Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-04 / 242. szám

1982. szeptember 4., szombat PunantOlt llaplö 13 Újra divat a befőzés WMWÍr* Beföttesüveg-vasór a pécsi Kossuth Lajos utcai 5-ös sz. boltban. Üvegpiramisok az üzletekben János Bányásznapi ^megemlékezések • • Üzemi ünnepségek, jutalmazások A Mecseki Szénbányák 17 üzemében tartották meg teg­nap a bányásznapi megemlé­kezést. Mázaszászváron, az l.^.jki Bányaüzemben pénteken hajnali ötkor a helyi bányász fúvószenekar köszöntötte az éjszakai műszakról a föld alól felszálló és a nappali műszak­ra buszokon érkező bányászo­kat. A hajnali és a délutáni műszakváltóskor ünnepi mun­kásgyűlés keretében emlékez­tek meg a 32. bányásznapról itt, a Mecsek északi részén, ahol 1808-ban kezdődött meg a szénbányászat. A külfejtési­ek mellett egyedül ez a bánya­üzem teljesítette túl idei ter­vét. Az év első nyolc hónapjá­A kereskedők mondták: négy-öt éve alig tudtak éladni egykét vagonnyi dunsztosüve. get. Ám három éve újra divat­ba jött a házi lekvár, savanyú­ság — a kiskertek saját termé­sét a háziasszonyok szíveseb­ben dolgozzák fel maguk is. Az „új" divatra válaszolt a kereskedelem bőséges válasz­tékkal. A sajószentpéteri .üveg­gyártól, amely a hazai konzerv­ipart és a belföldi kereskedel­met egyaránt ellátja, többet rendeltek a baranyai boltoknak is. A júniusban küldött tíz-ti- zenkét vagonnyi üveghez a héten szállítottak még öt va­gonnal, ami körülbelül tizenöt­húszezer fél, egy, kettő, és ötli­teres üveget jelent. így bősé­gesen jut a befőzési szezon vé­gére is, ami októberre tehető. A szezon menetrendje a követ­kező: június elején kezdődik a cseresznyével, folytatódik az egyéb lekvárokkal. Ekkor a há­ziasszonyok a kisebb üvegeket keresik. Ősz elején a házi sa­vanyúságok eltevésekor pedig a nagyobb fajták iránt megnő a kereslet. Így számol és rendel a ke­reskedelem is, s tették ezt idén a háziasszonyok megelégedé­sére. Sőt arra is volt gondjuk és lehetőségük, hogy kényelme­sen vásárolhassunk, a tavaly Pécsett a Verseny utcában megnyílott AMFORA raktárüz­letben, idén egy helyen lehet megvásárolni az üvegekre valót is: celofánt, gumigyűrűt Bezárt a XV. siklósi szobrász szimpozion Tizenöt év alatt több mint száz alkotás Stílszerűen Muszorgszkij Egy kiállítás képei című műve szólt a hangszórókból, amikor tol­námé Luca Zsuzsa vezetésével sétára indultak a nagyharsá- nyi szoborparkban az idei szimpozion záróünnepségének résztvevői. Tizenöt évvel ezelőtt megyei alkotótelepként indult az azóta nemzetközi hírre és rangra szert tett szimpozion, zmely több mint száz szobrászt fogadott az elmúlt másfél évti­zedben. Munkájuk eredményét százegy alkotás őrzi, amelyek egy részét helyben, más részét Pécsett és Budapesten állítot­ták ki. Az idei évad zárására eljött a megye kulturális életének számos rangos képviselője. Éliás Imrének, az Alkotótelep igazgatójának köszöntő szavai után Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődési osz­tályának vézetője mondott rövid beszédet. Emlékeztetett a szim­pozion kialakulásának főbb ál­lomásaira, kiemelve az 1974- 79-es éveket, amikor az alkotó­telep nemzetközi jó híre meg­szilárdult és elnyerte egyebek között az UNESCO támogatá­sát. Az 1982-es évadban tizenöt magyar és külföldi szobrász él­vezte a szimpozion vendégsze­retetét. Elsősorban az amfiteát­rumon dolgoztak, de néhányon — így a japán Ido Maggi, az üzbég Damir Razibajev, a len­gyel Maria Talaga, valamint Ocsai Károly és Farkas Pál - egyéni munkáikat is befejezték. Jövőre a legfontosabb feladat a szoborpark részletes rende­zési tervének véarehajtósa. H. J. Vendéglátás felső fokon A vasárnapi bányásznapon nemcsak műsorokban gyönyör­ködhet a közönség, de ételben, italban sem lesz hiány. Ahol talán a legnagyobb a várható forgalom: a Sétatéren levő Kioszk nagyon alaposan föl­készült az egész napi rohamra. Háromszoros személyzettel fog­nak dolgozni; az ételválaszték­ban sem lesz kifogásolni való: disznótorost, virslit, csevabcsi- csát és még néhány népszerű ételt kínálnak a betérő vendé­geknek. Négyféle |ör is lesz, sőt kétfajta dobozos sört vásá- nolhatunk, a dortmundi Hanza Pilst és Gold Faslt. Ezeken kívül természetesen számtalan üdítőféle és fagylalt is szerepel a kínálatban. A Baranya megyei Vendég­látó Vállalat is mindent meg­tesz a kifogástalan ellátás ked­véért. A Borostyán étterem a felsősétatér végére települ ki, kínálatában virsli, kolbász, hur­ka, szendvics szerepel többek között. A Csarnok étterem kite­lepülése a Sétatér bejáratától balra lesz, itt káposztás lángost, pogácsát, almóspitét vásárol­hatnak a bányásznap résztvevői. A Borkóstoló mellett ugyancsak a Borostyán étterem kitelepü­lésével találkozhatunk, ezúttal egy pecsenyesütővel, ahol hur­kát, kolbászt, oldalast sütnek. A Kioszk mögött, a Káptalan ut­cai elágazásnál a Tejbisztró pa­vilonja áll majd, itt elsősorban pogácsákat és szendvicseket le­het vásárolni. A Virág cukrász­da a Szabadtéri Táncszín pavi­lonját és további három pavi­lont foglal el. Kínálata virsli, pogácsa, szendvics. A Jószeren- qsét italbolt büféjével az újhe­gyi sportpályán találkozhatunk, ők elsősorban főtt virslivel lát­ják vendégül a közönséget. Tegnapi lapunkban megjelent, hogy szeptember 3-án nyitották meg a komlói színház- és hangversenyter­met. Közlésünk téves volt, ezt g kul­turális létesítményt egy későbbi idő­pontban, ünnepélyes keretek között adják majd át. Döntöttek az egyetemi, főiskolai fellebbezések ügyében A felsőfokú intézmények nappali, esti és levelező tagozatára pályázók mintegy 5 ezer fellebbezést, kérel­met, panaszt nyújtottak be, melyek döntő többségét a felvételizettek szá­mára kedvezően bírálták el az okta­tásügy illetékesei. Az érintettek a közeli napokban Írásban kapnak tá­jékoztatást a döntésről. A Művelődési Minisztérium tájékoz­tatása szerint az egyetemek és főis­kolák nappali tagozataira az idei úgynevezett felvételi keretszám sze­rint 15 870 hallgatót vehettek föl, és e helyekre 35 560-an nyújtották be jelentkezési kérelmüket. Ez a jelent­kezési arány azonban jelentős belső egyenlőtlenségeket takar. A korábbi éveknek megfelelően o jogi karokra mintegy háromszoros, az általános orvosi tagozatokra három és félsze­res, az egyes bölcsészettudományi szakokra több mint tízszeres volt a túljelentkezés. Igen kevés volt a pá­lyázó a természettudományi karok és a tanárképző főiskolák matematika, fizika szakjain. Ezért itt, valamint a pénzügyi és számviteli főiskola pénz­gazdálkodási fakultásán pótfelvételi vizsgákra került sor. Idén a felsőfokú műszaki intézményekbe 11 százalék­kal többen jelentkeztek mint tavaly, ezért utólagos felvételiket nem kel­lett meghirdetni. A Szegedi József Attila Tudomány- egyetem természettudományi karának matematika, programozó-matematika és matematika—fizika szakokon meg­hirdetett pótfelvételijére kétszáznegy- venketten jelentkeztek. Közülük az 1982/83-as tanévre 43, 1983/84-re 40 hallgatót vettek fel, további 33-at pedig más intézményekbe, ozonos szakokra irányítottak ót. ban 95 407 tonna szenet ter­meltek ki, s ebből majdnem 8000 tonnát terven felül. Az üzemi ünnepségen Brandt Já­nos, szellőztetési mérnök kö­szöntötte a bányászokat, majd Váger József üzemvezető jutal­makat adott át. Üzemi ünnepséget tartottak tegnap a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat 11-es, lll-as és IV-es üzemében, a MÉV Szol­gáltató üzemében és a Kutató- mélyfúró üzemben is. Bako­nyán, a vállalat legjobb ered­ményt elért ll-es számú bánya­üzemének tanácstermében, dél­után 15 órakor kezdődött az ünnepség. Bujtor Béla üzem­vezető köszöntője és ünnepi megemlékezése után Tóka Jenő, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat vezérigazgatója miniszteri kitüntetéseket és törzsgárda- jutalmakat adott ót. A 20 évi föld alatti és 25 évi külszíni munkáért járó aranygyűrűt negyvenhármán vehették teg­nap át. Harmincnyolc ércbá­nyász kapta meg a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fo­kozatát. Az ezüst fokozatban ugyancsak harmincnyolcon, a bronz fokozatban harminchár­mon részesültek. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetvezető­sége négy üzemében — Pécs- bónyán, Komlón, az Ércbányá­szati és a pécsi üzemben — tartottak tegnap ünnepi mun­kásgyűlést. Az aknamélyitők központi bányásznapi ünnepsé­ge 14.30-kor kezdődött Pécsett, az Építők Szálló nagytermében. Somogyvári Imre körzeti veze­tő ünnepi köszöntőjében meg­emlékezett a mecseki szénbá­nyászat 200 éves és a szakosí­tott magyar aknamélyítés 75 éves jubileumáról. Ez a tevé­kenység a Zsil-völgyében, Pet- rozsényben kezdődött, 1907- ben, de a folytatás már a pé­csi István-, illetve Széchenyi- akna mélyítése volt. Mindkettőt 1913-ban még az I. világhá­ború kitörése előtt kezdték meg. * Bányásznap alkalmából régi hagyomány szerint a nyugdíjas bányászokat is köszöntik az ün­nepi rendezvények sorában. A Mecseki Ércbányászati Válla­latnál a nyugdíjas bányászok köszöntését egybekötötték a Ságvári Művelődési Ház új szárnyának megnyitásával. A csütörtök délelőtti ünnepségen Tóka Jenő, a MÉV vezérigaz­gatója köszöntötte a nyugdíjas bányászokat, és jutalmakat, el. ismerő okleveleket adott át 39 egykori bányásznak. A Mecseki Szénbányáknál tegnap reggel szakmai bemu­tatóval kezdődött a nyugdíjas bányászok köszöntése: Mérei Emil vezérigazgató társaságá­ban a György-aknai kutatási intézetben kísérleti sújtólég- és porrobbanást néztek végig. Délelőtt a Mecseki Szénbányák központjában rendezett ünnepi fogadáson Mérei Emil vezér- igazgató 21 nyugdíjas bányász, nak adta át a vezérigazgatói dicséretet. Belpolitikai újságírók Baranyában A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének belpolitikai szakosztálya tájértekezletet ren­dezett tegnap Pécsett, a Du­nántúli Napló szerkesztőségé­ben dunántúli és központi na­pilapok, hetilapok belpolitikai újságírói számára. A tanácsko­zást Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője a megje­lentek köszöntésével nyitotta meg, majd dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács álta­lános elnökhelyettese tájékoz­tatta az újságírókat, a megye társadalmi, politikai és gazda­sági életéről. Ezután Németh Jenő, az MSZMP KB agitóciós és propagandaosztályának al­osztályvezetője a tájékoztatás­politika időszerű kérdéseinek a témakörében tartott konzul­tációt. A tegnapi program Har- kónyban folytatódott; a fürdő­vállalat központjában Szarka Árpád siklósi tanácselnök a kisvárosi gondokról, feladatok­ról tartott előadást, Zsilkó Fe­renc, a Baranya megyei Fürdő Vállalat igazgatója pedig Har­kány fejlesztéséről, idegenfor­galmi szerepéről adott tájékoz­tatást. Ma a siklósi vár, a nagyhar- sányi szoborpark, valamint o mohácsi történelmi emlékhely megtekintése utón Mohács je­lenével és jövőjével ismerked­nek a belpolitikai újságírók Borsos Jánosnak, a Mohács vá­rosi Pártbizottság első titkárá­nak és Fischer János városi ta­nácselnöknek a tájékoztatója alapján. A MUOSZ belpolitikai szakosztályának a tájértekezletén Németh Jenő KB alosztályvezető idősze­rű tájékoztatáspolitikai kérdésekről beszélt. , Erb János felvétele Turgenyev Misi a szanatóriumban Turgenyev . Misi képzelt alak: „apja” Iván Szergejevics Tur­genyev orosz író, kinek Első sze­relem című kiregényéből Maxi­milian Schell készített filmet. Képzelt alakunk keresztneve, a Misi, a Légy jó mindhalálig ci- mű regény Nyilas Misijétől való, tehát Turgenyev Misi „anyja" Móricz Zsigmond. Turgenyev Misi kitalásására a Rohanj velem! című új ma­gyar film inspirált, melynek hő­se egy érzékeny lelkű kamasz, státusát tekintve állami gondo­zott, aki többszörös, és kezelet­len tüdőgyulladása miatt sza­natóriumba kerül, ahol első ka­landja, hogy egy nálánál alig idősebb ápolónő le akarja tép­ni róla az alsónadrágját. Tur­genyev Misi ezt nem hagyja, de és éppen ezért szerelmes lesz a nevezett ápolónőbe. Aki vi­szont szerelmes a szanatórium iskolájának tanárába, és az a vonzalom kölcsönös és betelje­sült, pedig a tanárnak felesé­ge van és qyermekei. Turgenyev Misi eközben meg­lesi a meztelenül zuhanyozó áoolónőt, majd meg akar hal­ni, mert mór meghalt a barát­ja, meg mert a felnőttekben csalódott, meg mert ő nem akar hazug felnőtt lenni, meg mert viszonzatlan a szerelme. De aztán nem hal meg, hála a qondos és fejlett, magyar egészségügynek, arnely annyi­ra korszerű, hogy egy kormány- vendégháznak beillő berende­zésű villaépületben gyógykezeli az állami gondozott gyerekeket. Az persze furcsa, hogy egy Rá- ba-kamionnal egészen a lépcső­ig be lehet hajtani, s az is, hogy mindennap frissen vasalt pizsamá't és ágyneműt kapnak a gyerekek, de ennek fényében az már egészen érthető, hogy Heisenberget olvasnak és nem firkálják össze a nemes fából készült burkolatot. Az eddigekből i$ sejthetők, hogy a mai magyar valóság ké­pe rajzolódik elénk a Rohanj velem! című új magyar filmből. Hiszen a magyar valóságban vannak állami gondozottak, vannak hungarokamionos va­gány papák, facér ápolónők, vannak szanatóriumok, vannak családos pedagógusok, ambí­cióval és szeretővel, valamint, hogy vannak érzékeny lelkületű kamaszok. Meg hogy vannak irodalmi előzmények. Például Turgenyev- nél, majdhogy ugyanez az eset zajlik le, csak ott az érzékeny lelkű kamasz elől, tulajdon ap­ja szereti el szerelmét — majd­nem steril környezetben, éppen csak felvázolva a társadalmi hátteret, meg van Móricz Nyi­las Misije, aki szintén csalódik a felnőttekben, de ott a csábí­tó egy gazember, s ráadásul nagyon érzékletesen rajzolódik ki egy erős függőségen alapuló társadalom képe is. Az Asperján György regényé­ből Markos Miklós által készí­tett film „összehozta” Turge- nyevet Móriczcal: az eredmény egy olyan öszvér, ami nemcsak utódok (gondolatok) létrehozá­sára képtelen, hanem nagyen is bizonytalanul imbotyog: még napi magyar aktualitások el- vonszolására is képtelen. Ezek az aktualitások olyanok ma, mint a klasszikus bolondtörté­netben a viccek: már annyira ismertek, hogy számokkal he­lyettesítődnek — funkciójuk csupán a felsorolás. Marad egy kiagyalt (kima salt, összekopírozott) történél áltársadalmi, azaz hazug heif- térrel. Bodó László Bányásznap *82

Next

/
Thumbnails
Contents