Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-22 / 260. szám

1982. szeptember 22., szerda DunQnttm napló 5 NSZK könyvkiállítás Pécsett Az orvostudományi szakkönyveket a POTE-nek ajándékozzák a kiállítók A különböző szaktudományo­kat képviselő mintegy 2500 kö­tettel mutatkozik be az NSZK- beli könyvkiadás a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulájának körfolyosóján tegnap megnyílt könyvkiállításon. A második, magyarországi nyugatnémet könyvkiállításon, amely 10 évvel követi az első bemutatkozást, megjelent dr. Horst Wolfram Kerr nagykövetségi tanácsos, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének kulturális attaséja. Ott voltak Pécs város párt- és állami éle­tének, a POTE-nek, valamint a pécsi könyvkereskedelemnek, könyvtárügynek képviselői. Hazái részről a Magyar Könyvkiadók és -terjesztők Egyesülete a rendezvény gazdá­ja. Ennek főtitkára. Zöld Ferenc üdvözölte a pécsi könyvkiállí­tást, és tekintett vissza a két könyvszakma közötti kapcsola­tokra. Ezek jelentős előrehala­dást tettek az elmúlt tíz eszten­dőben, s elmondható, hogy a két ország kapcsolatai ezen a téren is kiegyensúlyozottak. A maqyar könyvkiadók jó fogad­tatásra találnak mindig a frankfurti könyvvásáron, ahol nemrég különkiadvány is meg jelent a magyar könyvről. Német részről Ulrich Stau dinger, a Német Könyvkereske dók Tőzsdeegyletének Kiállítási és Vásári Társasága felügyelő bizottsági tagja mondott meg nyitó szavakat, s kifejezte örö mét, hogy Magyarország legré­gibb egyetemi városában, Pé­csett nyílt lehetőség az utóbbi 4-5 év NSZK-könyvtermésének a bemutatására. Olyan város­ban, ahol sokan anyanyelvként beszélik a német nyelvet. Majd bejelentette, hogy az orvostu­dományi szakkönyveket a kiállí­tók a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek adományozzák. A könyvbemutatón a művé­szeteket és a természettudo­mányokat képviselő kiadványok' mellett a szakágak további széles körével találkozhatunk, és örömmel fedezhetjük fel Déry Tibor, Szabó Magda, Ker­tész Ákos és mások könyveit német fordításban. A pécsi könyvbemutató cserekapcsolat része, melynek következő álla* mása egy magyar könyvkiállí­tás lesz jövőre Kölnben és Mün­chenben. G. O. Nemzetiségi tv-pályázat A Magyar Televízió Pécsi Stú­diójának német nyelvű nemze­tiségi műsora, az Unser Bild­schirm (A mi képernyőnk) or­szágos pályázatot hirdet tv-fel- dolgozásra alkalmas novellák, egyfelvonásosok írására. A stú­dió német nemzetiségi szer­kesztősége a következő téma­köröket ajánlja a pályázóknak: a magyarországi németség tör­ténete; a német nemzetiség je­lene, hétköznapjai; a különbö­ző nemzetiségi emberek együtt­élése, sorsközössége. A pályaművek egyaránt ké­szülhetnek német irodalmi nyel­ven vagy valamelyik hazai né­met nyelvjárásban. A színpadi szereplők száma legfeljebb hat lehet A pályázat jeligés; a pályá­zók nevét, címét, munkahelyét és foglalkozását tehát zárt bo­rítékban mellékelni kell. A pá­lyaműveket az MTV Pécsi Stú­diója által felkért szakzsüri ér­tékeli majd. A díjak: 5000, 3000 és 2000 forint. A díjak meg­osztásának és átcsoportosításá­nak jogát a pályázatot hirdető szerv fenntartja magának. A dí­jazott és sikeres művek bemu­tatásáról, illetve publikálásáról az MTV Pécsi Stúdiójának né­met nyelvű nemzetiségi műsora, az Unser Bildschirm gondosko. dik. A pályázatokat három gépelt példányban a következő címre kell beküldeni: Unser Bild­schirm irodalmi pályázat, MTV Pécs, Sörház u. 8. 7621. A be­küldési határidő: 1983. június 30. Eredményhirdetésre 1983 augusztusában kerül sor. Kincses Gambrinus ház Építészettörténeti értékekre bukkantak az Országos Műem. léki Felügyelőség szakemberei a soproni Gambrinus ház műem­léki feltárása során. A műemlé­ki belvárosban levő évszázados épületet — amelynek földszint­jén a patinás Gambrinus ven­déglő működött — új köntösbe öltöztetik. A felújítást megelő­zően a művészettörténészek vették birtokba, s hozták nap­világra a korábbi építési perió­dusokról tanúskodó részleteket. A homlokzaton a XV. század elejéről származó,, téglából ra- • kott, csúcsíves ablakcsoportra leltek. Kibontották az udvar középkori ülőfülkéit és rátalál­tak a barokk átépítés maradvá­nyaira is. A reneszánsz pompá­val megépített polgárházat a KV—XVII. században — az írá­sos dokumentumok tanúsága szerint - a városbírók és a polgármesterek lakták. A ké­sőbbiekben nemesi családok tulajdonába került. Ezt igazol­ja az épület XVIII. századi bel­ső architektúrája, a korabeli freskói, amelyeket az emeleti helyiségekben a festék- és mészrétegek rejtettek el mosta­náig. Csütörtökön kezdődik a jugoszláv filmhét Ünnepi vetítés a mohácsi Kossuth moziban A jugoszláv filmművészetet sokáig mint a „partizónfil- mek” kizárólagos művelőjét tartották nyilván, holott az­előtt sem csak ezzel, a má­sodik világháború jelentős harcaival foglalkoztak a ju­goszláv írók, rendezők. Az utóbbi években pedig egyre több mai témájú alkotás ké­szült a stúdiókban. A filmhét programja ebből ad ízelítőt. Megyénkben elsőként a mohácsi Kossuth mozi tart ünnepi vetítést a filmhét al­kalmából csütörtökön: a Szé­lesek a levelek című film lát­ható. Szombaton Szalántán A bandita, szeptember 30-án Kátolyon az Emlékszel Dolly Belire? című filmet mutatják be. Október 1-én a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Kará­nak mozijában ugyancsak az Emlékszel...?, 2-án pedig Felsőszentmártonban A ban­dita című filmet adják, még­pedig nem szinkronizálva, hanem eredeti nyelven. B Arii A u fiaoio ellett, if« r Falatozó nyílt az Irányi Dániel téren Különösebb ceremónia nél­kül, szép csendben nyitotta meg tegnap falatozóját az Irányi Dániel téren Horváth József. Az itt felépült árusítópavilon-sor­ban ő a második induló, Male- tics László gyorsfotókat, színes esküvő- és rendezvényképeket készítő üzlete volt az első fecs­ke. Örvendetesen szaporodnak a város különböző pontjain az íz­léses tervezésű árusítópavilo­nok. Ismertek már a kertvárosi autóbuszok végállomásánál lé­vő kis üzletek, és legutóbb a Bajcsy-Zsilinszky úti nagy, csu­pasz autóparkolónál adtak át hasonlókat. Az Irányi Dániel té­ren a fényképészműtermen és falatozón kívül — összesen 10 pavilonban - lesz'még divat­üzlet (ebből legalább három), így a szoros konkurrenciaver- senyre, színvonalas árukészletre kényszeríti őket (népi fazekas­Divatüzletek, népi fazekasbolt is lesz Kellemes, kulturált környezetben üzlet, ahol - legalább is mint ígérik) — nem giccs, hanem való­ban értékes, zsűrizett cserép­edények kaphatók majd és ajándékbolt. A Pécs városi Tanács építési osztálya olyan rendezetlen, szanált vagy foghíjterületekre adja ki az árusítópavilonok lé­tesítésére az engedélyt, ahol az elkövetkező öt évben nem kerül sor nagyobb építkezésre. így az engedélyek is csak öt évig ér­vényesek. A vállalkozók megse­gítésére a tanács tervezési pá­lyázatot hirdetett, amely pályá­Csak egy ötlet... K ertváros családi házai­nak kertjeit járták sor­ra a közelmúltban a városrész körzeti népfront­bizottságának tagjai. Elbe­szélgettek a háziakkal, dicsér­ték a gondozott virágos- és veteményeskerteket, a gyümöl­csösöket, egyben megbeszél­ték velük, hogy a terményeik legjavából területi bemuta­tót rendeznek a pécsi Tán­csics Mihály utcai óvodában. Hétfő este vagy 30 kiskert­tulajdonos vitte kosarakban, tálakban, vázákban a zöldsé­get, gyümölcsöt, virágot a be­mutatóra. Itt adta át a kör­zeti bizottság a takaros ker­tek elismerését jelentő okle­velet, s volt alkalom arra is, hogy jószomszédi alapon rög­tönzött tapasztalatcserét tart­sanak a gazdák. Mindezek után együtt hallgatták Me­cseki Gyuláné gyógynövény­termesztőt, aki a gyógynövé­nyekből készíthető különböző ízesítők, tartósítok összeállítá­sához adott tanácsokat. A bemutatóra hozott zöld­ségféléket, gyümölcsöket a kis­kerttulajdonosok az óvoda gyermekeinek ajándékozták, fgy tegnap azzal folytatódott a program, hogy több óvoda gyermekeit vendégül látták a Táncsics utcaiak és együtt csemegéztek a környékükön lakók kiskertjeiben termett gyümölcsökből. zatot Dévényi Sándor, valamint Koller József és Füredi Gizella tervei nyertek el. Az ízléses, kis miniboltok kivitelezéséért a tu­lajdonosok felelnek. Ezekben a boltokban a lakosság olyan árucikkekhez jut, amely esetleg eddig hiánycikk volt, vagy ép­pen a konkurrencia miatt a bő­vebb, igényesebb áruválaszté­kot biztosítja. Arról nem is be­szélve, hogy e rendezetlen te­rületek karbantartása a város­nak költséges feladat lenne, a boltok tulajdonosainak viszont érdeke, hogy a környezet is szép legyen ott, ahol az áruikat kínálják. Az Irányi Dániel téren is ter­vezik — ha valamennyi bolt már berendezkedik — a parko­sítást, fásítást. A tegnap meg­nyílt falatozó pedig máris tisz­ta, ízlésesen berendezett kör­nyezetben fogadja vendégeit, akik házi hurka, kolbász, pe­csenyekészítmények, sült hal, s grillcsirke közül válogathatnak. A belső térkialakítás és beren­dezés egyedi tervek alapján készült, és a tisztaság és kultu­rált környezet megóvását szol­gálja például, hogy itt dohá­nyozni tilos, és a tulajdonos a már ittasan érkező vendégeket szeszes itallal nem szolgálja ki. Tárgyalások folynak a városi tanács építési és kereskedelmi osztályán, hogy erre a területre a további 10 pavilon felállítását engedélyezik, amellyel tovább bővül az árucikkek választéka. S. Zs. Megdermedt levegő... Nyelvészek nyilatkoznak egy műsorban, helyénvaló-e, ha az idős korosztály tagjait „néni­nek”, „bácsinak” nevezzük, fő­ként a riporterek, mert ugye ez bizalmaskodásnak is tűnhet, vi­szont az is furcsán hangzana, ha asszonyomnak, hölgyemnek, uramnak szólítgatnánk kedves öregjeinket. Az ügy vitát képez, le sem zárult... ami viszont en­gem illet, erről már véleménye­met kinyilvánítottam: nem va­gyok híve sem a nénizésnek, sem a bácsizásnak, legföljebb akkor, ha ezzel a titulussal ille­tik a riporterek mondjuk a nyugdíjas vagy nem nyugdíjas minisztert, művészt vagy más közéleti személyiséget, ám erre még nem volt példa. A rango­sabb megszólítás mindenkinek megjár. Mindenkinek, tehát ezért tar­tom ellenszenvesnek a bizal­maskodásnak egy másik módját, azt a fajta tegeződést, amely mélységesen megalázó. A ci­gányasszony — hatvan év körü­li — szoknyájának feneketlen zsebéből pénzt kotorászik elő a fagyialtos pultnál, hót ez egy. kis időbe telik, a bakfiskorú eladónő rórivall: „Mondjad ad<Jig mit akarsz, vaníliát vagy csokit?!" A nagyanyakorú asz- szonynak talán fel sem tűnt, hogy egy taknyos lány letegezi,' nyilvánvalóan azért, mert meg­szokta ezt már más alkalom­mal is. A napokban a Bem utcában összeasszott, borostás cigány­ember lép le a járdáról, riad­tan tekintgetve próbál ótbukdá- csolni az autók között a termé­szetből a gépi világba becsöp­pent ember bátortalanságával. „Nem látsz a szemedtől te ökör?!”. A dühödt hang egy kék Ladából származik, a fö­lénynek azzal a tudatával, amely az úttestet kizárólag a járművek tulajdonába sorolja s nem a gyalogosénak is, aki rá­adásul cigány. És öreg. És te­hetetlen. Sértegetni tehát le­het. Hivatali helyiségben várunk sorunkra, az ablaknál cigány házaspár, papírt — valami hi­vatalos irományt nyújtanak be, az „ablak” megszólal,, szenvte- lenül, szigorúan: „... Aztán van-e igazolványod? Tudsz írni? Itt a toll...!” Valamit a|á’ka- parnak, az ügy elintézve, eltép­nek az ablaktól, a hivotalnok- nő a következő ügyfelet fogad­ja: „Kérem a személyit, s le­gyen szíves itt aláírni Az ablak mögött ülő munkájára jóllehet semmi panasz sincs, el­intézetlen — hátralékos ügyek­ről — talán szó sem lehet, az is elképzelhető, hogy az osztály legjobb dolgozója, talán már kitüntetést is kapott, ha nem, hát majd kap ezután. Hogy a nagyritkán eléje kerülő cigány- paciensekkel szemben — sza­vakban ugyan — de a megkü­lönböztetésnek e felháborító for­máját gyakorolja, arról a hiva­talvezetés talán nem is tud. Nyilván azért, mert ........ ilyen ü gyben panasz még nem érke­zett be hozzánk ...” Nem bi­zony. A buszon — amely reggelente zsúfolt — nincs már ülőhely, ám a karján csecsemővel im­bolygó és fáradozó fiatal ci­gányasszonykán megesik a szí­ve az öreg nyugdíjasnak, föl­áll, átadja a helyét: „Na ülj már le azzal a kölyökkel, ne idétlenkedj itten I". Ugye milyen aranyos az öreg? Még körül is néz, hogy az uta­sok köréből nyugtázzon magá­nak egy elismerő-dicsérő pil­lantást, bólintást. De az arcok merevek. Az öregember körül megdermedt a levegő. Rab Ferenc Ártmftópavtton mar

Next

/
Thumbnails
Contents