Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-23 / 291. szám

Virág­kiállítás Virágkiállítás és vásár nyílt tegnap délelőtt Pécsett, a Doktor Sándor—Zs'olnay Mű­velődési Központban. A Pé­csi Kertészeti és* Parképítő Vállalat hozta el bemutatni legszebb virágait: ízléses el­rendezésben fogadta az első látogatókat a kiállítás. Az udvaron facsemetéket, dísz­cserjéket és örökzöldeket árultak, a földszinti előcsar­nokban és klubteremben, valamint a nagyteremben nemcsak a boltokban leg­gyakrabban látható virágok láthatók, hanem különleges­ségek is: orchideák, ciklá­men, pókkrizantém. Az, hogy ma az orvoslás, a gyógyszeripar eddig soha nem tqpasztalt fejlődése és fejlett­sége idején mégis hangsúlyt kap a népi gyógyászat, annak igen egyszerű oka van. Régen kiderült ugyanis és napjainkban tudományos rangra emelkedett sok olyan — a természetben található alapanyagokkal vég­zett — gyógyító módszer, ame­lyek költséges gyári készítmé­nyeiket helyettesíthetnék, sőt azoknál esetenként nagyobb ha­tással alkalmazhatók. Mindezekért a néprajzkuta­tók, orvosok, gyógyszerészék, mezőgazdászok számára igen tanulságos volt a Pécsi Akadé­miai Bizottság agrártudományi szakbizottságának és a témá­ban érdekelt több szervezet teg­nap megtartott országos ta­nácskozása. Grynaeus Tamás, a Magyar Orvostöirténelmi Társa­ság népi orvoslási szakosztályá­nak ügyvezető elnöke tartott bevezető előadást, amely e té­ma jelentőségéről, időszerűsé­géről, hazai és nemzetközi ered­ményeiről szólt. A célokat, eredményeket és a tennivalókat a legérzéklete­sebben dr. Szendrei Kálmán professzor, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem Gyógynövény és Drogismereti Intézetének igazgató tanára fogalmazta A népi gyógyászat tapasztalatai jelentősek meg előadásában. Mint mond­ta, a népgyógyászati tapaszta­latok szakszerű értékelésénél és ellenőrzésénél időnként amolyan „tudományos hitviták" folynak. És ez nem véletlen, adott ese­tekben nem is elítélhető, hiszen az adott kor, adott tudományos szintjén nem mindig igazolható egy bizonyos népi terápia ha­tékonysága, esetleg mellékha­tásai. E szempontból figyelem­re méltó volt Andrásfalvy Ber­talannak, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkárának előadá­sában elhangzott megjegyzés, miszerint a népi gyógyászat a tudományok seregét tudja pnoz- g ásítani. Ehhez kapcsolódott Szendrei professzor véleménye, hogy rendkívül nehéz feladat meg­határozni egy, például tíz kom­ponensből álló gyógyteahatás mechanizmusát, de hiba lenne elvetni annok hasznosságát, ha az empirikusan bizonyított, bár a tudomány adott szintjén nincs rá megfelelő magyarázat. A professzor hangsúlyozta, hogy hiba lenne a népi gyógyászat módszereinek túlértékelése, de még inkább annak figyelmen kí­vül hagyása. Ami a szakembe­rek feladata: mindenekelőtt a terminológiák tisztázása. (Leegy­szerűsítve ez azt jelenti, hogy nem elég meghatározni, hogy egy-egy növény például szív- bántalmak, emésztési zavarok ellen javallott, hiszen azok ha­tásmechanizmusa ennél sokkal összetettebb, bonyolultabb.) A tanácskozás végén Bora-, nyoi Aurél, az MGYT gyógy­növény szakosztály dél-dunán­túli szakcsoportjának elnöke ér­tékelte a tapasztalatokat, ösz- szegezte az elhangzott, hasz­nos gondolatokat K. Gy. Magyar felszólalások az ENSZ bizottságaiban Az ENSZ-közgyűlés jogi bi­zottságának csütörtöki ülésén felszólalt dr. Prandler Árpád nagykövet, a magyar küldött­ség tagja. A testület az ENSZ alapokmányának és a szervezet erősítésével foglalkozó külön­bizottság jelentését vitatja meg. A szónok méltatta a bi­zottság által kidolgozott nyilat­kozatot a nemzetközi viták bé­kés rendezéséről, és támogatta annak elfogadását. Rámutatott továbbá arra, hogy a testület­nek mindenekelőtt olyan kér­déseket kell megvitatnia, ame­lyek az ENSZ-alapokmány ma­radéktalan betartására, ren­delkezéseinek hatékonyabb végrehajtására irányulnak. A közgyűlés dekolonizációs bizottságában felszólaló dr. Domokos Mátyás nagykövet a külföldi gazdasági érdekeltsé­gek dekolonizációt gátló tevé­kenységével kapcsolatban meg­állapította, hogy szoros össze­fonódás tapasztalható a gyar­mati rendszer maradványai és a faji megkülönböztetés között. Mindkettő a nagy multinacio­nális vállalatok profitérdekeit szolgálja. A diplomata a kolo- nializmus legutolsó maradvá­nyának nevezte Namíbiát. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése Nem kell mindig tabletta A pécsi gyógynövényboltban mindig nagy a forgalom Gyógynövények az egészségért Képünkön: Púja Frigyes (középen) vezetésével a magyar tárgyalócsoport tagjai ■ ........■■■■ ■ * ■ M oszkvában pénteken befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri bizottságának ülése. Ugyancsak pénteken Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere ebédet adott a külügyminiszterek tiszteletére. A szívélyes, elv­társi légkörű találkozón Andrej Gromiko mondott rövid üdvözlő beszédet, amelyre Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere válaszolt. Szovjet részről az ebéden többek között Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, valamint Leonyid Kosztandov és Nyikolaj Talizan, a minisztertanács elnökhelyettesei is jelen voltak. A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bizott­sága 1982. október 21—22-én ülést tartott Moszkvában. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslaw Chnoupek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköz- társaság, Púja Frigyes, a Ma­gyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Stefan And­rei, a Román Szocialista Köz­társaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének külügy­minisztere. A külügyminiszterek áttekin­tették az európai béke és biz­tonság megszilárdításának, az enyhülési folyamat és a nem­zetközi együttműködés fejlesz­tésének kérdéseit, különös te­kintettel az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői madridi találkozójának küszö­bönálló felújítására. Véleményt cseréltek a nemzetközi bizton­ság más időszerű problémáiról is. O Az ülés részvevői nagy aggodalommal állapí­tották meg, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált az imperialista, mindenekelőtt az amerikai imperialista körök veszélyes lépései és politikája miatt, amely az erőn, a fenye­getéseken és a diktátumon, az „érdekszférák" rögzítésén és újrafelosztásán, a független ál­lamok belügyeibe való beavat­kozáson, a fegyverkezési haj­szán alapszik, és amelynek cél­ja a nemzetközi egyensúly megbontása és a katonai fö­lény megszerzése. Ez a politika aláássa a felhalmozódott nem­zetközi problémák megoldásá­nak egyetlen reális alapját, a valamennyi ország függet­lenségének és szuverenitásá­nak, egyenlőségének és törvé­nyes érdekeinek kölcsönös tisz­teletben tartásán nyugvó tár­gyalásokat. Komoly nyugtalan­ságuknak adtak hangot azzal kapcsolatban is, hogy a világ különböző térségeiben új há­borús konfliktusok és válság­gócok keletkeztek, hogy nap­jainkban kiéleződtek a világ gazdasági problémái. Mindez jelentőén fokozza a fenyegetést a béke ügyével, a népek függetlenségével, az enyhüléssel és az államok együttműködésével szemben. Erre a Varsói Szerződés tag­államainak 1980. május 15-i varsói nyilatkozata már fel­hívta a figyelmet. A tanácskozás részvevői ugyanakkor megállapították, hogy a népeknek elhatározott szándéka még jobban kibon­takoztatni a békéért és a fegy­verkezési hajsza megszünteté­séért, a független fejlődésért és haladásért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért folyó harcot. Országaik nevében kijelen­tették, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamai a jövőben is maximális erőfeszítéseket tesz­nek, hogy megállítsák a fe­szültség éleződésének folyama­tát, elhárítsák a háborús ve­szélyt, és haladást érjenek el a fegyverzet, különösen a nukleá­ris fegyverzet korlátozásában és csökkentésében. Az ülésen képviselt államok meggyőződése szerint a jelen­legi körülmények között a nuk­leáris háború elhárítása érde­kében rendkívül fontos lenne valamennyi nukleáris hatalom kötelezettségvállalása, hogy nem alkalmaz elsőként nukleá­ris fegyvert. Ezért üdvözölték és támogatták a Szovjetunió ilyen kötelezettségvállalását, ame­(Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXXIX. évfolyam, 291. szám 1982. október 23., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Korszerűbb szemlélettel (3. oldal) — * — Perek a jogtalan használat miatt (4. oldal) Nyílt nap Kisújbányán (6. oldal) »v Közlemény a külügyminiszteri bizottság üléséről

Next

/
Thumbnails
Contents