Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-07 / 245. szám

2 Dunántúli Tlaplo 1982. szeptember 7., kedd Kádár János pohárköszöntője NAGYVILÁGBAN (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt Elnök Ürl Tisztelt Koivistoné Asszony! Kedves Finn Vendégeink! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a magam nevében őszinte tiszte­lettel és nagyrabecsüléssel kö­szöntőm a Finn Köztársaság el­nökét, Mauno Koivisto urat, kedves feleségét, a kíséretében érkezett finn barátainkat, min­den kedves vendégünket. Megtiszteltetés számunkra, elnök úr, hogy elfogadta meg­hívásunkat. Az ön magyarorszá­gi fátogafása a Magyar Nép- köztársaság és a Finn Köztársa­ság közötti hagyományosan jó kapcsolatok kiemelkedő jelentő­ségű eseménye, amely egyaránt kifejezi a két ország gyümöl­csöző együttműködését, kap­csolataink zavartalanságát, s a magyar és a finn nép közötti kölcsönös tiszteletet és barát­ságot. Legfőbb kívánságunk, érez­zék jól magukat nálunk. Talál­kozónk jó alkalmat ad arra !s, hogy áttekintsük kapcsolataink legfontosabb kérdéseit, együtt­működésünk feljesztésének le­hetőségeit, megvitassuk a né­peinket egyaránt érintő nem­zetközi kérdéseket, és jobban megismerjük egymásnak a nem­zetközi helyzet javítására irá­nyuló erőfeszítéseit. A jelenlévő magyarok több­sége már járt Finnországban, magam is személyesen tapasz­talhattam finn barátaink ven­dégszeretetét és kitüntető fi­gyelmét. Jóleső érzéssel gondo­lok vissza finnországi látogatá­saimra, találkozásaimra a finn társadalmi és politikai élet ve­zetőivel. Többször volt alkal­mam találkozni Urho Kekkonen úrral, az ön elődjévé', Finnor­szág kiemelkedő politikai sze­mélyiségével, az európai béke és együttműködés fáradhatatlan harcosával, a magyar—finn ba­rátság őszinte hívével, akinek életművére a magyqr nép őszin­te tisztelettel és megbecsülés­sel tekint. Érthető tehát, hogy nagy fi­gyelemmel kísértük és örömmel fogadtuk az ön megryilatko- zásait és gyakorlati lépéseit, amelyekkel hivatalba lépése után hitet tett a finn külpoli­tika alapelveinek töretlen foly­tatása mellett. Ebből kiindulva biztos vagyok abban, hogy szi­lárd alapokon, mindkét nép ér­dekeinek megfelelően tovább fognak fejlődni a Magyar Nép- köztársaság és a Finn köztár­saság kétoldalú kapcsolatai, s erősödik együttműködésünk, kö­zös irányú erőfeszítésünk a nemzetközi színtéren a béke, a biztonság javára. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Barátaink! Népünket és kormányunkat aggodalommal tölti el a nemzet­közi helyzet kedvezőtlen alaku­lása. Az enyhülési folyamat eredményei és biztató perspek­tívái, amelyek az önök szép fő­városának, Helsinkinek nevé­hez is kötődnek, az utóbbi idő­szakban veszélybe kerültek. A fegyverkezési hajsza fokozásá­ra, a hidegháború feléleszté­sére irányuló törekvések az emberiség alapvető érdekeit veszélyeztetik. • Kontinensünk, Európa, az el­múlt évtizedben békés és biz­tonságos földrésznek bizonyult. Földrészünk történelmének leg­hosszabb, háborútól mentes időszakát éljük. Ez a népek bé­keakaratának, a reálisan gon­dolkodó és cselekvő politiku­sok erőfeszítéseinek eredmé­nye. A béke fenntartása, a biz­tonság erősítése azonban szün­telen és megújuló küzdelmet igényel. Nem engedhetjük meg, hogy az enyhülés folyamatá­ban hatalmas munkával eddig elért eredmények megsemmi­süljenek. Eb£>en a jelenlegi bonyolult, feszültségektől terhes nemzet­közi helyzetben az emberiség létérdeke a békeszerető erők aktív fellépése és a megegye­zés a tömegpusztító fegyverek csökkentéséről. Az enyhülés vívmányainak megőrzése érde­kében fontosnak tartjuk a vi­tás kérdések tárgyalásos úton történő megoldását, a kapcso­latok, a párbeszéd fenntartá­sát a különböző társadalmi berendezkedésű és szövetségi rendszerekhez tartozó országok között. A Magyar Népköztársaság az enyhülési folyamat tovább­vitelének a fegyverzetek alacso­nyabb szintjén megvalósuló biztonság és erőegyensúly, a békés egymás mellett élés po­litikájának híve. Ezért támo­gatjuk a Szovjetunió ez irányú javaslatait, amelyek jól szol­gálják a világbéke megőrzésé­nek egyetemes ügyét. A világ számos pontján meg­lévő válsággócok azzal a ve­széllyel fenyegetnek, hogy egy nagyobb katasztrófába sodor­hatják az emberiséget. Különö­sen veszélyesnek tartjuk a kö­zel-keleti helyzetet, az Egyesült Államok sokoldalú támogatását élvező Izrael folyamatos és bar­bár agresszióját a térség né­pei ellen. A válság megoldá­sával kapcsolatos álláspontunk változatlan. Átfogó és igazsá­gos rendezésre van szükség, amely békét és biztonságot te­remt a térség valamennyi álla­ma és népe számára, s amely­nek tartalmaznia kell a sokat szenvedett palesztin nép elide­geníthetetlen jogainak elisme­rését is. Kedves Vendégeink! Jól ismerjük és nagyra érté­keljük Finnország fellépését a nemzetközi béke és biztonság erősítéséért. A Finn Köztársa­ság békeszerető, aktív, semle­ges külpolitikája földrészünk stabilitásának fontos tényezője. A finn diplomácia kezdemé­nyezései a leszerelés ügyének előmozdításáért, az északi atommentes övezet megterem­téséért, Európa és a világ bé­kéjéért, biztonságáért hazánk­ban megértésre, támogatásra találtak és találnak a jövőben is. Örömünkre szolgált az a gyümölcsöző együttműködés is. melyet az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kere­tében valósítottunk meg. Elnök Úr! A magyar—finn kapcsolatok fejlődése az elmúlt időszakban is töretlenül folytatódott. Né­peink hagyományos kapcsola­tait ápolva nem kis büszkeség­gel állapíthatjuk meg, hogy együttműködésünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének jó példája. A magyar és a finn népet a történelmi, rokoni kapcsolatok mélyen gyökerező érzései mel­lett mind erősebben összeköti az a széles körű együttműkö­dés, amely az élet számos te­rületén kibontakozott. Azt is lát­juk azonban, hogy lehetősé­geinket még korántsem merí­tettük ki teljesen. Ha közös szándékainkkal összhangban további erőfeszítéseket teszünk, még előbbre juthatunk. Meg­győződésünk. hogy az ön mos­tani látogatása ezt a célt jól szolgálja, és törekvéseinket mindkét ország vezető testüle­téi is magukénak vallják. Ennek szellemében kívánok önnek elnök úr és kedves fele­ségének kellemes magyarorszá­gi tartózkodást és kérem, tol­mácsolják a magyar nép ba­ráti üdvözletét és legjobb kí­vánságait a finn népnek. Kádár János, Mauno Koivisto elnök, és felesége, valamint a jelen lévő finn vendégek egész­ségére, Finnország és a testvéri finn nép boldogulására, né­peink barátságára és együttmű­ködésére, a békére emelté po­harát. Mauno Koivisto pohárköszöntője Első titkár Úr! Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy örömmel hallgattam azokat a meleg szavakat, ame­lyeket ön, első titkár úr, népem­hez és személyesen hozzám in­tézett. Kérem, fogadja ezért őszinte köszönetemet. Mindaz, amit ön a népeinket összekötő kapcsolatokról és a kölcsönö­sen sokoldalú együttműködésről elmondott, teljes egészében megfelel a mi nézeteinknek is. Minden finn—magyar találkozó elválaszthatatlan velejárója a különös melegség és a viszont­látás öröme. Ezzel összefüggésben szeret­ném megköszönni az önök meg­hívását, amelynek feleségem és én nagy örömmel tettünk eleget. Felkészültünk arra, hogy felele­venítsük a régi, évekkel ezelőtt szerzett felejthetetlen emlékeket. Ugyanakkor várjuk az új, friss benyomásokat a magyar test­vérnép sikeres szellemi és anya­gi építőmunkájáról. Első Titkár Úr! Az előbb utalt arra az erős és mély együvétartozási érzésre, amely népeink kapcsolatait jel­lemzi. Ez olyan tény. amelyrpl nem lehet, és nem is fogunk megfeledkezni. Történelmünknek a közös régmúlt homályos kez­deteibe gyökerező tudata, az a tény, hogy a finnek és a ma­gyarok ugyanabba a nyelvcsa­ládba tartoznak, mindig lelkesí­tett bennünket. A közeli rokon­ságnak mindkét részről meglévő érzése kedvező hatású volt kap­csolataink fejlődésére állami szinten, és az állampolgárok különböző rétegei között egy­aránt. Ezen az alapon Finnor­szág és Magyarország — tár­sadalmi rendszereink eltérő vol­ta ellenére — rövid idő alatt példás, önzetlen barátságon alapuló kontaktusokat alakított ki. Ennek következtében az or­szágaink közötti együttműkö­désben jelentős eredményeket értünk el. Az országaink közötti sokol­dalú, több mint száz évre visz­szanyúló kulturális kapcsolatok mindig híven szolgálták és erő­sítették a népeink közötti meleg barátságot. Ezek nyomán a kap­csolatok társadalmaink külön­böző szintjein állandóan széle­sedtek. Napjainkban egyre több finn látogat el önökhöz és a magyarok is egyre nagyobb számban keresik fel az észa­kon élő testvérek országát. Finnország és Magyarország a gazdaság terén is előítéletek nélkül valósította meg a sokol­dalú és kölcsönösen előnyös együttműködést, aktív kereske­delmi forgalomra és dinamikus gazdasági kapcsolatok kialakí­tására törekedve. A gazdaság­ban és bizonyára a kapcsolatok más területén is van azonban még tennivalónk, találhatók ki­használatlan erőforrások és le­hetőségek is. A történelmi kötelékek és szi­lárd barátságunk értékes ha­gyományt jelentenek. Bármilyen örömteli is ez, nem szabad en­nél megrekednünk; a jó kap­csolatokat folyamatosan ápol­nunk kell, és gondoskodnunk u meglévő feltételek még telje­sebb kihasználásáról. Ebben a vonatkozásban országaink ve­zető személyiségeinek találkozói elsődleges jelentőségűek. Azon túlmenően, hogy ezek fontos mérföldkövei a Finnország és Magyarország közötti kapcsola­tok fejlesztésének, jelentősen hozzájárultak a kölcsönösen előnyös együttműködés bővíté­séhez és mélyítéséhez. Első Titkár Úr! Amikor ön 1973 őszén Finn­országba látogatott, tisztelt elő­döm kijelentette: a finnek poli­tikájukkal mór régóta meg akar­ják mutatni, hogy a különböző társadalmi rendszereket képvi­selő népek közötti gyümölcsöző együttműködés nemcsak lehet­séges, hanem szükséges is. ,,A különbségek nem akadályt, ha­nem inkáb kihívást jelentenek" — állapította meg Kekkonen elnök. Azok az eredmények, amelyeket például Finnország nagy szomszédjával, a Szov­jetunióval fennálló szilárd kap­csolatai terén elért, feljogosíta­nak arra, hogy hangsúlyozottan ismételjem elődöm szavait. Kis népként mi, finnek különösen fontosnak tartjuk a nemzetközi békés egymás mellett élést, amely a biztonság és a jólét alapja. Mint ismeretes, Finnország te­vékenyen részt vesz a nemzet­közi együttműködésben, ismert és elismert semlegességi politi­kája keretei között. Ez a politi­ka eszköz, amellyel részt válla­lunk a változó világ dolgaiból és amelynek segítségével mind saját biztonságunk támogatásá­ra, mind a nemzetközi együtt­működés érdekében képesek voltunk reális és gyümölcsöző békepolitika kialakítására. Mi mindent elkerülünk, ami ellen­tétek kialakulását váltaná ki a nemzetközi életben, és igyek­szünk elősegíteni az államok közötti megértést mindenütt, ahol arra megvannak a felté­telek. Ebben a vonatkozásban örömmel állapítható meg, hogy Finnország aktív, békeszerető semlegességi poiitikája és Ma­gyarország külpolitikája már évek óta megtalálta az érint­kezési pontokat a békés egymás mellett élés megvalósításában. Ezeket az érintkezési pontokat foglalja keretbe az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmánya is. * Engedjék meg, hogy még egy­szer kifejezzem köszönetemet azért a nagyszerű vendégszere­tetért, amelyben engem, fele­ségemet és kíséretemet részesí­tették. Mauno Koivisto elnök poha­rát emelve kívánt boldogságot és jó egészséget vendéglátói­nak, valamennyi jelen lévőnek, s sok sikert a rokon magyar nép munkájához, törekvéseihez. l»9 Használt .hangszereket bizományba átueszün le és értékesítünk a 44. sz. HANGSZER­BOLTUNKBAN Pécs, Kossuth L. u. 38. Közel-keleti körútját befejezve hétfőn elutazott Kairóból az ame­rikai hadügyminiszter. Képünkön: Weinberger (balra) és Abu Gha- zala egyiptomi miniszterelnök-helyettes és hadügyminiszter az új­ságírók kérdéseire válaszol. Izraeli egység szállta meg hazánk bejrúti nagykövetségének épületét Mint az MTI bejrúti tudósító­ja jelentette, szombaton este 25 főnyi, nehézfegyverekkel meg­erősített izraeli egység szállta meg a Magyar Népköztársaság bejrúti nagykövetségének épü­letét, amely súlyosan megron­gálódott a korábbi izraeli légi és tüzérségi támadások követ­keztében. A barbár izraeli tá­madások si^yosan veszélyeztet­ték a bejrúti magyar nagykö­vetség munkatársainak életét, és ezért kénytelenek voltak az épületet mór korábban kiüríte­ni. A nagykövetség elfoglalásá­ra azt követően került sor, hogy pénteken az izraeli csapatok három szektorban is több száz métert nyomultak előre a beke­rített Nyugat-Bejrút belterülete, a palesztin menekülttáborok fe­lé. A Philip Habib amerikai el­nöki megbízott közvetítésével ki­dolgozott palesztin kiürítési terv a fővárost körülzáró izraeli csa­patok részleges visszavonását írta elő, de ennek éppen az el­lenkezője történt. Az izraeli akció durván meg­sérti a diplomáciai kapcsolatok védelmé.t biztosító nemzetközi jogszabályokat és előírásokat, közöttük a diplomáciai kapcso­latokról szóló, 1961. évi bécsi szerződést, amelyet Izrael maga is ratifikált 1970-ben, — jelen­tette az MTI tudósítója. * Az izraeli hadsereg jogsértő akciójával kapcsolatban az ille­tékes magyar szervek megtették a szükséges lépéseket. Wladyslaw Gomulka temetése Varsóban hétfőn délután ka­tonai tiszteletadással kísérték végső nyugalomra a múlt hé­ten elhunyt Wladyslaw Gomul- kát. a lengyel és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a LEMP KB 1956—70-ig volt első titkárát. A ravatalnál felváltva, álltak díszőrséget a nagyüzemek, a LEMP vajdasági bizottságainak képviselői. A gyászmenet elin­dulása előtti utolsó diszőfséget Wojciech Jaruzelski hadseregtá­bornok, a LEMP KB első titkára. Roman Malinowski miniszterel- nök-helyett.es, az egyesült pa- raszltpárt országos bizottságá­nak elnöke, Edward Kowalczyk miniszterelnök-helyettes, a de­mokrata párt központi bizott­ságának elnöke, Stanislaw Gucwa, a szejm, és Henryk Jablonski, az államtanács el­nöke adta. A díszsírhelynél Kazimierz Barcikowski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára méltatta Gomulka életút­ját. ♦ BELGRAD: Hétfőn délben háromnapos hivatalos látoga­tásra Belgrádba érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Mu­barak az érkezése utáni órák­ban Felkereste a Joszip Broz Tito emlékközpontot. A csúcs- szintű jugoszláv—egyiptomi tár­gyalások délután kezdődtek a szövetségi kormány épületében. ■f PEKING: Richard Nixon, volt amerikai elnök és kísérete hétfő este a kínai kormány meghívására Pekingbe érkezett. ♦ VARSÓ: A lengyel külügy­miniszter a Szovjetunióba láto­gat. Mint Varsóban vasárnap este közölték, Stefan Olszowski- nak, a LEMP KB PB'tagjának útjára a hónap első felében ke­rül sor. ♦ PEKING: Hétfő délután Pe- kingben teljes ülést tartott a Kí­nai Kommunista Párt XII. kong­resszusa. Jóváhagyták a párt új szervezeti szabályzatát és a Központi Bizottság beszámoló­ját, amelynek előadója Hu.Jao- pang, a párt elnöke volt. Beje­lentették, hogy fokozatosan sok idős vezető válik ki a kínai ve­zető szervekből, s helyüket fia­tal és középkorú káderekkel fogják betölteni. ■HÍ Magyar érmek Phenjanban. Sikerrel szerepeltek a magyar ökölvívók a Koreai NDK nem­zetközi ökölvívó tornáján. Az erős mezőnyben 75 kg-os súly­csoportban Bakos János arany­érmet, a 67 kg-os Molnár Tibor ezüstérmet szerzett. Az eredmé­nyes ökölvívók az Oroszlányi Bányász versenyzői. * Hétfőn Athénban megkezdő­dött XIII. atlétikai Európa-baj- nokság. Az új olimpiai stadion­ban a 29 résztvevő nemzet gyepszőnyegen felsorakozott képviselőit, a görög főváros vendégeit Constantin Karaman- lisz köztársasági elnök köszön­tötte. A 41 számból álló konti­nensverseny első erőpróbáján, a férfi 400 m-es gátfutás első elő­futamában magyar szereplőt is rajthoz szólitottak. Simon Balta István, aki nyolcadikként ért célba. A 100 m selejtezőjében Tatár az utolsó, Kovács a ne­gyedik lett. Női távolugrásban Vanyek Zsuzsa 6,51-gyei beke­rült a kedd esti finisbe.

Next

/
Thumbnails
Contents