Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-19 / 287. szám

Punflntiílt tlqplO Október 24—31.: Leszerelési hét Az Országos Béketanács kibővített ülése NAGYVILÁGBAN Ziaul Hak Pekingben Pekingben tárgyalt a pakisztáni elnök. Képünkön: Ziaul Hakot Pekingben Csao Ce-jang üdvözölte a repülőtéren. Hétfőn a Parlament Vadász­termében kibővített ülést tartott az Országos Béketanács elnök­sége. A tanácskozáson részt vet­tek a magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottságának tagjai is. A megjelenteket Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács elnöke köszöntötte, majd Púja Frigyes külügyminiszter időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót. Részletesen szólt azokról a tényezőkről, amelyek az elmúlt hónapokban kedvezőtlenül befolyásolták a világpolitikai helyzetet, akadá­lyozták az enyhülési folyamat kibontakozását. Ezt követően beszámolt az ENSZ II. rendkí­vüli leszerelési ülésszakának munkájáról, s azokról a jelen­legi tárgyalásokról, melyek kö­zéppontjában a fegyverkorláto­zási kérdések állnak. A külügyminiszteri tájékoztató után Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára összegezte a magyar békemoz­galom tevékenységének idei ta­pasztalatait. Bevezetőjében ar­ról szólt, hogy munkájuk felté­telei az elmúlt időszakban a korábbiaknál jóval kedvezőtle­nebbül alakultak. A világpoli­tikai folyamatokon a feszültség elemei váltak meghatározóvá. A békeharcosok azonban nem hátráltak meg, s erejük meg­sokszorozásával vednek részt a békéért folytatott küzdelemben. Megállapította, hogy a magyar békemozgalom és aktivistái is hozzájárultak az elért eredmé­nyekhez. Mindenütt ott hallat­ták szavukat, ahol síkra szálltak a béke ügyéért. Kiemelte, hogy a nemzetközi háborúellenes küz­delemhez ösztönzést ad a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok megingathatatlan tárgya­lási készsége, az a magatartás, amellyel elkerülték az impe­rialista erők kihívását, mindvé­gig nyugodt hangnemben adták mea a kellő választ. Szólt arról is, hogy az el nem kötelezett országok közül mind többen — alapvető érdekeiket Pierre Mendes-France volt francia minisztereinek hétfőn Párizsban 75 éves korában meg­halt. Pierre Mendes-France a fran­cia polgári baloldal egyik ki­emelkedő személyisége volt a második világháborút követő időszakban, és fontos szerepet játszott a politikai életben, egé­szen De Gaulle tábornok ura­lomra jutásáig. A hábprú alatt részt vett az ellenállási mozgalomban, le­tartóztatták, de sikerült meg­szöknie, és tagja volt De Gaulle Algírban alakított ideiglenes kormányának. A felszabadulás után gazdasági miniszter volt De Gaulle első kormányában, majd 1954-ben miniszterelnök lett. Csak hét hónapig állt a kormány élén, de a rövid idő alatt történelmileg is jelentős történelmi dátumok fűződnek nevéhez: ő írta alá 1954-ben azt a genfi egyezményt, amely felismerve - csatlakoznak a bé­kemozgalomhoz, magukénak vallva törekvéseit. A magyar és a nemzetközi békemozgalom kapcsolatát ele­mezve rámutatott: céljainknak megfelelően keressük a tőkés országok békeszervezeteivel való együttműködés formáit, eközben arra törekszünk, hogy ne az elválasztó, hanem az összekötő elemeket erősítsük. Ennek érdekében be kell szá­mukra mutatni napjaink Ma­gyarországát, hogy lássák, mit értünk el a szocializmus építé­sében. Minderre annál is in­kább szükség van, tette hozzá, mert még mindig sok a rossz­indulatú koholmány, hat a nyu­gati tömegkommunikációs esz­közök ellenséges propagan­dája. A továbbiakban arról szólt, hogy közvéleményünk mind na­gyobb figyelmet szentel a béke kérdésének, mint ahogyan ezt az idei béke és barátsági hó­nap hazai rendezvénysorozata is megmutatta. Végezetül ismertette az ok­tóber 24-én kezdődő, s egy hé­tig tartó leszerelési hét célját s programját. Az országszerte megrendezendő fórumokon ar­ra hívják fel majd a figyelmet, hogy az enyhülésnek, a fegy­verkorlátozásnak nincs más, ésszerű alternatívája. Az idei program nem a látványos, nagy rendezvényekre helyezi a fő hangsúlyt, sokkal inkább arra törekszenek, hogy „emberlép­tékű” találkozókon közvetlenül fejthesse ki mindenki vélemé­nyét a leszerelésről, a béke és a háború ügyéről. A leszerelési hét hivatalosan október 31-én zárul, ám a ta­lálkozók sora nem fejeződik be: például Szegeden november el­ső hetében tartják meg azt a nemzetközi diákszemináriumot, amelyen a hallgatók arról fej­tik ki álláspontjukat: mit te­hetnek a fiatalok a békés, nyu­godt életért. A főtitkári beszámolót köve­tően felszólalások következtek. véget vetett Franciaország indo­kínai háborújának, megkötötte a Tunisz számára függetlensé­get biztosító egyezményt, külpo­litikájában a Kelet és a Nyugat közötti enyhülés mellett foglalt állást. Héthónapos kormányzás után a konzervatív erők azért buktatták meg, mert ellenezte Algériában az erőszak alkalma­zását. De Gaulle-nak a háborúban játszott történelmi szerepét elis­merte, de később szembefordult a tábornokkal, mert ellenezte az alkotmánynak azt a megvál­toztatását, amely túlságosan nagy hatalmat összpontosított az elnök kezében. A hatvanas években visszavonult az aktív politikai szerepléstől. A hetve­nes években rokonszenwel kí­sérte a francia baloldali egység létrejöttét. Francois Mitterrand 1981-es győzelme után mele­gen gratulált Mitterrandnak, aki megvalósította az ő régi vá­gyát. Szovjet pártmunkás- küldöttség látogatása hazánkban Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására Valerij Pimenovngk, az SZKP KB osz­tályvezető-helyettesének veze­tésével október 11-17. között szovjet pártmunkásküldöttség tett látogatást hazánkban. A delegációt fogadta Ballai László, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A szovjet vendégek tanulmányozták hazánk tapasz, talatait az anyag- és energia- gazdálkodás terén, látogatást tettek az Ipari Minisztériumban, az Országos Tervhivatalban, Csongrád és Borsod megyében, továbbá több ipari nagyüze­münkben. o ♦ BUENOS AIRES: 32 sze­mély vesztette életét és hatvan utas megsebesült Buenos Aires- től néhány kilométerre vasár­nap este, amikor egy helyi­érdekű vonat belerohant az ál­lomáson zöld jelzésre váró sze­mélyvonatba. A tömegszeren­csétlenség okait vizsgálják. A mentési munkálatokat végzők szerint feltételezhetően további öt vagy hat személy holtteste van még a kocsik roncsai között. + MADRID: Huszonnégy órán belül a kilencedik pokol­gépes merényletet hajtották végre ismeretlen tettesek Spa­nyolországban, ezúttal az észak-nyugati országrészben fekvő Vigóban. A támadás cél­pontja egy transzformátorállo­más volt. Az anyagi kár jelentős. ■f NEW YORK: Ezen a fóru­mon sem áll szándékunkban olyan kérdésekről vitatkozni, amelyek kizárólag saját kormá­nyunkra tartoznak — jelentette ki New Yorkban, az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakán Wlodzimierz Natorf, a Lengyel Népköztár­saság állandó képviselője. Vasárnap hivatalos látoga­tásra Pekingibe érkezett Ziaul Hak pokisztáni elnök. 1977 és 1980 után harmadszor jár Kí­nában, míg Csao Ce-jang kí­nai miniszterelnök 1981 júniusá­ban tett látogatást Pakisztán­ban. Elutazása előtt Ziaul Hak a kínai—pakisztáni kapcsolatokat „modell-kapcsolatoknak” ne­vezte és kijelentette, hogy a két ország között nincs vitás kérdés. ♦ NEW YORK: Vasárnap ünnepélyesen emlékeztek meg az Egyesült Államokban élő haladó magyarság lapja, az Amerikai Magyar Szó fennál­lásának 80. évfordulójáról. A jubileumi est fővédnöke Szent- györgyi Albert Nobel-díjas tu­dós volt. ♦ VELENCE: Szombaton dél­után Velencében elhunyt Mario Del Monaco, az egyik legis­mertebb és legnépszerűbb olasz operaénekes. A világhírű teno­rista 67 éves volt. Halálát szív­infarktus okozta. A kínai—pakisztáni tárgyalá­sokon várhatóan mindkét fél megerősíti egyező álláspontját Afganisztán kérdésében, azaz el fogja ítélni a Szovjetunió 1979-es segítségnyújtását. Mint ismeretes, Pakisztán hátország a kabuli kormány ellen harcoló afgán gerillák számára, akik részben kínai fegyverekkel fel­szerelve, főleg innen indulnak afganisztáni akcióikra. + VERDUN: Az európai fia­talokhoz intézett felhívás elfo­gadásával ért véget vasárnap a hős városok képviselőinek talál­kozója A franciaországi Ver­áimban közzétett felhívás a bé­ke védelmére, a leszerelés szor­galmazására szólítja lel az ifjú nemzedéket, s azt kéri a fiata­loktól, hogy tiszteljék mindazok emlékét, akik életüket áldozták a béke megteremtéséért. + BONN: Karl Carstens nyu­gatnémet köztársasági elnök, aki egyhetes hivatalos látoga­tást tett a Kínai Népköztársa­ságban, vasárnap este vissza­érkezett Bonnba. Carstens ma­gas szintű tárgyalásokat folyta­tott kínai vezetőkkel, s látoga­tása során megnyitotta Sang­hajban az NSZK első főkonzu­látusát, majd megtekintette a kantoni vásárt. ♦ BONN: A Német Szak- szervezeti Szövetség (DGB) Or­szágos Elnöksége vasárnapi ülésén elfogadott határozatá­ban élesen bírálta az új nyu­gatnémet kormány program­ját. Helmut Kohl kancellár kor­mánynyilatkozata „ antiszociá­lis és nem fogja elősegíteni a munkanélküliség csökkentését" - közölte vasárnap esti tévé- nyilatkozatában Ernst Breit, a DGB elnöke. + PEKING: Pekingben vasár­nap befejeződtek Hu Jao-pang és George Marchais tárgyalá­sai. A két főtitkár és az általuk vezetett küldöttségek három munkamegbeszélést tartottak, melyek lezárultával megálapod- tak a Kínai Kommunista Párt és a Francia Kommunista Párt 1965-ben megszakadt kapcsola­tainak felújításában. A két párt együttműködésére tervet dol­goznak ki. George Marchais franciaországi látogatásra hívta meg Hu Jao-pangot. + HÁGA: A holland keresz­ténydemokraták és o jobboldali liberálisok hétfőn általános po­litikai egyezségre jutottak egy koalíciós kormány megalakítá­sáról. Ezt a kormányt a 150 ta­gú parlamentben 81 képviselő támogatná. A megegyezésről a Beatrix királynő által kinevezett közvetítő, Willem Schölten szó­vivője adott hirt. Hozzátette: a tárgyalófeleknek még meg keil állapodniuk a koalíciós megál­lapodás szövegében, s azt szer­dán terjesztik az érintett pót- tok elé. A szóvivő szerint az új holland kormány pénteken már megalakulhat. A két koalíciós párt közül a kereszténydemok­raták vezetője, Ruud Lubbers le­het — hírügynökségi értesülé­sek szerint — a miniszterelnök. Új pénzügyi rendelkezések Jugoszláviában Belládban vasárnap délután nyilvánosságra hozták a szövet­ségi kormány rendeletét, amely­nek értelmében az először kül­földre utazó jugoszláv állam­polgároknak 5000 dinárt letét­be kell helyezniük. Minden to­vábbi utazásnál ez az összeg 2000 dinárral növekszik, így második útnál már 7000, har­madiknál 9000 dinár a letéti összeg stb. A hétfőtől érvénybe lépő rendszabály szerint, ezeket az összegeket az utazó a letétbe helyezés napjától számított egy év után kaphatja csak vissza. A hivatalos indoklás szerint a rendelkezés arra hivatott, hogy megakadályozza a dinár ellen­őrizetlen külföldre vitelét, • és hozzájáruljon a nagyobb taka­rékoskodáshoz, amelynek elő­mozdítására a szövetségi kor­mány két napja már intézke­dések sorát hozta. A letétbe helyezés nem vonat, kozik az ideiglenesen külföldön dolgozó jugoszlávokra és csa­ládtagjaikra, a nemzetközi megállapodások alapján kül­földön alkalmazott, vagy ott ta­nuló állampolgárokra. Hason­lóképpen mentesítették a köte_- lezettséq alól mindazokat, akik jugoszláv munkaszervezetek, vagy társadalmi-politikai szer­vezetek alkalmazásában állnak külföldön, továbbá a hivatalos kiküldetésre vagy orvosi keze­lésre külföldre utazókat. A kis- hatórforgalom biztosította kere­teken belül jugoszláv állampol­gárok évente ötször utazhatnak a határ túloldalára letéti köte­lezettség nélkül. Földlökések Olaszországban Földlökések sorozata rázta meg vasárnap a közép-olasz­országi Perugiat Assisit és több más, történelmi értékekben gaz­dag várost.' Hivatalos közlések szerint csupán viszonylag kisebb anyagi károk keletkeztek, nagy volt viszont a pánik a lakosság körében. Szerencsére nem érte kár a középkori műemlékeket és más műkincseket. Egy földlökés megrázta uqyan az assisi Szent Ferenc emlékére éoült bazilikát, a felmérhetetlen értéket képvi­selő freskók azonban épen maradtak. 12 óra leforgása alatt leg­alább kilenc földlökést mértek. A legerősebb a Richter skála szerint 4,4 fokos volt. •f OTTAWA: A hét végén 75 éves korában elhunyt Montreal­ban Selye János világhírű, ma­gyar származású kanadai or­vos-biológus, egyetemi tanár. Többször járt Magyarországon, legutóbb 1973-ban előadást, majd 1974-ben sajtótájékozta­tót tartott a Tudományos Aka­démián. 1977-ben, hetvenedik születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Magyar Nép­köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tün­tette ki. ♦ BONN: Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja Ronald Reagan amerikai elnök meghívására 1982. november 15-én az Egye­sült Államokba látogat — je­lentették be hétfőn hivatalosan Bonnban. A munkalátogatásra a kancellárt Hans-Dietrich Genscher alkancellár és kül­ügyminiszter is elkíséri. Kohl és Genscher — Reagan elnö­kön kívül — az amerikai kor­mányzat más tagjaival és köz­életi személyiségekkel is talál­kozik. A közép-amerikai Salvadorban változatlanul feszült a belpolitikai helyzet. Képünkön: támaszpontjukra térnek vissza a kormánycsa­patok katonái Chalatenango tartományban több napig tartó, ge­rillaellenes bevetésük után. Kommentár A hírügynökségek egybe­hangzó jelentései szerint egy Kláus Barbie nevű biztonsági főtiszt pánikszerűen elhagyta Bolíviát. Ez az egyszerű tény jó hír a világnak. Jelzi, hogy a zaklatott sorsú dél-amerikai ország jótékony politikai földcsuszamlás színhelye. Senor Barbiet Yalaha Herr Altmannak, hosszú esztendő­kön át pedig Herr Ober- srtumbannführernek hívták. Ez utóbbiként a nácik által megszállt franciaországi nagyváros, Lyon Gestapo-fő- nöke, rettegett hóhéra volt, akire francia földön nyaktiló- val végrehajtandó halálos ítéletet hoztak. A háború után a felelősségrevonás elől ő is Dél-Amerikába szökött. Ott a befolyásos német ko­lóniák befogadták, támogat­ták. Bolíviában Hugo Banzer, a német származású diktátor éppúgy keblére ölelte Alt- mann-Barbiet, mint Paraguay „örökös elnöke", Alfredo Stroessner - többek között - dr. Josef Mengelét, a halál angyalát, az Auschwitzban százezreket halálba küldő ná­ci főorvost. A lyoni hóhér 1980-ban, Garcia Meza tábornok állam­csínye után - a bolíviai füg­getlenség 157 esztendeje alatt ez volt a háromszázadik sikeres katonai puccs! — az addig élvezett jólét mellé magas állami hivatalt kapott: a brutális államblztonsági erők egyik főnöke lett. Ha el­hurcolták a sztrájkoló ónbá­nyászok egyik vezetőjét, és soha többé nem látta senki, ha La Paz villanegyedében egy elegáns kis palotából meg- kínzottak üvöltése szabdalta szét az éjszakai csendet, ha katonai különgépen hatalmas mennyiségű heroin érkezett Bolíviából egy-egy illegális floridai repülőtérre - mind­ebben része volt a La Paz-i hóhérrá vedlett lyoni hóhér­nak. Főnöke, a kábítószer-csem­pészésből és a meggyilkoltak vagyonából milliárdossá lett Garcia Meza tábornok egy tucat főtiszttel együtt Argen­tínába menekült. Az Interpol viszont — most, hogy már megtehette - napok alatt el­fogta Bolíviában Pierluigi Pagliai olasz újfasisztát, aki­nek oroszlánrésze volt a bo­lognai főpályaudvaron vég­rehajtott emlékezetes pokol­gépes robbantásban, nyolc­vanöt ember halálában. Hernán Siles Zuazo, Dél- Amerika egyik legismertebb haladó államférfiak súlyos örökséggel, évi 300 százalé­kos inflációval, nyomorral, munkanélküliséggel néz szem­be. De amit puszta visszaté­résével máris megtett, az nem csekélység: megszabadította hazáját a tömeggyilkosok si- serehadától. Harmat Endre Meghalt Pierre Mendes-France Á lyoni hóhér és a többiek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents