Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-30 / 268. szám

e Dunántúli napló 1982. szeptember 30., csütörtök Halászol az illetékes „Ismét befürödtünk” A szerkesztőség postájából S Kétszer tettük szóvá augusztus és szeptember közepén, hogy balesetveszélyes a közlekedés Pécsett a Szigeti úton, ahol a Honvéd utcai saroknál egy munkaárkot felejtettek, s emiatt a gyalogosok kénytelenek voltak a forgalmas főútvonalon tovább menni. Nos, az illetékesek azóta intézkedtek, s szerencsére ebből az árokból már semmit sem látni. * -----------------------------------------------------------------­• ©lua«öi**ic f «fallt iiili Elhanyagoltak a kertvárosi parkok A Dunántúli Napló 1982. szeptember 14-i számában „Is­mét befürödtünk'' címmel bírá­lat jelent meg az orfűi strand nyitvatartási idejével kapcso­latban. A létesítmény több mint másfél éves csúszással került olyan állapotba, hogy egyáltalán üzemeltetni lehes­sen. A teljes üzemeltetői lét­szám 42 fő, ami olyan tekinté­lyes, hogy egész nyáron egy várható strandnyitás reményé­ben nem lehetett készenlétben tartani. 1982. augusztus 5-én a Bm Tanács ÉKV-osztálya, a Bm KÖJÁL és a Bm Idegen­forgalmi Hivatal képviselőivel, valamint a helyi tanács és a területen még munkát végző szentlőrinci költségvetési üzem illetékes vezetőivel közös bejá­ráson állapodtunk meg abban, hogy vállalatunk a nem telje­sen befejezett létesítményt a központi apparátusból kiszállí­tott és más területekről elvont dolgozókkal augusztus 31-ig részlegesen üzemelteti. Az au­gusztus 31-i zárás mindezen hatóságok és szervek egyetér­tésével történt. A hideg vizes strandokat or­szágszerte augusztus 20-a kö­rül minden évben bezárják, mi­vel általában tartós jó idő ezt Navigare necesse est - mondták a régi föníciaiak, és hajóztak, szállították az árut, esőben, viharban, kalóztáma­dások állandó veszélye köze­pette, mert a létérdekük kíván­ta ezt. Strandolni szükséges - mondhatnánk a gondolati já­ték kedvéért, de nem volna igazunk, mert fürödni végső soron otthon is lehet, ha úszni nem is. Ha azonban a vizmü- vállalatnak is létérdeke kíván­ná meg a közönség igényeinek minél teljesebb kiszolgálását, ő is azt mondaná, hogy strandol­ni szükséges, és nem kapnánk olyan választ az igazgatóhe­lyettestől, hogy Magyarorszá­gon azért zárják be a stran­dokat augusztus 20-a után (egyébként nem zárják be), mert „általában tartós jó idő ezt követően nem szokott len­ni". (Egyébként szokott...) A magas önköltség már ra­cionálisabb érvként hangzik, bár meg kell jegyeznem: ne is várjunk olcsóbb rezsit olyan követően nem szokott lenni. A fürdő üzemeltetése magas ön­költséggel jár és néhány hét­végi vendég kedvéért nem le­het gazdaságos a nagy ener­giaigényű gépeket működtetni és a hosszú munkaidőben fog­lalkoztatott dolgozókat a hely­színen tartani. Vállalatunk a szokásosnál így is hosszabb ideig tartotta nyitva az orfűi strandot és az utolsó héten számottevő ven­dégforgalom nem volt. Ezért úgy véljük, hogy a kérdéses cikk írója nem gondolta végig a fürdő üzemeltetésével kap­csolatban leírtakat. Ugyanitt a „kerítésparancsnokságon” át járó illegális fürdőzők viselke­dését hovatovább természetes jelenségként kezeli. Ezt a je­lenséget a társadalmi tulajdon rongálása és engedély nélküli fürdés szempontjából kellene inkább megvizsgálni. A kérdéses időpontban az orfűi tavon a községi tanács tudomásunk szerint még nem is zárta le az ott üzemelő strandot. Tompos János, a Baranya megyei Víz. és Csatornamű Vállalat Igazgatóhelyettese strandtól, amelynek „üzemelte­téséhez" negyvenkét ember szükséges. Csupán azt nem ér­tem, hogy e negyvenkét dolgo­zó nélkül is miért érezte jól magát mintegy félezer — és nem néhány! — hétvégi vendég a Pécsi-tá strandján? A kerí­tést nem kéjből, hanem szük­ségből taposták le, ha már egyszer nem volt ott pénztáros, aki a vállalatnak is hasznot hozó - önköltségcsökkentö - belépti dijakat bekasszirozta volna. A fürdést illegálissá a vállalat tette, nem az időjá­rás és nem a lürdővendégek. Glosszám utolsó soraira nem kaptam választ: csodálkoz- zunk-e a gyakori vizbelulladá- sokon? Gyermekeink nem tud­nak úszni, mert nincs ahol megtanuljanak. Tiltott helyen ugranak a vízbe, mert nincs ahol legálisan törődhetnének. Sajnos, ők lelelőtlenek. Nem a naptárt, hanem a napot Jelentkezett a becsületes megtaláló Előkerült egy fontos műszer A Dunántúli Napló augusztus 29-í vegyes hirdetés rovatában hírül adtuk, hogy augusztus 24-én a Jókai téri tejbisztróban elveszett egy GASDETECTOR. A vállalkozás sikerét szinte nem is remélve kértük a becsü­letes megtalálót, hogy a tarto­zékok nélkül használhatatlan gázszivárgáskutató műszert ad­ja le a DDGáz műszaki osztá­lyán. Annál nagyobb volt a meg­lepetésünk, amikor Weimert Mi­hály mecseknódasdi lakos je­lentkezett a 23 000 forint értékű műszerrel. A becsületes megtaláló - ki­nek ezúton is köszönetünket kí­vánjuk kifejezni — a III. kerületi SZTK parkolójában találta meg a biztonságos gázszolgáltatást nagy mértékben elősegítő GAS- DETECTORT. DDGáz Baranya megyei üzemigazgatóság Pécs déli városrésze, Lvov- Kertváros nem vetélkedhetne a „Pécs legtisztább lakótelepe” címért. A körültekintéssel, szép arányérzékkel kialakított parkok rendkívül szemetesek, a szökő­kutak menti medencéket mű­anyag- és papírhulladékok csú­fítják el, a jelentős költséggel telepített fákat, bokrokat szin­te naponta rongálják. Nem rit­ka látvány az sem, hogy a ma­gosba szökő hatalmas épüle­tek ablakaiból ételmaradékot, szemetet öntenek a járdákra, virágágyásokra. De talán mindezeken túltesz o Keszüi út 77—79—81. számú házak mögötti játszótér és az ehhez csatlakozó pihenőpark. Nem hiszem, hogy a legdúsabb fantáziával rendelkező színházi díszlettervező valósághűbben tudná ábrázolni az elhanyagolt, piszkos várost! A játszótér zöld gyepe szinte alig látható a tö­méntelen papírszeméttől. A szemétgyűjtő tartályok mellett több napos ételmaradékok, le­gyek légiói. Hangsúlyozom, mindez a játszótéren, ahol az új generáció „készül az életre". Ivasivka Mátyás Pécs, Keszüi út 79. * A szerkesztő megjegyzése: Egyetértünk olvasónk vélemé­nyével: nem tudunk vigyázni vá­rosunk tisztaságára, szépségé­re. Számos alkalommal szóvá tettük lapunk hasábjain, hogy amit mások - Kertészeti és Parképítő Vállalat és a többi szolgáltató cég - heteken, vagy hónapokon át tartó munkával létrehoznak, azt néhányon pár ária alatt képesek tönkretenni. Nincs olyan nap, hogy ne ta­lálkoznának ezek a vállalatok is a rongálás, a pusztítás, a szándékos szemetelés nyomai­val, de be kell látnunk, az ő le­hetőségeik is végesek . ■ . * * nezik . .. Havasi János Hogyan fizessük a biztosítási díjakat? Több tízezren állnak kapcsolat­ban Pécsett az Állami Biztosítóval, közülük több ezren havonta postáz­zák, azaz csekken adják fel az ese­dékes összeget. És közben sorban állnak a postákon, vagy — mivel a csekk átfutása néha heteket vesz igénybe — felszólítást kapnak, hogy fizessék be a havi dijat. Ez a meg­oldás nem előnyös sem az ügyfélnek, sem c biztosítónak. — Mit tehetünk? — kértünk felvilá­gosítást az Állami Biztosító Pécs vá­rosi fiókigazgatójától, Koppány Jenő­től. — Az intézményesen rendezett díj­fizetés a legkényelmesebb az ügyfe­leinknek és nekünk is. OTP átutalási egyszámlaszámlán majd 8 ezren, a PIK-en keresztül több mint 19 ezren, a Nyugdíjfolyósító Intézet segítségé­vel több mint 8 ezren, az OTP hitel- fedezeti biztosítás formájában majd 17 ezren, míg a területi díjkezelés! rendszerünkben majd 26 ezren fizetik havi biztosítási díjaikat, nem is be­szélve a CSÉB részletekről. Mi Is ajánljuk ügyfeleinknek, hogy a szá­mukra legkényelmesebb megoldást válasszák a fizetésnél. Pécsett több mint 8 ezren havonta csekken adják fel az esedékes összegeket, saját idejüket rabolva, kitéve magukat az esedékes felszólításoknak. — Nekik mit tanácsol? — Ha van OTP átutalási egyszám­lájuk, azon keresztül rendezzék a fi­zetnivalót, ha nyugdíjasok, kérjék a nyugdíjfolyósító intézettől, ha egyik sem áll fenn, akkor kérésre akár a díjbeszedőink is felkeresik őket a la­kásukon. Bármelyik megoldás egy­szerűbb, kényelmesebb, mint a csekken történő feladás - és esetle­ges felszólítástól is megkíméli ügy­feleinket.---------------- A ---------------­K öszönöm... .^Nyugdíjas társaim nevében szeretnék köszönetét mondani a siklósi „Tenkesalja" ÁFÉSZ párt­ós gazdasági vezetőinek, azért a gondoskodásért, amellyel min­ket, nyugdíjasokat körülvesznek. Ez évben is kirándultunk, üdül­tünk a segítségükkel, s emléke­zetes volt az általuk szervezett nyugdíjas találkozó is." Ozv. Nagy Lajosné Siklós, Béke tér 11 B. Bizonyára a pécsieknek is örömhír: rendbeteszik a Szabadság út járda melletti füves területeit. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói felóssák a régi letaposott gyepet, s a fák közé új füvet telepítenek, abban a reményben, hogy ez már megmarad természetes szépségében. Fotó: Németh Tibor Szeptember 25-én (szomba­ton) délután 18 órakor történt: A Volán 12. sz. Vállalat 30-as buszát vezettem, amikor a pécsi Tanárképző Főiskolát elhagyva hangzavart, kiabálást hallottam az utastér felől. S miután ma­gam is meggyőződhettem az utasok izgatottságának okáról (a busz egyik ablaka be volt zúzva) azonnal leálltam. Két utas azon nyomban kiszállt és a menekülő gyerekek után rohant, akik az imént csúrlisortüzet zú­dítottak az autóbuszra. Nem sokkal később a helyszínre ér­kező rendőrök segítségével ösz- sze is szedték a már keresett harcias csúzlizókat. Ezzel talán pontot is tehet­nénk a kellemetlen, s nem ép­pen veszélytelen incidens végé­re, melynek büntetőjogi követ­kezményeit minden bizonnyal a szülők is viselni fogják. Még­sem lehet elsiklani afelett, hogy nem első esetben történt ilyen, és ehhez hasonló eset. Talán az sem véletlen, hogy általában hétvégeken, szabad szombatokon történnek ilyen „gyerekcsínyek", amikor a szü­lök figyelme is jobban eltereló- dik a gyerekről. Tormási Károly buszvezető M. Gy. pécsi olvasónknak! A levelében írtak alapján nem csodáljuk, hogy ötven év táv­latából is emlékszik és keresi azt a szép pécsi kislányt, aki­nek a nevét ugyan nem tudja, de azt igen, hogy a harmincas években a Tettye utca közepén lakott. Sajnos, nem áll mó­dunkban felkutatni az egykori „szőke virágszál"-at, de ha ő is szívesen felújítaná az egykor tóvismeretséget és ír szerkesz­tőségünknek, mi szívesen oda­adjuk neki az Ön címét. * Sz. J.-né cuni olvasónkr/zk ja­vasoljuk, hogy nyugdíjügyéről érdeklődjön a Nyugdíjfolyósító Intézetnél, Címe: 1820 Buda­pest, XIII., Váci út 69-79. S a levelében ne felejtse el feltün­tetni a törzsszómát. * Sz. J.-né dunaszekcsöi olva­sónknak ezúton továbbítjuk a kertészeti szakemberek taná­csát: lehetőleg szellős, hűvös helyen tárolja a babot, s hatá­rolja el olyan terményektől - borsó, lencse —, amikben szin- tén szívesen telepszik meg a zsi­zsik. Ho a növényt peronoszpóra támadja meg, először Fundazol- lal, később Thiovittal permetez­ze. Jogi tanácsadó I Horváth T. kérdői), hogy mit kell tortós löldhasinolot álon érteni? Polgári Törvénykönyvünk 150. §-a szerint az állami és a sző vetkezeti tulajdonban álló föl­det gazdasági tevékenység vagy építés céljára jogi sze­mélynek, illetőleg magánsze­mélynek tartós használatba le­het adni; a föld magánszemé­lyek közös használatába is ad­ható. A föld - ha jogszabály kivé­telt nem tesz — ellenérték fejé­ben adható használatba. A földhasználat megszerzé­séhez az erre irányuló szerző­dés és földhasználati jognak az ingatiannyilvántartásba va­ló bejegyzése szükséges; jog­szabály ez alól kivételt tehet. A földhasználó köteles a föl­det rendeltetésének megfele­lően használni és a használat során a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni. A használatba adott földön a földhasználó által létesített épület, berendezés, felszerelés, növényzet, valamint a termelé­sének eredménye a földhasz­náló tulajdonába kerül. A földhasználót terhelik a használati joggal járó kötele­zettségek; viseli a terheket, ide­értve az adókat is. A földhasználati jogot átru­házni és az e jog alapján hasz­nált földet haszonbérbe adni, továbbá a földhasználati jog­ról lemondani csak jogszabály­ban meghatározott esetekben és módon lehet. A földhasználó halála esetén a földhasználati jog az örök­lésre vonatkozó szabályok sze­rint az örökösökre száll át. A földhasználati jog a szer­ződésben meghatározott idő el­teltével vagy feltétel bekövet­kezésével, valamint a külön törvényben meghatározott ese­tekben szűnik meg. I B. K.-né kérdezi, hogy a gyer­mekgondozási segély ideje alatt vállalhat-e munkát? A 10/1982. (IV. 16.) MT. sz. rendelet 6. §-a szerint a gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülő személy — a segély tel­jes összegének folyósítása mel­lett — a gyermek másfél éves kora utón munkát vállalhat. A munkaviszony (tagsági vi­szony) keretében történő mun­kavégzés azonban havi átlag­ban a napi 4 órát nem halad­hatja meg. A gyermekgondozási segély­ben részesülő üzemi baleset esetén a keresőképtelenség tartamára gyermekgondozási segély és a baleseti táppénz között választhat. A. D. és L. T. olvasóink kér­dezik, hogy mikor lehet a la­kásbérleti szerződést felmon­dani? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 71. §-ában meghatá­rozottak szerint a bérbeadó a lakásbérleti szerződést fel­mondhatja, ha a) a bérlő a lakbért a fize­tésre megállapított időpontig nem fizeti meg, vagy a lakás karbantartására vonatkozó kö­telezettségét nem teljesíti; b) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbe­adóval, a hóz kezelőjével, a házfelügyelővel vagy a lakók­kal szemben a szocialista együttélés követelményeivel el­lentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak; c) a bérlő vagy a vele együtt­lakó személyek a lakást, a kö­zös használatra szolgáló helyi­ségeket és területet, az épület állagát rongálják, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használják; d) a bérlő vagy a vele együtt­lakó személyek az épület kar­bantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításá­val, bővítésével vagy korszerű­sítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák. Bérlőtársi jogviszony esetén a bérbeadó felmondása — a házastárs kivételével — vala­mennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölték. Csúzlisortüz...

Next

/
Thumbnails
Contents