Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-11 / 279. szám

*K fálomista búcsúnak" ne­vezte Fülep Lajos még zengővárkonyi tisztele. tes korában a zengő­várkonyi és pécsváradi magya­rok Lukács-napi ősz' vigalmait, melyek aztán „leányvásár” né­ven is híressé váltak. Leányvá­sár néven, mert hiszen így ne­vezték országszerte és hatá­rainkon túl is mindazokat a nagy búcsúkat, vásárokat, me­lyek arra szolgáltak, hogy a fiatalok találkozzanak egymás­sal. A Zengő lábánál szinte szi­getként éltek Zengővárkony és Pécsvárad református ma­gyarjai, és hogy fiaik, leányaik ne maradjanak pár nélküi, Lu­kács napja tájékára, október hónapban, mikor forrt már az újbor és megérett a v'dék ne­Leányvásári csalogató vezetes gyümölcse, a szelíd­gesztenye, nagy vendégeske­dést rendeztek, bálokat Zen- gővárkonyban és Pécsváradon, ahol aztán vasárnap tartották az országos vásárt is. A Lukácshoz legközelebb eső szombat, vasárnap, azaz október 16. és 17. ma is ven­dégváró alkalom ezen a vidé­ken, ahol a leányvásár ese­ményei most is Zengővárkony- ban kezdődnek, mint ahogy ré­gen. Szombaton 16 órakor a falu múzeumát nyitják meg egy helyreállított múlt századi parasztházban. 17 órakor Pécsváradon, a művelődési házban a díszítőművészeti szakkör kiállítása nyílik, majd ugyanitt 18.30-kor Nagyapáink lakóhelye címmel a pécsváradi várbaráti kör gyűjtéséből, ar­chív fényképfelvételekből ren­dezett kiállítás. Vasárnap 8 órától fúvószene­karok csalogatják a vendége­ket Pécsvárad főutcájára, ahol 9 órakor kezdődik meg a leányvásár egyik leglátványo­sabb programpontja, a 16 ha­gyományőrző együttes felvonu­lása. Műsorukat 10 órától lát­hatjuk majd a művelődési ház színpadán. Az épület mö­götti szabadtéri színpadon vá­sári komédiákat, bábelőadáso­kat láthatnaF a vásárra érke­zők, a herendi, az ajkai, a mo­hácsi színjátszók, a Bóbita, valamint a pécsváradi és a görcsönyi bábozók előadásá­ban. A falu központjában egész nap áll a népművészeti vásár, fazekasok, bőrdíszműve­sek, szűcsök, kékfestők, gyéké­nyesek, kosárfonók és mások részvételével. Nem hiányzik majd a kínálatból a sültgesz- tenye a hozzávaló murcival sem. Este 17-19 óra között a ha­gyományőrző együttesek gála­műsorát láthatjuk a művelő­A leányvásár mindig Zengövárkonyban kezdődik. Képünkön a várkonyi népi együttes Kulturális hírmagazin C seszké Budejoviceban új kultúrpalotát avattak Magyar —Csehszlovák Barátság néven. A nyitóműsort pécsi művészek adták. Gyermán István hegedű- művész, Bánky József zongora- művész és Albert Miklós opera­énekes Erkel-, Kodály-, Liszt- és Janacsek-műveket mutattak be. (Képünkön: Bánky József). * Jusztina néven 7 darabból álló hőtűrő háztartási edény­együttest készített Jegenyés Já­nos pécsi üvegtervező iparmű­vész. A II. Országos Szilikátipa­ri Triennálén az első díjat nyer­te el vele. A triennálé alkotásai Kecskeméten láthatók ezekben a napokban. * Testvérek. Az operaművészet­ben rendszeresen együtt játszott két egyfelvonásos operában lép fel Budapesten két pécsi szár­mazású operaénekes: Póka Esz­ter Mascagni: Pa rasztbecsü let című operájában Lolát. Póka Balázs Leoncavallo: Bajazzók című operájában Szilviát énekli. A pécsi testvérpár egész évben alakítja a két főszerepet. * Az első magyar videokazet­ta-filmet jelentették meg a Né­met Szövetségi Köztársaságban. A Fischer Kiadó Szabó István igen sok díjat nyert Mephisto című alkotását vette videoka­zettára. Gyártó: az Atlas Video cég. ✓ * Beatles. A múlt héten a világ legtöbb rádióállomása a Beat­les együttesre emlékezett, meg­alakulásuk 20. évfordulója al­kalmából. A leghosszabb Beat- les-műsort a zenekar szülőváro­sában, Liverpoolban sugározták. Huszonnégy órán át tartott. F. D. □tiétföi Ötszázhuszonnégy térképlap Elkészült a zselici nyelvatlasz A korbácsra azt mondják: síbár A tájszólás nem szégyen Zsiroslucsi. Ezt a szót sehol másutt az országban nem is­merik és nem használják csak a Zselicben. A „lucsi” a luc­fenyő népies változata és zsí­ros, vagyis gyantás. A zsiroslu­csi azokat a gyantás, könnyen gyulladó, nagy lánggal égő fenyőtuskó-darabokat jelenti, amelyeket a cigányok árultak még nem is olyan régen a piacon — alágyújtósnak. Ez az érdekes szófejtés csak egyetlen kis adat abból a 125 oldalas, 524 térképoldalt tar­talmazó tanulmányból, amelyet dr. Rónai Béla főiskolai tanár, a Kaposvári Tanítóképző Főis­kola szekszárdi kihelyezett ta­gozatának tanszékvezető tanára írt - kandidátusi értekezésként: az értekezést sikerrel védte meg néhány nappal ezelőtt.- A zselici Magyarlad a szü­lőfalum, ötéves koromtól so­káig Patosfán éltem - mond­ja dr. Rónai Béla. - Jól isme­rem ezt a világot. A Zselicben településtörténete és történel­me révén olyan sajátosságokra bukkantunk, amelyek a tudo­mány számára igen figyelemre méltóak. A helyi nyelvjárások­ban igen erős az átmeneti jel­leg: két jelenségre figyeltem fel különösen. Az egyik az úgynevezett diglosszia, vagyis az egynyelven belüli kétnyelvű­ség; valaki azonos szinten be­széli a nyelvjárást és a nemzeti irodalmi nyelv normatív válto­zatát, a köznyelvet. A másik: a bilingvizmus, vagyis a két önálló nyelven való megszóla­lás képessége. A török hódolt­ság idején csaknem teljesen ki­pusztult ősi magyar lakosság helyére a 18. század elején főleg németek, kisebb mérték­ben horvátok települtek. A magyarok megtanultak néme­tül, a németek viszont nem a nyelvjárást, hanem a magyar köznyelvet sajátították el. És mindhárom nyelv hatott is egy­másra. íme a sok példa közül egy-egy. Az aprószentek ünne­pén a magyar néphagyomány szerint vesszőből font korbács­csal ütögették egymást a fa­lusiak rontás ellen. Észak-Zse- licben ez korbáncs, Dél-Zselic- ben síbár. (A korbács ugyanis horvátul siba.) Ugyanez Pécs felé suprika, Zala felé porzsá- va. A fenyőtoboz ilyen variá­ciókban fordul elő: guba, gu- bacs, lucsiguba, lucsikörte. A galagonyát kétféleképpen hasz­A PÉCSI DOHÁNYGYÁR CÜ7 DOHÁNYGYÁR felvételre keres O villanyszerelő és O elektroműszerész szakmunkásokat. JELENTKEZÉS: PÉCS, DOHÁNY U. 2—8. nálják a Zselicben: gelegonya és liszteskörte. Az utóbbi nem más, mint a német szó tükör fordítása. Hét évig folyt a gyűjtőmun­ka. Hatvanezer szóföldrajzi, alaktani, hangtani adat került a dolgozatba. Dr. Rónai Béla kérdőívet állított össze, ezzel járta végig a 40 zselici falut és - .kontrollként - 16 más tá­volabbi községet. — Már egyre kevesebb em­ber beszél tójszólásban. Kiket kérdezett meg?- Többnyire idősebbeket, de például a nyelvjárás hangtani jellemzői sok fiatalnál is fel­lelhetők még. A tájszólást sok ember szégyenli, mert művelt­ségeszményünk hagyományo­san városi jellegű. A falusi em­ber köznyelven igyekszik meg­szólalni, hisz tudja, különben kinevetik, kigúnyolják: táj­nyelvű beszéd a műveletlenség jelképe. Pedig a tájszólás nem szégyen, szűkebb hazánkhoz, a tájhoz és a közösséghez való tartozást erősíti.- Miért fontos a lassan ki­haló nyelvjárások feltérképe­zése? — Mert segíthet annak meg­fejtésében, hogy a nyelv zárt rendszerén belül miért és ho­gyan mennek végbe a változá­sok, és ezek milyen összefüg­gésben vannak a gazdasági, társadalmi, földrajzi, sőt lélek­tani viszonyokkal. Múltunk megismerésének, nemzeti iden­titásunknak is fontos összetevő­je az ilyen kutatás, hiszen az egy etnikumhoz tartozás leg­fontosabb bizonyítéka az azo­nos nyelv, nyelvjárás. G. T. Intő példák szülők részére Idegen fest a légutakba Egy kétéves kislány késő éj­jel eszméletlen állapotban ke­rült a pécsi Gyermekklinikára. Mint kiderült, két nappal az­előtt egy babszem került a légcsövébe. Akkor hirtelen ful­dokolva köhögni kezdett, el- kékült. Mire azonban a keze­lőorvosukhoz értek, a köhögés csökkent, a légzés felszaba­dult. A babszem ugyanis be­ékelődött a bal főhörgőbe. Másnapra a gyermek erő­sen hurutos lett, időnként kö­högött. Éjjel tizenegykor az erősen megduzzadt babszemet felhöhögte a légcsőbe, amely ettől annyira beszűkült, hogy a kislány percek alatt elvesz­tette az eszméletét. A súlyos keringési és lég­zési zavarok miatt az idegen testet sürgősen el kellett tá­volítani. A megfelelő eszköz­zel, úgynevezett bronchoszkóp- pal a babszemet visszatolták a még nem működő bal tüdőfél­be, ezáltal a légzés felszaba­dult, a beteg két-három perc alatt visszanyerte az eszméle­tét. A neheze azonban csak most következett, mert tartani lehetett attól, hogy ha egy da­rabban akarják a megduzzadt babot kiemelni, a hangrésnél esetleg lesodródik és újabb komplikációt idéz elő. Végül is négy részre darabolták, s így sikerült eltávolítani. Egy másik, sajnos tragiku­san végződött eset minden szülő, gyermekgondozó szá­mára intő jel. Egy másfél éves kisgyermek paszírozatlan babot kapott. Nem akarta megenni, rászóltak, erre elkezdett sírni és leszippantott egy babsze­met. Sajnos mire szakorvoshoz került, mór nem lehetett segí­teni rajta. Az idegen testeknek a lég- utakba való jutása miatt igen sok műtét vált szükségessé. A pénteken kezdődő magyar gyermek fül-orr-gégész vándor, gyűlés kapcsán szóljunk az in­tő példákról és azok tanulsá­gairól. Az úgynevezett (idegentest- aspiráció előidézője legtöbb­ször a gondatlanság. A gyer­mekek, de gyakran a felnőt­tek is nemcsak ehető tárgya­kat vesznek a szájukba. Ijedt­ség, nevetés, csuklás hatására az erősen tágult hangrésen keresztül könnyen besodródik a szájban lévő tárgy a lég- utakba. A statisztikák szerint ha­zánkban a leggyakoribb ide­gen testek a növényi magvak, ezek között is a bab, a ku­korica, a dióbél és a mogyo­róbél vezet. A kisgyermekek számára a legveszedelmeseb­bek az olajos magvak. Mi az, amit feltétlenül meg kell szívlelniük a felnőttek­nek? Ne adjunk a csecsemőnek vagy gyermeknek olyan játé­kot, ami a szájba kerülve ve­szélybe sodorhatja. Olyan ételt sem, amely fejletlen, hiányos fogazatuk miatt rosszul rág­ható! Ne vegyen a felnőtt sem szájába például gombos­tűt, vagy szeget, mert rossz példát mutat, amit a gyermek könnyen utánoz. Ne zavarjuk a gyermeket étkezés közben, s ne engedjük, hogy evés köz­ben játsszon. Mozgó vagy rossz fogakat idejében távolít- tassunk el. Ne feledjük, hogy az idegen test okozta esetleges tragédia kellő gondossággal, jó példával megelőzhető! K. Gy jancsó Adrien és Sinkovits Imre után Félnapos végtelen út az óce­ánon, az országok és a felhők felett, és félnapos végtelen út visszafelé is. Sólyom Kati au­gusztusban elröpült, októberben visszajött és közben megtartot­ta az első magyar nyelvű gyer­mek irodalmi műsorsorozatot az amerikai magyar gyerekeknek. Két nagyszerű magyar előadó- művész nyomában, Jancsó Ad­rien és Sinlkovits Imre utón most a pécsi színházkultúra is elju­tott az óceánon túlra. Sólyom Kati pedig hazaérkezett Pécsre, és így számolt be tíz előadásá­ról : — Felnőtteknek is vittem mű­sort, Elmondom a titkát édesem a dalnak címmel. De a gyer­mekműsor legértőbb gyerekei is a felnőttek voltak. Hiszen elhoz­ták a kisfiúkat, kislányokat, de azok közül sokan mór csak ke­vesen értenek magyarul. Nem egy csak beszél valamelyest, de magyarul írni, olvasni nem tud. Sólyom Kati Amerikában Nekik, a gyerekeknek a Csipke­fát mondtam el. A tíz előadás során: Colombusban, Toledó- ban, Chicagóban, aztán a mil­lió magyar lakossal rendelkező Clevelandben léptem föl, s két­szer- kétszer New Yorkban és Detroitban is. Mindenütt Ma­gyarországról reálisan gondol­kodó, nagyobb tömegben rend­szeresen összejáró, magyar kul­turális életet élő közönségnek. — Mit jelent az, hogy Ma­gyarországról reálisan gondol­kodnak? — Az ohiobeli Lake Hope- ban minden évben magyar he­tet rendeznek. Az idén az én műsorom is szerepelt ezen a rendezvénysorozaton. Horváth János, az indianapolisi egyetem közgazdaságtani professzora előadást tartott a Magyar gaz­dasági mechanizmus a világ közgazdasági mérlegén címmel. Értékelésében Magyarország gazdaságpolitikáját történelmi jelentőségűnek tartotta és így népszerűsítette. Fontos, hogy mindenütt kapcsolatban állnak a Magyarok Világszövetségével. Engem is a szövetség vitt ki. — A gyerekek? — A „Csipkefa" olyan részei­nél, ahol felelniük kellett a kér­désre, sajnos, néha a szüleik feleltek helyettük. Mégis, min­den elismerés mellett talán a gyerekek tapsa és öröme jelen­tette számomra a legnagyobb élményt. Földessy Dénes Bánk bán: Koncz Gábnr Mit játszanak a szekszárdi évadban? Koncz Gábor Katona József tra­gédiájának főszerepében. (Fotó Karáth Imre) Elkészült az ország legna­gyobb befogadó színházaként működő Szekszárdi Babits Mi­hály Művelődési Központ idei műsorterve. Ez a hatalmas, mo­dern színházépülettel rendelke­ző jogintézmény ugyanis immár másfél évtizede az ország szín­házainak legjobb előadásait veszi meg. így évadonként 25— 30 premiert láthatnak a szek­szárdiak, átlagosan 250 elő­adásban. A legtöbb vidéki szín­ház 25—30 milliós éves költség- vetéssel működik és 12-16 be­mutatót rendez. A szekszárdiak az - ezt a számot meghaladó — premiersort mindössze 3 és fél millió forintért szervezik meg. A most induló évadban a leg­több prózai darabot a Kecske­méti Katona József Színháztól veszik át, összesen négyet. Kö­zöttük, Koncz Gáborral a cím­szerepben, a Bánk bánt. Ennek egyik előadására különjárato­kat szerveznek a környékbeli városok. A zenés darabok so­rában a Szegedi Nemzeti Szín­ház áll az élen, ahonnét ebből a műfajból négyet hoznak el Szekszárdra. Ezen kívül 2-4 prózai, illetve zenés darabot vettek meg a kaposvári, pécsi, szolnoki és veszprémi színház­tól, továbbá egy-egy kamara­művet a Madách, Thália és Víg­színházból. Az új magyar drá­mát Sütő András: Jégmadár és Kocsis István: A korona arany­ból van című alkotása képvi­seli, előbbi a kecskemétiek, utóbbi a szegediek előadásá­ban. Évekkel ezelőtt nívódíjat ala­pítottak a Szekszárdon bemu­tatott legjobb egyéni művészi produkcióknak, illetve a legjobb előadásoknak. Ennek feltétele volt, hogy a díjat nyert művész vagy előadás legalább három­szor szerepeljen abban az évadban Szekszárdon. A díjat Tolna megye most megszüntet­te, mivel a színházak megkap­ják a lehetőséget az előadá­sokra és ezért a jogszerű árat. J. M. dési házban, ahol ezután 20 órakor kezdődik a palotabozso­ki zenekar közreműködésével a leónyvásári bál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents