Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-23 / 291. szám
A szocialista országok életéből Íill^BlÍSiBÍlÍ TESTVÍRLHPIMNK ÍRJÜK Laosz Változások a gazdaságban és az oktatásban A Laoszi Forradalmi Néppárt az idérr áprilisban tartott III. kongresszusa, meghatározta a szocializmus feté haladó út feladatait. Mindenekelőtt célul tűzte ki, hogy ez ország fő táplálékából, a rizsből önellátó legyen. Ezt a múlt évi rekord- terméssel (1,154 millió tonna) sikerült elérniök. Az eredményt állandósítani akarják, sőt az ötéves terv végére, 1985-re246 ezer tonnával a rizstermelést 1,4 millió tonnára kívánják növelni. Ily módon a rizsadag eléri a fejenkénti 350 kilogrammot és még félévi tartalékot is tudnak képezni. Laosz az elmúlt években a súlyos gyarmati és félgyarmati örökség ellenére jelentős eredményeket ért el. így 1976 és 1981 között a mezőgazdasági termelés 50 százalékkal nőtt, a bivaly- és marhaállomány 900 ezerről 1,3 millióra emelkedett. 1976 óta több mint 30 állami mező- és erdőgazdaságot hoztak létre. Az ipar csupán jelentéktelen mértékben (három százalékkal) részesedik az össztermelésből. Nyersanyag- és építőanyagtermelés, fafeldolgozás és egyes fogyasztási cikkeket előállító kisüzemek képezik az ipar alapjait. Laosz 500 üzeme mintegy 10 ezer embert foglalkoztat. A kisipar 20 százalékkal részesedik az ipari termelésből. Laoszban az élet minden területén igyekeznek megszabadulni a gyarmati múlt nehéz örökségétől. Nagy sikernek tekintik, hogy a lakóterületek széttagoltsága ellenére az analfabétizmus 85 százalékát sikerült felszámoThiok. 1976 óta az általános és középiskolások száma kétszeresére, a szakiskolásoké többszörösére emelkedett. Tízezer fiatal tanul jelenleg külföldön, főleg a szocialista országokban. Nagy erőfeszítéseket tesznek az elmaradt egészségügyi ellátás javítására. Kis mértékben ugyan, de nőtt az orvosok és egészségügyi személyzet, a rendelők és a kórházi ágyak száma. A pártkongresszus szociális és kultúrpolitikájában célul tűzte ki a szocialista-nemzeti kultúra továbbfejlesztését, eredményes oktatási rendszer és stabil orvosi-gyógyító hálózat kiépítését. Szovjetunió Mélyvízi szerkezetek gyára a Kaszpi-tengernél Azerbajdzsán legjelentősebb beruházásai közé tartozik a Kaszpi-tenger partján, Baku közelében épülő mélyvízi szerkezetek gyára. Termékei mesterséges acélszigetek, amelyekről lehetővé válik a kőolajfúrás kétszáz méteres vízmélységekben is. Már jól kivehetők a jövendő gyáróriás körvonalai. Kékbe öltözött a főépület, ahol a csövek, tartószerkezetek és fődarabok készülnek majd. Mellette épülnek a fedélzetműhelyek — egy-egy fedélzet mérete alig lesz kisebb, mint egy labdarúgópálya, a három- szintes étterem és a tisztító- berendezések. A gyár területe messze belenyúlik a tengerbe. A háromkilométeres távolságra ív alakban nyúló két gátrendszer biztonságos védelmet nyújt a szél ellen. Kőolajtartalékai Bakut már a múlt század végén híressé tették. Századunk elején a ba- kui kutak termelték a világ teljes kihozatalának több mint a felét. Az évek múltával számos változás ment végbe ezen a területen is. Az Azerbajdzsán tengeri kőolajbányászat tapasztalatait azonban ma is széíes körben hasznosítják. Baku volt az első, ahol a Kaszpi-tenger kontinentális talapzatán megkezdték a lelőhelyek kitermelését. A sekély vizű parti lelőhelyektől fokozatosan jutottak messzebbre a 100—110 méteres vízmélységekig. Ugyanakkor a geológusok 50 olyan kőolajgyűjtő-helyet fedeztek fel, ahol a víz mélysége elérte, sőt meghaladta a 200 métert. így került sor a mélyvízi szerkezetek gyárának építésére. Évente négy, egyenként húsztonnás acélsziget gyártására kerül sor, amelyeknek mindegyikéről 24 olajkút fúrására van lehetőség. A fúróberendezésekén kívül a mesterséges szigeten raktárak, a vegyianyagok és a kiemelt rétegek részére tárolók épülnek, ezenkívül szállodai típusú lakóházak, mozi, étterem és orvosi rendelő. Mindez ma még a jövőben megvalósuló terv. Jelenleg a felvonulási terület az építőké, szerelőké, hidrotechnikusoké. Az első ütem átadására 1983- ban kerül sor. Ilyen blokkokból szerelik össze az olajfúrótornyok alapzatát Új ipari létesítmények Előreláthatólag ez év novemberében adják át rendeltetésének Bosznia-Hercegovina új nagyüzemét, a zenicai kokszolóművet. A mintegy kétmilliárd dináros beruházással épült üzem a Zenicai Fémkohászati Kombinát vállalataként kezdi meg működését. A nagyüzem 65 kemencéje évente 720 ezer tonna koksz, 300 millió köbméter kokszgáz és 30 ezer tonna kátrány gyártására lesz alkalmas. Az itt előállított gáz lehetővé teszi a nagy értékű pakuraimport egy részének hazai anyaggal történő helyettesítését. * A rijekai Viktor Lenac Hajógyár a zágrábi INA-NAFTAPLIN olajtermelő cég számára olaj- és gázkutató állomást épít az Adrián. A vízi kutatóállványzat elkészítésének költségei meghaladják a 80 millió dollárt. Az állomás 1983 közepére várható üzembe helyezésével az Adria mintegy 52 ezer négyzetméternyi területének kutatása válik lehetővé. Az adriai olaj kitermelésének megkezdését 1985-re tervezik. * Jugoszlávia 65 cipőgyára több mint 42 ezer dolgozót foglalkoztat. A cipőgyárakban az idén 70 millió pár lábbelit készítenek, s ennek 40 százalékát — 30 milliót — exportálják. Legnagyobb megrendelőik a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A jugoszláv cipőknek jó híre van a világban. Legismertebb gyáraik — a Borovo, a Planika, az Astra, a Peko, a Léda, a Cik és a Kostana — mellett a kisebb üzemek is kiváló minőségű árut gyártanak. Atomerőmű- fejlesztés és építés Bulgáriában a Duna partján, a Vraca megyei Kozlodujban már hét éve működik az ország első atomerőműve. Az ott termelt áramot a távvezetékek az ország minden részébe eljuttatják, A természetes energiaforrásokban szegény Bulgária gyors ütemben fejleszti az atomenergetikát. A Kozloduji Atomerőmű 1979-ben az ország villa- mosenergia-termelésének 20 százalékát adta. 1980-ban, a harmadik 440 megawattos turbinaegység üzembe helyezésével az erőmű már az egész energia- termelés negyedét látta el. Befejezés előtt áll a negyedik turA Kozlodnji Atomerőmű vezérlőterme binaegység építése, amelynek teljesítménye szintén 440 megawatt lesz. A fejlesztés azonban nem áll meg a Kozloduji Atomerőműnél. A jelenlegi, Vili. ötéves terv alatt megkezdik a második, a Belene Atomerőmű építését. Ez az erőmű már 1000 megawattos reaktorokkal fog működni és kapacitása jelentősen túllépi Kozlodujt. A Belene Atomerőmű felépítése után a bolgár atomerőművek összteljesítménye eléri a 4700 megawattot. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország összenergia-termelésének mintegy 40 százalékát az atomerőművek szolgáltatják majd. Csehszlovákia Honnan fakad e nedű, amelyet Kanadától Japánig, harminc országban ismernek, sőt, amely fölött a tuniszi igazhivők is szemethunynak? Ahogy a cseheknél mindennek van legendája, a Becherovka története szintén a múlt ködébe vész. Ügy mondják, receptjét 1780- ban David Becher doktor találta ki. Érre azonban semmi bizonyíték. írásos feljegyzéssel csupán az igazolható, hogy árusítását 1807-ben kezdték meg. A monda szerint, az 1805-ös esztendőben, egy viharos éjszakán ismeretlen, dúlt, űzött férfi nyitott be Jan Becher Karlovy Vary-i patikushoz. A jövevény doktor Frobrignak mondta magát, s szerencséjére — vagy talán a patikus szerencséjére — Jan Becher tudott angolul. Az idegen doktor, látva a barátságos fogadtatást, nem titkolta, hogy honnan, miért menekült. Állítólag a londoni Old Bailey börtön akasztófája alól került ide, amikor kuruzs- lás — vagy tán zugpálinkafőzés? — miatt a nyakára tették a kötelet. Amikór ugyanis felA „tizenharmadik forrás” titka akasztották, a kötél leszakadt, s ő meg sem állt az oltalmat jelentő Habsburg császárságig ... Akárhogy volt, az biztos, hogy az angol doktor a füvekkel csodásán gyógyított. Állítólag bebarangolta Ausztria és Csehorszán hegyeit, völgyeit, amíg Karlovy Vary-ba jutott. Itt azután megszállt, mert a fenyvesek ölén annyi gyógyfű- re bukkant, hogy nem volt szíve itthagyni. A patikus nemcsak házába és bizalmába fogadta, hanem megnyitotta előtte laboratóriumát. Doktor Frobrig sokáig fő- zőcskézett ott. Közben testileg- lelkileg rendbe jött. Egy szép napon azt mondta, hogy tovább kell mennie és többé nem jön vissza. Elbúcsúzott, de búcsúzóul papírra vetett, ismeretlen receptet ajándékozott Becher patikusnak azzal, hogy az titok, azt majd csak halálakor a fiának árulhatja el, és azt később is, mindenkor csak a család egyetlen férfitagja ismerheti ... Soha többé nem látták, nem hallottak róla^ De a receptet kipróbálták. Az orvosság, amely a lombikból kicsorgott, sárgás színű volt, s mindenkinek ízlett. Hamarosan kiderült, hogy a gyomorbetegségeket enyhíti. így esett, hogy Jan Becher az 1807. esztendőben megkezdte a gyomorkeserű gyártását „Original Karlsbader Bitter" néven. A patikus megőrizte a titkot, majd csak 1841- ben, a halálos ágyán adta át fiának, Johannák. A fiú nem hozott szégyent rá. Kibővítette a főzdét, emeletes gyárépületet emelt, megterveztette a Becherovka lapos, zöld palackját, s mielőtt meghalt, a titkot megsúgta fiának, Gustavnak. ö a vevőknek a palackokhoz kis porcelán kelyhet adott ajándékba, egyébként minden változatlan maradt, főleg a titok. A titok annyira mély volt, hogy 1944-ben csaknem a Becherovka vesztét okozta. 1944- ben ugyanis, a háborús események következtében, meghalt a Becher családban az utolsó férfi, s a recept titkát magával vitte a sírba, csakhogy.. . Csakhogy kis unokahúga — későbbi vegyészprofesszor — még gyermekkorában megleste és megjegyezte, hogy mit és milyen sorrendben főz össze a likőrhöz. Amit látott, leírta, s a papírt elásta a város határában. A papírt 1945 után megtalálták, a Becherovka főzését ismét elkezdték. Valóban titok a Becherovka receptje? Igen. Egészen pontosan csak a gyógyfüvek előkészítése az. A receptúrát két ember ismeri: a vállalat igazgatója és a gyártásvezető. Csak óik mérhetik Iki a húszféle gyógyfüvet, s össze kell keverniük, vászonzsákba gyö- möszölniök, mielőtt a helyiségből távoznának. A lezárt zsákokat azután megfelelő hőfokon három napig hevítik, hideg szeszben kilúgozzák. A kivonatot cukorral, borpárlattal, tiszta szesszel és Karlovy Vary-i gyógyvízzel keverik, hordóba öntik, három hónapig érlelik, majd háromszor leszűrik, s palackba töltik. A Becherovkát sokan próbálták mór utánozni, hiába. Ugyanúgy nem lehet, mint a Karlovy Vary-i források vizét... És hogy miért hívják a „tizenharmadik forrós levének"? Szintén hagyomány. Mivel a városban évszázadokon át tizenkét gyógyforrás volt, ezt tréfásán a tizenharmadiknak nevezték el. De a tréfát komolyan veszik. Annyira, hogy amikor 1965-ben felszínre tört egy újabb gyógyforrás, vagyis valóban a tizenharmadik, az nem ezt a számot, hanem a „Vencel fejedelem-kettő” számozást kapta. ELÁS SLAVONIJE ' Rekordtermés ígérkezik a kukoricaföldeken Szlavó nia-Baranya területén. Október első felében a búzavetés mellett a szlavónia-baranyai régió mezőgazdászait leginkább a kukoricabetakaritás tennivalói foglalják el. Az első hozamok a 190 000 hektáron elvetett kukoricából rekordtermést ígérnek. Eddig az állami szektorban a termés 27 százalékát takarították be, 7,48 tonnás hektáronkénti átlagterméssel. Legjobb eredményei a Bellyei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kombinátnak vannak, amely az 1500 hektáron 9,5 tonnás hektáronkénti átlagot takaríthat be kukoricából, és várhatóan az 1978-as rekordévet szárnyalják túl idén. A baranyai gazdák 11 000 hektárt vetettek be idén kukoricával, és ugyancsak magas terményhozamokra számítanak. Az eddig betakarított 1900 hektár kukoricaföldön 7,2 tonnás a hektáronkénti 'átlag. A magánszektorban 141 000 hektár a kukorica vetésfelülete a régióban. Ennek 22 százaléka volt betakarítva október elejére, 5,9 tonnás átlagterméssel. Jó termésre számítanak az egyéni gazdák a valpovói körzetben, ahol 7 tonnát hoz a kukorica hektáronként. Eddig 26 000 tonna kukoricát vásároltak fel a régió egyéni gazdáitól, az összesen betakarításra váró 150 000-ből. A régión kívül a köztársaság is felvásárol a szlavóniai-baranyai parasztoktól, mintegy 90 000 tonnát. A hazai takarmányellátás biztosítása érdekében nagy erőfeszítéseket tesznek Szlavónia-Baranya mezőgazdaságilag igen fejlett területén a minél nagyobb mennyiségű kukorica betakarítására. CA14BEHCKO flEAO A bulgáriai Vakok Szövetsége szli- veni „Siker" üzemében számos olyan ember dolgozik, akik csökkent látásitok vagy világtalanok, de nem vesztették el munkakedvüket és részt vesznek a termelésben, hogy hasznos tagjai maradjanak a társadalomnak. A speciális munkafeltételek itt biztosítottak, csökkentett termelési normákkal és rövidebb munkanapokkal dolgoznak. Az üzem komoly termelési tervekkel, célokkal dolgozik, melyeket már évek óta sikeresen túlteljesítenek a dolgozók. Az idei évben is így van, mert a „Siker" gyár kollektívája a termelési tervük most esedékes részét már túlteljesítették. Bulgária nemzeti ünnepe — szeptember 9. - tiszteletére. Az idén még más jubileumot is köszöntének, ugyanis 10 éve, hogy a gyár önálló termelési egység lett. Ez időszak alatt az árutermelés értéke 3 850 000 lovával nőtt. A gyárnak Szliven városon kívül még Nova Zagorában, Jambofban és Szraldzsán vannak üzemegységei, ezekben többek között gyártanak kupakokat az üdítőitalos üvegekhez, elektromos alkatrészeket háztartási gépekhez, eszközökhöz, műanyagcikkeket. Termékeik értékesítésének biztosítására együttműködési megállapodásuk van számos gyárral egész Bulgária területén. A gyár sajátos jellege kötelezi a vezetőket, hogy mind nagyobb figyelemmel gondoskodjanak a dolgozókról. Különösen a kultúra és művelődés feltételeinek biztosítása fontos, ezért a „Georgi Kirkov" Ismeretterjesztő Társulat előadói gyakran tartanak előadásokat aktuális politikai és gazdasági kérdésekről. A szakmai előadások célja leginkább az új gazdasági célkitűzések ismertetése, a termelési módszerek megvalósításának elősegítése. A dolgozók művelődését segíti az a speciális könyvtár, melyet a „Siker" gyárban létrehoztak. Közismert írók, költők művei hanglemezen vannak, így a kollektíva még munka közben is hallgathatja ezeket a mikrofonok segítségével. Az életkedv bizonysága az is, hogy a dolgozókból alakult különböző művészeti csoportok lelkesen vesznek részt a területi, országos kulturális versenyeken, ahonnan értékes dijakkal térnek haza. Sport vonatkozásában is megállják helyüket, mert tavaly a labdarúgócsapat országos bajnokságot nyert a szövetségük által meghirdetett bajnokságon, idén pedig elsők lettek Várnában. A dolgozók pihenéséről is megfelelően gondoskodnak, mert idén 280 család üdült az ország különböző vidékein lévő üdülőkben, míg a gyermekeik ingyenes beutalót kaptak az úttörőtáborokba. Szliven „Recsica" lakónegyedében erőteljes ütemben megkezdődött egy gyártó-lakó komplexum kialakítása. Jelenleg már kész az egyedülállók részére a munkásszálló, a családosokat pedig egy 13 emeletes bérházba fogják költöztetni. HÉTVÉGE 7. Bulgária Jugoszlávia
