Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-12 / 280. szám
1982. október 12., kedd Dimantuit napló 3 Nehezebbek a feltételek Az őszi munkák elvégzése nagy erőpróba Diákok, katonák segítenek - Kevés a foszforműtrágya Október 13-1A-15., Pécs Magyar-jugoszláv mezőgazdasági tudományos szakmai napok ■ Téma a sertéshústermelés ■ Három nap alatt I2 előadás ■ Üzemlátogatások, bemutatók Baranya megye agrárágaza. ta a népgazdasági érdekkel megegyezően a két nagy prog. ramból, a gabona, és húsprogram teljesítéséből jelentős részt vállal. Hármas funkciójának: a lakossági ellátásnak, az ipari nyersanyag termelésnek és a népgazdasági export tervek teljesítéséhez való hozzájárulásnak - a lehetőségeihez megfelelően eleget tesz. A betakarítás eddigi erednáayei Legfontosabb munkáink teljesítése, az őszi betakarítás és őszi vetési feladatok elvégzése nagyrészt ezután következik. Az őszi munkák teljesítése a megye nagy erőpróbája lesz. A munkák mintegy 60-65 százaléka szállítási feladatként jelentkezik. A traktorpark 43 százalékban amortizálódott, a kombájnpark 51 százalékánál hasonló" a helyzet. Az őszi munkák idegen és bedolgozó munkaerővel valósíthatók meg. A 15 000 dolgozó diák mellett jelentős ' honvédségi állomány segíti a munkát. Mintegy 200- 250 traktor és eszköz, alkatrész tartósan hiányzik a megyében, emellett mintegy 3000 vagon foszfor műtrágya hiányzik az igényekhez viszonyítva. Feladatainkat ennek ellenére az adott körülmények között úgy kell megoldani, hogy a tervcéloknak leginkább megfeleljünk. Az őszi feladatok között már befejeződött a silókukorica és a napraforgó letakarítása. Mind a két növénynél jó eredményt értünk el, a napraforgó átlag megközelíti a 23 mázsát. Néhány üzem azonban (Sza- lánta, Dunaszekcső tsz-ek) rekordtermést értek el. A cukorrépa-betakarítás jelenleg mintegy 45 százaléknál áll. Az átlag itt is jó, a 400 mázsát meghaladja, a cukor koncentráció azonban nem éri el az elmúlt évit, annál 1—1,5 százalékkal alacsonyabb. A szója betakarítása 90 százalékos, mintegy 7,5 ezer hektáron 20 mázsát meghaladó jó termésátlagot értek el az üzemek. A burgonyabetakarítós 85 százalék körül van, az átlag itt is jobb, mint a megelőző évben. Ki kell emelni a Szentlőrinci Állami Gazdaságot, ahol öntözött és száraz körülmények átlagában 350 mázsa körüli hektáronkénti termést takarítanak be. A szőlő szüretelése 50—52 százaléknál tart, A várható termés hektáronként megyeileg a 70 mázsát eléri, a nagyüzemek ennél lényegesen jobb eredményt mutatnak fel. A szőlő cukorfokával azonban probléma van, az még jelenleg is csak 16—17 százalék körül alakult. A gyümölcsbetakarítás mintegy 65 százalékra, a zöldségbetakarítás 75-80 százalékra áll. Legfontosabb őszi növényünk a kukorica betakarítását 77 ezer hektáron kell megoldani, itt 72 mázsát meghaladó rekord termésre számítunk májusi morzsoltat számítva. Kiváló búzafajták Második legfontosabb feladatunk, az őszi vetések időben és jó minőségben való elvégzésé. De azt is mondhatnánk, hogy ez az első feladatunk most, hisz mindezzel a következő év termésátlagait készítjük elő. A megelőző évivel nagyjából megegyező területű őszi vetést kell elvégezni. Ebben 1200 hektár takarmánykeverék, mintegy 1000 hektár repce, a közel 500 hektár lucerna, illetve vöröshere vetése már meg. történt. Most az őszi árpa vetését kell befejezni, 6500 hektár területen a megyében, A vetés jelenleg 80 százalékra áll. Megfelelő minőségben, jó növényállománnyal végezték az üzemek eddig a munkát. Legfontosabb őszi vetésű nö. vényünk a búza. Területe a szántó 27-32 százalékán van, termésátlagaink s a várható árbevétel alapján a legfontosabb növények egyike. A tervek szerint a megyében a VI. ötéves terv végére el kellene érni az 56-58 mázsás átlagot. Rendkívül feszített cél ez, hisz 1938-ban 13,7 mázsa volt a megye búzaátlagtermése. A terv feszített, de teljesíthető. Az üzemek rendkívül differenciáltan termelnek búzát. 1982-ben a legjobb a lippói tsz eredménye 65,19, a leggyengébb az abaligeti tsz-é, 32,27 mázsa hektáronként. Kö. zöttük 41 üzem, és ez 63 százalék! nem érte el a megyei átlagot, 34 százalék pedig a 40 mázsás átlagot sem. Óriási tartalék van tehát a terméskiegyenlítődésben. Ezen kívül azonban semmilyen agrotechnikai lépcsőt nem szabad a véletlenre hagyni, minden folyamatot gondosan és tervsze. rűen szükséges végrehajtani. A legfontosabb, hogy a cél érdekében - jó elővetemény után a legkiválóbb fajtákat — kiválóan előkészített magágyba — október hónap folyamán, és - a szükséges alaptrágyák kijuttatásával végezzük el a vetést. A búza előveteménye az egész megyében megfelelő. Minimális területen vetnek búzát búza után. A leggyakoribb elővetemények a korán lekerülő takarmányok, pillangósok, napraforgó, kukorica és cukorrépa. Ezzel a tipikus búzakártevők és betegségek természetes úton való elterjedése nagyrészt kizárt. Ami a búzafajtákat illeti, azokból a legkorszerűbbek és legtöbbet adóak rendelkezésre állnak. Az üzemekben évek óta fajtaösszehasonlító kísérletek folynak, ezek és a nagyüzemi termesztés eredményeinek figyelembevételével az utóbbi évben a jugoszláv Ba- ranjka 61,43 mázsás átlagával, a GK-Szeged 55,61 mázsa hektár átlagával, a Rana—1 54,4 mázsa/hektór, az MV—8- as 54,29 mázsa/hektár, és a Zlatna Dolina 51 mázsa hektár átlagával adta a legtöbbet. A rekord évben is ezek voltak a legtöbb búzát termelő fajták, a megelőző években nem egyszer 70 mázsát megközelítő átlagtermést értek el. A 94-es csíraképességű fémzárolt, csávázott vetőmagvak az üzemi igényeknek megfelelően rendelkezésre állnak. Jó minőségű talajmnnkát Az agrotechnikai alapok között legfontosabb a jó minőségű talajmunka. A nagy termés alapja az aprómorzsás, jól előkészített talaj. Ez évben néhány üzem (Szalánta, Újpetre, mohácsi Új Barázda Tsz-ek) kiváló üzemi eredményeket értek el a forgatás nélküli talajelőkészítéssel. Ezt az előkészítési módot néhány szakember vitatja, vízjárhatóság rendezetlensége miatt, s azért, mert a gyökérszintben nem laza és légjártas a talaj, stb. Mindezzel szemben áll az egy gépre jutó nagyobb teljesítmény, a talajfelszínen lévő növény, a gyökér, valamint a tarlómaradványok jobb bedolgozása, amik kedvező állapotot teremthetnek az új vetés magágyaként. Nem közömbös az sem, hogy nem hozunk fel rögöket, mint a szántással, egykét felszíni művelettel a megfelelő talajállapotot biztosítjuk. Ez a rendszer egyébként nem új, a forgatás nélküli talajelő. készítést már 1964-ben végeztük az akkori homorúdi tsz- ben, az eredmény egyértelmű, és ez év őszén Is javasolható. A jó minőségű vetést azonban feltétlen számon kell kér. Májusban a szövetkezet egységei közül elsőként, kísérleti jelleggel áttértek az átalányelszámolásra, a gebines működési formát választották. Kezdeményezésüket a szövetkezeti központ támogatta. Lehetőség nyílott arra, hogy a lakossági megrendelések teljesítése mellett szabadon is vállalhatnak munkát, amit rendszerint a napi nyolc órás munkaidő után és hét végén végeznek el. A többletvállalás hozza a nyereséget, ugyanis most még a lakossági szolgáltatás nem szabadáras és a központi árszabályozás következtében ráfizetéses, nemcsak a sellyei, de a szigetvári, siklósi, mohácsi és komlói egységben is. A megoldást a szabad árképzés jelentené. Néhányon ki akartak lépni, nem hittek a vállalkozás sikerében, végül is maradtak, amit nem bántak meg, ugyanis a havi 3500 forintos átlagfizetését mindenki megduplázhatja. Igaz, ni. A vetőmagvat megfelelő mélységbe, jó körülmények közé, a csírázást és fejlődést biz. tosító feltételek közé kell juttatni. Nem javasoljuk tehát a szórványvetést, mert nincs arra garancia, hogy még nagyobb szemszóm kijuttatása esetén is biztosítva legyen a 6 milliót megközelítő kalászt hozó szárszóm. Az őszi munkákkal járó gon. dók tehát nem kevesek. Agrár- társadalmunk azonban a nagy feladatok elvégzésére felkészült és képes a jól összehan. golt, szervezett munkával, a feladatoknak megfelelve a nagy terméseket a következőkben is biztosítani. Dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács V. B. mg. és élelmezésügyi osztályának vezetője hogy gyakori a napi 12 órás kemény munka, fegyelmezettebb a javítás, hogy a határidőt, a minőséget tartsák az ipari cégekkel szemben. Reméljük, hogy ennek az előnyét később a lakossági megrendelők is élvezik. Nagymértékben nőtt a felelősség, teljes az érdekeltség, ugyanis bérbe vették az épületet, a munkaeszközöket, s ha gondatlanok, csak maguk vallják annak kárát. Még egy újdonság, hogy Hirlh János szervizüzemvezető híradástechnikai műszerészmesterként együtt dolgozik kollégáival, nemcsak irányít, szervez, mint korábban. A közösség 180 ezer Ft-ot fizetett be a szövetkezeti kasszába, mint nyereség- és költség hozzájárulást, de közös tőkét saját Ötödik alkalommal ülnek le tanácskozni a magyar és jugoszláv agrárszakemberek, hogy a határon inneni és túli — vagyis Baranya és Szlavónia mezőgazdaságának legidőszerűbb feladatait közös tudományos szakmai fórumon vitassák meg. A tavalyi eszéki találkozó után ezúttal Pécs ad otthont c magyar—jugoszláv mezőgazdasági tudományos szakmai napok rendezvényeinek, október 13-án, 14-énf és 15-én. pénrből nem alakítottak ki. Ha így nézzük, az idei évire tervezett 100 000 forintos nyereség jelentős összegnek számít, hisz a hozzájárulásokon felül kell kigazdálkodni. Az adózás már nem közös, egyénileg adóznak a szövetkezeten keresztül. Vállalkoztak, de nemcsak azért, mert fizikailag bírják a tempót, hanem azért is, mert fejlett a műszerezettség. A szí- nestévé-javítás sokféle, köztük házilag kifejlesztett műszerekkel történik, egyebek között komplex generátorral dolgoznak. Bosch-technológiával újítják fel a hűtőszekrényeket, vagyis csak a hibás részt javítják meg, nincs szükség a gépegység teljes szétszedésére. A jövedelmező üzleti kapcsolatokat teljesen önállóan alakítják ki a különféle együttműködések keretében. A Mech- labor pécsi gyárának novembertől riportermagnetofont szerelnék össze, állítanak be, évenként több mint ezret. A Ravill Nagykereskedelmi Vállalatnak 'havonta 500—600 külföldi tévét, háztartási eszközt szabványosítanak a hazai előírásoknak megfelelően, de keresik a kapcsolatot a Hajdúsági Iparmű- vekkel is. A rendező a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a TIT és a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya megyei szervezetei. A helyszín a pécsi Tudomány és Technika Háza, ahol a három nap során 12 előadás hangzik el, hat magyar és hat jugoszláviai előadótól. A tanácskozást október 13-án, 10 órakor dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese nyitja meg. Az első napi programnak a rendezők „A sertéstenyésztés és -tartás új koncepciói" címet adták. Elsőként dr. Krsto Benevic előadását hallhatják Szlavónia—Baranya intenzív sertésihús-termelésének aktuális kérdéseiről. Ezután Zvonko Ure- movie okleveles mérnök, a Vu- kovári Kombinát új sertéstelep építési koncepcióit ismerteti. Szende István, a sombereki Béke Őre Tsz főállattenyésztője a sertéshús-előállítás sombereki tapasztalatairól és feladatairól szól. Kovács Mihály, a szabad- szentkirályi Béke Tsz főállattenyésztője a szabadszentkirályi sertéstelep rekonstrukcióját ismerteti előadásában, majd az azt követő hozzászólások és konzultációk utón Szabadszent- kirólyon, a helyszínen is bemutatják az odalátogató hazai és külföldi vendégeknek a hallottakat. A sertéshús-előállítás legnagyobb költségtényezője a takarmány, amely a ráfordítás 60—65 százalékát teszi ki. Érthető, ha a rendezők egy egész napot szentelnek e téma megvitatásának. Az október 14-i program címe: „A magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása és hasznosítása a sertéstartásban". Dr. Állá Miklósnak, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetőjének megnyitója utón dr. Marija iratárié előadása hangzik el ,,A szó- jatermesztési program eredményei Szlavónia—Baranyában" címmel. Dr. Dorde Segetlia az olajrepce pogácsa sertéstakarmányként történő felhasználásáról tart előadást. Ezt követően Szabó János, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatóhelyettese „A szójatermesztés eredményei és feladatai", Tóth Imre, a Pécsi Állami Gazdaság kerületi igazgatója pedig „Új sertéstokarmányozási technológiák alkalmazása” címmel tartja meg előadását. Majd hozzászólások, konzultációk következnek. Délután a sombereki Béke Őre Tsz sertéstelepét tekintik meg a résztvevők. A befejező nap témája a szövetkezeti és magánszektor kooperációja a sertéstartásban, illetve a magángazdaságok tejtermelése Szlavónia-Baranyó- ban. Az október 15-i program Papp Zoltánnak, a Baranya megyei TESZÖV elnökének megnyitójával kezdődik 10 órakor. Ezután Tomo Cabunac okleveles mérnök a közös és magángazdaságok sertástenyésztési együttműködésének baranyai módszerét, tapasztalatait ismerteti. Ivan Matic okleveles mérnök pedig a szlavónia-baranyai magángazdaságok tejtermeléséről tart előadást. A szederkényi Ka- rasica Gyöngye Tsz háztáji kooperációját ismerteti Ulbert Ádám, a szövetkezet elnc-ke. A háztáji árutermelés boksái módszeréről! és eredményeiről Fenyvesi Károly, a baksai Ezüstkalász Tsz elnöke számot be. A hozzászólások, konzultációk és az összefoglaló után a magyar —jugoszláv napok vendégei üzemlátogatáson vesznek részt a baksai tsz-ben, ahol a háztáji árutermelést tanulmányozzák. — Rné — M kooperációk már most haszonnal kecsegtetnek, remélhető, hogy idővel az alaptevékenységről, a lakossági szolgáltatásról is elmondhatják ezt. Ha sikerül a mostani próbaévet jól zárni akkor a Villgép szigetvári szervizében és a pécsi késes- műköszörűs egységében bevezetik az új működési formát . Csuti J. Húszévi veszteség után nyereség wÚj működési forma a Villgép sellyei szervizében Szabadon vállalhatnak munkát A nyereséget a többletmunka hozza H úsz éve veszteséges a Baranya megyei Villgép Szövetkezet sellyei híradástechnikai és erősáramú szervize, miközben 47 község lakossági szolgáltatását látja el. De az idei esztendőt nyereségesen akarja zárni a 12 fős kollektíva, amely 100 000 forint nyereséget tervez, a másfél milliós árbevételt pedig kétmillióra növeli. Jövőre már megduplázzák a nyereséget.
