinek — köztük a pé­csinek is — a technológiai, üzemszervezési újdonságokat. Végül, de nem utolsósorban: jó lenne Kaposváron is, Pé­csett is, olyan külföldi meg­rendelések után nézni, ame­lyek nem csupán bérmunkát jelentenek, hanem olyan ko­operációt, amely együtt járhat a technológia, az üzemszerve­zés átfogó megújulásával. a benzinelegy, a kár 2000 fo­rint. Dunafalván, a Kirovec traktor kipufogójából szikra pattant ki, a 46 000 forint ér­tékű szalmakcrzai bánta. Ipacs- fán a kombájn ékszíja alatt lerakodott por és éghető anyag kapott lángra a súrló­dási hőtől. A kombájnos lélek­jelenléte és a kézi poroltó ké­szülék mentette meg a drá­ga gépet. Siklóson műszaki vizsgára készítették fel a sze­mélyautót, a szerelő felállt ve­le az aknára, előkereste a szerszámokat... jA motortér­ből felcsapó lángok és a füst félreérthetetlenné tették a hely­zetet: a javítás helyett sürgő­sebbé vált az oltás. Újpetrén csúszott a T—'100-as erőmun- kcgép kuplungja. A súrlódási hőtől kigyulladt a vezetőfülke, égtek az elelctromos vezeté­kek. A kár 43 ezer forint. Ró­zsafán a terményszárító beren­dezést nem tisztították meg alaposan, kigyulladt a szemes kukorica ... M. L. A távolsági 'személyszállítás árainak szeptemberi emelése jelentősen megváltoztatta a be­járó dolgozók helyzetét csakúgy, mint azokét a vállalatokét, üze­mekét, ahol sok ilyen munkást foglalkoztatnak. Az árváltozá­sok hatásának első tapasztala­tairól kérdeztük Kamarás Ká­rolyt, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztályvezetőjét. Továbbra is átvállalja a két­szeresére növekedett utazási költségek 80 százalékát a mun­káltatók egy része, így első­sorban azok, amelyek foglalkoz­tatási gondokkal küzdenek, il­letve melyeknek a nyeresége ezt megengedi (bányavállalatok, építőipar). A változásra elsősor­ban az alacsony nyereséggel dolgozó cégek érzékenyek — szolgáltató vállalatok, költség- vetési üzemek és intézmények stb. —, mert ezeknél többnyire nincs mód arra sem, hogy a megnövekedett utaztatási költ­séget a fogyasztókra hárítsák át. E vállalatoknál, intézmé­nyeknél a probléma elsősorban a frisen belépők, pályakezdők esetében jelentkezik. Fontos szemponttá vált, hogy egy újon­nan belépő dolgozó bejáró-e vagy sem, és igényel-e utazásá­hoz üzemi hozzájárulást. Sok vállalat mozgósítja saját gép­kocsi-, iletve autóbusz-parkját az új helyzetben. Jó példa erre a cserkúti Mezőgép, ahol máris intézkedtek: saját autóbuszaik­kal oldják meg az utaztatást nemcsak a központban, hanem a telephelyekre is. A változás nyilvánvalóan az alacsony keresetű bejárókat érinti kedvezőtlenül, hiszen az utazási költség emelése — Visszafogott ütemű beruhá­zásaink közt szerényebbek a vállalatok tervei, lehetőségei Ám a viszonylag szűkös lehe­tőségekkel is jól kell élniük, főleg azoknak, amelyek mun­káját — mint például a Dél­dunántúli Áramszolgáltató Vál­lalatét — közvetlenül a lakos­ság értékeli. A DÉDASZ fej­lesztéseiről, beruházásairól Végh László osztályvezetőtől, illetve Varga Jánostól; a pé­csi üzemigazgatóság igazgató- helyettesétől kaptunk tájékoz­tatást. Három „hálózatrendszerük" közül a középső: a 20 és 10 ezer voltos okozza a legtöbb gondot, itt van szükség legin­kább javításokra, rekonstruk­cióra. Pontosan felmérték, hol rossz a hálózat, hol van igény a keresztmetszet növelésére, s a munkálatok eszerint történ­nek. Az idén például jelentő­sen korszerűsítették a kisfe­szültségű és a közvilágítási hálózatot Komlón, a Béke-te­lepen és környékén, valamint Pécs egyes külső kerületeiben (Pécsújhegyen és Szkókón; a Bor utcában, a Surányi, a Nagykozári és a Székely Ber­talan úton stb.). Rövidesen ká­belcseréhez kezdenek Uránvá­rosban, és befejezik a málomi vezeték cseréjét. A komlói há­lózat teljesítőképességét jövő­re új trafóval bővítik. Ezekre a munkákra az idén mintegy 32 j—34 millió forintot költe­nek. Ezen felül mintegy 6 mil­lió forintot fordítanak arra, hogy a gyakran meghibásodó hagyományos égőket pótolják 3—4 ezer forintos átlagkere­settel számolva — a tiszta jö­vedelemnek akár 10 százalékát is kiteheti. Vagyis a bejárók­nak is nagyon meg kell gon­dolniuk ezután, hogy érdemes-e továbbra is vállalni az utazás­sal járó többletkiadást és időt, vagy célszerűbb-e a lakóhelyü­kön keresni munkalehetőséget Ez annál is inkább megfonto­landó, mert a későbbiek során olyan intézkedés is lehetséges, amely teljesen a vállalatokra, intézményekre bízza, hogy té- rítsenek-e dolgozóiknak utazási költséget. A jelzett következményeknek megint más oldala: van-e ele­gendő megfelelő munkahely a kisebb településeken, hogyan alakul a jövőben a kisvárosok, nagyközségek, falvak népesség- megtaró képessége, szerepe? Nyilvánvaló, hogy ezt — ész­szerűen, gazdaságosan — min­den módon fokozni, erősíteni kell azaz növelni kell a nyeresége­sen, jól termelő, megfelelő kom­munális ellátású munkahelyek, üzemegységek, telepek számát mindenütt, ahol lehetséges. A munkaügyi osztály egy új vizs­gálata is ezt kívánja segíteni. Felmérik, melyek településen mire van lehetőség, elsősorban a mezőgazdasági üzemekben, ezek melléküzemágaiban, az áfészek ipari tevékenységében, illetve a kisvállalkozások terén. A megye minden településére kiterjedő felmérés adatait a kö­zeljövőben közzéteszik, és el­juttatják a tanácsokhoz, tanácsi kirendeltségekhez a lakosság tájékoztatása céljából. ott, ahol ezeket még nem tud­ták higanygőzlámpákra kicse­rélni. A kisebb városokban is sokasodó üdülőterületek kü­lönösen szaporítják a gondo­kat; e_ helyeken ugyanis ritka a beépítés, ami — új hálózat- építésnél — viszonylag nagy ráfordítást tesz szükségessé. Törődnek a kistelepülésekkel is. A pécsi igazgatóság terüle­tén az idén jelentős hálózat- fejlesztési munka kezdődött, il­letve fejeződött be — egye­bek közt — Ivándárdán, Sá­rokon, Marázán, Abaligeten, Lánycsókon, Bolyban, Sombe­rekén, Hirden és Mecsekjáno- siban. Pécsett már megkezdték egy új, 120 ezer voltos transz­formátorállomás építését Üj- mecsekalján. A berendezés részben ennek a városrésznek, részben Kertvárosnak szolgál­tat majd áramot — pontos fe­szültséggel, üzembiztosán. A trafó szerelése előreláthatólag 1983 végére fejeződik be. A DÉDASZ új központi telepe a Kertvárosban várhatóan szin­tén jövőre — az év közepére — készül el. Továbbra sem várható, hogy a vállalat az úgynevezett éj­szakai hőtárolós kályhák hasz­nálatához korlátlanul hozzájá­rul. Ennek oka egyrészt, hogy a települések zömében . a há­lózat kapacitása ezt műszaki­lag nem teszi lehetővé, más­részt pedig, hogy elsősorban a hagyományos áramfogyasztó berendezések — tévék, meleg­víztárolók stb. — működését kell elsősorban biztosítani. Varga János Tűzesetek Olasz gyártmányú új típusú kézi vasalók a Kaposvári Ruhagyár pécsi gyáregységének műhelyében, melyek a vasaláshoz szükséges jó minőségű állandó gőzt adnak. (V. J.) DÉDÁSZ­korszerűsítések Épül az üj központi telep Hálózatfejlesztés a községekben

Next

/
Thumbnails
Contents