Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-24 / 262. szám
6 Dunántúli napló 1982. szeptember 24., péntek Ötszáz ezüstróka Baján Ezer nyérccel kezdték Vörösrókák Kálmosmajorban Nem kellett kínálni a földet Kora ősz a Dobogó-dűlőben Az osztrák prémkereskedő átforgatta a százvalahány ezüstróka- és nyércgereznát, végigjárta a telepet, megállt minden ketrec előtt, aztán üzletet ajánlott Lusztig Ottónak, a bajai termelőszövetkezet elnökének: „A prémjük jó. Ha megtanulják a kikészítést, én minden mennyiségre vevő vagyok." Barna és fekete- Sose tudtunk mit kezdeni a melléktermékekkel - mondja Lusztig Ottó. — A sertés-, szarvasmarha- és baromfitelepeken mindig van elhullás, és az egyszerű elásás is egyre nagyobb költség. Aztán ott a keltető hulladéka, meg a bajai vágóhidé és a vaskúti nyúl- feldolgozóé. Az a gondolatunk támadt, hogy húsevő prémes állatokkal kellene leletetni. Ezer nyérccel kezdték 1980- ban. A ráckevei tsz-től átvették a kölyköket és felnevelték, hogy megtanulják a szakmát. Tavaly már saját ezres törzsük volt. Aztán fellépett egy fertőzés és elvitte szinte a teljes szaporulatot . . . Kálmosmajorban a várostól 10 kilométerre egy ritkás akác- erdőben állították fel a fészereket. Alattuk két-két ketrecsor drótfonatból, 50 méter hosszan egy betonjárda két oldalán. Automata itatok — az osztrák kereskedő, a legnagyobb tenyésztő is, a konstrukciót mindjárt lekoppintotta -, a ketrecek tetején húspogácsák, a napi menü. Balról 500 barna, jobbról 500 fekete nyérc — külön-külön minden példány. A növendékek önálló szekciókban kaptak helyet. A nyérc április-májusban ellik. Egy-egy anya hatot is felnevel. November-decemberben már lehet borozni. Nyolcszáz—kétezer forint egy gerezna ára. A szűcsök versenyeznek érte. Ezüst és platina Az ezüstrókák az ikertelepen kaptak helyet. Ugyancsak drótketrecekben egy méterre a földtől. Négyen vannak egy biokban, három nőstény, meg egy hím. Tavaly érkeztek az NSZK-ból, prémekkel fizet értük a tsz. Magyarországon ez az első ezüstróka-tenyészet, Csabrendek és Vaskút kékrókát nevel. Bűz sehol! A trágyát naponta eltakarítják.- A piacon a norvégekkel és a svédekkel fognak találkozni. Lehet-e itt délen hasonló minőségű prémet előállítani?- Csinálják a németek, lengyelek, az osztrákok, sőt a románok i$ Jassi környékén — mondja Penoff László termelésvezető. — Én ma úgy látom, hogy elsősorban nem klíma kérdése a prém, hanem takarmányozásé. Nincs az a konyha, ahol nagyobb precizitással készülnének a húspástétomok, mint Kálmos-majorban. Más a menü szaporodás idején, más a vemhesség és más a szoptatás alatt, és ezen belül is szinte naponta változik az összetétel. A 120 ezüstróka jól akkli- matizólódott. A vemhesülés, az ellés kifogástalanul történt és felneveltek nyolcvan utódot. Kezdetnek nem éppen rossz, de ezt még tanulni kell. A prémet sokféle szempont alapján bírálják el. Számít a szőr hossza, sűrűsége, fénye. Meghatározó azonban ezüs- tözöttsége. A bajai tsz nyolc platina rókát tart tiszta tenyészetben. Esetenként ezekkel kereszteznek, hogy a kívánt értéket tartani tudják. A cél egy 500-as törzs ezüstrókákból. A következő 350-es csoport októberben érkezik. A színek épülnek, gyártják a ketreceket. A róka 3—4-et ellik, ugyancsak április—májusban. Volt hetes almuk is. Egy gereznáért 500-600 márkát fizetnek külföldön. Most légszáraz állapotban exportálják, de ha a tímárok és szűcsök fölzárkóznak, a konfekcionált termék lehet az igazi üzlet. A prém mindig érték, s ha valamire - erre nem hatott mostani válság. Ára van és veszik minden mennyiségben. A vörösrókát is A közönséges vörösróka prémje ma 2500 forint. Megéri tenyészteni. Baján tavaly befogattak több mint száz rókakölyköt és 80-at fölneveltek. Tehát vörösrókát is tenyésztenek, 35 anyájuk van — a legszebb példányok. Vörösrókával több a probléma. Vadabb, ha valaki megjelenik, idegesen ugrál, s fogságban nehezen szaporodik. Tulajdonképpen a nyérctelep hulladékát kívánták velük hasznosítani. Prémjük értéke azonban felszökött, és így ma már teljesértékű takarmányt kapnak. Az új takarmánykonyha most épül, a kiskunfélegyházi gépgyár szállítja a gépeket. Itt minden húst felfőznek! Lesz elő- és utóhűtő. Olyan kapacitásra méretezték, hogy a háztáji gazdaságokat is el tudják látni. Kálmosmajor ugyanis törzstenyészet lesz, a nevelés a háztájiban történik majd. Hercegszántón már most foglalkozik 62 csalód nyérctenyésztéssel a ráckeveiek integrációjában. Lesz kereslet Nem a nyérc és nem az ezüstróka lesz a magyar mezőgazdaság profilja. Még a bajai tsz-é sem. Csupán egy pénzkereseti lehetőség. Annak azonban nem rossz, az osztrák tenyésztő 50 százalék nyereséggel dolgozik. Lesz kereslet is - a külföld részéről, ha versenyképesnek bizonyul a magyar ezüstróka, s van kereslet itthon, amit eddig sosem lehetett kielégíteni. És még egy. Azt mondta az elnök: a melléktermékek mindig gondot okoztak. Most? - A fogyasztásra alkalmatlan májat tavaly még 80 fillérért vásárolták a vágóhi- dakon. Ma 14 forintért kapják. Értéke lett tehát a hulladéknak is . .. B. J. E z itt a Dobogó-dűlő, Pécs- szabolcstól jobbra kanyarodó út alatt, kissé lejtős kertek követik egymást, amelyeket lent a Békás-patak soványka vize határol. A patak a bányából kapja a vizet — vöröses és zavaros — és persze jó büdös, túl lassan csordogál ahhoz, hogy „öntisztulna". A kerttulajdonosok - nagyobb esőzés után, amikor a hordalék felgyülemlik - gereblyével huzigálják ki a torlaszként felhalmozódott gallyakat, gazt, deszkadarabokat, rossz edényeket, miegymást, amit a víz magával hoz. A túloldalon Meszes bérházainak kontúrja rajzolódik a napfényes égboltra, a közelebbi település már merőben elüt az ötvenes évek egyhangú épületeitől.- Az a milliomosok utcája - mondja Alagi Antalné — nézze csak meg, ahány ház, annyi típus, manzárddal, verandákkal, de a kertek is csodaszépek ... A legforgalmasabb útvonal légvonalban talán 600-700 méternyire ha van innét, de az autók zaját megszűrik a gyümölcsösök és a Dobogó-dűlő kertjeiben már áldásos a kora őszi csend. Néhány éve még szűz terűiét volt ez a vidék, itt-ott vizenyősen süppedt a talaj, de művelésre — ha gondosan végzik — nagyon is megfelel. A tanács három-négy évvel ezelőtt fölparcellázta, így jutottak 4— 500 négyszögölnyi telekhez Ala- giék is.- Nem kellett kínálni a földet, sőt kapós volt. Mi is véletlenül tudtuk meg a parcellázást ... A nyúlánk fekete asszonyka jó másfél évtizede dolgozik a kesztyűgyárban, férje „meós" ugyanott. Az após a bányából ment el nyugdíjba, itt laknak Szabolcson, naponta járnak ót a kertbe, sőt nyáridőben gyakran hajnali fél négytől hat óráig öntözték az ágyásokat.- Sok munka van vele ...- Megbánták?- Az istenért, dehogy! Tudja, mit jelent ez, hogy az ember a saját kertjében lecsipegeti a gyönyörű, friss epret, paradicsomot, vagy például a korai tavaszi salátát? Még az íze is más. Tizenkétezer forint volt a „beugró”, az évi adó körülbelül négy-ötszáz forint. És a bérlemény 80 esztendőre szól.- A szerződésben az áll, hogy az első gyermek még örökölheti is ... Cseresznye-, meggy-, ba- iack-, szilva-, alma- és körtefákat ültettek már az első évben, szőlő is van néhány sor, a többi zöldségféle, káposzta, paprika, paradicsom, uborka, dinnye (I), a kerti út szegélyén virág.- A férjemmel ivóvíznek fúrunk kutat. ..- önök ketten?- Igen, mi ketten. A másik kút, amelyből öntözünk - ihatatlan. Gumicsővel öntözünk, vettünk kapálógépet, két esztendeje fóliázunk is. A tanulópénzt néha megfizetik: káposzta helyett kelbimbó bújt ki a földből. „Azt hittem, frászt kapok!" - mondja Alagi- né, ami érthető is: eléggé utálja a kelbimbót. — Nem tudják felélni, amit o kert ad ... — Persze hogy nem. Sokféle zöldséget elrakunk télire, de nem győzzük. Zöldbabból leg-, alább ötven kilót eladtunk, de másból is termett felesleg éppen elég. — Zöldségboltban nemigen vásárolnak. — Hát én már két éve be sem tettem a lábomat. Minden megterem, ami kell. A kapubejáratnál lévő házikó* 30 ezer forintba került, előregyártóit elemekből építették fel néhány nap alatt. A kert végében ötven csirkét, tíz kacsát nevelnek, de a többi kerttulajdonos is foglalkozik állatokkal, sertéssel, nyulakkal és persze baromfival, Magyarországon több mint 1 millió kiskerttulajdonos ismerkedik - egyre több sikerrel-ha- szonnal - zöldség- és gyümölcs- termesztéssel. A kesztyűgyári házaspár egy a sok közül. — Időt rabló foglalatosság ez, nem? — Csak amikor valami hirtelen beérik. Eddig még mindig elmentünk nyaralni is. — A termény szállításához elkelne egy autó . . . — Jó lenne. De először babakocsit veszünk ... A jövő hónapban. Rab Ferenc Pozsonyi Mátyás gyógynövény-kertészetében Kozármislenyben Erb János felvétele Gyógynövények a kiskertekben Húszezer forint tisztán száz négyszögölről? A gyógynövény - valuta! Értékesítése most azonban nehezebb, hogy évenként mást igényelnek a külföldi felvásárlók, míg korábban hosszú ideig keresett cikk lehetett ugyanaz a növény. Gyűjtéssel az igényeket kielégíteni nem lehet. Ezért nagyobb hangsúlyt kap a biztonságosabb kiskerti termesztés, amihez a legideálisabb éghajlati és talajadottságok hazánkban a Mecsektől délre vannak, valamint Békéscsaba környékén. A két helyen oly intenzív a kiskerti „előállítás”, hogy vadon élő növényeket honosítanak meg az alig 100-400 négyszögöles háztáji parcellákon. Nagy jövőt jósolnak Baranyában a beléndek, macska- gyökér, ökörfarkkóró ház mellé telepítésének. A próbálkozásnak a Pécs közeli Kozármislény a színhelye, ahol hat kísérleti parcella üzemel a Herbária felügyelete mellett. A kísérleti bázis nemcsak azért alakult ki, mert a klíma kedvező, hanem azért is, mert az emberek vállalják a rizikót, a pepecselő munkát. Pozsonyi Mátyás tsz- nyugdíjas négyszáz négyszögölön nemrég bebizonyította, hogy elterjeszthető a dél-baranyai portákon az orvosi zsálya, a gyapjas gyöngyajakfű, sőt az arab fűszercserje, az istenke fája is. Az első gyógynövénytermesztők nyolc éve mindössze négyen startoltak Kozármislenyben. Jelenleg százan vannak, főleg tsznyugdíjasok és több mint tíz hektáron termesztenek. A szervezett kistermelők csaknem fele ma is Pécs déli szomszédságában dolgozik. Nem is oly rég, amikor a mór- és festőmályva volt a sláger, csaknem félezer kistermesztő szorgoskodott Baranyában. Rekordsikerrel, hisz bárki az alig száz négyszögöles parcellájából 10- 20 000 forintos tiszta hasznot hozhatott ki. Ma kisebb a haszon, de továbbra is megéri gyógynövénnyel foglalkozni. Hat áfész fogja össze a kiskerti termesztőket. Minőségi vetőmagot kapnak a tolnai magüzemből, a helyszínen termesztési és felvásárlási tanácsadók keresik fel őket, míg Pécsett, a Bem utcában szaktanácsadó iroda működik. Kell a szakmai segítség, mert akadt, oki nem szedte mindennap a mályva, a körömvirág sziromlevelét, s a növénye magot fogott. A majoránna, ha kikel, olyan, mint a gyom, s emiatt jó páran kikapálták. Meg kelt tanulni, hogy a szeklice és a körömvirág nem igényel locsolást. S ki tudja még, hogy hány fortélya van a gyógynövénytermesztésnek. Türelem, odafigyelés nélkül nincs eredmény. A baranyai kertekből idén 100 mázsa majoránnát, 25 mázsa körömvirágot, szeklicét, dísznapraforgót vesz ót szárított állapotban a Herbária, aminek az értéke közel egymillió forint. A felvásárlandó vadontermők értéke ennek a 6-7-szerese. A nyolc év alatt minden kiskerti gyűjtést feldolgozásra javasolt a Herbária-központ. Csuti J.
