Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-24 / 292. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 292. szám 1982. október 24., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból A lalun élő értelmiségi nőkről (3. oldal) magazin (5. oldal) Milyen volt a szombati piac? (Riport a 3. oldalon) Rugalmasabb is lehetne Van egy munkaerő-gazdálkodási módszer, amit úgy hívnak: Santa Clara. Noha a szisztéma földöntúli lényekhez való viszonyáról nem nagyon tudok, any- nyi tény: a Santa Clara egyike azoknak a rugalmas munkarendeknek, amelyeket áldani szoktak a dolgozók, függetlenül attól, hogy hívők vagy hitetlenek. Mi Is az a rugalmas munkarend?- Valami olyasmi, amiért nemcsak sokan áhítoznak, hanem mind tö'bben ésszerűnek is tartják és gazdasági előnyeit sorolják. A bérelszámoló vagy a kereskedő kötött munkaidőben dolgozik, függetlenül attól hogy a terhelés nem egyenletesen oszlik meg a napok és a napokon belül az órák közt. A bérelszámoló és a könyvelő teendői például általában a hónap végén és elején sűrűsödnek, az üzletekbe pedig javarészt délután térnek be a vásárlók. És ha‘ alaposan körülnézünk, kiderül: alig van olyan területe a népgazdaságnak, ahol egyenletes munkatempóra lenne szükség. Inkább az jellemző, hogy óránként, hetenként vagy negyedévenként változik az elvégzendő munka mennyisége. m Mindezek alapján az lenne ésszerű, hogy a feladatok nagyságához igazodjanak a munkarendek. Vagyis: a dolgozó mun. kával töltse a munkaidejét, ne pedig egyszer olvasással, üres fecsegéssel, másszor túlterhel- ten, megfeszített munkatempóban. Munka nélküli időtöltés helyett minden bizonnyal hasznosabban -kiaknázhatok — odahaza vagy másutt — az órák, félnapok; napok. Ugyanakkor a vállalatoknak is érdeke, hogy a munkarendek a jelenleginél jobban igazodjanak a gazdái-, kodó szervezetek igényeihez. Hogyan? A módszerre egyelőre inkább a szakirodalomban találni példákat, a gyakorlatban alig. Pedig választék akad bőven. A munkarendék változatosabb formái alapvetően kétféleképpen alakíthatók ki: a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszámának növelésével, illetve a teljes munkaidőben dolgozók rugalmasabb időbeosztásával. Ami az első módszert illeti, a részmunkaidős foglalkoztatás nálunk rendkívül szűklkörű: az aktív keresők mindössze két százaléka dolgozik így, tekintélyes hányaduk nyugdíjas. Holott nyilvánvalóan a társadalom más rétegei is feláldoznák jövedelmük egy részét a többlet szabadidőért. Az is elképzelhető, hogy akadnak, akik csak ilyen módon tudnának munkába állni. A gyesen lévők munkavállalásának szabályozása, illetve az előírások módosítása valószínűleg növeli o részmunkaidősök táborát. A Santa Clara modell szerint a gazdálkodó szervezet és a dolgozó félévente szerződést köt a következő hat hónapban teljesítendő munkaidőre. A megállapodásban azt is rögzíthetik, hogy (a vállalati igényékhez és az egyéni körülményekhez igazodva) hetenként hány órát dolgozzon a munkavállaló. Egy másik modell szerint szerződés köthető az éves munkaidő, 100—90—80 százalékára — az alsó határ 40 százalék. Így alkalom kínálkozik arra, hogy szinkronba hozzák a munkacsúcsokat és a létszámot. Ugyanakkor például egy 50 százalékos munkaidőben foglalkoztatott bérelszámoló bérét, ha a vállalat minden hónapban a legkritikusabb két hétben veszi igénybe idejét, nem a letöltött időhöz, hanem az elvégzett munkamennyiséghez kell igazítani. A részmunkaidős foglalkoztatás másik módszere a „job sharing”, az úgynevezett munkakör-megosztás. Ez például azt is jelenti, hogy 2—3 dolgozó vállal egy teljes munkaidős beosztást. Az mór a csoport feladata, hogy eldöntsék: bizonyos óraszámonként, esetleg naponta vagy hetente váltják egymást. A job sharing alkalmazásához az is szükséges, hogy a csoport tagjai megbízzanak egymásban. Egyébként ezzel a módszerrel a csoporttagok esetleg a munkán kívül is helyettesíthetik egymást. Például: a job sharingban dolgozó, gyesen lévő kismamák közül min-« dig az ügyel valámennyi gyerekre, aki éppen nem dolgozik. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz hasonlóan több kidolgozott módszer van a teljes munkaidős foglalkoztatás rugalmasabbá tételére. Az egyik szisztéma: a vállalat több munka- kezdési időpont felajánlásával kizárólag a fix időt határozza meg. Vagy: a peremidőn belül, például 6 és 10 között, a dolgozók — naponta változtathatóan — maguk döntenek a kezdési időpontról. Más: a gazdálkodó szervezet csupán az úgynevezett törzsidőt kéri szómon, a teljes munkaidő hetente vagy havonta (egy elszámolási időszakon belül) kiegyenlíthető. ‘ S ezzel nem merültek ki — a dolgozó és a vállalat választási lehetőségét egyaránt fokozható — módszerek. Mindazonáltal nálunk egyelőre kevés vállalatnál alkalmaznak rugalmas munkarendeket. Pedig a külföldi példák arra is bizonyítékul szolgáinak, hogy több műszakos üzemekben, gépek, munka- padok mellett is lehet élni a rugalmas munkarendek adta lehetőségekkel. Kétségtelen: a rugalmas munkarend konfliktus forrása lehet, hiszen ellenérzést válthat ki azokból, akiket nem érint. Előfordulhat, hogy a mi viszonyaink között nehézkes a nyilvántartás, az adminisztráció. Am a hátrányokkal érdemes szembesíteni az előnyöket is. Vagyis: a rugalmas munkarend több lehetőséget teremt a munkaerő-kereslet és -kínálat egyensúlyához. Azáltal, hogy minden korábbinál inkább figyelembe veszi a dolgozó egyéni körülményeit és sajátosságait, s ezzel fegyelmezettebbé teszi a munkát. Ilyen alapon az is elképzelhető, hogy mérséklődnek a munkaidő-kiesések, és (sok helyen) a jelenlét helyett a tényleges munka válik fontossá. Molnár Patricia A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat hengerelt-aszfalt gépein műszakonként 25—30 tonna útburkolatot állítanak elő a TELTOMAT—III., NDK gyártmányú gépén. Mellette működik az öntött aszfalt keverő, amely a járdák javításához és az épületek belső padlozati burkolásához szolgáltatja az anyagot. Erb János felvétele Hazaérkezett Olaszországból a TÓI küldöttsége Szombaton dr. Eleki János fő. titkár vezetésével hazaérkezett Rómából a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának küldöttsége. A delegáció az Oltasz Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Szövetsége — az AMCA — meghívására öt napot töltött Olaszországban. A magyar küldöttség eredményes tárgyalásokat folytatott a két szövetség közötti gazdasági és szervezeti együttműködésről Luigi Bernardinivel,. az AMCA elnökével, valamint a LEGA, az Olaszországi Szövetkezetek Országos Szövetsége vezetőivel és dr. Antonio Fabbival, Olaszország mezőgazdasági államtitkárával, majd több tartományban tanulmányozta az olasz szövetkezetek tevékenységét. Nagyszürét TokajHegyalján A történelmi borvidékek közül mindig Tokaj-Hegy- alján kezdődik és fejeződik be legkésőbben a szüret. Szokás volt, hogy a bakhátas, karó mellett nevelt tőkékről október 20-a után kezdjék meg a termés leszedését. S bár az új, nagyüzemi módszer, közte a kordonművelés alkalmazása óta ez az időpont előbbre került, már két hete tart a nagyszüret a világhírű borvidéken. Késleltetik a szedést a déli fekvésű táblákon, ahol erőteljes az aszúsodás. Eddig már mintegy ötszáz (500) mázsa aszút vásároltak fel, de számítanak arra, hogy az aszúsodásnak eddig kedvező októberi időjárás továbbra is a bogyók töppedését, cukortartalmának növekedését segíti. "A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, amely a zárt borvidék termését felvásárolja és kezeli, már több mint negyedmillió hektoliter mustot tárol erjesztőpincéiben, többek között Sátoraljaújhelyen az ungvári, Mádon a dorgóvölgyi pincékben, és. Olaszliszkán. A mustok zömét a kistermelőktől vették át, akik eddig már mintegy nyolcvan százalékban végeztek a szürettel. A nagytáblákról a termésnek mintegy a felét ■szedték le. Jelenleg is naponta átlag négyezren-öt- ezren szedik a fürtöket. A tervek szerint a hónap végére fejeződik be az utóE- bi évtizedek leggazdagabb szüretje. Dunántúli középiskolások a Pollaekon Műhelylátogatáson a nyílt napok résztvevőinek egy csoportja A Műszaki Főiskola nyílt napja Tudatosan készülnek leendő hivatásukra Több mint száz középiskolás jött el tegnap a Dunántúl majd minden részéről, sőt az Alföldről is a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nyílt napjára. A program azt jelenti, hogy az intézmény a Baranya megyei Pályaválasztási Intézettel közös ■szervezésben bemutatkozik. Kitárja kapuit a leendő hallgatók előtt, és bemutatja mindennapi munkáját, az előadótermektől a diákotthonig. A főiskola nagyelőadójában gyűltek össze tegnap házigazdák és diákvendégek. A diákok, főként építőipari szakközépiskolások és részint gimnazisták Tatabánya, Székesfehérvár, Győr, Baja, Kaposvár, Veszprém és Budapest iskoláiból jöttek, valamint Kecskemétről is. Meglepő, hogy a baranyai középiskolákból kevesen voltak itt. Igaz, hogy számukra bármikor megközelíthető ez a főiskola, a szisztematikus ismerkedés az intézménnyel azonban a baranyaiaknak sem ártott volna. A program első felében színes filmen, diasorokon és az érdekelt oktatók szavaiból ismerkedhettek meg a középiskolások a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán folyó élettel. Bepillanthattak a laboratóriumokba, számítógépközpontba, műhelyekbe. Kaptak ízelítőt a gyakorlat! munkából és a diákélet örörneiből és tájékoztatót felvételiről, ösztöndíjakról. Azután az első szünet következett. Zalaegerszegi és győri szakközépiskolásokkal beszélgettünk a szünet első perceiben. Palkavics Judit, Sallai Ibolya és Boros István, a zalaegerszegi Dimitrov Építőipari. Szakközépiskola tanulói például pécsi főiskolással leveleznek, egy „diáktanárral’, mint ők mondják, aki hónaponként feladatokat. küld nekik, és ők azokat megoldva visszaküldik. — Valószínű, hogy ide fogunk jelentkezni érettségi után — mondják a zalaegerszegiek —, és azért vagyunk itt, mert most megtudhatjuk, mire szó-« míthatunk a képzési időben, hol tudunk azután elhelyezkedni, egyáltalán milyen a főiskola ... Heten jöttek a győri építőipari szakközépből, és tulajdonképpen még nem döntöttek arról, hogy Pestre vagy Pécsre jelentkeznek-e. Budapest mellett szól többek között fiz is, hogy közelebb van Győrhöz, ami a magas utazási költségek korában nem utolsó szempont egy diák számára. Két harmadikos .szakközép- iskolás is volt a győriekkel. Egyikük, £sányi László elmondja, hogy évről évre megvásárolja a felsőoktatási intézmények tájékoztatóit, és keresi a minél jobb továbbtanulási lehetőséget. A társa, Kiss László pedig sorra járja a műszaki egyetemek, főiskolák nyílt napjait, és majd azután dönt, hova jelentkezik. Miskolcon és Pesten járt a pécsi nyílt nap_ előtt. Tehát több, mint százan használták fel tegnapi szabad szombatjukat a dunántúli középiskolások közül, hogy megismerjék a PMMF munkáját. Tudjuk, sok ma a probléma a műszaki értelmiség utánpótlásával. Mégfs, ha jövendő hivatásukra' évek óta tudatosan készülő fiatalokkal találkozik az ember, biztatóbbnak látja a műszaki pályák jövőjét. G. O.
