Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-10 / 248. szám
e Dunántúli napló 1982. szeptember 10., péntek Üj tendenciák a kistermelésben Még töhh terméket! Kiskertakció városiaknak? Á nyúitermelés megháromszorozható Termelésbe állítani minden kiaknázatlan kapacitást! Félreértés ne essék: a mező- gazdasági áruk 80 százalékát nagyüzemekben termelik meg. Ok adják az export döntő részét is. De 65 milliárd forintos érték az, amit tavaly a kisgazdaságokban előállítottak, a mezőgazdasági termelés egVhar- mada. Pontosan annyi, amennyi a mezőgazdasági terméket Magyarország exportálni tud. Az egy főre jutó húsfogyasztás nálunk 65 kilogramm. Megtermelünk 140-et. A többi exportra mehet. A 140-ből 60 kilogrammot a kistermelők állítanak elő — mondotta harkányi előadásában dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője. Nem nehéz elképzelni, mit jelentene az ellátásban és exportban, ha ez kiesne. Nincs jele a visszaesésnek. 1976 és 80 között 7,5 százalékkal nőtt a kistermelés. 8,6 ,százalékkal a gazdaságok eszköz- állománya. És új tendenciák érvényesülnek. A kistermelők két rétegét szoktuk megkülönböztetni, önellátásra termel 800 000 család a ház körül, illetve a hobbikertjében. Az árutermelő kisgazdaságok száma 700 000. Ebből négyszázezer a háztáji, három- százezer a kisegítő gazdaság. Ök szálfítják a kistermelésben előállított áruk 80 százalékát. Az a törekvés, hogy a hobbi- kertészek közül legalább 200 000 embert megnyerjünk az árutermelésnek. Megjelentek a vállalkozók. Mintegy ezer olyan magánvállalkozó van az országban, aki többszáz sertést hizlal, illetve 700 olyan, aki nagyszámú bikát nevel. Számuk nőni fog, adminisztratív korlátozásról nincs szó. A kistermelés három területre összpontosít: A legjelentősebb eredményt a sertéseknél sikerült elérni. Még emlékszünk rá, 1974—75- ben egy ügyetlen intézkedés következtében egymillióval csökkent a sertések száma, és húst kellett importálni. Most négymillió sertés kerül évente piacra, ennek több mint a fele a kistermelőktől. 1976 óta 700 000 férőhelyet építettek a kisgazdaságok és ismeretlen a ciklus- ság. A gazdák 97 százaléka 3 éves szerződés alapján szállít, az ellátás egyenletes. Nyálból 35 000 tonnát termelünk. Ezt meg lehetne háromszorozni. Egymillió családnak van kiskertje, vagy gyümölcsöse. A primőr és korai zöldség 90 százalékát a kistermelés adja. A fóliával borított terület elérte a 40 millió négyzetmétert. Harmincöt-féle zöldség kerül frissen a piacra, 25-nél 60—98 százalék a kistermelés részaránya. Az nem várható, hogy a zöldség olcsóbb lesz; Csak megfelelő ellátás. Ezért indokolt, hogy az önellátásban további lépések történjenek. Az NDK példáját is követni lehetne: a területet úgyszólván ingyen adják, csak az adót kell fizetni. Szerepet kap a háztáji a konzervgyáraik ellátásában is. A gyárak közvetlenül szervezhetnek szakcsoportokat. Szegeden földet bérel a gyár és saját dolgozói termelik a zöldséget. Rövidesen megjelenő szabályozók a kistermelés pozícióját 120 millióval javítják. S ez lehetővé teszi, hogy a nagyüzemek megfelelő árat számoljanak fel szolgáltatásaikért. A nagyüzem érdekeltségét az integrációban más vonatkozásban is javítani kívánják. A szervezési díjat sertésnél 100 forintra növelik. Valószínűleg bevezetik az egységes árat, s a nagyüzem dolga, hol állíttatja elő a sertéseket. A nagyüzemi felár megosztását ugyancsak a nagyüzemre bízzák és a tsz dönti el, milyen munkáért hány napot ír jóvá. Az ágazat vezetése számol a városiak nagyobb érdeklődésével. Ennek szervezett formában történő kielégítésére több sikeres példa van. Bekecsen málnát telepített a tsz, parcellákat mértek ki: 160 négyszögöl a málna, mellette kisebb szabadterület kertészkedésre. Négyszáz diósgyőri és miskolci munkás jelentkezett. Kecskeméten ribiz- két termelnek ugyanilyen megoldásban. Ők víkendházat is állítottak fel a telken. Új vonás: szorgalmazzuk a nagyüzemileg nem vagy gazdaságosan nem művelhető földek és ültetvényék, a nagyüzemben ki nem használható állattartási épületek kistermelői hasznosítását is. Egy gazdasági potenciált fogunk kiaknázni, ami eredményt ígér. Hat—nyolcezer hektár szőlőről lehet szó. A 60-as években sok kisebb méretű istállót építettek a termelőszövetkezetek. Ezekkel nagyüzemileg nem lehet mit kezdeni. 130 sertést, 40 marhát léhet egy-egy ilyen istállóban elhelyezni. Ezer ilyen épület vár vállalkozóra az országban. S végül lesz gép isi 1976-ban 2600 motoros kapa volt a háztájiban. Ma 30 000. A kistrakto- rokat továbbra is Csehszlovákiától és a Szovjetuniótól várjuk. De lesz magyar kismotor! A Pécsi Vasas Szövetkezet, a HERMÉSZ, a Duna Tsz és a Csepel Művek társulásában évi 30 000 motoros kisgépet gyártanak majd. Ezek már tengely- kapcsolásosak, 5—6 munkagéppel, pótkocsival és magyar motorral. Broiler fólia alatt! 1,60 kg-os átlagsúly a 49. napon Nincs ventillátor - Három turnus áprilistól novemberig Amikor önök ma reggel kézbe veszik az újságot, az első fólia alatt nevelt broilerek már útban vannak Kiskunhalas felé, — hatezer pecsenyecsirke 1,60- 1,70 kilogrammos átlagsúllyal a 49. napon. A fóliaházat Mohácsi-szigeten egy tanyán állította fel egy budapesti vállalkozó. Kísérlet. S amíg az őszi turnus le nem fut, szívesen látja ugyan az ar- rajárókat, de kéri, nevét hallgassuk el. 312 m2-en A fóliaház éjszakai fényben a fiatal nyárfák mögött látványnak is megragadó. 312 négyzetméteres, 12 méter széles, 26 hosszú. Oldalfalait 10 centiméteres akácfaoszlopok alkotják — méterre egymától. 1,80 magasak. Ezekre erősítették fel a dróthálót. Középen 2,50 méter magas az épület. Teteje kétrészes fólia, colos vízvezetékcsöveken egy fehér alul és egy fekete. Oldalt 20 centiméterre belóg. A végfala fekete fólia. Fólia a két oldalfal is. Ezek hat részre vannak osztva. Most éppen visszagöngyölve a földön fekszenek, szabadon áramlik a levegő az építményen át. Délután 4 óra és 30 C-fok a meleg. Bent 29. A fóliaszelvényekkel irányítani lehet a légáramot: mehet átlósan, megfordítható, sőt még pörgethető is. Ammóniának nyoma sincs. Pedig hatezer hathetes pecsenyecsirke piheg a melegben. Húsz minden négyzetméteren. Sőt, a napsütés elől most még beljebb is húzódtak. A berendezés ismert. Csak ventillátor nincs. Éjjel huszonöt égő világít. Delta önitató rendszer és 37 literes etetők — négy sorban 61. A gazda a sükkösdi tsz kihelyezett állományát neveli. Az integrációban a tsz adja a naposcsibét, a takarmányt, a technológiát és a szaktanácsot. Mindent házhoz szállít és a kész broilert helyben veszik át. A gazdáé az épület, az ő költsége a fűtés, világítás, feladata a gondozás. Szállításkor számolnak el. Az elsőosztályú pecsenyecsirke ára 33,80 forint/kg. Ebből levonják a naposcsibe és a táp árát, a fuvart és 1,50 forint/kilogramm integrációs 'szolgáltatási díjat. Az előnevelés is a fólia alatt történik. 50 cm vastagon szalmát fektettek a földre, erre került a naposcsibe. Az első időszakban az oldalfalak le sem kerültek, éjszaka .fűtöttek. Egész időszak alatt 180 liter fűtőolajat használtak el. Két hét után az oldalfalelemekkel szabályozták a hőmérsékletet, öthetes korukban minden elém lekerült. Ha esik, ha fúj, szabadon áramlik a levegő, s a csibe szépen bírja a 27 fokot is. 100 kilométeres viharban — Mi /esz, ha vihar jön? — Volt. Amikor űrögöt elárasztotta a víz, 100 km-rel csapott le ránk. A tetőfóliát méterenként speciális ragasztóval rögzítettem, meg sem rezzent. — Bever az eső ... — Nem ver be. Az oldalfalat arról az oldalról rakjuk fel ketten a feleségemmel, ahonnét az eső jön. Ez négy perc, ha nem sietünk. — Azt mondják, erős fényben kitör a kannibalizmus ... — Kannibalizmus nincs. A nap reggeltől estig besüt. A keletinek örülnek, a déli elől elhúzódnak. — Mikor kapcsolják be a világítást? — Amikor az autósok. — Jön a köd... — A csibe természetes fűtése egy felszálló légáramlatot ad, a köd nem megy be. — Mi lesz, ha villámlik, dörög az ég? — Nem zavarja őket. Lucernát kaszált mellettünk egy traktor. Beállítottam egy rádiót, jó erősen szólt, nem is reagáltak. — Mibe került a fóliaház? — Az oszlopok, a drót, a fólia, az áthidaló vízvezetékcsövek és az apróságok 45 000 forintba. A munkámat nem számítom. S persze a technológia — az külön pénz. — Csak ilyen méretű lehet az építmény?- Lehet szélesebb is, lehet hosszabb is. Két pótkocsis teherautó éppen hatezer broilert tud elvinni 1,60—1,70 kg-os súly- lyal. Erre méreteztem.- Az állomány értéke a feletetett takarmánnyal együtt olyan 300-350 000 forint. Nem fél?- Nem. Saját kezemmel építettem, statikailag szilárd, félórán keresztül állta a 100 km-es vihart. Egy centiméter eltolódás nem volt. Ha a fólia elszakad, megragasztom. Minden éjjel nyugodtan alszom.- S ha áramkimaradás van?- Ha hat órán túl nincs áram, akkor is csak a vízellátásban lenne gond. Természetes tartás miatt a csibék hozzászoktak a sötéthez és világossághoz.- Télen is üzemelteti majd?- Nem. Április 15-től november 1-ig. A fólia nem bírja el a hó terhét. A napfény teszi- Mennyi hullott el a hatezerből?- 6120 volt, 166 hullott el. Itt fertőzés nincs. Egyedül álló épület, nincs, aki behurcolja. Az előírt gyógyszert persze megkapják.- Azt mondta, hogy 1,60- 1,70-es átlagsúllyal kalkulál...- Ma hathetesek. Mértem őket, 1 kg 40 dekásak. 49 napos korban szállítunk.- A szabadban többet mozog az állat...- Az első három hétben rengeteget. Szaladgálnak jobb- ra-balra. A súlygyarapodás 3— 4 dekagrammal kisebb a vártnál. Az negyedik — ötödik héten pótolják azt a pár dekagrammos különbséget. — Mennyiből állít elő egy kilogramm élőcsirkét? — Szállítás után tudom majd pontosan megmondani. Ahogy most számolom, 2,36 kg tápból. — Feltűnt, milyen vastag és sárga a csibék lába ... — Ez fajtajelleg is. De nemcsak a lába sárga —, araay- sórga színű az egész csibe, amit a városiak keresnek. A jó levegő meg a napfény teszi, hisz én is baromfitápot etetek. — Vágtak már belőle? — Feleségem készített rántottcsirkét. A hús rostosabb. Kitűnő az íze. Pörköltnél meg nem főtt szét. — Az állomány egyenletes, nincs mellhólyagosodás ... — És száraz az alom az állandó légjárástól. — Mennyi munkájuk van az állománnyal? — Reggel minden etetőt megnézünk, ahol nem folyik, lerázzuk. Az itatókat kimossuk. Két embernek 40 perc. Délben újból utánanézünk • — nyoic perc. Este feltöltjük az etetőket — két órai munka. Olcsóbb! — Nagyüzemi méretekben is el tudja képzelni a fóliás tartást? — Igen. Ha teljesítménybérben, vagy családi alapon nyáron a termelőszövetkezetek így tennének, talán kevesebb lenne az olaj- és villanyszámlájuk és hosszabb a technológiai berendezések lejárati ideje. — Honnét vette az öletet? — A rádióban, a tv-ben, a sajtóban mást se hallok, olvasok, csak hogy spóroljunk energiával. Aztán ki-ki spórol a maga módján. Én is. Báling József Térüljenek meg az integráció költségei! tsz vállalkozása Boksán tartotta első ülését a TOT keretében a tavasszal megalakult együttműködési és vállalkozói bizottság Dóra Béla, az ócsai Vörös Október Tsz elnökének elnökletével. A termelőszövetkezetek háztáji termelést szervező tevékenységét vitatták meg. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa előterjesztésében elmondja, hogy a kistermelők által müveit földterület 182 000 hektárral csökkent. Czinczók György, a Sasad Tsz elnöke szerint nem kell egyértelműen negatív jelenségnek tekinteni, ha a háztáji földet közös művelésben hagyják. Kukoricából a nagyüzemi táblán több terem. Munkaigényes kultúrákhoz kell földet adni, mért zöldséget a nagyüzem nem tud termelni. Fenyvesi Károly, a baksai tsz elnöke szóvátette, ha az intenzív földhasználatot szorgalmazzuk, sajnos, számolni kell bizonyos gyanakvásokkal. Molnár Attila, a kővágóőrsi tsz elnöke (Veszprém megye) elmondta, hogy a Balatonnál nagy értéke van a földnek, náluk minden területért harc folyik. De nagyon értékes zártkertek a dombokon nem kerülnek bele az árutermelésbe. „Mi géppel nem tudunk odamenni, a száz hektáros területek hevernek parlagon. Vettünk Honda traktorokat és ötéves részletre odaadtuk vállalkozóknak, szántsák fel a parlagokat.” A Sasad elnöke úgy véli, a háztáji megjelölése már nem felel meg a jelenlegi állapotnak. Helyesebb kisárutermelés- ről beszélni. A háztájiban belső szerkezeti átalakulás ment végbe, felerősödtek a vállalkozási jelek. Ez már nem a régi. „összeállnak ketten és 40 tehenet tartanak. Egyszerű eszközökkel, de rendkívül racionális módon. A'z nem megy már hogy a nagyüzem a saját eszközeivel, térítés nélkül szolgálja ki a kistermelést. A tsz-nek is meg kell találnia a számítását." Dóra Bé(d, az ócsai tsz elnöke adatokkal szolgált. Kisállattenyésztő szakcsoportjukban 600 tsz-tag van és 2700 ipari munkás, 1000 nyugdíjas és alkalmazott. Ez nem termelőszövetkezeten belüli vállalkozás már. Perezel János, a TÖT főosztályvezetője úgy véli, ha olyan üzemi jövedelmet adunk oda, amit a tsz termel meg, az egyenlőtlenséget szül. Számításaik szerint kétmilliárd forint az az összeg, amibe a kistermelés a tsz-eknek kerül. „Az integrációs költségek térüljenek meg” — mondotta. Ezzel kapcsolatban a TOT-elő- terjesztés álláspontja: „Indokolt, hogy a tsz-ek a háztáji integrálásához szükséges eszközök egy részét a háztáji főágazat keretében realizált néhány százalékos nyereségből biztosíthassák.'* Hozzáfűzi: „A nyereség növelésének útja nem elsősorban a szolgáltatások díjtételeinek emelése, hanem a termelési folyamat megosztása legyen, amely lehetővé teszi, hogy a közösben lévő termelési bázis kellő nyereséget hozzon. (Takarmánykeverés, keltetés, feldolgozás, mélyhűtés.)*' „Molnár Attila szerint meg kell teremteni az érdekeltséget. „Legyen a kistermelés vállalkozása a tsz-nek, s lépjen ki a vállalkozásból, ha nem találja meg a hasznát.” Dóra Béla elavult álláspontnak tekinti, hogy a nagyüzemi integrációt kereskedelmi tevékenységnek minősítik. Óosán a háztájival közösen tízezer tonna húst állítanak elő. 1700 tonna nyulat, 100 tonna galambot szállítanak exportra, a sertésről, marháról és bárányról nem is beszélve. Ehhez a tenyész- anyagot, takarmányt, szaktanácsot ők adják. „Miért nem alap- tevékenység ez? ötszázmillió forint' értékű készárutermelést integrálunk, kétszázmillió forint értékű eszközünk és 400 emberünk van ebben lekötve. S 4—5 millió belőle az üzemi eredmény. A kétmilliárdos közös gazdálkodást hitel nélkül oldanánk meg, ha nem volna kistermelés. Ahhoz viszont 80—100 millió hitel kell, ha azt akarom, hogy csinálják." Az a javaslata, méltányolja ezt az állam: adjon preferált hitelt az egész tevékenységhez, mert a kamatot nem lehet kigazdálkodni. Honórálja az ilyen nagy mennyiségű árut jövedelemadó-elengedéssel. A vitában felszólalt Baksai Antsdl, a Pannónia elnöke is. „Azt mondják, a nagyüzem nem találja meg a számítását. Ez akkor kezdődött, amikor mindenki segítette a háztájit. De ment volna ez, ha nem lökjük meg sokszor 40 százalékos haszonnal is?! Én az első perctől az elvtelen megsegítést elleneztem. Ma aki pénzt akar keresni, az azonos feltételek alapján keresse. Aki így nem találja meg a számítását, az ne csinálja. Szigorúan gazdaságossági alapon állítsuk fel a rendszert, az integrátor csak azzal álljon szóba, aki tudja csinálni.”
