Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-04 / 242. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 242. szám 1982. szeptember 4., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja UEGE Kitüntetett bányászok (3. oldal) A mozgalom és bázisa (3. oldal) Üvegpiramisok az üzletekben (13. oldal) Köszöntjiik a bányászokat! A z idén 32. alkalommal a korábbi döntéseknek, illetve immár hagyományoknak megfelelően szeptember első vasárnapja: bányásznap. Ez ünnepen országszerte bányászainkra s munkájukra irányul a figyelem. Különösen az ország azon részeiben nagy esemény ez a nap, ahol a bányászok életéi munkáját, tevékenységük szépségét és nehézségeit, küzdelmeiket és eredményeiket közvetlenül is, ,,emberközelből” ismerik, mint például Baranya megyében. Nálunk a bányásznap sokakat közvetlenül érintő ünnep. A Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetének dolgozói, családtagjai, nyugdíjas bányászaink és hozzátartozóik, megyénk 435 ezer fős lakosából mintegy 80-90 ezren ünnepelnek. S mi is, akik nem vagyunk bányászok, örömmel ünnepelünk Önökkel. Hiszen mi is, a megye nem bányászlakosai, munkánk tapasztalataiból kiindulva, vagy hozzátartozóktól, barátainktól szerzett ismereteink alapján elismerjük, tiszteljük munkájukat. S ez a nap nekünk is alkalom e tiszteletet kifejezni önöknek, bányászoknak, akik társadalmi-gazdasági céljainkból adódó feladatok megvalósításában nemcsak részt vállalnak, hanem abból a nehezebbet, a föld alatti munkát vállalják, s ezzel lehetővé teszik a föld mélyében' rejlő hasznos ásványok kitermelését, mindennapos használati tárgyaink alapanyagának, a felhasznált energia- hordozóknak a felszínre hozását. Tiszteljük azokat, akik személyes példamutatásukkal vállalnak részt újabb generációk bányásszá nevelésében; s alkalom ez a nap nekünk együtt tisztelegni a bányász-mártíroknak, hősöknek. Napjainkban még inkább önökre, Baranya megye bányászaira irányul a figyelem. Az a tény, hogy ezúttal az országos ünnepség is megyénkben lesz, azt is jelenti, hogy a Mecseki Szénbányák, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat itteni dolgozói a bányásznapi eseményekben egyben az ország bányászainak reprezentánsai is. De napjainkban — bányászok és nem bányászok egyaránt — több figyelmet fordítunk a bányászat fejlődésére. Többek között azért, mert ez évben 200 éves a szénbányászkodás a Mecsekben. így érthető, hogy gyakrabban idézzük fel a 200 éves múltat, s annak jelentősebb állomásait, érzékelve és érzékeltetve ezáltal a fejlődés folyamatát. Ez 1782-ben kezdődött nálunk, amikor a brenn- bergi és nógrádverőcei után az országban harmadiknak Vasason is megindult a kőszénbányászat. A kezdetet pedig követte a folytatás, _a fejlődés. S a kétszáz éven belül mindegyik vállalatunknak, üzemünknek megvan a ma.ga, némelyiknek csak néhány évtizedes múltja, melyben gyökerezik jelene, s jövőbeni fejlődésének korlátja, illetve lehetősége. Ebből a szempontból különösen nagy jelentőségű számunkra a liászprogram jóváhagyása? amire évek óta vártunk. Még az előző évben a program jóváhagyását sürgettük, mellette érveltünk, s a mostani az első bányásznap, amikor elmondhatjuk: a jóváhagyott program megvalósításán dolgozunk. S emellett a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál folyamatban levő ’ beruházás megvalósítása, s a Máza—Dél térségében folyó kutatások folytatása, illetve mielőbbi befejezése is népgazdaság és egyben helyi érdek is. Bányászok tevékenységének eredményeiben, bányáink fejlődésében mindnyájan érdekeltek vagyunk, de a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetének dolgozói különösen azok. Hisz munkahelyük fejlődése s gépesítése egyaránt jelenti a bányamunka fizikai nehézségeinek könnyítését, a föld alatti munka biztonságának növekedését és az egészségre károsan ható tényezők csökkentését; együttesen eredményes tevékenység feltételeinek fokozottabb megteremtését. önök, bányászok kemény munkájukkal nagyban hozzájárulnak a népgazdaság fejlődéséhez, a lakosság ellátásához. De munkájuk révén okkal fogalmazzák meg igényeiket is: megfelelő jövedelmet, emberi igényeiket és fejlődésüket szolgáló településfejlődést, s jó lakásfeltételeket' igényelnek. Ezek a reális igények eredményezték többek között Komló fejlődéséi, vagy Pécsett az Uránváros megépítését. Ezek a reális igények nagyban mozgatói is a vállalatok, üzemek kollektíváinak, a brigádoknak. Mozgatói a lakóhelyi, a munkahelyi környezetek alakításához, szépítéséhez. Utcák, parkok, sportlétesítmények, bölcsődék, óvodák, iskolák kézzelfogható bizonyítékai a jót, szépet akaró, s egyben a jóért, a szépért tenni képes bányószkollektívák összefogásának, munkájának. Az az erő, amely önökben, bányászokban rejlik, nemcsak a gazdasági feladatok megvalósításában, hanem társadalmi életünk fejlődésében is jelentős. Hiszen akiknek munkájuk a jogosítványa, akiknek az őszinteség a jelleme, akiknek közösségi a szemlélete, azok a társadalmunk fejlődése szempontjából nemcsak erőt képviselnek, hanem mozgatói is a társadalmi-gazdasági fejlődésnek. Részt vesznek a megyei-politikai, s egyidejűleg Pécsett és Komlón a várospolitika, számos községben a községpolitika céljainak kialakításában, és nélkülözhetetlen erőt-képviselnek azok megvalósításában is. Társadalmi életünk fórumain képviselik a bányászok érdekeit; ott' vannak, amikor örülni kell az eredményeknek, s akkor is, amikor a gondokról esik szó; ott vannak, amikor az emberekkel szemben támasztott mércét kell elhelyezni társadalmj normáink magasságában; de ott vannak akkor is, amikor a bányászatban és a más területeken dolqozók érdekeit kell összehangolni, törekvéseiket egyeztetni. B aranya megye gazdasági fejlődése szempontjából nagy jelentőségű a bányászat, társadalmi fejlődésünk és a megyei politikai céljaink meghatározása és megvalósítása a bányászokkal közösen történik. Meggyőződésem, hogy ez nemcsak a múltunkat és a jelenünket, hanem jövőnket is jellemezni fogja. A 32. bányásznap alkalmából e gondolatok jegyében kívánok az MSZMP Baranya megyei Bizottsága nevében önöknek, a megyében dolgozó bányászoknak további munkájukhoz erőt, egészséget, sok sikert. Jó szerencsét! DR. DÄNYI PÁL, a megyei pártbizottság titkára Pécs, szeptember 7—8. Pénteken délután évadzáró tárlatvezetéssel bezárt az idei siklósi szobrász szimpázion. Képünkön Ber- nics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője záró beszédét mondja. (Tudósítás I a 13. oldalon). (Cseri László felvétele) A megoldás útjait keresve Madaras! Attila pénzügyminisztériumi államtitkár előadását tartja Megkezdődött a IV. országos rült sor Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár előadására. Államtitkárunk nagy érdeklődéssel kísért, szén. vedélyes hangú előadásában felvázolta a pénzügypolitikai törekvések megvalósításának tapasztalatait és a belőlük adódó következtetéseket. A lényeg, gazdasági életünkben további változásoknak nézhetünk elébe, a közgazdasági szabályozás oldaláról — mert a körülmények így diktálják — még nagyobb nyomás alá helyezzük gazdaságunkat, hogy kikény- szerítsük a nagyobb hatékonyságot. Az egyetlen kiút: mun. kőnk hatékonyságának növelése, ezen van a fő hangsúly. A konferencia alaphangját megadó előadás után további két előadás hangzott el, a felhalmozás és a termékfinanszírozás időszerű kérdéseiről, továbbá az árpolitika legfontosabb követelményeiről. Délután megkezdődtek a szekcióülések, öt szekcióban — ipari, építőipari és közlekedési, mezőgazdasági és élelmiszeripari, kereskedelmi, valamint a társadalmi közös fogyasztás szekcióban - folyik a munka. Ez utóbbi — új - szekció létrehozását külön is üdvözölték, hiszen az intézményi gazdálkodásban is ugyanolyan fontos a pénzügyi megközelítés. A szekcióülések ma folytatódnak, majd újabb plenáris ülésre ke. rül sor, amikor is összefoglalják a tapasztalatokat, megfogalmazzák a IV. országos pénzügyi konferencia ajánlásait. M. Z. Dízel-elektromos berendezések és villamos hegesztők kiállítása pénzügyi konferencia Madarasi Attila államtitkár előadása a pénzügypolitikai törekvésekről A szovjet Energomasexport össz-szövetségi Külkereskedelmi Egyesülés termékei jól ismertek Magyarországon. Ök szállították Budapestre a metrókocsikat, a módern trolibuszokat; dízelmozdonyaik, hóeltakarító vonataik, gázturbináik, villamos hegesztőberendezéseik az egész országban közlekednek, illetőleg használatosak. A cég a Szovjetunió hazánkbeii kereskedelmi képviseletén olyan műszaki központot hozott létre, melynek feladata a szavatossági és szervizszolgálat, a közvetlenebb kapcsolat, a hitelesebb műszaki információk jobb megszervezése a magyar partnerekkel. A cég szeptember 7-én és 8- án kiállítást rendez Pécsett, a Mecseki Ércbányászati Vállalat székházában, ahol hegesztő, illetve dízel-elektromos berendezéseket, félvezetőket és prospektusokat mutatnak be. A kiállítás 7-én délelőtt 11 órakor nyílik, a szakembereket legjobban érdeklő termékismertető vetítésekre és konzultációkra délután 1 órától kerül sor. G azdasági munkánkban köztudottan nehéz feladatokkal kell megbirkóznunk, helyzetünk — a hasonlat pénzügyi államtitkárunktól származik — olyan, mint amikor a magasugrónak ugrás közben emelik a lécet, amikor már az előző magasságot is nehezen viszi, ilyen körülmények közepette kell gazdaságunk zavartalan fejlődéséről gondoskodni. A helyzet, azzal együtt, hogy gazdasági vonalvezetésünk az elmúlt években jelentős sikereket eredményezett, nehéz, de nem a helyzet nehézségét, bonyolultságát elemezgetjük, a megoldás útjait keressük. Á pénzügyi élet is keresi a jobb, előre mutató megoldásokat, cselekvésre ösztönözve. Tegnap a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában megkezdődött a IV. országos pénzügyi konferencia, melyre az ország minden részéből több mint 1500 vállalati, szövetkezeti és intézményi szakember sereglett össze, hogy meghallgas. sa és véleményt cseréljen a feladatokról az állami pénzügyekért felelős vezetőkkel. A kon. ferencia védnökei között találjuk mások mellett dr. Faluvégi Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét. A rendező szervek: a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Gépipari Tudományos Egyesület, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, az Építőipari Tudományos Egyesület, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület. Drecin József, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság — egyben a plenáris ülés — elnöke üdvözölfe a konferencia résztvevőit, majd a házigazda, a megyei és a városi vezetés nevében Lukács -János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára mondott megnyitót, hangsúlyozva a konferencia időszerűségét és hozzájárulását közös dolgaink jobbításához. Ezt követően ke-
