Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-05 / 243. szám

1982. szeptember 5., vasárnap Dimanttffl napló Az Aranyhomoktól a Napospartig Nyár a Fekete­tenger • r pártján Egy közelmúltban tett utazás a bolgár tengerparton kézzel­fogható bizonyítékát adta an­nak. hogy a testvéri szocialista országokból mind többen látó. gatják csoportos, vagy egyéni utazás keretében a Fekete, tenger partján levő üdülőhe­lyeket. Északtól délig jó minő­ségű úthálózat, gondosan ki­épített, nem kevés luxuskivitelű szállodai láncolat, jól felszerelt kempingek, színvonalas ven­déglátóipari egységek, hatal. más területű strandok, a vízi­sport űzésének számtalan lehe. tőségei fogadják az ideérkező­ket. Az Aranyhomoktól a Na­pospartig áramlik a nyári hó­napokban a hatalmas hazai és külföldi vendégsereg. Sokan vállalkoznak arra is, hogy eltá. volodva a csillogó fövényű, napsugaras parttól, kisebb-na. gyobb kirándulásokat tegyenek a környéken. Az autóval, repülőgéppel, vo­nattal érkezők legnagyobb cso­portja Várnától északra veszi útját. Sokan keresik fel a han­gulatos Druzsba (Barátság) fürdőhelyet, melyet a bolgár tengerparti fürdők „nesztorá­nak” neveznek. 1948-ban kezd­ték meg itt az első szállodák, üdülők építését, melynek folyta­tásaként alakult ki e tenger­partnak az Aranyhomok néven nemzetközileg híres partszaka­sza. Igazi vonzóereje a széles, selymes homokú partszegély, a mögötte levő, zöldbe borult hegyoldal, melyben hangulato­san húzódnak meg a kisebb, nagyobb szállodák, modern üdülők. Séta közben mindenütt tapasztalható, hogyan őrizték meg a tervezők, az építők a táj értékeit, szépségeit. Vigyáztak minden, fára, bokorra; sziklák, hatalmas ősfák épültek be egy- egy vendéglő teraszába, termő gyümölcsfák, szőlők, vetemé­nyeskertek üde látványa oldja fel a gyorsan suhanó járművek nyomasztó látványát. Az Arany­homok (Zlatni Pjaszőci) nem véletlenül kapta „a bolgár ten­gerpart ékessége” jelzőt. Felso. rolhatatlan mindaz, amit ven­dégeinek kínál. Csak a legjel­lemzőbbekről néhány szót. Há­rom és fél kilométer hosszú, 120 méter széles finom homokú strandja van, több mint száz szálloda működik az árnyas • hegyoldalban, melyek közül ki­magaslik a Moszkva Szálló^ és az Internaciönal, egyéni vará­zsával különösen megnyerő a A tengerpart nyáron Trojka étterem és bár, de min­denütt éttermek, reggelizők, bo­rozók, sörözők gondoskodnak a kellemes pihenésről. A vízisí, a széllovas, a motorcsónak, a ví­zibicikli mellé új kínálatként je­lentkezett a motorcsónak von­tatta, magasba emelkedő szí­nes ejtőernyő, melyen az utas a sárkányrepüléshez hasonlítha­tó élményben részesül. A tengerparti életnek sajátos rendje alakul itt ki. A hajnal­ban kelők megcsodálhatják a nap felbukkanását a tenger­szint horizontjából, s elsők kö­zött fürödhetnek a kellemes hő­mérsékletű vízben. A délelőtt a strandolás, a vízisportok, a horgászás és a kagylógyűjtés ideje, ebéd utón a csendes pi­henés következik. Ezután a sze­rencsések nekifognak a halsü­tésnek — különösen a kicsinyke „paphalból" fognak sokat, me­lyet elkészítése után szálkástul el lehet fogyasztani -, a strand­felügyelők, a csónakmesterek e célra kialakított edényekben fő­zik, a parton levők alkalmi tűz­helyeken, vaslemezeken sütik a kagylókat. Kédves szokás, hogy mindenkit szívesen megkínál­nak, különösen azokat, akik még nem ettek kagylót, talán először találkoznak ^ ezzel a csemegével a bolgár tenger­parton. Magam tapasztaltam, hogy valóban ízletes falat, csak az első elfogyasztásához kell bátorság ... A tengerszakasz déli partján a vendégek hatalmas táborát fogadja a Napospart (Szlan- csev Brjag). A part mögötti hegyoldalban levő panoráma­vendéglőből az egész üdülőte­rület áttekinthető. Olyan felül­ről nézve, mint egy hatalmas szállodaváros, mely előtt egy óriási strand húzódik. Ma már az egykor valószínűleg kopár partot, a szállodák zöldöveze­tei, fák, virágerdők veszik körül, kellemes hangulatot keltve, s e zöldből égbe nyúló toronyhote­lek emelkednek ki. Itt azonban a háttértáj más, mint az Arany­homoknál, kopárabbak a hegy­oldalak, nem messze hatalmas Szeptember 9-én ünnepli hazája felszabadulásának 38. év­fordulóját a Bolgár Népköztársaság. Népünk is tisztelettel..emlékezik vissza azokra a történelmi jelentőségű eseményekre, a Hazafias Front vezette ellenállási mozgalomra és partizánharcra, melynek csúcspontja az 1944 szeptemberi felkelés volt. A bolgár nép legjobbjai megdön­tötték országukban a fasiszta diktatúrát, és a szovjet csapa­tok győzelmei nyomán Bulgária felszabadult. Ezt követően a bolgár csapatok is részt vettek a fasiszta Németország meg­semmisítésében, igy hazánk felszabadításában is. Ez egyben a két nép közötti szoros barátság egyik letéteményese. Me­gyénk lakossága jól ismeri azokat a harcokat, melyeket a Dráva mentén a bolgár katonák vivtak meg a német fasisz­tákkal. A két nép közötti barátság elmélyítéséhez járul hozzá' Ba­ranya és a bulgáriai Szliven megye közötti együttműködés, mely lehetőséget biztosit arra, hogy kölcsönösen, közelebbről megismerjük egymást, kicseréljük a szocializmus építése során szerzett tapasztalatokat, elősegítsük a személyes kapcsolatok terebélyesedését. Nemzeti ünnepük alkalmából köszöntjük a bolgár népet, Szliven megye lakóit. Oldalunkon ez alkalomból betekintést nyújtunk Bulgária mai életébe. szőlőültetvények, mezőgazda- sági nagyüzemek foglalják el a helyet. A strandolásra mint­egy öt kilométer hosszúságú, 500 méter széles partszakasz áll rendelkezésre. Itt erősen, per- zselően süt a nap, a partkö­zeiben sekélyebb a víz, s a szí­nes napernyők alatt a barnára sült nyaralók ezrei élvezik a kéklő tenger örömeit. A Napospart vendégei prog­ramjukból nem hagyhatják ki a mozgalmas életet élő szállo­davárostól gyorsan elérhető Ne- szebár felkeresését, melyről el­mondhatjuk, hogy talán az egész bolgár tengerpart gyöngy­szeme. Ez az ódon hangulatú műemlékváros a Naposparttól délre, tengerbe nyúló félszige­ten terül el, mely egy keskeny földnyelven közelíthető meg. A XVII. század török utazója, Ev- lija Cselebi is felkereste és megcsodálta épületeit, termé­szeti szépségeit. Az egykori gö­rög világnak sok emlékét lát­hatja itt a látogató. Feltárul a nézelődők előtt a bizánci kul­túra néhány szép maradványa is. Mai képe a múlt század vé­gén alakult ki, megépültek a nagy udvarú kereskedőházak, a zsúfolt település jellegzetes girbe-gurba utcái, a halászok, iparosok, szőlősgazdák szegé­nyes lakásai. Ezeket az idő megviselte, de nagyon helyesen új házakat csak a régi stílus­ban lehet építeni, nem halad­hatják meg a kialakult magas­ságokat, hagyományos a külső képük, s az emeleti szinteket kötelező faburkolattal ellátni, így őrzi tovább az érdeklődő­ket vonzó szépségét ez a szi­getváros. Amikor a tengert az a teljes szélcsend veszi uralma alá, amelyet a neszebáriak az év­századok által idesodort olasz szóval „bonazzá”-nak nevez­nek, az idelátogató idegen szinte mozdulatlanul megállva gyönyörködhet a tájban, s köz. ben olyan nyugalom, öröm tölti el, hogy a rövid látogatás em­lékét örökre magába kell zár­nia. M. E. Sokoldalú gondoskodás Természet- védelem Szlivenben Szliven megye természeti adottságainál fogva vonzási központja a külföldi és hazai turistáknak. Elég, ha megem­lítjük a „Kék kövek” nemzeti parkot, a Kotleni hegyek állat­rezervátumait, lvardicát, a Komcsija és Tundzsa folyók völgyeit, s a több mint tíz ki­sebb tavat, melyek a nyár me­legében kellemes időtöltést nyújtanak a horgászoknak. Ezekkel a természetes adott­ságokkal Szliven megyének kor­látlan lehetőségei vannak arra, hogy rövid pihenést, kikapcso­lódást nyújtson több tízezer iparban és mezőgazdaságban dolgozónak egyaránt. Az úttö­rő- és középiskolás táborokban sok fiatal pihen az egész or­szág területéről a nyári szünet­ben. A termelőerők folyamatos fejlődése, a tudomány-technika legújabb vívmányainak beveze­tése pedig szükségessé teszi a természeti és környezeti adott­ságok fokozottabb védelmét. A levegő tisztaságát a „Bo­ra” szél biztosítja, mint egy légáramlás a Balkán-hegység felől. Nem ilyen kedvező a hely­zet a vizekkel a megyében, mert ezek különféle mechanikai és vegyi szennyeződésnek van­nak kitéve. S nem szabad meg­feledkezni arról sem, hogy Bul­gária lakosságának egyharma. da és a Fekete-tenger partvi­dékén tartózkodók a Komcsija és a Tundzsa folyókból kapják az ivóvizet. Ezért van szükség a víztisztító-berendezések mi­előbbi teljes rendszerének meg­építésére. Nova Zagorában már üzemel az első városi tisz­títóberendezés, mely első állo­másaként segíti a természet és az ipari üzemek által szennye­zett vizek mechanikai tisztítá­sát. Ez évben megépül a szli- veni tisztítóállomás részleges áteresztője is. öt megyében társadalmi bizottság alakult a Komcsija folyó tiszta vizének védelmére. Szliven, Jambol és Sztara Zagora megyékben pe­dig a Tundzsa vizének meg­óvását kell megszervezni. Az elmúlt ötéves terv végén tíz üzem tisztítóművé kezdte meg működését. Most a sor a „Vaszil Kolarov” üveggyáron van, hogy megfelelő berende­zéssel biztosítsa az új ólom­kristályt gyártó üzemrészből a szennyes ipari' víz megfelelő tisztítását. Az első félévben a higiéniai- epidemnológiai állomáson vég­zett ellenőrzések azt bizonyítot­ták, hogy a Szlivenben működő berendezések tökéletesen dol­goznak az ipari üzemekben és nincs veszélyben -a Komcsija és Tundzsa vizének tisztasága. A „Szabi Dimitrov” textilgyár és a „Rodope” gyárak az üzem korszerűsítését végzik és ezzel egyidőben természetesen, en­nek megfelelően a tisztító- berendezések átalakítása is szerepel terveikben. Sőt, még a „Runo” gyapjúmosóüzemet is felszólították, hogy az üzemből kifolyó szennyvíz az Aszerovszka patakba ömlik ugyan, meg kell oldani itt is a tisztítást. A megye területén működő természetvédelmi bizottság jól szervezte meg a védelmi háló­zatot, mert a különböző terme­lőüzemekben működnek aktí­váik, akiknek feladata az ész­lelt hiányosságokra felhívni az illetékesek figyelmét. Tevékeny­ségük eredményességét dicséri, hogy a város és környéke tisz­ta, és a Karandila-hegy gyö­nyörű környezetben várja a pi­henni vágyókat. • Eredmények - újdonságok Bulgáriában a fiatal szak­emberek újításait, ésszerűsíté­seit rendszeresen bemutatják a plovdivi vásárokon. Már jól is­mert kiállítók itt. A kazanliki „Bulgária" kombinátban dol­gozó fiatalok két évvel ezelőtt azzal lepték meg a szakmát, hogy a gyapjúhatású szinteti­kus alapanyagú új fonalat kí­sérleteztek ki. Az újítók — nagyrészt ifjúsági újító klub­tagok — magas állami kitün­tetést kaptak, s részt vehettek új termékükkel a moszkvai nemzetközi kiállításon is. A legújabb eredmények kö­zött méltán érdemel említést a legnagyobb bolgár kohómű, a kremikovci kombinát mikropio- cesszor-szabályozású, hat mo­nitorral felszerelt automatikus termelő-berendezése: az „1700- as hengermű". A nagyobb biz­tonságot, jobb minőséget el­érő gyártószalag az újítók nugy szakértelmét bizonyítja. * A Trakia-Merlot elnevezésű bolgár vörösbor nyerte meg a New York-i borvásár nagydíját. Az 1979-es szüretelésű díjnyer­tes bor mintegy 50 fajta kiváló francia, spanyol, olasz, német, magyar és a világ más híres bortermelő országaiból szár­mazó finom italt előzött meg. Ez a kitűnő borfajta a dél-bul­gáriai Haszkovó megyéből származik. * A bolgár tudósok egy cso­portja érdekes új készüléket szerkesztett. Segítségével pilla­natok alatt megállapítható a földrengések epicentruma, a föld felszínének az a pontja, ami közvetlenül a földrengés fészke fölött terül el. A készü­lék indikátorblokkja egyszerű monitor vagy akár színes tele­víziókészülék is lehet, s az au­tomatikus szerkezet kiszolgálá­sa sem igényel szakképzettsé-. get. Különös emberek a gabro- vóiak, különösen fösvények. Egy utazó megkérdezte, hogy hány lakosa van a városnak. „Itt nincsenek lakók, itt csak gabrovóiak vannak", — hang­zott a válasz. MÉRTÉK Egy gabrovóitól megkér­dezték, hogy hány óra. „Tíz óra és 25 sztotinka” — volta válasz. GABROVÓIAK EGYMÁS KÖZÖTT „Hol a jegygyűrűd?" „A héten a feleségem vi­seli." SOKBA KERÜLT Djado Minju, a legendá­san fösvény öreg 40 ezer ga­rast adományozott a kultúr- háznak. Amikor megmutatták nekit hol helyeznek el emlék­táblát az épületen az 6 tisz­teletére, felsóhajtott: „Minju, Minju, mennyi zsíros kenyeret Gabrovói humor kellett enned, hogy ide kerül­hess.” A MEGFELELŐ HELYEN Gabrovo város alapítójá­nak, Racso kovácsnak szob­rot állítanak. Hosszas töp­rengés után elhangzik egy eredeti ötlet. Tegyék a szob­rot a Jantra folyó közepére. A városatyák lelkesen bólin­tanak, ezt a helyet másra úgysem tudnák használni. A CSOMAG Georgi Szófiában nagy ba­tyuval a hátán felszáll a vil­lamosra. „Három sztotinka a jegy és hat a csomag” - mondja a kalauz. Georgi ki­nyitja a batyut és így szól: „Vaszko, gyere ki, csomag­ként a duplájába kerülsz." AZ ALMA NEM ESIK MESSZE A FAJÁTÓL Egy gabrovói gyerek cso­koládéfigurákat vesz a bolt­ban. „Kisfiút vagy kislányt” — kérdezi a boltos. „Kisfiút" — válaszol a gye­rek huncut mosollyal. A VILÁGUTAZÓ A gabrovói gyáros indiai útján egy templomban a százkarú Csandra istennőt meglátva felsóhajt: „Ő kéne az én gyáramba!” SAJÁT TERMÉS A gabrovói pék krumplival kínálja vendégét: „Láss csak hozzá, saját termés!" „Hisz nincs is kertetek.” „Igen ám, de már megvet­tük a sírhelyünket, és amíg egyikünk sem fekszik benne, addig krumpliföldnek hasz- j náljuk.” VAGY A MESSZESÉGBE „Mindig arról álmodtam, hogy beutazom a világot. Tényleg, mennyibe kerül egy európai körút?" „Semmibe”. „Hogyhogy?" „Álmodni ingyen szoktak." A KEDVES ROKON Egy gabrovói a bíróság előtt vár unokaöccsére, aki bíró. „Látogass meg már ben- j nünket, a nénikéd is úgy sze­retne látni." „Rendben van, mit vigyek, a polgárjogit vagy a BTK-t?" A FELESLEGES EBÉD A gabrovói ács tetőjavítás közben megcsúszik. Zuhantá- ban bekiált a konyhaabla­kon: „Asszony, egy személy- lyel kevesebbre főzz!” Víz, part és a zöld hegyek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents