Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-22 / 290. szám

© Dunántúlt napló 1982. október 22., péntek Háztáji szülő - közösben Minden évben egymillióval több Tavaly 11 millió forint értékű terméket adtak el a termelőszövetkezeten ke­resztül a szederkényi gazdák. Az utóbbi öt-hat esztendőben évente egy­millió forinttal nőtt a for­galom. Szederkényben, Monyoródon és Máriaké- ménden 210 család gazdál­kodik. A magyar—jugoszláv szakmai napokon Ulbert Ádám elnök a szederkényi termelőszövetkezet háztáji integrációját ismertette. Elmondotta: jelentős növekedés a sertésnél és a juhoknál tapasztalható. 1976-ban 810, tavaly már 1100 hízott sertést szállítot­tak. Juhtartásban elérték a felső határt. A tsz 600 anyajuhnak tud megfelelő legelőt biztosítani. Tavaly 299 vágójuhot adtak el a háztájiból 629 000 forin­tért. A vágányul előállítása stagnál, a szarvasmarhá­nál enyhe emelkedés ész­lelhető. Az 1976-i 155 000 literrel szemben 165 000 liter tej került a gyűjtőbe és 49 helyett 60 vágómar­hát adtak el. Új termék a hajtatott káposzta. Az elmúlt évben közel félmillió forint érték­ben forgalmazták. A ter­melőszövetkezet biztosítja a palántát, ellátja a ter­melőket növényvédőszerrel, műtrágyával, fóliával. A termelő feladata az ülte­tés és a betakarítás. A termelőszövetkezet ki­alakulása után komoly gondot okoztak a legkü­lönbözőbb helyeken talál­ható szórványszőlők — 1974—75-ben a zártkertek kialakításával lehetővé tet­ték a tagságnak, hogy a külterületen lévő szőlők he­lyett újakat telepítsenek. A hagyományos művelési mód helyett sokan magas­művelést választottak, és új, bővebben termő fajták kerültek termesztésbe. így az 1976-os 850 hl helyett 1981-ben már 1309 hl bort forgalmaztak. Mivel a háztáji gazda­ságok érdeklődése nagy a szőlőtermelés iránt, egy szőlőtermelő szakcsoportot hoztak létre 25 taggal A tsz nagyüzemi táblák mellett tartós bérletbe ki­adja a földeket — fejen­ként 2000 négyzetmétert. Elvégzi a forgatást, be­szerzi a szaporítóanyagot és egyéb anyagokot A ta­gokra vár az ültetés, a támberendezés megépíté­se, a zöldmunkák elvég­zése, és ha maid az ültet­vény termőre fordul, a szii- retelés. A tagok kölcsönt kap­hatnak az OTP-től, és mi­vel nagyüzemi ültetvények­hez csatlakozik, területe pedig meghaladja az Öt hektárt, állami támogatás­ra is jogosultak. A művelési mód a jelen­leg legmodernebb egyes függöny lesz. A szakmai irányítást a termelőszövet kezet szőlész üzemmérnöke látja el. Természetesen a termelőszövetkezet a fajtát meghatározta, a termésre pedig igényt tart. A ter­melőszövetkezet így ele­gendő szőlőhöz jut, mivel jelenlegi munkaerő-lehe­tőségeik nem teszik lehető­vé, hogy szőlőtermelésüket új telepítésekkel fokozzák. — Az a véleményem — mondta az elnök —, aki a közös munkából származó jövedelmét ki akarja egé­szíteni, és nem sajnálja az ügyben saját munkáját, annak lehetősége van, hogy többletjövedelemhez jusson. Négymillió forint értékű zöldség a háztájiból Primőrök 25000 négyzetméteren A termelőtől közvetlenül a boltba A z évek óta veszteséges görcsönyi kertészet 8000 négy­zetméteres fóliaterületének felét három évre bérbe ve­szi a baksai termelőszövetkezet és hasznosításra ki­adja a háztájiba. A megállapodást a múlt héten írták alá. A baksaiak jövőre már 25 000 négyzetméteres területéről szál­lítanak primőröket Pécsre négymillió forint értékben — még­pedig közvetlenül a boltokba a napi fogyasztói ár 75 száza­lékáért. A rendszernek ez a lényege, a baksai sikernek ez a titka. 1975-ben felszólították a ter­melőszövetkezeteket zöldségter­melésre és a vállalt területará­nyában jelentős dotációt he­lyeztek kilátásba. Baksa addig­ra már felszámolta a közös ker­tészetet, mert sem a felvásárlók nem győzték a pontos elszállí­tást, sem ők a munkát. Az ajánlat azonban csábító volt, 0 pénz kellett, ezért úgy hatá­roztak, megszervezik a zöldség- termelést a háztájiban. Tengeriben akkor 2—3 csa­lád már foglalkozott fóliával. Erre a bázisra építve hozták létre a háztáji főágazat kere­tében a zöldségtermelő ' szak­csoportot. S az eredmény? 1977-ben 230 000 forint értékben szállí­tottak hajtatott zöldséget. 1978-ban félmillió, 79-ben 900 000, 80-ban másfél millió, 81-ben 2 800 000 forint volt zöldségből a forgalmuk. Az idén meghaladják a 3 milliót. Négy körzet Négy körzetben 33 kertész termel. Kozármisleny a legújabb. Mikii János tanár két éve ud­vara végében kisméretű fóliá­val próbálta ki, érdemes-e. Ta­valy már ötven méteres fólia­házban termelt paradicsomot. Idén két fóliaháza volt, mind­kettő duplafólíás. 4000 fej sa­látát adott el kora tavasszal négy forintos átlagáron. Utá­na paradicsom került a fólia alá. Gajdos György korábban dohányt termelt. Látta Mikliék eredményét, s idén már ő ve­zette be Baranyában a vízfüg- gönyös hajtatást. Dr. Somos András, az Akadémia alelnöke a tavasszal felkereste, ,,Nálunk Soroksáron, az egyetem kísérleti telepén sem lehetne ezt meg­csinálni különbül" — mondat­ta a fóliás kertészkedés ma­gyarországi meghonosítója. Végh Istvánná az idén 300 négyszögölön sárgarépát ter­melt, jövőre már neki is lesz fó­liája. A kozármislenyíek öten van­nak, paradicsomra specializá­lódtak. Minden körzet ugyanis a természeti adottságoknak leg­inkább megfelelő növényeket termeli. A nagyárpád—pécsi kerté­szek már fóliablokkokat építe­nek. — Ez 2—3 fóliaház egy­más mellett és egybeépítve. Van, amelyik 200 méter hosszú. Olyan klímaviszonyokat hoznak létre, mint az üvegházakban. A nagyárpádiak uborkával és pa­radicsommal látják el a várost, a pécsiek paradicsomra specia­lizálódtak. Vajszló és Hegyszentmárton uborkát szállít. Van kertész, aki jövőre már 200 mázsát ígért. — Primőruborkával mi látjuk el a várost — mondja Török Ferenc, a szakcsoport szakta­nácsadója. — Az idén mi je­lentünk meg_ először. Március végéig már 40 mázsa uborkát és 10 000 fej salátát vittünk a boltokba. Boksán és Tésenyben, Tenge­riben és Peliérden fóliát épített üzemgazdász és rendész, ta­nácstitkár és raktáros. Ez a paprikakörzet. Várkonyi Józsefnek 1982 az első éve. Enyhén fűtött, mű­anyagvázas, szimplatakarásos fóliaházat állított fel, elkészí­tette az öntözőrendszert és vett egy kapálógépet 13 000-ért. Az első év bevételeiből mindezt ki tudta fizetni. Iskola lett Boksa egyfajta iskola lett. A holland Sluis and Groot világ­cég itt végezteti el paradicsom- fajta-kísérleteit. Dr. Zatykó La­jos, a Zöldségtermelési Kutató Intézet főmunkatórso, a Fehér- özön paprika kinemesítője ígé­retes, új törzseit évről évre Bok­sára küldi. Kóródi professzor technológiája alapján valósítot­ták meg a padlizsán, a kínai kel és a tök hajtatásos nevelését. Bevált idén a kisalagutas kísér­let, a tök, dinnye és uborka ter­mesztésében meghonosították a brokkolit, jön a cikóriasaláta. A Kecskeméti Zöldségtermelő Intézet az idén bemutató gaz­daságnak kérte fel Boksát. Nincs a fóliástermesztésnek olyan formája, az alagúttól a Gyümölcsös telepítésekor el­ső teendőnk az előző évi nö­vényi maradványok eltakarítá­sa, mert ezzel sok rejtőzködő károsítót is meg tudunk sem­misíteni. Ezt követően elvégez­zük a trágyázást. Az istálló- trágyát kiszórás után mindig gondosan munkáljuk be a ta­lajba, mert így érhető el a legtökéletesebb tápanyag­feltáródás. A fák helyét — előzetes ter­vek alapján — pontosan je­löljük ki. A terület leghosszabb oldalán derékszöget, majd az ültetési távolság tízszeresének megfelelő hálózatot tűzzünk ki. Termőkaros orsó létesítése esetén 6x3 méteres sor- és tő- távolscgot feltételezve 60x30 m nagyságú a hálózat. Az alaphálózat négy sarkát lehe­tőleg messziről is jól látható, magas karóval jelöljük meg. A kijelölt pontok közé két ói­déiról ültető huzalt feszítünk ki, amelyen a fák helyét kis blokkig, az enyhén fűtöttől a vízfüggönyösig, amit valamelyik termelőnél be ne tudnának mu­tatni. Szakcsoport keretében A termejés szakcsoport kere­tében történik. Idén 33-an vol­tak, jövőre 40-en lesznek Ko- zármislenytől Vajszlóig. A cso­portnak önkormányzata van, maga választja vezetőit, pén­zével maga rendelkezik. A vázanyagot, a fóliát és a vetőmagvakat nagyüzemi áron a szakcsoport szerzi be. Min­denből nagyon következetesen a legújabbat. A tartós fóliát már az idén kipróbálták. Drágább, de két ciklust bír ki: egy tavaszi és egy késő őszi hasznosítást. A második évben pedig belső takarásra lehet használni. Az idén kevesebb lesz az import vetőmag. A szakcso­port még idejében szerezte be, s ígéretük van, hogy minden igényüket ezután is kielégítik a hollandok —, Vemone és Balka paradicsomból is. Bizonyos gépeket a szakcso­porttagok közösen vásároltak. Van két román kistraktoruk, 45 lóerősek és a két és fél méte­res fólia alatt is elmennek. Most jön a harmadik. Tervük­ben szerepel egy tápkockózó Hollandiából — szemenként veti a magot és 6000 kockát készít óránként. Számítanak egy talajásóra, amely jobb művelést ígér a fóliák alatt, mint a szántás. Az értékesítésről a szakcso­port gondoskodik. A tsz kis­teherautója hetenként kétszer, de az árutól függően többször is reggel végigjárja a falva­kat, fölrakja a ház elé kitett ládákat és Pécsre szállítja közvetlenül az uránvárosi ABC-be, illetve a Zöldért tár­házába. Nincs piacozás, a kertész a munkájával foglal­kozhat, s nincs fáradt áru. — Vittem a Zöldértnek sa­látát — mondja Török Ferenc. — Kértek még 2500-at. Dél­után 5500-at raktam le náluk. Átvették, s vele együtt 500 csomó retket is. Aztán haza­mentem és még egyszer vágat­tam 1000 tövet. A vállalattal meg vagyok elégedve, korrekt partner, biztosan tudunk érté­kesíteni és ilyen .árfekvést nél­külük nem érhetnénk el. A Zöldért a napi fogyasztói ár 80 százalékát fizeti ki. öt százalék a szakcsoporté, 75 százalékot kap a termelő. Az oly sok vitát és felháborodást kiváltó tüskét — az óriási ár­rést a termelői és a fogyasztói ár között — egyértelműen és okosan kihúzták. Az idén egyes termelők köz­vetlenül meghatározott boltok­ba szállítanak, s a bolt a szak­csoporttal számol el. 1000 m2 a háztájiból Két irányban kívánnak to­vábblépni: a fóliaterület a gör­csönyi 4000 négyzetméterrel nő és megszervezik a szabadföldi termeltetést. Ma még az az általános, hogy a háztáji területen kuko­ricát termelnek. Ezzel maxi­mum 20 000 forint bevételt le­het elérni. Orosházán hagymá­val foglalkoznak a háztáji föl­dön és a tiszta jövedelmük ak­kora, mint nálunk az árbevé­tel. A háztáji föld 6000 négy­zetméter. A tsz azt javasolja — meg is teremti a feltétele­ket —, hogy ebből 1000 négy­zetméteren ne kukoricát, ha­nem intenzív növényeket ter­meljenek a tagok. Ősszel dug- gatott fokhagymával és vörös­hagymával, amit csomózva ko­ra tavasszal értékesítenek majd primőrként, 60 000 forin­tos árbevétel biztosítható akár 50 százalékos nyereségrátával is. B. J. Ültessünk gyümölcsfát! csomóval jelölhetjük meg. E jelzésekhez segédkarót szú­runk le, amely a fa helyét fogja jelölni. ültetőgödrös telepítés ese­tén 120x120x60 cm nagyságú gödröket ássunk. A gödörásás előtt ültetőlécet kell készíte­nünk. Az ültetőléc két méter hosszú, 10 cm széles; s két végén és a közepén félkör alakú bemetszés legyen. Gö­dörásásnál ezt úgy használjuk, hogy a léc középső bemetszé­sét, a fa helyét jelölő karóhoz illesztjük, majd a két végét kis karókkal megjelöljük. Ez­után elvehetjük a lécet és megkezdhetjük a gödörásást, mert a fa helye a kis karók közé visszahelyezett ültetőléc segítségével bármikor megálla­pítható. ültetés előtt az oltványok gyökerét éles metszőollóval vágjuk vissza. A gyökerek kö­zül csak a sérülteket, illetve roncsoltakat távolítsuk el, a nagyon hosszúnkat pedig kur­títsuk meg. Ajánlatos a kiszáradás el­len a gyökérzetet 0,2 százalékos Ditrifon 50 WP-t tartalmazó agyagpépbe mártani, mert így megelőzhetjük a pajorok eset­leges kártételét is. Ezután be­helyezzük a növényt a gödörbe úgy, hogy a gyökérzete jól elférjen, és a gyökérnyak a ta­lajszinttel egy magasságba ke­rüljön. A gödör aljára műtrá­gyatablettát tehetünk, mert ez­Új Rába­futóművek Új futóműcsaládot fejleszt ki a Győri Rába Vagon- és Gépgyár az amerikai Interna­tional Harvester Company cég megrendelésére. Az első mintapéldányok elkészültek, és bevizsgálásuk is megkezdő­dött. A Rábc gyár évek óta együtt­működik több amerikai céggel, köztük az IHC-val is, amely sokfele típusú közúti járművet, mezőgazdasági gépeket, mun­kagépeket gyárt. A győri nagy- vállalat eddig tehergépkocsi­futóműveket szállított az ame­rikai cégnek jelentős tételben. Az együttműködés újabb állo­mása, hogy az IHC megbízá­sából a Rába most 180—230 lóerő teljesítményű, négykerék- meghajtású erőgépek számára fejleszt ki állítható nyomtávé futóműveket. Az ilyen futómű­vek előnye, hogy a különböző növénykultúrák által igényelt műveletekhez mindig a sor­közöknek megfelelő távolságra lehet állítani a kerekeket. PÉCS SZÜLETTEK Hajdukovics Edit, Maczkó Gábor, Baka András, Szántó Judit, Kovács Tibor, Szabó József, Tóth Csaba, Schiffer Virág, Mohar Klaudia, Fe­kete András, Mezriczki Sándor, Mali- nás Krisztina, Lakatos Katalin, Fülöp István, Makk Bálint, Petrovics Gyula, Lovász Judit, Schneider Kinga, Né­meth Norbert, Straub Laura, Borovics József, Borovics Kornélia, Markó Ist­ván, Méneth Katalin, Tálosi Lívia, Bertáidé Viktória, Szakos Krisztián, Dankó Gabriella, Sebe Miklós, Bar- tis Borbála, Buella János, Szabó Pé­ter, Szantner Gábor, Török Renáta, Barlai Lajos, Kollár Krisztina, Tor­mási Attila, Kovács Béla, Kanizsai Zoltán, Sterr Judit, Bélavári Ferenc, Czirkó Réka, Ipoly Balázs, Rittber­ger Melinda, Valencsák Attila, Ul­rich Zsolt, Dómján Tibor, Pallagi Bernadett, Kapitány István, Török Éva. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kanyó András és Bálint Tímea, Csörge Tibor és Payer Ágnes, Mes- terházy Zsolt és Tamási Ágota, Or- donics Tibor és Holló Marianna, Bagoly Imre és Vészi Mária, Kis Ist­ván és Módra Erika, András Zoltán és Konkoly Éva, Kerklecz József és Hajas Zsuzsanna, Iváncsics Ferenc és Simond Edit, Horváth László és Pich­ler Ildikó, Bakó József és Tóth Kata­lin, Kiskó Imre és Bálint Irén, Bach József és Bella Karolina. MEGHALTAK Győrfi Tibor, Szemerédi Zoltánná Csatári Teréz, Lempek Józsefné Szó- vorits Etel, Bilinszky Tibor, Budás Zoltán, Szarka Imre, Pataki Gyula, Zók Szabolcs, Gödöny Sándor, Mol- nárné Szulimán Edit, Oláh Gábor, Gergelics Jolán, Mestyán Rezsőné Dáhumer Erzsébet, Budai Jánosné Vicza Rozália, Gyomoréi Istvánná Balogh Erzsébet, Hir Sándor, Káp­talan János, Árvái Anna, Szabadelló József, Katona-Zsirmann József, Berta Lajosné Balázs Katalin, Schvarczvel- der Györgyné Schvarczvelder Teréz, Orlovszki Sándorné Roitner Karolina, Handler Rezsőné Weidinger Paulina, Balogh Kálmánné Jablonszky Teréz, Schwemmer István, Mörcz Jánosné König Mária. Sipár József, Skoda Lajos, Kucs Zoltán, Horváth József, Tóth Alajos, Koncz Lajosné Hencz Mária, Martonka Ferenc. Horváth Jó­zsef, Takács Ferencné Bőhm Julian­na. Pál Lajosné Kenderesi Erzsébet, Mátyás István, Pál Andrásné Kafka Mária, Tari Edit, Csigi András, Var- jasi János. Mazil Jánosné Marhoffer Borbála, Kovács Józefné Czving Ro­zália, Vártás József, Kult Istvánné Bertusz Margit, Herendi József, Busi Balázs, Hoffer Anna, Sáfár Domon­kos, Lengyel Anna. zel is segíthetjük a kis fácskák későbbi növekedését, fejlődé­sét. __ A gyökerek közeit porhanyó földdel töltsük ki, mert így a gyökerek között nem marad hézag. Ezután a fát óvatosan fel-le mozgatva megrázogat- juk, s a gyökereket szépen betakarjuk. A fa tövét körös­körül megtapossuk, majd föld­del felkupacoljuk, hogy meg­óvjuk a gyökereket a téli hi­degektől. Akkor helyes az ül­tetésünk, ha a fát olyan mélyre ültetjük, mint az eredeti he­lyén, a faiskolában volt, így elkerülhető a mély, illetve a magas ültetés okozta esetle­ges károsodás, ültetés után — különösen, ha a kert nincs bekerítve — a nyúlkár meg­előzése érdekében célszerű a fákat bekötözni. Erre a célra spirálisan összeugró műanyag szalagokat vagy jó vastag pa­pírt (például papírzsákból ké­szült csíkokat) használhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents