Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-08 / 246. szám

1982. szeptember 8., szerda Dunántúli napló 3 Ezerféle cikk, gyors kiszolgálás Önkiszolgáló raktár a FÜSZÉRT-nél A vásárlók szándékai gyak­ran kiszámíthatatlanok. Legyen bármilyen rutinos egy boltveze­tő, gyakran előfordul, hogy egy-egy alapvető vegyi- vagy élelmiszercikk kifogy az üzlet­ből. Ilyenkor természetesen bosszankodik a vevő, rosszabb esetben átpártol a konkuren­ciához. Ez a helyzet azonban július 26-a óta gyakorlatilag meg­szűnt, mert a Mecsek Fűszért megnyitotta a pécsi, Megyeri úti raktárbázisán egy újszerű egységét, az önkiszolgáló rak­tárát. Állami, szövetkezeti, szer­ződéses és magán kiskereske­dők vásárolhatják itt meg art a cikket — bármilyen tételben - amelyre éppen szükségük van. Az ötlet születését így mond­ta el Arató Márton, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyet­tese: — Az áruteritő túrajáratok a nagyobb boltokba öt-, a ki­sebbekbe tíznaponként men­nek. Korábban is előfordult már, hogy két túra között ki­sebb tételekért kerestek meg bennünket, de az akkori raktá­rozási, számlázási mechanizmus nem tudta rugalmasan követni az igényeket. Különösen, ami­óta a kisebb egységek, a szer­ződéses és magánvállalkozá­sok száma, forgalma felszapo­rodott. A nagykereskedelemnek is sürgősen lépni kellett, s egy hónap tapasztalatai alapján állíthatjuk, hogy jól bevált ez az értékesítési forma. Az önkiszolgáló nagykeres­kedelmi raktár működése még a laikus látogató számára is egyszerű, áttekinthető. A vásár, lók gépkocsijaikkal a Verseny utca felől, az Amfora raktárá­nak kapuján ót közelíthetik meg a Fűszért-et. Az előtte ki­alakított parkolóban várakoz­nak a gépkocsik, amíg a tu­Amit adnak: Saját gépkocsival szállítják el a FŰSZERT raktárából a külön­böző árukat a vásárlók. lajdonos a mintegy 400 négy­zetméteres alapterületű raktár­ban válogat. A guruló, fémvázas konténe­rekbe válogathatják a Dexion- Salgó-állványokon, cikkcsopor­tok szerint elhelyezett, kis- és nagy kiszerelésű árut. A rak­tárt körbejárva a kijárat előtt a pénztárnál várakoznak, ahol azután készpénzzel, csekkel, átutalással fizethetnek. Az itt beállított automata számlázó, gép nagyon meggyorsítja az ügyfélforgalmat, de a fokozódó érdeklődés miatt még egy ugyanilyen gép beállítása vált szükségessé. Naponta átlagosan mintegy hatvan vásárló keresi fel a rak­tárt, a napi forgalom ritkán csökken 400 000 forint érték aló. Schild István raktárvezető elmondása szerint az eddigi napi csúcs 714 000 forint volt. A Fűszért mintegy 12 000- féle élelmiszeripari és vegyi­cikket forgalmaz, az önkiszol­gálóban ezerféle árut kínálnak. A vásárlók nagykereskedelmi áron fizetnek, a vállalat 1 szá­zalékos engedményt ad a fu­varköltség megtakarítása fejé­ben. Reggel nyolctól 13 óráig tartanak nyitva, 18 óra után naponta ismét feltöltik a pol­cokat. Az új rendszerű kiszolgálás jelentősen megkönnyíti a nagy­kereskedelem dolgozóinak és természetesen a kiskereskedők munkáját is. De végső soron ennek mi, a vásárlók látjuk hasznát. r K. Gy. Felújítják a Zsolnay-kutat Önkiszolgáló rendszerben váló. gatják ki a megfelelő árut a kereskedők. Hogyan lehet megjavítani a Zsol­nay-kutat? E kérdésben döntöttek tegnap a helyszínen azok a szakem­berek, akiket a pécsi Városi Tanács építési osztálya hivott össze. Mint ismeretes, az 1907-ben Zsolnay Vil­mos emlékére létesített kút hosszú idő óta „gyengélkedik" — a leg­főbb baj, hogy a vize (a befolyó vagy az elfolyó?) valahol a csöve­ken kívül kerülve, a környezetet ká­rosítja, ezért is kellett elzárni a csapot. A korabeli dokumentációk felkutatására irányuló erőfeszítések eredménytelenek maradtak, ezért a tegnapi összejövetel célja az volt, hogy a további halogatás mellőzé­sével azonnal kezdjék meg a kút alj­zatának a feltárását. A feltételezés az (és ez majdnem bizonyosságnak vehető), hogy a pirogránit elemek­ből összeállított kút üreges, ezért ha bányászati módszerrel alámennek, a hibás szerelvények könnyen ki javít­hatók. A Bányászati Aknamélyitő Vállalat pécsi üzemvezetősége vál­lalkozott arra, hogy hétfőn megkezdi egy akna mélyítését közvetlenül a kút mellett, a Pécsi Vizmű Petőfi- brigádja pedig a szerelvények teljes cseréjére vállalkozott. így elkerülhető a kút megbontása, ami egyébként beláthatatlan következményekkel járt volna: törés esetén a Zsolnay-gyár a dokumentációk hiánya miatt nem tudta volna vállalni az újragyártást. A felbecsülhetetlen értékű kút meg­szüntetésének az ódiumát pedig nem vállalja. A mostani felújítás során a két alépítményét úgy alakítják ki, hogy a későbbiekben ne okozzon gondot egy-egy szükségessé váló ja­vítás. H. I. § r Vöröskereszt VI. kongresszusa e IMI Októberben lesz az egymillió önkéntes tár­sadalmi munkást egye­sítő tömegszervezet, a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa. Háromrészes soroza­tunkban a több mint százéves mozgalom sokoldalú tevékenysé­géből néhány területre külön is szeretnénk fel­hívni a figyelmet. A Baranya megyei Transzfúziós Állomás nyilvántartásában közel harmincezer állandó véradó szerepel. Képünk a transzfúziós állo­más egyik laboratóriumában készült, ahol előkészítik a vett vért a további feldolgozásra. Szokolai István felvétele Az élet! Az egyik legrégibb, hagyo­mányos vöröskeresztes tevé­kenység a véradás szervezése. A térítésmentesen levett vér mennyisége hazánkban 1981- ben 228 ezer liter volt. A me­gyékben már 1979-ben teljes mértékben térítésmentesen adott vért a lakosság, s a bu­dapestiek is behozták korábbi viszonylagos lemaradásukat. A véradás egyenletességét, folya­matosságát biztosítja, hogy a véradók több mint háromne­gyed része visszatérő donor. Jó tendencia, hogy növekedett az intézeti vérvételek aránya, a korábbi 24-ről 28 százalékra. Készenléti véradó brigádok Sürgős esetekben megbízha­tóan lehet támaszkodni nap­jainkban a készenléti brigá­dokra; ezek tagjainak összlét- száma a korábbi 17. ezerről mintegy 60 ezerre emelkedett. Az eredmények megőrzése alapvetően a donorok áldozat- készségén múlik. Ezért is tart­ja változatlanul rendkívül fon­tosnak a Vöröskereszt a vér­adók társadalmi megbecsülé­sét, az irántuk megnyilvánuló figyelmet, s az erkölcsi elisme­résük új formáinak kidolgozá­sát, alkalmazását. A Magyar Vöröskereszt Kiváló véradó ki­tüntetései nemcsak a mozga­lom, hanem egész társadal­munk tiszteletét, elismerését fejezik ki. Az elmúlt öt észtén- dobén több mint 120 ezer kü­lönböző fokozatú kitüntetést adtak át a véradóknak. A sokszoros véradók örven­detesen gyarapodó száma késztette arra a mozgalom ve­zetését, hogy 1981-ben új ki­tüntetést alapítson a 75-szörös, illetve a 100-szoros térítésmen­tes véradók iránti megbecsü­lés, a társadalmi köszönet ki­fejezéseképpen. Az erkölcsi megbecsülés szempontjából, de a folyamatos szervezés miatt is nagy fontossága van a véradók nyilvántartásának. Ennek napra készen tartása körültekintő munkát igényel a vértranszfúziós állomások dol­gozóitól és a vöröskereszt szer­vezetek vezetőségeitől egya­ránt. Szintén a hagyományos vö­röskeresztes feladatok közé tartozik az önkéntes ápolónő­képzés szervezése, lebonyolí­tása. Az elmúlt öt esztendő­ben mintegy félszáz tanfolya­mon több mint ezerkétszáz ön­kéntes ápolónőt képeztek ki. A tanfolyamokat - egységes tematika alapján - a megyei (fővárosi) vöröskeresztes veze­tőségek szervezik. A területi egészségügyi intézmények ve­zetői is látják e feladat jelen­tőségét, és munkatársaikkal együtt bekapcsolódtak az ok­tatásba. Ezen túlmenően azt is lehetővé tették, hogy a gya­korlati időt a tanfolyamhallga­tók az egészségügyi intézmény osztályain töltsék el. Helyesen mindenütt arra tö­rekszenek: a tanfolyamokra mi­nél több olyan lány, fiatalasz- szony kerüljön, aki már tagja a Vöröskeresztnek, s aktívan tevékenykedik valamelyik alap­szervezetükben. Az utóbbi öt esztendőben szervezett tanfo- lyamokc.t ez az arány elérte a 80 százalékot. A kéthónapos önkéntes ápolónői képzésben a hang­súly az ápolási ismeretek gya­korlati elsajátításán van. Az ápolástan, valamint az elsőse- . gélynyújtás elsajátítása mel­Ingázás helyett Ezentúl több pénzt kíván az utazás. A naponta ingázók te­hát elgondolkodnak: megéri-e mindennap bejárni a városi munkahelyre? A számítás egy­szerű; ha például valakinek 2000 forint a fizetése, s eddig — a vállalati hozzájárulás mel­lett — 120-at adott ki belőle buszibérletre, ezentúl 350-et kell az ingázásra áldoznia, ha a vállalat nem térít belőle. Főleg a szakképzetlen női munkaerő irányulhat vissza a városból, hi­szen a naponkénti bejáráshoz ezentúl nemcsak többet kell fi­zetni a buszra, hanem a bejá­rás egyéb kiadásai: a kisgye­rek bölcsődei, óvodai díja, az üzemi koszt az egész családnak, az utazás feltétlenül igényesebb ruhakiadásai — mind-mind megmaradnak odahaza a csa­Falusi munkalehetőségek háziasszonyoknak Iádban. Persze, csak akkor, ha a vállalat ezentúl nem téríti meg a bérlet árának egy részét, így lehet, hogy sokan fizetik azt majd saját maguk. Ebben a helyzetben hasznos lehet elő­re gondolkodni, s falun biztosí­tani a munkalehetőséget. Főleg a nőknek, hiszen a kisebb ke­resetű, szakképzetlen réteg 73 százaléka nő. Például a fogyasztási szövet­kezetek ellátási területén a me­gye lakosságának kétharmada, közel háromszázezer ember la­kik. Kérdés: ha az eddiginél több asszony és leány marad odahaza, milyen módon segíte­nek nekik? Igaz, még nehezen becsülhető az ingázás helyett faluban maradók aránya. De a háztáji gazdaságok eddigi sze­repe a népgazdaságban, s ed­digi lehetőségei — igen bizta­tóak. Annák, aki az ingázásnál hasznosabbnak tartja, hogy odahaza dolgozzék, elsősorban a háztáji gazdaság nyújt vi­szonylag kényelmesebb munka- lehetőséget. Odahaza, a saját háziban, a háztartás munkáját már gépesített, korszerűbb mó­don végezhetik el, mint pél­dául húsz évvel ezelőtt. Egyedül oszthatják be idejüket, nem kell semmiféle munkarendhez aíkalmazkodniok. Emellett való­ban megtérül sokféle kiadás: a buszbérlet ára, a kisgyerek el­helyezése. De szabad időben és a saját otthonban, kertben dolgozhatnak. A fogyasztási szövetkezetek feladata most az, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokat az eddiginél is jobban segítsék. Vagyis, a szer­számellátást, a vetőmag, sza­porítóanyag beszerzését szervez­zék, könnyítsék. A termeléshez szakmai segítséget is adjanak. Legfőképpen azonban a felvá­sárlást kell majd jól megszer­vezniük. Fontos feladatuk az is, hogy felmérjék a falu gazdasá­gi lehetőségeit, a termelt áru eladhatóságát, s ennek megfe­lelően együttműködjenek a csa­ládok háztáji tervezésében. A zöldségtermesztés, az állattar­tás és más talán sajátosabb munka: a szőnyegszövés, nyúl- tenyésztés, a szövetkezetekbe történő úgynevezett bedolgo­zás — ezeknek a segítését ezentúl nem szabad, hogy ki­fogás érje. Minden segítség igen fontos, ezért meg kell szüntetni az ásó, kapa eseten­kénti hiányának képtelen hely­zetét. De megváltozik a falusi ke­reskedelem helyzete is. Hiszen eddig kisebb bevásárlások vé­gett könnyen beszaladtak a közeli városba, s így a falusi üz letekben nem jelentett gondot néhány hiányzó cikk. Most vi­szont nagyobb lehet az igény a falusi áruellátással szemben. Nemcsak a tartós fogyasztási cikkekről kel| jobban gondos­kodni. Bár az áru szerkezetében is fontos a 'emelést segítő kis­gépek, szerszámok beszerzése, a legegyszerűbb napi élelmi­szerek: a kenyér, tej igen gyors, pontos szállítására még na­gyobb gondot kell fordítani. Nem maradhat egyetlen falu friss élelmiszer nélkül. Az eset­leg megnőtt számú, otthon dol­gozó háziasszony pedig talán más nyitvatartási időt kíván. Hi­szen, aki bejárt a városba, an­nak inkább az esti ''nyitvatartás volt a jó. vagy a késő délutáni. Most talán újra a napközi áru­sítás lesz a jobb. Mindenesetre a közlekedéssel összefüggő munkaerő-elosztódás miatt újra kel| majd szervezni a fogyasz­tási szövetkezetek munkáját. Földessy Dénes lett a tanfolyamhallgatók kór­házi gyakorlaton vesznek részt. A tanfolyam elvégzésé­vel segédápolónői képesítést nyernek. Az önkéntes ápolónők több ezres osztaga országo­san is a Magyar Vöröskereszt egyik legfontosabb aktivista­hálózataként tevékenykedik. Az elmúlt években lényeges előrelépés történt az elsőse­gélynyújtás oktatásában. Sza­bályozták a tanfolyamvezetők képzését, a vizsgáztatás, a mi­nősítés, az igazolvánnyal való ellátás, a foglalkoztatás rend­szerét. Az Egészségügyi Mi­nisztérium állásfoglalása a tár­sadalmi elsősegélynyújtás ok­tatásáról hangsúlyozza a Vö­röskereszt helyét és szerepét, s szorgalmazza további közép­fokú tanfolyamok szervezését; egyben meghatározza a szak- szolgálat feladatait is. Különleges mentő- és segély - szolgálatok A Magyar Vöröskereszt két kongresszusa közötti időszakban — tehát öt esztendő alatt — több mint 21 ezer tanfolyamon csaknem félmillióan vettek részt. A növekedést az magya­rázza, hogy egyre több terüle­ten szerveznek központi, illet­ve megyei kezdeményezésre speciális elsősegélynyújtó tan­folyamokat. (így az üzem­anyagtöltő állomások kezelői­nek, a mezőgazdasági növény­védőszerekkel foglalkozóknak, a bányászoknak, a segédrend­őröknek stb.) A Vöröskereszt szorgalmazta a gépkocsiveze­tők kötelező elsősegélynyújtási oktatását is, s kidolgozta ja­vaslatait a* oktatás rendsze­rére, tematikájára. Az elsőse­gélynyújtók iránti megbecsülést különböző fokozatú elismerő jelvényekkel is kifejezi a moz­galom. A vöröskeresztes mozgalom­ban különleges segélyszolgá­latok működnek. Tagjaik olyan- már elsősegélynyújtó tanfo­lyamot végzett — vöröskeresztes aktívák, önkéntes ápolónők, középiskolás diákok, illetve egyetemisták, akik önként, tár­sadalmi munkában vállalják a szolgálatot, és részt vesznek az egység feladataiból adódó speciális kiképzésben is. A se­gélyszolgálat keretében közúti elsősegélynyújtó és általános elsősegélynyújtó alegységeket, továbbá vízi, hegyi, barlangi mentő-alegységeket szerveztek. A vízi-mentőegységek három év alatt öt embert mentettek ki a vízből, s több mint 400 al­kalommal nyújtottak elsőse­gélyt. Az elmúlt három téli sze­zonban a hegyi mentő egysé­gek csaknem 500 alkalommal részesítettek elsősegélyben sé­rülteket; a barlangi menőszol­gálat tagjainak helytállását nyolc sikeres mentés jelzi. U. L. fi wösörlök is Hasznai látják Kevesebb a napi hiánycikk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents