Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-22 / 290. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt flOPlO XXXIX. évfolyam, 290. szám 1982. október 22., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Bankrablás Torinóban (2. oldal) Vödrök helyett vízvezeték (3. oldal) Háztáji (6. oldal) Parkosítás Lvov-Kertváros- ban. (Tudósítás az 5. oldalon). Túlterhelés vagy igénytelenség A z elektronikai részegységeket gyártó szalag afféle reprezentatív mintaüzemnek számított a vállalatnál. Ha látogatók, netán külföldi vendégék érkeztek, többnyire ide vezették őket, mondván: lássák, milyen korszerűek a termelés módszerei. A tágas, jól világított, a színdinamika szerint kellemes árnyalatokra pin- gált üzemcsarnok valóban impozáns látványt nyújtott. A. szalag mentén ülő — többnyire a fiatalabb korosztályhoz tartozó — lányok, asszonyok fehér köpenyben, igazán üdítő, kellemes hatást keltettek. Az égett olaj szagát árasztó forgácsoló üzemrészben, a zajos, piszkos présműhelyben, vagy a mérges párákat lehelő galván- üzemben dolgozók többsége irigységgel gondolt az elektronikai szalag mellett szorgoskodó társaikra, szerettek volna a kivételezettek közé tartozni. Az üzemi orvosi rendelőben mégis a fehér köpenyesek közül fordultak meg a legtöbben. Habár munkájuk fizikailag nem volt nehéz,- s tiszta, egészséges környezetben dolgoztak, az átlagosnál gyakoribbak voltak kisebb- nagyobb idegrendszeri panaszaik. Az üzemi orvos hamar kiderítette az oko4. Mivel ezt a fajta összeszerelési munkát lehetett a legapróbb részletekre felbontani, leegyszerűsíteni, s ugyanakkor felgyorsítani, a szalag mellett dolgozók közül többen meglehetős stresszben töltötték el a műszakot. Hiszen néhány perc alatt kellett minden munkahelyen a meghatározott műveleteket elvégezni. S nem minden ember egyforma képességű. Van, akinek gyorsabban jár a keze, ügyesebbek a mozdulatai, mások kicsit lassúbb tempónál képesek csak figyelni arra, hogy minden forrasztás, a csavarok valamennyi illesztése az előírt minőségű legyen. • A példa csupán azt kívánja érzékeltetni, hogy termelő vállalatainknál ma is gyakori egyfelől a túlterhelés, másfelől bizonyos igénytelenség. Az előbbi olyan technológiáknál, . munkafolyamatoknál, melyeknek a szabályozása. egyszerű, ahol a teljesítmény mérése körmyű. Ahol viszont nehezebb a valóságos teljesítmények ellenőrzése, ott jóval lazábbak a követelmények. A szóban forgó szalagon például, ha javítanivalója akadt a tmk-nak, arra is volt idejük a karbantartóknak, hogy kedélyesen eltréfálkozzanak a szalagon dolgozó nőkkel. Órabérben dolgoznak,- nem hajtotta őket a normaidő. Előfordul persze, hogy átmeneti munkaerőhiány késztet arra, hogy.a dolgozókét, sőt három emberre szabott feladatot vállal. Van, akit ambíciója hajt. Mert kell a pénz az épülő családi házhoz, vagy a rég áhított kocsira gyűjt, s nincsen olyan túlóra, különmunka, amit el ne vállalna. A vezetők között nem ritka, aki nélkülözhetetlenségét azzal bizonyítja, hogy mindent maga intéz el. Még azt is, -ami beosztottjainak közvetlen hatáskörébe tartozik. S hol lehet tetten érni az ellenkező végletet: az igénytelenséget? Legfőképp a nemtörődömség, a kényelmesség szüli. Nyílt titok, hogy jó' néhány építőipari vállalóinál,' építésvezetőségen miért nem sikerült időben bevezetni az egyösszegű munkautalványozást. Pedig a megszokottnál sokkal termelékenyebb és jobb minőségű munkára ösztönöz, csakhogy az építésvezetőknek szaporítja a gondjait. Ilyen elszámolási rendszer mellett az építőipari brigádok tagjai megkövetelik a jól előkészített munkaterületeket, a zökkenő- mentes anyagellátást, hiszen minden terméketlen percet pénztárcájuk bánná. S aki nehezen tud gondoskodni a folyamatos munkáról, annak egyszerűbb, ha lazább, kevéssé ellenőrizhető elszámolási rendszerben dolgoznak a beosztottjai, csak őt hagyják békén. Szubjektív emberi gyengeségek is együttjárnak az igénytelenséggel. A túlzottan „jószívű" vezető kerüli a konfliktusokat, nem tud nemet mondani, utasitani, mindenki Szemében „jó főnök" akar lenni. Persze, hogy visszaélnek „jóságával", s mindenki ott „lazít”, ahol csak lehej. V égeredményben mindkét véglet káros következménnyel jár. A túlterhelés kapkodást, figyelmetlenséget idéz elő. Eredménye: selejt, de a szerencsétlen körülmények összejátszása akár üzemi balesetet is okozhat. A munkafegyelem lazulása pedig előbb- utóbb pontatlan technológiához, felületes munkához vezet, vagyis az igénytelenséghez. Ráadásul mérgezi a munkahelyi légkört is. Túl sok idejük marad az embereknek egymást figyelni, a szomszéd gép, vagy íróasztal mellett lévő dolgával törődni a maguké helyett. S mivel ilyen szituációban mindig vannak „kedvezményezetteb- bek”, akik többet engedhetnek meg maguknak, nem kell magyarázni, hogy miért'romlik meg egy-egy közösség légköre. A túlterheltség, vagy az igénytelenség egyaránt árulkodó jel. Valamilyen formában a szervezetlenség bújik meg mögötte. A dinamikus, hatékony, jól szervezett munka- viszont jó közösségi hangulatot teremt, kibontakoztatja a dolgozók készségeit, növeli szorgalmát, s mindez tanúsítja, hogy az ilyen munkahelyeken előrelátó, rátermett a vezetés. Francia-nyugatnémet csúcs Bonnban Helyzetkép fegyelemről Magasabb követelmények a vállalati belső ellenőrzéssel szemben A belső ellenőrzés — képletes fogalmazással — egy hangszer a vállalati koncertben, ezt a hangszert pedig, a jó ősszhangzat érdekében, még szebben kell megszólaltatni. A vállalati és szövetkezeti belső ellenőrzésnek a legfőbb vállalati célok érdekében, a hatékonyságot elő- mozditandóon kell tevékenykednie, s nem megrekedni- a nemkívánatos jelenségek bemutatásánál, hanem feltárni és rámutatni az okokra, s ezek ismeretében megmutatni a kive-- zető utat... Francois Mitterrand francia államfő csütörtök délután kétnapos, hivatalos látogatásra c Német Szövetségi Köztársaságba érkezett. A bonni kancellári hivatal előtt lezajlott katonai tisztelet- adás után Mitterrand czonnal megkezdte tárgyalásait vendéglátójával, Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. A francia elnök kíséretéhez tartozó Claude Cheysson kül ügyminiszter, Charles riernu hadügyminiszter, akik már csütörtök délelőtt Bonnban tartóz: kodtak, ez alatt a többi szak- miniszterrel együtt nyugatnémet kollégáikkal folytattak megbeszélést. Helmut Kohl ezt követően Pierre Mauroy francia miniszterelnökkel tartott négyszemközti megbeszélést. A nyugatnémet kancellár az esti órákban díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Schaumburg palotában. A sorrendben negyvenedik nyugatnémet—francia . csúcstalálkozó középpontjában a két ország gazdaságpolitika! és katonai együttműködése áll. A két fél emellett kiemelten akar foglalkozni a kelet—nyugati együttműködéssel és a Közös Piacon belüli helyzettel. A biztonságpolitikai és gazdasági kérdések álltak a negyvenedik francia—nyugatnémet csúcstalálkozó első napi tárgyalásainak középpontjában. Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár nagy figyelmet szenteltek a két ország katonai együttműködésének, mivel azonban az érdekek számos téren eltérnek egymástól, egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel. Bonni értesülések szerint Franciaország azt szeretné ha a nyugatnémet fél növelné hozzájárulását az NSZK területén állomásozó francia csapatok fenntartási költségeihez, ellenkező esetben Párizs esetleg csökkenti e csapatok létszámát. A francia kormány változatlanul szorgalmazza bizonyos fegyverfajták közös kifejlesztését, Bonn azonban — különböző gazdasági okokból — énnek eddig csak részben *ett eleget. S végül — jól értesült bonni megfigyelők szerint — Franciaország esetleg hajlandó lenne 350 kilométer ható- távolságú nukleáris rakétáinak egy részét az NSZK területére telepíteni, hogy azok ne az NSZK-ra, hanem a Varsói Szerződés tagállamaira irányuljanak. Mivel azonban ez nem á NATO keretében, hanem kizárólag francia fennhatóság alatt történne, érzékenyen érinti a nyugatnémet szuverenitást. A nyugatnémet ha'dügyminisztérium mindenesetre Határozottan cáfolta azokpt a híreket, hogy nyugatnémet beleszólási joggal a jövőben francia neutronfegyvereket kívánnának beépíteni a közös „előretolt védelembe".. A tárgyalásokon kiemelkedő helyet ■ foglaltak el a Közös Piaccal és a kétoldalú együtt működéssel összefüggő gazdásági kérdések is. Mitterrand sürgette a kereskedelmi mérleg egyensúlyba hozását, vagy legalábbis javítását Párizs számára. Rendkívüli állapot Ecuadorban Havannába érkezett jelentések szerint Osvaldo Hurtado Larrea ecuadori elnök szerdán az ország egész területére kihirdette a rendkívüli állapotot, tekintettel a kormány legutóbbi gazdasági intézkedései miatt kibontakozott népi megmozdulásokra. A hivatalos rendelkezés magában foglalja a helyi idő szerint 22 órától 06 óráig tartó kijárási tilalmat és az utcákon rendezendő tüntetések betiltását. Hurtado elnök a hatóságok rendeletét néhány órával azelőtt hozta nyilvánosságra, hogy megkezdődött volna a dolgozók egységfrontja által meghirdetett 24 órás általános sztrájk. Az ellenőrzés* időszerű kérdéseiről, a pénzügyi-gazdasági vizsgálatok tapasztalatairól volt szó tegnap a pécsi Technika Házában, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete rendelvényén. A szép számmal megjelent pénzügyi szakember előtt a Pénzügyminisztérium részéről Badacsonyi György és dr. Buzánszky József, a Baranya megyei Ellenőrzési Igazgatóság vezetője vázolta a belső ellenőrzéssel szemben ez idő szerint támasztott magasabb követelményeket. Ezzel összefüggésben dr. Buzánszky -József ismertette az igazgatóság pénz-. ügyi-gazdasági ellenőrzéseinek sokféle tapasztalatát és tanulságait. Előadásának abból a részéből idézünk, melynek során a szerződéses fegyelem helyzetéről szólt. A vállalatok közötti szerződéskötések időtartamát tekintve növekvő számú az éves. illetve a hosszabb távú megállapodás, más esetekben a negyedévre kötött szerződések sem biztosítanak havi ütemes szállítást. Ami a szerződések tartalmát illeti, _ elsősorban az árak meghatározása nem megfelelő. Vagy nem állapodnak meg az árban, vagy annak meghatározásánál nem tanúsítanak kellő előrelátást. Ezért esetenként érvénytelenek, vagy gyakorlati módosításuk szükséges. Általában az iparban fordulnak elő különféle szabálytalanságok, mind a teljesítmények elszámolásánál, mind a szerződéskötéseknél. A vizsgált kör felénél a kivitelezők a munkát érvényes szerződés nélkül' végzik. Az ütemes szállításra a vizsgált vállalatok mintegy háromnegyede vállalkozott. Az ütemeket azonban sok esetben a szállító, s nem a vevő igényeinek megfelelően határozták meg, néhány esetben az ütemes szállítás esetén további felárak felszámolására került sor. A kötbér, a kártérítés kikötése gyakoribb a korábbinál, de nem általános. Előleg, illetve foglaló kikötése nem jellemző. Változatlanul gyakori a szerződések módosítása, az eredetileg kikötött minőségmódosításra gyakorlatilag azért nem kerüli sor, mert a vevők hajlandók a rosszabb minőségű árut is átvenni. A szerződések teljesítése nem javult. A szerződés- módosításra jellemző, hogy azokat sem teljesítik megfelelően, többnyire eltérő határidőben, minőségben, választékban. A beruházásoknál jellemző a tervek módosítása, a közbeeső tervszolgáltatás, illetve az adatszolgáltatás elmulasztása, az engedélyek biztosításának késedelme. Ami az igényérvényesítés kérdését jelenti, a szerződésszegés jogkövetkezményeit általában a szerződések módosításával hárítják el. Csak minden második gazdálkodóra jellemző a következetes igényérvényesítés. M. 2. Ezen a héten kezdte meg a költözést a kertvárosi Nevelési Központ Művelődési Háza az új központi épületébe. Jelenleg a mintegy 12 millió forint értékű technikai berendezések szerelését végzik, s készül a 360 férőhelyes színházterem színpada. Képünkön: az ország legnagyobb fonotékájának hangtechnikai berendezését szerelik. Proksza László felvétele / a szerződéses
