Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-05 / 243. szám
1982. szeptember 5., vasárnap Dunántúlt napló 3 Bányásznapi ünnepség Komlón és Csertetőn A munkásszervezkedés korai megnyilvánulásai (Folytatás az 1. oldalról) Baranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos a Baranya megyei Tanács elnöke, a szovjet bányász delegációval eljött Vaszilij Davidovics Mar- csenko, a csernovográdi pártbizottság első titkára. Itt voltak a Mecseki Szénbányákkal kapcsolatban levő szovjet katonai alakulat képviselői, a cseh bányászküldöttség, Baranya bá- nyószlakta településeinek pártós állami vezetői és természetesen a Mecseki Ércbányászati Vállalat, az Aknaméfyítő Vállalat Mecseki Körzetének dolgozói, a Földtani Kutató és Fúró Vállalat képviselői. Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára megnyitó szavai után Kovács László, a Bányaipari Szakszervezet főtitkára mondott ünnepi beszédet, méltatva a mecseki szénbányászat két évszázados történetében a munkásmozgalomban is játszott jelentős szerepét. 1882- ben volt az első mecsfeki bányászsztrájk, amikor a bányászok ráébredtek erejükre, rádöbbentek az együttes cselekvésükben rejlő lehetőségeikre, eljutottak a bányászszakszervezet megalakításának gondolatához. 1937 márciusában a Kommunista Intjrnacionálé lapja is foglalkozott a Thomen-aknai éhségsztrájkkal, majd ezt köA tűzijáték egy pillanata vető csertetői eseményekkel, amikor a csendőrök a bányászok közé lőttek: Keller János, Hegedűs Mihály és Feitig Imre hősi halá't szenvedtek. A bányászok ma főként a termelésben tudják bizonyítani áldozatkészségüket. gnnek nagyszerű példája volt nemrégiben — mondotta Kovács László — Imre Árpád, a Magyar Népköztársaság Kiváló brigádjának vezetője, Kossuth-bányai bányász, aki munkaversenyfel- hívóst tett, amelyhez hazánk immár sok ezer bányásza csatlakozott, és a 32. bányásznap tiszteletére kiváló munkasikereket értek el. Az ünnepség végén a megye, a bányavállalatok, a külföldi vendégek és hozzátartozók megkoszorúzták az emlékművet, majd minden eddiginél ragyogóbb tűzijáték ragyogott fel a munkásmozgalom kegyhelyén. Fordulatot kell elérni a gazdálkodásban! Befejeződön a IV. országos pénzügyi konferencia rülmények nehezülése, az értékesítési és a pénzügyi feltételek romlása. Éppen emiatt a hazai gazdálkodásban kell fordulatot elérni: már nem elegendő a nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalom egyensúlyának a megteremtése, hanem jelentős kiviteli többlet elérésére van szükség. Tegnap a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában befejeződött a IV. országos pénzügyi konferencia, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság és több más tudományos egyesület rendezett, s melyen két napon át az ország 1500 vállalati, szövetkezeti és intézményi szakembere hallgatta meg és cserélt véleményt a feladatokról, az állami pénzügyekért felelős vezetőkkel, öt szekcióban folyt a munka, majd tegnap együttes ülésre került sor, melyen ott volt Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár és dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is. Az ülésen került sor a konferencia ajánlásaira, amit dr. Bősze Zoltán, a Pénzügyminisztérium főmunkatársa, a konferencia előkészítő bizottságának titkára ismertetett. Egyebek mellett hangsúlyozta, a gazdálkodás időszerű feladatainak megoldásába — akár a folyó termeléssel, akár az értékesítéssel, a fejlesztéssel, az üzem. és munkaszervezéssel, vagy az intézményi gazdálkodással függjenek össze — mindenképpen be kell vonni a pénzügyi szakembereket, a döntéseknél meghallgatni és megfontolni érveiket. Végezetül az elnöki zárszó sikeresnek minősítette a IV. országos pénzügyi konferenciát. Az elmúlt esztendő és az idei év tapasztalatai arra mutatnak, hogy az életszínvonal egészében a tervezettnek megfelelően alakul, a külgazdasági egyensúly helyreállításában is figyelemre méltó előrehaladás történt. Ez utóbbi azonban még nem kellően megalapozott. Egyrészt ugyanis a javulás kevésbé a gazdaságos export gyarapodásának, inkább az importigények mérséklésének következménye. Másrészt a külpiaci feltételek alakulása is a megvalósultnál sokkal nagyobb fokú javulást tenne szükségessé. Az elmúlt hónapokban ugyanis — még a korábban feltételezettnél is gyorsabb ütemben - folytatódott a nemzetközi gazdasági* köBányásznap a Ho Si Minh parkban Bányászemlékmíívet avattak Vasason Festik a városháza felújított homlokzatát Mint arról már korábban tájékoztattuk olvasóinkat, a pécsi Ho Si Minh parkban kétnapos nonstop műsor várta és várja a Bányásznap ’82 résztvevőit. Tegnap reggel 10-től 14 óráig autós ügyességi versenyt rendeztek. A színpadon 14-től 15 óráig a Karsai Pantomim Rt lépett föl, ,,Mi lenne, ha?" című műsorával. Ezután került sor az ugyancsak egyórás bűvész—bohóc show-ra, majd ezt táncdal, nóta és kabaré követte. A sportpályán is számos látnivaló akadt: először három órakor az Ércbányász öregfiúk mérkőzést játszották le, majd fél óra múlva kezdődött az Ércbányász Modellező Klub bemutatója. 16.30-tól került sor az ejtőernyős akrobata bemutatóra, s végül a hőléghajós bemutatóra. A parkban hullámvasút, körhinta, céllövölde, lacikonyha, sörkert, go-kart és MHSZ-bemutató szórakoztatta a közönséget. A színes és sokféle program ma folytatódik. Jubileumi emlékművet avattak tegnap délelőtt 9.00 órakor Vasas ll-n, a Porcsin dűlő felett lévő ligetes hegyoldalon, a társadalmi összefogással létesítendő bányász pihenőparkban. Az emlékmű 4,20 méter magas, kezeit magasba emelő bányász, vörösrézből készült robusztus alakja a természettel küzdő ember erejét jelképezi. Alkotója Vasas Károly szobrászművész, az MNK érdemes művésze. A szobor mögött betonból készült ívelt szelvények hármas vonulata látható, amely a földtani rétegeket, a mecseki széntelepeket szimbolizálja. A talapzat és a betonívek tervezője Klausz Gyula építész. Az impozáns emlékmű talapzatának és a betoníveknek kivitelezője a Mecseki Szénbányák építési üzeme volt. A Bányászhjmnusszal kezdődő avató ünnepségen dr. Ka- polyi László akadémikus, az Ipari Minisztérium államtitkára mondott ünnepi beszédet. Pár szóval ecsetelte a mecseki szénbányószkodás kialakulásának történetét és beszélt a Mecseki Szénbányák előtt álló feladatokról. Az ünnepi beszédet követően az Ipari Minisztérium, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, a Baranya megyei Tanács, a Mecseki Szénbányák, a szovjet cservo- nográdi bányászdelegáció, a lengyel bányászküldöttség, valamint a Vasasbányaüzem képviselői koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Egészen a mögöttünk lévő hét elejéig úgy volt, hogy a pécsi városháza most felújított városházközi homlokzata úgy éli meg a tavaszt, ahogy most van: vakolton. A zöld védőha. ló nemrég került le az állványzat elől, a járókelők végre megláthatták a hónapokig tartó munka eredményét, a meg- ifjodott homlokzatot. A gondot az jelentette, hogy nem látszott biztosítottnak a színterv szerinti színekből a szükséges mennyiség. A városháza felújítását irányító tanácsi szakemberek a minap tárgyaltak a sellyei Agrokémia vezetőivel, s megállapodtak a még több évig tartó munka változatlan színekben történő festékellátásáról. Ennek alapján változtattak a korábbi elhatározáson és a homlokzat festését e hét elején megkezdik. A munkával a tetőtől lefelé haladnak majd, s a festés haladtával együtt bontják az állványzatot. Mire szeptember végére elkészülnek a festéssel, az egész homlokzat a pécsiek elé tárul. Milyen lesz? A Stollogén festékek színkártyája szerint a „Lehm”, azaz az agyag színének két árnyalatát használják fel. A homlokzat alapszíne a sötétebb árnyalat lesz, a függőleges tagozatokat a világosabb árnyalattal festik le, az ablakok körüli díszek pedig fehérek lesznek. A homlokzatfelújitás a Per- czel utcai fronton folytatódik. Szereléstechnikai vándorkiállítás Pécsett öt dunántúli város érdeklődői vándorkiállításon ismerkedhetnek meg a veszprémi Bakony Művek szereléstechnikai berendezéseivel. A Lada-kooperá- cióban való részvételről ismert vállalat a kiállításon bemutatja mindazokat a Bosch licenc alapján készülő, munkapszichológiai, pszichológiai és fiziológiai szempontok figyelembevételével tervezett eszközöket, amelyek alkalmazásától az — eleddig a gyártási folyamat legelhanyagoltabb részét Jrépe- ző — ipari szerelés forradalmi változása várható. A gyártó, valamint a forgalmazó MUÁRT és a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete által rendezett vándorkiállítás Pécsett szeptember 7-én, délelőtt H) órától délután 6-ig tekinthető meg a Mechanikai Laboratórium pécsi híradástechnikai gyárában. Ä programban filmvetítés és szakmai konzultáció is szerepel. Uzemmernök-auatas A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán üzemmérnökké avatták az 1981/82-es tanévben végzett nappali és levelező tagozatos hallgatókat. Csaknem 600-an tettek sikeres államvizsgát a magas- és mélyépítési, az épületgépész, az épületvillamossági, a szilikátvegyipari gépész és a műszaki tanári szakokon. A pályakezdő szakemberekből szinte az ország majdnem minden részébe jutott. Átlagosan három-négy munkalehetőség között választhattak, és többségük már a munkahelyéről tért vissza az avatásra. Zömmel az építő- és építőanyagiparban helyezkedtek eí, főleg a kivitelezés és az üzemeltetés terén. Díszmadárkiállítás Nagy volt az öröm „madaras berkekben", amikor a nyitás estéjén késve, de megérkeztek az osztrák tenyésztők is és elhozták bemutatni a pécsi nemzetközi díszmadár-kiállítás legnagyobb ritkaságát, a sárga színű kissándorpapagájt. Ritka mutáció, Magyarországon egyetlen egyről tudnak. Tegnap délben már telt ház volt a József Attila Művelődési Központ kiállítótermében, ahol az 1200 díszmadár „társaságában" bizarr látványt nyújtottak a szőnyeggel letakart pingpongasztalon szabadon sétáló sziámi és perzsamacskák. A folyosón megrendezett madárbörzén 1000 madár csipogott, repdesett. Sok elkelt, még több gazdát cserélt, az első két nap. A kisgyermekek díjtalanul léphetnek be a kiállításra, ahol kar- szalagos szaktanácsadók várják kérdéseiket. Mára várják a kétezredik látogatót, aki csakúgy, mint az ezredik, papagájt kap ajándékba kalitkával és „teljes felszereléssel", azonkívül állandó belépőt a pécsi Pintér-kertbe.
