Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-04 / 242. szám

Hosszú-hosszú évekig a „nendőrlá'mpa”-forgalom volt Pécsett. Lehetet, hiszen csak egy volt belőle: a Rákóczi út— Bajcsy-Zsilinszky út—Bem utca találkozásánál irányította a közlekedőket. A hetvenes évek­ben azonban úgy elszaporodtak a forgalomirányító készülékek, hogy most már senki nem mond­hatja, találkozunk a „rendőr- lámpánál" ... Már a hatvanas évek végén nyilvánvalóvá vált, hogy a 6-os főközlekedési út pécsi átkelési szakasza egyre kevésbé tudja elviselni a napi több, mint húszezres járműforgalmat. Kü­lönösen a Rákóczi úti szakasz okozott sok gondot, mivel a jár­művek súlyának növekedése veszélyeztette a sűrűn alápincé­zett belvárost: a beszakadt pincék megerősítése, betömése sok kilométer új út építésének költségét emésztette fel. A döntést nem lehetett sokáig halogatni: új, tehermentesítő utat kell építeni, mely kikerüli Pécs belvárosát. A több szakaszban megvaló­suló kivitelezést 1977-'ben kezd­ték, s idén június elsejétől a Rákóczi út—Rózsa Ferenc út— Felsőmalom utcák találkozásá­tól a pellérdi csomópontig már korszerű, négysávos, 14 méter széles úton haladhatunk Sziget­vár irányába. A 6-os út új át­kelési szakaszán 15 csomópon­tot alakítottak ki. ahol eddig jól, rosszul működtek a forga­lomirányító 'készülékek. Az új átkelési szakasz elkészültével néhány csomópontnál alapve­tően megváltoztatták a forgalmi rendet, ami bizony nem min­dig találkozott a közlekedők egyértelmű tetszésével, sőt so­kan igen élesen kritizálták a forgalomszervezőket, akik „zöld­hullámot” ígértek. A válasz: a növekvő forgalom és a köz­lekedési irányok módosulása szükségessé tette a csomó­pontok négyfázisú forgalomirá­nyításának átalakítását az át­bocsátó képességet növelő há­romfázisú összehangolt rend­szerre. Azaz, áhhoz, hogy a már korábban beígért zöldhullámot megvalósíthassák, néhány cso­mópontnál bizonyos kanyarodá­saikat meg kell szüntetni. Köz­ismert, hogy a közlekedők meg- értőek, de ez a hetekig tartó átállás, a kereszteződések sár­gán villogó lámpái bizony meg­viselték a járművezetők és gya­logosok idegeit. A Rákóczi út—Rózsa Ferenc út—Felsőmalom utca kereszte­ződésében mór a múlt héten működtek a lámpák, s lassan hozzászoktunk, hogy a Felső­malom utca egyirányú, s hogy a 6-os mindkét irányban bővült egy sávval, de a Szálai András út—Rózsa Ferenc út—Somogyi Béla utca kereszteződésében még a héten is dolgoztak a kivitelezők a Rózsa Ferenc úti egy sáv építésén. A lámpák nem működtek, — nem működ­hettek — a káosz szinte elvisel­hetetlen volt, amin csak nehe­6. HÉTVÉGE Új csomópontok és kérdőjelek A Supermarket előtti gyalogátkelőhely zen tudtak enyhíteni a forgal­mat irányítani beálló közlekedé­si rendőrök. A háromfázisú rendszer kialakítása itt szüksé­gessé tette, hogy. a Somogyi Béla utcát nyugati irányba egyirányúsítsák. Eddig még rendben lenne, hisz a zöldhul­lámért mindent... Csak éppen arról feledkeztek meg a forga­lomszervezők, hogy az egyete­men, rendőrségen, dohánygyár­ban, gázműnél dolgozók, s az e területen élők óriási kerülő­vel tudnak csak a hatosra jut­ni, tudniillik az egyirányú So­mogyi Béla utcának nincs el­lenpárja. Pedig úgy tudom, terv is készült a Batthyány utca fel­újításáról, s csatlakoztatásáról a felüljáró lehajtó ágára. Va­jon kin és min múlt, hogy nem készült el? Hisz ez, nem pénz­kérdés! Ugyancsak gond, hogy a csomópont közelében lévő buszmegállóban olyan keskeny a járda, hogy a buszra le- és felszállók alig férnek el. Talán megoldható lenne a Tempó Szövetkezet kerítésének a bel­jebb vitele. A Bajcsy-Zsilinszky út—Szalai András út kereszteződésében a Bajcsy-Zsilinszky útról érkezők­nek megtiltották a nagyívű bal- rakanyarodást, kerülőre késztet­ve ezzel a Budapest és Harkány felé igyekvőket. De mint a KPM- esek érveltek, az összehangolt rendszer működéséhez szükség volt erre. A Tüzér utcai csomó­pontnál a Lvov-Kertváros felől érkezőknek is a nagyívű balra- kanyarodást szüntették meg. Lapunk is javasolta, hogy ha már ennek így kell lennie, leg­alább egy „hurkot” építsenek a Mozgalmi Ház előtt, hogy ke rülő nélkül lehessen a 6-osra hajtani. Jó hír, hogy ezt a kö­zeljövőben megépítik. A Supermarket közelében a forgalomirányító készülékes gyalogátkelőhely szúr szemet. Az egyik irányban haladhat a forgalom, a másikban nem. Természetesen ekkor a gyalogo­soknak is pirosat jelez a lám pa. Az ok: a rendszer úgy van összekapcsolva, hogy azok, a járművek, melyek az összehan­golási sebességet betartják mindig zöldet kapnak,. 0 akik gyorsabban vagy lassabban köz­lekednek, illetve mellékirányból kanyarodnak az útra, pirosat. Egyébként a lámpákat át tud­nák állítani úgy, hogy mindkét irányban egyszerre mutasson pirosat, zöldet, sárgát, de ak kor a következő lámpás keresz­teződésben kellene várakoznunk. Itt téhát a látszat ellenére nem logikátlan a forgalomirányító készülék működése ... Ha a rendszer „élni” fog, a következő sebességekkel kapha­tunk mindig zöldet: A 48-as tér­től a Szabadság útig 40 km/ó, a Szabadság úttól a Petőfi útig 50,4 km/ó, a Petőfi úttó| a Páf­rány útig 54 km/ó. Jó lenne, ha ezt a forgalomirányító készülé­kek mellett jeleznék is... A forgalomszervezők már készíte­nek egy nagyobb tempójú ösz- szehangolási ütemtervet, mely lehetővé teszi a városon való gyorsabb áthaladást. Mi közlekedők egyelőre azt várjuk, hogy végre Pécsett is legyen zöldhullám. Kétség nem fér hozzá: kiböjtöljük: Roszprim Nándor Végre zöldhullám lesz Pécsett? Új fergalmi rend a 6-as álon Az apa, a fia és a mű­szerek —a————■——— Gyakori az eszmecsere a képen hátul ülő apa és elöl ülő fia között A Tüzér utcai csomópont Fotó: Szokolai I. Mindketten — apa és fia — tudják, hogy hiába a jó ötlet, a segítőszándék bennük, hiába ölnek bele valamibe időt, pénzt, energiát, ha a kész terméknek nincs piaca. Kisiparosok. Nincs sok fölösleges kockáztatni való­juk. Meg is kell élniük. Talán ez is rugalmasságuk egyik alappillére. Ök tudják — tud­niuk kell — min érdemes törni a fejüket. Az más, ha bejön, nemcsak ők járnak egyedül jól az ötletükkel, munkájukkal. Nagy beruházásra nem telik. Az élet nap mint nap újabb kívá­nalmakkal áll elő. Ha valóban biztos piac ígérkezik — akár egy-két darabra is —, akkor ne­kik már megéri. t Ötletekben nincs hiány, ezt termékeik is bizonyítják Fotó: Erb János Murányi László Apa és fia titkát igyekszem kifürkészni: mi hajtja őket, hogy mindig valami újon törik a fejü­ket? A megfejtés hétköznapion egyszerű: a szakmaszeretet és a szakmai tudás együttese a mozgatórugójuk. Erre csak pluszként jön, hogy kisiparosok, tehát jól megfontolt érdekük is a mindig újat alkotás. Termé­keikkel hiányt pótolnak, drága, többnyire nyugati importból be­szerezhető készülékek helyett találnak ki, készítenek olyat, mely legalább annyit tud, még­is forintért, és lényegesen ol­csóbban juthat hozzá az, aki­nek szüksége van rá. Az apa Horváth Károly és fia Venczel (Horváth) Tibor gyárt­mányai két kategóriába sorol­hatók: importpótlók és hiány­pótló műszaki újdonságok. Horváth Károly elektroszervi- ze Pécsett az Alkotmány utca 20. szám alatt található. A pa­rányi kirakatban leírásokkal, árakkal a műszerek, melyeket kínál. A családi ház földszint­jén két helyiség a kutató labo­ratórium, tervezési részleg, gyár­tóhelyiség, bemutató és üzlet­kötő tárgyalóterem. A cégéren ez áll: elektrotechnikus és vil­lanyszerelő mester. Tavaly vál­totta ki az iparengedélyt. Előtte 24 éven át dolgozott a Megye­szernél. — A volt igazgatóm fantáziát látott az újításaimban, ötlete­imben. Felkarolta az ügyet, így hoztuk létre a gyengeáramú üzemet. Akkor kezdtük el gyár­tani a kaputelefont, ami a vál­lalatnak azóta is sikeres termé­ke — mondja a hajdani fő- konstruktőr. A több tucat elfogadott újí­tás szülőatyja, a sikeres válla­lati szakember kisiparos lett.- Nemcsak bírok, de szere­tek is dolgozni. Ha keli, hajna­lig is fentmaradok. Ha egy-egy új dolognál tudom a megol­dást, elkap a lendület, olyan­kor nem szabad abbahagyni. Még a Megyeszernél a ra kétás jégelhárítás fáziskimaradás vé­dőrelét rendelt azonnalra. Haj­nali négyre elkészültem vele, a deszkamodellt reggel már be is építették — üzembiztos volt. Legnépszerűbb termékei: az imortot pótló nyomvonalkereső és a vízszivárgási hely behatá­roló, hiánycikkpótló műszaki új­donsága a fáziskimaradás vé­dőrelé, a kórházi nővérhívó, az elektromos orgonához a 9 vol­tos hálózati tápegység egy ké­szülék, mely nappal rádió, éj­jel pedig betörőriasztó. Rövide­sen piacra hozza a kémény-, szellőző és szemétledobó-csa- torna dugulási helyét behatáro­ló készülékét, a saját fejleszté­sű alkonykapcsolót. Javít halló- készüléket, kaputelefont és sok más kényes berendezést, mű­szert. — Hogyan szervezi egyszemé­lyes „vállalatát”? — Figyelni kell, mi az, amire szükség van és nem- kapható, kutatnom kell cr piacot és ha valós az igény, akkor nekilá­tok. Megálmodom a külső for­mát, a burkolatot - ezt a leg­nehezebb, mert nincs fröccsön­tő-gépem — és megtervezem, kigondolom az elektronikát. A prototípussal felkeresek néhány vállalatot és ha ott.valóban’be- válik a termékem, a különböző engedélyeztetési eljárásokat kö­vetően vevőket keresek. Minden gyártmányom hazai alapanyag­ból készül. Az anyagbeszerzés is rám hárul. A vállalt szállítási határidőket érdekem betartani. — Csak a sorozat fizetődik ki? — Kisiparosként készítettem már egyetlen darabot is a meg­rendelő kívánsága, elképzelése szerint. Ez.a rugalmasság az előnyünk. Egyetlen darabot is érdemes tervezni. Tavaly májusban vált meg a Megyeszertől. Két hónapig ku­tatta a piacot és alakította ki műhelyét. A Pécsi Vízmű iga­zolta először elképzelései he­lyességét. — Egyhetes próbaüzem után kitűnő minősítést adtak a nyom­vonalkeresőmre. Meg is vették. Még ma is hányszor hallani, hogy elektromos vagy postaká­belt, víz- és gázvezetéket vág­nak át munkagéppel. Miért? Mert az adott területről nincs közműtérkép, vagy az pontat­lan, vagy annak leolvasásához kevés az idő, főleg a szakérte­lem. A legolcsóbb import nyom­vonalkereső ára több mint hat­vanezer, a kocsiba építhető negyedmillió forint. Az övé alig több 4000 forintnál. A műhely falán Magyaror­szág térképe, rajta bejelölve hová, milyen készüléket szállí­tott eddig. Pirossal a 67 nyom­vonalkereső, zölddel 24 vízszi­várgási hely behatároló készü­lékének használója. — Megéri? — Megtalálom a számításo­mat. Készülékeimre egy évi ga­ranciát adok. Reklamációm még nem volt, köszönőlevelem annál több. Tehát importpótló, hazai anyagból készített, olcsó, meg­bízható és jó készülékeinek még van egy nagy előnye: kezelé­sük egyszerű. o A fiú névjegykártyáján „VEN- Tl” tervező vállalkozás. Elektro­nikus készülékek tervezését és kivitelezését, szervizszolgálatát, gyártmányfejlesztését, gyártás- szervezést végez Venczel (Hor­váth) Tibor rtv-műszerész mes­ter a pécsi Székely Bertalan u. 55. szám alatt. — Apám mellett ismertem, szerettem meg gyerekfejjel az elektromosságot, a szerelést, az újon való gondolkodást — mond­ja a 33 éves fiatalember. A Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen szabadult fel 1971-ben és rögtön kiváltot­ta az iparengedélyt. Televíziót, rádiót, magnetofont javított — teszi ezt ma is - mígnem a VENTI DM 80-as demagnetizáló készülékével két éve országos hírnévre tett szert. Befutott em­ber, a szó szakmai értelmében. — Mit tud a sikeres készülék? — Nyugati importot pótol, megbízható, jó, olcsó és kapha­tó. Elsősorban a magnetofonfe­jek nemkívánatos felmógnese- 46dését szünteti meg, használ­ható számítógépek mágneses ka­zettáinak, hibás programjainak törlésére, javítja a színes tv kép­ernyőjének színtisztaságát, a mechanikus órák mágnesessé­gét is megszünteti néhány má­sodperc alatt. A kisipari találmányok és műszaki újdonságok tavalyi bu­dapesti kiállításán mutatta be az alig néhány dekás készüléket és azonnal csatát nyert. — Mi adta az ötletet? — A gondolata már foglal­koztatott korábban is. Amikor ilyen készülékből több mint 35 000 darabot kért a nagyke­reskedelem a Vevők vagyunk hiánycikk-katalógusban, tud­tam, hogy érdemes és meg kell csinálnom. Megérte. Eddig én láttam el a kereskedelmet. Nem tudok dobozjrészítő célszerszá­mot beállítani, a gyártó meg leállt a dobozokkal, így elad­tam egy kisiparosnak a gyár­tási jogot. Szakmailag éppoly megszál­lott, mint az apja. Az országos innovációs alap­ból kapott volna 100 000 forint kamatmentei hitelt a demag­netizáló gyártásához, mégis úgy döntött, csinálja más. — Vagy gyártok, vagy újabb dolgokon töröm a fejem. Én az utóbbi mellett döntöttem — mondja. — Mi van a tarsolyában? — Importpótló az elektronikus szúnyogriasztó-berendezésem. A prototípusom kész. Kis teljesít­ményű ultrahanggal 10 méteres körzetben elriasztja a szúnyogo­kat, a lepkéket. Nálam már nincs szúnyog. Még nem dön­töttem el, hogy hálózatról, elemről, vagy a kettőt kombi­nálva működtessem. Azt majd a piaci igények határozzák meg. Elkészítettem az ultrahangos fogkőeltávolító-berendezést — hiába kilincselek vele, nincs rá vevő. Ugyancsak importpótló a CB-rádiótelefon hálózati táp­egysége, amit egy ideje már gyártok. A nyugati URH-t úgy hangolja át egy készülékem a miénkre, hogy nem kell meg­bontani a rádiót, tv-t. Körvonalakban vagy 30 új­donság van a fejében. De ... Az anyagiak határozzák meg a fejlesztést.

Next

/
Thumbnails
Contents