Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-21 / 259. szám

Dunántúlt napló 1982. szeptember 21., kedd Aki vesztére hallgatott az asszonyokra Soha nem volt harmadik tenger 600 éve halt meg Nagy Lajos király Gyászruhás lovasok vágtat­tak a szélrózsa minden irányá­ba s vitték szét az országban o szomorú hírt: meghalt Lajos király. A Thúróczy-krónika így ír ezekről a napokról: „Az Or hívására eltávozott ebből a vi­lágból szeptember havának ti­zenegyedik napján. Kevéssel ezelőtt egy csodálatos üstökös tűnt fel. Halála miatt akkora gyász támadt az országban, hogy szinte mindenki jnegsirat- ta, mint saját halottját. Elte­mették Székesfehérvár városá­ban, abban a kápolnában, amelyet ő építtetett a káptalani templom mellé, ugyancsak en­nek a hónapnak a 16. napján az úr 1382. évében. Negyven évig, egy hónapig és huszon­két napig uralkodott. Közepes magasságú ember volt, büsz­ke tekintetű, göndör hajú és szakállú, barátságos arcú és kissé görbe vállú." A történelemtől hamar meg­kapta a nagy jelzőt, s a legen­dákat mindazoktól, akik hozzá hasonlóan a magyarság nagy­hatalmi ábrándjait dédelget­ték. Még Petőfi is, aki buzgó republikánus volt, így írt La­jos királyról és koráról: „Oly nogy volt hajdan a magyar, nagy volt hatalma, birtoka; magyar tenger vizében hunyt el, észak, kelet s dél hullócsil­laga." Majdnem olyanná vált ez, akár az egyszeregy: fújhatták a kisdiákok a történelemórá­kon. Pedig még ha igaz lett volna is, ajíkor sem lehetne kü­lönösen büszkének lennünk rá, de hát nem is volt igaz. Az Ad­riai-tenger partjának jó része valóban a mindenkori magyar király fennhatósága alá tarto­zott, Lajos király pedig mold­vai és észak-bulgáriai hódító, és részben törökellenes hadjá­ratai során másfél-két évtized­re területeket szerzett a Feke­te-tenger partján is, a harma­dik „magyar1” tenger azonban sehogysem jön össze: hiába volt Lajos 1370-től Lengyelor­szág királya is, a két állam kapcsolatában csak az ural­kodó volt a közös, a kormány­zat nem. Ráadásul akkoriban a lengyeleknek nem is volt ten­gerpartjuk, a Balti-tenger déli partját végig a Német Lovag­rend birtokolta. Az utóbbi néhány évtizedben a Lajos királyhoz fűződő legen­dák többi része is szertefosz­lott a történelem és történé­szek ítélőszéke előtt. Hódításai, győztes háborúi felemás ered­ménnyel jártak, tiszavirágéle- tűek voltak, s a balkáni hódí­tások pedig kifejezetten ve­szélybe sodorták az országot: nyakunkra hozták a törököt. Negyvenéves uralkodása az összefüggések nélkül mozgal­mas, szép, színes kalandregény­nek tűnik ma is. Lajos király mindig is hajlamos a lovagi regényességre, valószínűleg a szembetűnő testi hibája miatt hajszolta uralkodása első 2 év­tizedében a lovagi és hadve­zér dicsőséget. Mindig kész volt segíteni, ha valamelyik uralkodótársa háborúzni hívta, s büszkesége is gyakran bele­sodorta ilyen vállalkozásokba. Jellemének másik meghatá­rozó eleme az volt, hogy egész életében nagy befolyással vol­tak rá a nők. Anyja, Erzsébet királyné, mindig is uralkodott rajta. Részben a fiúi tisztelet sodorta bele a nápolyi had­járatokba, amelyek során el­herdálta az ország aranytarta­lékát, máskor meg éppenség­gel azért indított hadjáratot a cseh király és német—római császár ellen, mert az megsér­tette az anyját! Második fele­sége, „Bosnyák” Erzsébet pe­dig a balkáni háborúkba ugrat­ta bele, majd életének utolsó évtizedében gyakorlatilag át­vette tőle az ország kormány­zását is. Ekkor már Lajos király visszavonultan, szinte remete­ként élt, és egyes források sze­rint az akkoriban a közönséges halandókat kiközösítő, rettene­tes betegségben, leprában szenvedett. Utódokban sem volt szerencséje a nőkkel; csak lányai voltak, s ez évtizedes trónviszályhoz vezetett. Nagy király volt? A jelző mindenesetre nem kopott le róla, s nem a kegyessége, jám­borsága, lovagi büszkesége miatt, amit a régi krónikák em­legetnek vele kapcsolatban. Hibái ellenére is tagadhatat­lan hogy uralkodása alatt a belső háborúskodásokban ver­gődő országok között Magyar- ország a béke szigete volt Eu­rópában, s nagyrészt Lajos király vitathatatlan tekintélye miatt. Legfőbb érdemének azonban mégiscsak azt tekint­hetjük, hogy az ő korában és kezdeményezésére kerültek ma­gyar földbe az itáliai reneszánsz műveltség ^Iső csírái. Ő ala­pította első egyetemünket is 1367-ben Pécsett — amit a kö­zelmúltban Janus Pannóniusról neveztek el. Halálának 600. évfordulóján korabeli dokumentumokból nyílt történeti kiállítás — Sze­geden! D. I. Bemutatjuk a Baranya megyei KBT jogi szakbizottságát Az autósoknak sok esetben okoz gondot egy-egy közleke­dési helyzet megfelelő értelme­zése, esetenként a meglévő Szabályok helyes alkalmazá­sa. Az MKBT jogi szákbizottsá­ga hivatott többek között a fenti problémákat is orvosolni. A 31 fővel dolgozó szakbizott­ság, melynek elnöke dr. Kama­rás István, a Pécsi Megyei Bí­róság elnökhelyettese, összeté­telénél fogva is képes közle­kedéssel kapcsolatos problé­mák értékelésére, elemzésére. A szakbizottság tagjai között lehet találni jogászt, közleke­dési rendőrt, a MÁV közleke­dési szakemberét, igazságügyi szakértőt, garázsmestert. Fel­adatuk meglehetősen sokrétű. Foglalkoztok kell a közleke­dési jogszabályokkal, az eset­leges módosításokkal, a közúti szabálysértésekkel, valamint a közlekedési bűncselekmények Az életé az előny bírósági gyakorlatával. A mó­dosításokat, változásokat nap­ra készen figyelik és az új dol­gokról a szakbizottság tagjait, valamint a KBT-előadásokat is tartó munkatársait állandóan tájékoztatják. Foglalkoznak a megyében bekövetkezett bal­esetek elemzésével, megelőző tevékenységük során az oko­kat feltárják és a közlekedési előadások alkalmával a jármű­vezetőkkel ismertetik. Elemzik és értékelik a gyógyszeres és alkoholos befolyásoltságban bekövetkezett baleseteket, a tanulságokat levonják és a jár­művezetők széles tömegével is­mertetik. Ez évi feladataik közé tarto­zik, hogy a gyermekek és idő­sek közlekedését segítik, irá­nyítják, hisz nagyon sok közle­kedési tragédiának részesei ók. A szakbizottság tagjai ebben az évben javaslatot tettek az elnökséghez, hogy a Dombay- tónál lévő vasúti átjárót sorom­póval kell ellátni, mert anél­kül balesetveszélyes. Terveik között szerepel, hogy az MKBT elnökségével közösen az eszéki balesetmegelőzési szervezettel felveszik a kapcso­latot, és a két ország autósait a. közlekedésjogi, közlekedési szabálysértések, kárrendezések problémáiról időben és megfe­lelően tájékoztatják. Bércesi György Az elmúlt héten 22, személyi sérüléssel járó közlekedési bal* eset történt Baranya megyében: kilenc súlyos, 13 pedig könnyű kimenetelű volt. + Fényszóróbeállító-akció. A Magyar Autóklub Baranya me­gyei szervezete az MKBT-vel közösen, idén is megrendezi ha­gyományos őszi fényszóró beállí­tási akcióját az alábbi helyeken és időpontokban: Pécsett, a klub Citrom utcai műszaki állomásán szeptember 25-én 14—22 óra kö­zött, szeptember 26-án 8—20 óra között. Komlón a Vízmű gará­zsánál szeptember 25-én, Sziget­váron a benzinkútnál szeptember 27-én, Mohácson a főtéren szep­tember 29-én, Siklóson, a vár parkolójában szeptember 30-án 16 órától 20 óráig. + Komlón, a sikondai városrész höellátását biztosító távvezeték építése miatt, szeptember végé­től előreláthatóan 1983. március 31-ig lezárják a forgalom elől a Móricz Zsigmond utcát. Ez idő alatt gépjárművel mindkét irány­ban — a Mikszáth, illetve a Zója utcán át lehet közlekedni. Az új forgalmi rendre vonatkozó KRESZ-táblákat a következő na­pokban helyezik ki. Pécs—Eszék autóverseny. Az Autóklub Baranya megyei szer­vezete és az MKBT október 22— 23-án rendezi meg a Pécs—Eszék autóversenyt. Jelentkezni korlá­tozott számban még lehet a klub pécsi, Citrom utcai helyisé­gében. + A Volán 12. sz. Vállalat érte­síti az utazóközönséget, hogy 1982. szeptember 21-én üzemkez­déstől a 16, 39, 40-es és 47-es helyijáratok ismét a 2-es posta előtt kiképzett (elkészült) meg­állóban állnak meg. A képen látható Dácia ittas vezetője a pirosba hajtott a közel, múltban Pécsett, a Rákóczi út—Bajcsy-Zsilinszky út keresztező­désében, ahol összeütközött egy szabályosan haladó autóval. A jelentős anyagi káron túl két súlyos és egy könnyű sérültje volt a balesetnek, mely ismét figyelmeztet valamennyiünket. A piros az tilos! Baranyai utaknn Baranya megye országos közúthálózatán szeptember 20. és 25. között az alábbi forga­lomkorlátozással járó munkák folynak: a 6-os számú főúton Zengővárkonytól Hirdig szélesí­tik a csomópontokat, az 56-os számú főúton a 45-ös kilomé­ternél a forgalom terelő úton halad. Mohács átkelési szaka­szán az utat szélesítik. A hird- mázaszószvári összekötő úton Vékény és Mázaszászvár között valamint az ócsárd—boksái úton, a bánfai úton és a pécs— pellérdi úton aszfaltozás tör­ténik. A zalátai bekötőutat szé­lesítik. Az oroszló-szentlőrinci úton Kishajmás átkelési szaka­szán az utat profi lozzák. A ki­rályegyháza—sellyei úton Ká­kics és Sellye között valamint o kisnyárádi bekötőúton Lány­csók átkelési szakaszán a hi­dat szélesítik. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Győr) Trabant Lim. Hycomat Trabant Combi Hycomat Trabant Combi (Bp.) Trabant Combi (Győr) Wartburg Lim. (Bp.) Wartburg Lim. (Győr) Wartburg de Luxe (Bp.) Wartburg de Luxe (Győr) Wartburg de Luxe tolótetős Wartburg Lim. tolótetős Wartburg Tourist (Bp.) Wartburg Tourist (Győr) Skoda 105 S (Bp.) Skoda 105 S (Győr) Skoda 120 L (Bp.) Skoda 120 L (Győr) Polski FIAT 1500 Polski FIAT 126 (Bp.) Polski FIAT 126 (Győr) Lada 1200 (Bp.) Lada 1200 (Győr) Lada Combi (Bp.) Lada 1300 (Bp.) Lada 1300 (Győr) Lada 1500 (Bp.) Lada 1500 (Győr) Lada 1600 (Bp.) Dacia (Bp.) Moszkvics Zastava 10 326 • 234 12 676 41 • Ifi 3 406 7 468 • 111 9 148 5 030 1 «28 1 215 3 943 1 612 6 310 5 547 10 608 7 320 3 532 13 466 4243 16 784 5 071 3 943 7 724 1 572 8 277 2 116 3 413 7 903 11 452 1 152 A gépjárműből való jó ki. látás a biztonság leg­fontosabb feltétele. A kocsi üvegfelületeinek külső és belső oldalait tehát feltétlenül tisztán kell tartani. Legyenek jók az ablaktörlő lapátjai, és legyen mindig elegendő folya. dék az ablakmosó berendezés tartályában. Az a tanács, hogy a gumilapátok kifogástalan ál­lapotúak legyenek, sajnos nem mindig fogadható meg, hiszen sokszor még az új lapátok is foltosán törölnek. Mindenesetre két lapát közül mindig a jobbi­kat tegyük a vezető oldalára, azt, amelyik nem hagy csíkot, s egész felületével, élével rá­fekszik a szélvédőüvegre. Elő­fordul az is, hogy a lapát kifo­gástalanul dolgozik az egyik irányba, viszont nyomot hagy, amikor visszafelé jön. Ezen úgy segíthetünk, ha a gumibetétet a lapátszárból kihúzva 180 fok­kal átfordítjuk. Egy vagy több tartaléklapát nem hiányozhat ló kilátás - nagyobb biztonság az előrelátó autós felszerelés­ből, annál is inkább, mivel leg. alább évenként egyszer cserére szorulnak a környezeti viszon­tagságoktól megkeményedett, eldeformálódott gumilapok. Az ablakmosó-készülékre csak akkor számíthatunk váratlan szükségben is, ha törődünk ve­le. Gyakori hiba, hogy hosz- szabb üzemszünet után a szél­védő elé szerelt fúvókák apró nyílásai eldugulnak. Tisztításuk megfelelő vékonyságú drótszál­lal megoldható. Ugyancsak gyakran fordul elő, hogy a fú­vókák állásszöge nem megfele­lő. Minthogy e szög állítható, kísérletezéssel kell a fúvókákat a helyes irányba fordítani, szá­mításba véve, hogy menet köz­ben — a sebességtől függően — a vízsugár egyre inkább rá­irányul, „rásimul" a szélvédőre. Már a permetező esőben is kezdjük el használni oz ablak­törlőt, mégpedig úgy, hogy elő­zőleg az ablakmosóból alapo­san megöntözzük a szélvédőt. Gondoljunk arra, hogy egy erős zápor pillanatok alatt függönyt vonhat a szemünk elé, s akkor már késő a szélvédőt tiszto­gatni. Az üvegre rátapadt por­nak az esőcseppekkel való „el­maszatolása” káros és veszé­lyes. Káros, mert korcos lehet tőle az üvegfelület. Veszélyes, mivel néhány másodpercig át­láthatatlan réteg takarja el a vezető elől a kilátást. Meglehe­tős gyakorlatot igényel annak a kellemetlenségnek a kivédé­se, hogy a mellettünk elhaladó jármű olyan mennyiségű sarat vagy latyakot csaphat ró az üvegünkre, ami meglepetéssze­rűen elfedi előlünk az utat. A helyes az, ha az ablakmosót és az ablaktörlőt már akkor el­kezdjük működtetni, ha a nagy sebességgel szemben jövő, vagy a bennünket előző autó kocsi- hossznyi távolságra van még tőlünk. Az ablaktödő csak kívülről tisztítja a szélvédőüveget. Belül­ről a ráirányított menetszéllel, lassú tempónál a szellőző-fűtő ventillátor járatásával párátla- níthatjuk. Az oldalsó, valamint a hátsó ablakok átláthatóságá­nak biztosításához azonban páramentesítő készítményt (per- metet, vegyszerrel kezelt ken­dőt) kell használni. Esős idő­ben erre nyáron is szükség le­het. Az ablaktörlő-karokat úgy ál­lítsuk be, hogy azok kikapcsolás után közel vízszintes helyzet­ben, a szélvédőüveg alján állja­nak meg, tehát ne zavarják a szabad kilátást. Az ablaktörlő­motornak nincs szüksége külö­nösebb karbantartásra. A külső, csuklós szerkezetekkel azonban nem árt egy kicsit törődni, meg­érdemelnek időnként néhány csepp olajat. A szabadban mozgó rugók, karok esetenként a zagokban megrozsdásodhat­nak, ezért jó azokat is időnként felemelve átnézni, letisztítani, megzsírozni. S még egy fontos tanács: té­len, indulás előtt győződjünk meg arról, hogy a ' gumibetét" nem fagyott-e oz üvegre, mert ha ilyen állapotban beindítjuk az ablaktödőmotort, az köny- nyen leéghet! Oz elveszett látvány Már csaknem hazaértek. A közelben föltűnt a ben­zinkút, mögötte a kisváros első házai. Az úton alig volt forgalom. A kiskocsi, mely­ben ketten ültek, úgy 70— 75 km-es tempóban haladt. — Azt hiszem megtanko­lok — mondta a férj a kor­mány mögül. — Holnap reggel ezzel sem töltöm az időt __ reggel mindig so­k an vannak... Lassított. Szemből egy te­herautó közeledett, de oly távol volt még, hogy föl sem lehetett ismerni típu­sát. Kattogott az írányjelző, egy pillantás a tükörbe, behúzódás a felezővonal közelébe, enyhe nyomós a fékpedálra. Minden szabá­lyosan történt a manővert látszólag semmi sem veszé­lyeztette. A kiskocsi, úgy negyvenötfokos szögben, át­tért a menetirány szerinti bal oldalra és már-már el­érte a benzinkút csatlakozó útját. Ekkor, de csak ekkor, a vezető szeme sarkából egy gyorsan suhanó árnyé­kot vett észre. Képzelődik, vélte egy villanásnyira, hi­szen az úton semmit sem látott, a teherautó pedig még vagy kétszáz méternyi­re volt tőlük__Aztán mé­gis: valami «Vázlatosan c sattant, a kocsi meqrán- dult. valami vagy valaki át­repült a kocsi fölött és tompa puffanással csapó­dott az út mellé. Aztán a rémület másodperceinek csöndje, a tehetetlen döb­benet pillanatainak mozdu­latlansága következett. És a végtelennek tűnő idő még futva közeledett valaki a benzinkút felől, még féke­zett egy autó, még valaki fölemelte a telefont, még utat kérő vijjogással közelí­tett a mentőautó __ A balesethez vezető okok aztán úgy álltak össze, mint egy mozaikkép. Már nem volt bennük indulat érze­lem. Az esemény személy­telen, tárgyilagos adatok halmazává vált. A motoros nagy sebességgel közele­dett a befordulni készülő kocsi felé, amelynek veze­tője ezt nem vette észre. Figyelmét a távoli jármű kötötte le, melynek mére­tei. tömege mintegy el­nyomta, elrejtette a moto­rost. A látvány így számá­ra elveszett. Ami végérvé­nyes mardt, az felesége el­vesztésének tragédiája, aki néhány nappal később be­lehalt sérüléseibe, mit a kocsi oldalát beszakító mo­torkerékpár okozott... És mások számára ma­radt a tanulság: szemünk, látásunk, ha sok minden­re képes is. nem tökéletes Ne higgyünk tehát föltétel nélkül abban, amit felüle- letesen látni vélünk. Távo­labbra tekinteni sem ele­gendő, a kocsi előtti terü­letet is „tapogassuk" le. Igaz, ez időbe kerül. De ez a néhány másodperc veszteség a biztonság nye­resége. Búsbarna László Rovatszerkesztő: RÓSZ PRIM NÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents