Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-06 / 244. szám

Árapály jelenség a földfelszín alatt Pécsett énekelt Elapadnalc-e a Mecsek forrásai? a legendás Sárkánykút furcsaságai Évtizedekkel, évszázadokkal ko­rábban az emberek valószínűleg jobban megbecsülték a vizet, mint most, amikor csak a csapot kell megnyitni a lakásban, ha vízre van szükség. Ezt bizonyítja a sok régi monda, hiedelem, amelyek a forrásokhoz kapcsolódnak. Példá­ul az, hogyha a forrás elqpad, az éppoly veszélyt jelző baljóslat, mint egy üstökös megjelenése. Mostanában a civilizációs ártal­maktól való jogos aggódás mint­ha felélesztené ezt a hagyományt. Az utóbbi egy-két hét során jónéhány kirándulótól kaptunk olyan jelzést, hogy elapadt né­hány forrás a Mecsekben. Szakemberek, a hidrogeoló- gusok azonban megmosolyogják a kirándulók laikus megfigyelé­seit. Természetesen ismerik az aggodalmaskodók gyanúját, kö­vetkeztetéseit is, hogy a bánya- művelés és az egyéb mélyfú­rások okozzák ezt a jelensé­get. Nem tagadható, hogy előfordulhat, és elő ír fordult már ilyen — például a kassziáni Sárkányforrás aknamélyítés miatt tűnt el évtizedekkel ez­előtt —, a forrásvízvezető ré­tegek legyalulása is a forrós megszűnését eredményezi, pl. külszíni fejtéseknél, ezek azon­ban egyedi esetek, s nem pe­dig a Mecsek vízrajzát egészé­ben érintő összefüggő jelenség. A források vízhozamát na­gyon sok természeti körülmény befolyásolja. Legfőképpen a csapadék mennyisége és inten­zitása. Az utóbbi néhány év­ben a Mecsek vidékén a csa­padék mennyisége nem érte el az utóbbi ötven év átlagát, vi­szont több év után, idén több csapadék hullott, mint az öt­venéves átlag. A forrósok, egy-egy alkalommal történő megfigyelésével egyébként sem lehet következtetni a vízhozam­ra, hiszen az napszakonként, esetleg óránként változhat. Ha­tással van a források vízhoza­mára a hőmérséklet, a lég­nyomás, a földrengés (pl. egyes feltételezések szerint egy ötös erősségű rengés órákra el- apaszthatia a harkányi gyógy- vízkutakat), s mint minden fel­szín alatti vízre (a merev víz­tartó kőzetekben küfönösen) hat a Hold árapály hatása, hatórás ciklusokban. A víz­szint változása ilyenkor az 5—10 centiméteres különbsége­ket is elérheti. A források élnek, ez élő szervezetre jellemző periodikus- sággal működnek — mondják a hidrogeológusok. Erre talán a legérdekesebb és legkülönö­sebb példa az orfűi Balázs- hegy oldalában található Sár­kánykút, ameíy a Magyar- országon ritkaságnak számító időszakos források egyike. A néphit szerint valamikor nagyon réaen egy sárkány barlangját sziklatömb zárta el. A sárkány azóta is megpróbál kitörni. Amikor erőlködve felfújja ma­gát, a barlang vizét mind ki­szorítja, amikor pedig kimerül­tén elpihen, kiapad a forrás. A hidrogeológusok alaposan megfigyelték a Sárkánykút működését: A legintenzívebb szakaszában 24 óra alatt 21 kitörést produkált. A kitörés első percében Több ezer literes vízhozammal, később pedig már percenként csupán né­hány liter vízzel bukkant elő a forrás. Olyat is feljegyeztek, hogy 240 nap alatt mindössze húsz kitörés történt és a Sár­kánykút eddig mért leghosz- szabb működési szünete 36 nap volt, egyetlen egy csepp víz kicsordulósa nélkül. A Mecsek legnagyobb és ál­landóan működő forrásának az orfűi Vízfő forrásnak az átla­gos vízhozama percenként 1500 - 2000 liter. De az eddig mért legkisebb vízhozam percenként 300, a legnagyobb pedig 70 000 liter volt! A Mecsek többi kisebb for­rásának vízhozama is hasonló periodikussággal változik. Meny­nyi forrás is található a Me­csek hegységben? Becslések szerint 200. A Pécsi Természet- barát Szövetség részére készí­tett 1975-ös kataszter 152 for­rást ír le, a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság adatai 159 forrásról szólnak. A legutóbbi időben a Magyar Rarszt- és Barlangkutató Társulat Dél­dunántúli Szervezetének égisze alatt alakult egy munkacsgport a mecseki források katasztere- zésére, hidrogeológiai felmé­résére. Eddig már elvégezték a közhasználatú kutak és forrá­sok nyilvántartását Pécs köz- igazgatási területén. Ebben a felmérésben 52 pécsi forrás szerepel. Országosan is úttörő­munkának számít a munkabi­zottság kutatásai nyomán ösz- szeállított „Mecseki karsztforrá- sok katasztere”. Kutatni való azonban még van bővén, hi­szen a források felmérése szem­pontjából a Keleti-Mecsek majdhogynem szűz területnek számít. A közel 200 mecseki forrás mind egészséges ivóvizet ad. Közülük azonban csak keveset lehet hasznosítani, főként kevés vízhozamuk miatt. A pécsi for­rások vizét azonban már a ró­maiak óta felhasználják veze­tékes vízellátásra is. Érdekes­ség, hogy a Petrezselyem-for­rás látja el vízzel ma is a pécsi püspöki palotát. A mecseki források elapa­dása miatt izgulóknak jóval in­kább a vizek, elszennyeződése miatt kellene aggódni. Csak egy példa: egy liter olaj egy­millió liter ivóvizet tesz tönkre. S ha napi máslél liter ivóvizet számítunk, mint amennyi az emberi szervezetnek feltétlenül szükséges, akkor az egymillió liter víz másfél napra elégendő Baranya megye egész lakossá­gának. D. I. Orfű: Vizfő forrás Pitti Katalin Beszélgetés az élő opera- előadás rangj'áról Vártuk a hangversenyt, teg­nap este a gesztenyefák alatt. A Pécsi Pannónia Szálló és Ét­terem jóhangulatú kertjében minden szabadtéri előadás örök kérdése jött elő: Esik? Nem esik? — Odabent pedig készü­lődött egy operaénekes házas­pár, s éppen őmiattak kell a „műsor” szó helyett „hangver­Rekorder a Ben Húr Két Oscar-díj NORMK R/4E Színes.szinkronizált amerikai film Főszereplő: Sally Field Rendezte: MARTIN RITT Az Oscar-díjak történetéből Zsúfolt nézőterek előtt játsz- szák már második hete a Ben Húr című filmet, amely mind ez idáig a legtöbb Oscar-díjat gyűjtötte be 1959-ben: tizen­egyet. De az Oscarra idén Szabó István Mephistója is fel­hívta a figyelmet: ez a film kapta a legjobb külföldi film­nek járó díjat. De nem ez az első magyar Oscar-díj: tavaly Rólusz Ferenc A légy című rajz­filmjéért kapta meg. Az Oscar-díjat a filmművé­szet Nobel-díjának is szokták nevezni, s nem véletlenül - odaítélésénél olykor ugyanak­kora baklövéseket követnek el mindkét esetben: Eizenstein nem kapott Oscart, miképp Einstein sem Nobelt (legalábbis a relativitáselméletért). De nem kapott Oscart Chaplin sem, csak mint zeneszerző, azt is megosztva . .. Az 1929-bert alapított díj első névsorában ma már csak Emil lannings neve ismerős. Az első legjobb film a Szárnyak volt, a legjobb rendező pedig Frank Borzage A hetedik mennyország című filmjéért. A következő évek legjobb filmjei, rendezői és színészei a következők voltak — nem nagy szégyen, ha némelyikről semmi nem jut eszünkbe: Broadway Melody, Frank Lloyd, Warner Baxter és Mary Pickford; Nyu­gaton a helyzet változatlan és ezért Lewis Milestone, George Arliss és Norma Shearer... 1939-ben rekordot döntött az Elfújta a szél — ez lett a leg­jobb film, de díjat kapott a fő­szereplő Vivien Leigh, a női — Oké fiú, ezt jól csináltad! A fiúnak, akit ezennel lete­geztek, hozzá angolul, fenn­akad a szeme: ki dicséri eny- nyire, úgy térdmagasságból? Ám a játékgép tovább dolgo­zik és némi percek után az üzletvezető bevallja: — Elektromágneses hang, még ha élőnek tűnik, akkor is. A gépben nincs hanglemez. Az angol mindig tegezödik. Játékos lélekkel jöttünk a vi­lágra és aki boldog, az deres fővel is megmarad — jó két évezredes patinás latin mon­dás szerint: — homo ludens- nek, játszó embernek. Most kétezer új játék van az ország­ban, csillogó-ragyogó, ötletes, meg csupa elektromosság és gondokat lehet felejteni vele. Megvádolták ugyan ezeket a masinákat, de 23 esztendős magyarországi történetükben túlélték a vádat. A játékgé­peknek is, a játszó embernek is sorsa van, amit túl kell él­nie. A sok gép túlélte a rá­galmat, hogy a pisztolyos raj­zok agresszívre nevelik az if­júságot. Ám a régi-régi céllö­Játékos emberek, játékos gépek völdék pisztolyos figurái, meg az odafestett kancsal cowboy- ok is megtehették volna ezt. Mindenesetre néhány ember agresszívei támadta a játékos gépeket. De már kétezer van. A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat vásárolja valamennyit, idegenforgalmi szórakoztató eszközként. így az értük adott kemény valuta úgyszintén kemény valutát hozott, a ve­lük is itt tartott külföldiektől. Ám a magyar is játékos nép.- Forgalmas helyekre, első­sorban a vendéglátóiparnak adjuk ki — mondja Horváth Imre, a vállalat automataosz­tályának vezetőhelyettese. — Így a gép és a hely forgalma egymást erősíti. Az országban 35 főnyi szerelőgárdánk -van, mert bár erős gépek, mégis­csak kopnak a nagyon diva­tossá lett használattól. Pest után Boglárleilén, Szombathe­lyen és Pécsett nyitottunk javí­tó központot. Az utóbbi három közül a legjobban felszerelt a pécsi. A gépek minden gond­ján gyorsan segítenek, még a zajosságukon is. Aki egy vál­lalat üzletében kezeli, példá­ul pénzt vált hozzá, a bedo­bott érmék teljes összegének 5 százalékát kapja, ezenkívül a vállalat 10—15, magas forga­lom esetén 20 százalékot. Jó üzlet, de nem aranybánya. — A bedobott érméket ho­gyan szedik ki, hogyan oszt­ják ei? — Egyedülálló módszert dol­goztunk ki, cserélhető perse­lyek segítségével. A megtelt persely a kivétel pillanatában önműködően és teljes bizton­sággal lezárul. Tartalma csak a szerviz helyén, a gépet az üzletben kezelő ember jelenlé­tében, háromtagú bizottság szeme láttára üríthető ki. A csalás lehetetlen. A csillogó gépeket ezrek használják, kikapcsolódásra, szórakozásra. Hiszen összpon­tosítani kell rá a figyelmet, és — jól lazítani. A főként ameri­kai, vagy ottani licenc alapján más nyugati országban gyár­tott gépek négyfélék: flippe­rek, vagyis akadályokkal teli játékmezőben golyóval lehet velük játszani, aztán képer­nyőre szerelt egészen modern játékok, majd nyerőgépek. Utóbbit Magyarországon nem használják, hiszen a játék cél­ja a kikapcsolódás és semmi­képpen sem a nyerészkedés. De van már 300 zenélőgép is. Valamennyi bonyolult elektro­mos programmal dolgozik. Mo­dern kor modern játéka, néha echte angol kiejtéssel megszó­lal: Oké! Földessy Dénes mellékszereplő Hattie McDa­niel, a rendező Victor Fleming és az operatőrök: Ernest Hal­ler és Ray Rennehan is. Ez a rekord egészen a Ben Húrig tartotta magát, az pedig azóta is, pedig születtek remek fil­mek és szuperprodukciók azóta is. A legjobb külföldi filmnek járó Oscart először 1948-ban adták ki a francia Monsieur Vincent című filmnek. A követ­kező években a Biciklitolvajok, a Malapaga falai, A vihar ka­pujában, a Tiltott játékok, A pokol tornáca, a Szamuráj, Az országúton, a Cabiria éjszakái, A nagybácsim, a Fekete Or­feusz, A szüzek forrása, a Tükör által homályosan, a Sundays and Cybele, a 8 és V2, a Teg­nap, ma, holnap, az üzlet a korzón, az Egy férfi és egy nő, a Szigorúan ellenőrzött vona­tok, a szovjet Háború és béke, a „1", a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyé­ben, A Finzi-Continiék kertje, A burzsoázia diszkrét bája, az Amerikai éjszaka, az Amarcord, az Előttem az élet, a Készítsék elő zsebkendőiket, a Bádog­dob, a Moszkva nem hisz a könnyeknek, s végül a Mephisto nyerte a legjobb külföldi film­nek szóló Oscart. Ez igénye­sebb döntés alapján születik, mint a hazai (amerikai filme­ké). Két Oscart kapott 1979-ben a Norma Rae című film, egyet ebből a főszereplő Sally Field (képünkön). Ebben az évben a Kramer kontra Kramer négy díjat kapott, az Apokalipszis, most egyet. S végezetül a magyar szár­mazású oscarosok névsora: Ró­zsa Miklós 1945-ben, 1947-ben, s végül a Ben Húr zenéjéért 1959-ben. George Cukor ren­dező 1964-ben a My Fair Lady című filmért és Zsigmond Vil­mos operatőr 'V977-ben a Har­madik tipusú találkozások című filmért. senyt" írni A műsorok, más­képpen: rendezvények, még másképpen és valójában: hak­nik ugyanis ingatag művészi ér­tékűek. Akármilyen szintű éne­kes-színészek — legalábbis ez áll színházi tagsági szerződésük­ben — néha csak mikrofonnal hallható akármilyen hangon „előadnak" hat dalt — egy ez­resért. (Egybevetés végett: Só­lyom Nagy Sándor, akit most hívták meg ismét Bayreuth-ba, 1400-ért működik közre egy mű­sorban.) A Pannónia most jó művészcsapatot hozott Pécsre — el is fogyott minden jegy, már két hete! — közöttük a fiatal művésrházaspárt: Pitti Katalint és Leblanc Győzőt. Kettejük kö­zül Pitti Katalint ismerik inkább a pécsiek. A Breitner Tamás ve­zényelte, két esztendővel ez­előtti Víg özvegy előadásain ki­vételes értékű Glavári Hannát alakított-énekelt a Margit-szige- ten. Ugyanezt a szerepformálást a gyakran Kaposvárra átjáró pécsiek a Csiky Gergely Szín­házban tapsolták többször vé­gig, tavaly. Ilyen színvonalú rendezvény előtt már érdemes beszélgetni: — Tegnapelőtt volt a pesti operai évad nyitóelőadása, — mondja a művésznő - Melindát énekeltem. Rövidesen indulunk férjemmel Linzbe, Kodály-estre. Ferencsik János vezényli az Ál­lami Hangversenyzenekart és a Budapesti Kórust. A Budavári Te Deum szoprán szólamát éneklem. Két pécsi származású művész lesz a szereplők között: Kodályné Péczeli Sarolta és Ko- váts Kolos, Október 17-én Pes­ten belépek a Varázsfuvolába, Pamina szerepébe. Majd a kö­vetkező produkció a Bohémélet lesz, abban Rodolfót a férjem, Mimit pedig én énekelem. Vagyis együtt alakítjuk a nagy szerelmi páros történetét. Mostanában időszerű kérdés, ezúttal Pitti Katalinhoz,. aki a képernyőn is sok operai szere­pet keltett már életre, remekül: — Az élő operaelőadás egy­szeri és pontosan sohasem is­mételhető. A mégiscsak gépi te­levízió korában nem félti az élő produkció rangját? — Nagy tömeghez viszi az operát a képernyő, és nagy nép­szerűséget ad. Pontos is, hiszen minden hang, minden mozdulat végett gyakran leállunk. Éppen ezért nem ér fel az élő dalszín­házi előadás nyújtotta élmény izgalmával, örök kockázatának ízével. Akármennyire beskálá­zok, a sok leállás alatt néha teljesen leszáll a hangom. Az igényes közönség mindig eljön majd az élő előadásra, ahol szinte együttlélegzik velünk. F. D. Mai rock­koncertek Kaposvárott az Ifjúsági Ház­ban este 7 órakor a P. Box, Bácsalmáson a művelődési ház­ban este 8 órakor a Skorpió játszik. Holnapután pedig a P. Mobil ad hangversenyt a Szi­getvári Várszínpadon, este 8 órai kezdettel,

Next

/
Thumbnails
Contents