Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-20 / 258. szám
Oláh Zsuzsa, a Királyasszony lovagja próbája közben Fotó: Proksza László Bemutatjuk Oláh Zsuzsát Ányát játssza a Cseresznyéskertben A zt mondják, a színésznő korát megkérdezni nem illik. De ilyenkor, a diploma tájékán talán mégis. Tehát: Oláh Zsuzsa, a Pécsi Nemzeti Színház új tagja 22 éves, az idén végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A pécsi közönség már megismerhette az elmúlt évadban; Páskán- di Géza A vadorzó című drámájának női főszerepét játszotta. Akkor még fh. — főiskolai hallgató — volt a „védjegye". A védelem megszűnt; mostantól „felnőttként”, igazi színészként kell helytállnia. Erről beszélgetünk a színház társalgójában. — Egy kicsit zavarban vagyok; a nyilatkozó színész szerepét még sohasem alakítottam, még nem jelent meg rólam önálló cikk az újságban. Nem is tudom, mit illik ilyenkor mondani; a pálya kezdetén állok, nekem nincsenek állomásaim, sikereim, bukásaim. Főiskolás szerepeim vannak. — Beszéljünk azokról! — Játszottam az üvegcipő- ben Irmát, a Makrancos hölgyben Katát, a Figaró házasságában Susanne-t, Pygmalio.nban Elisát, voltam Júlia és Gertrudis, a Karamazov testvérekben Kotyeri- na Ivanovna. Egyik bejött a másik nem. — Valamilyen szerepköre kialakult? — Nem, és ezt nem is bánom. Mindent kipróbáltam, és szeretnék ezután is. Remélem, szép, nehéz feladatok várnak rám, amit a rendezők és kollégák segítségévei meg tudok oldani. Mint a Páskóndi-darab: mélyvízbe dobtak, s nem fulladtam bele. A színpadi biztonságom erősödött. Ez a jó szerep egyik oka volt annak, hogy ide, Pécsre, s nem szülővárosomba, Debrecenbe szerződtem. — És a másik ok? — Édesapám, Oláh György ott színész. Nem akartam ebből sem előnyt, sem hátrányt. — Hogy teltek az első hónapok Pécsett? — Sok élménnyel. A bányásznap színes, zajos forgataga nekem meglepő, kellemes újdonság. Albérletben lakom, s most szervezem az életemet. Ami azt jelenti, hogy szeretném ének- és tánctudásomat tökéletesíteni — Gencsy Sári volt a tanárom, jártam jazz-balettra is. Teniszezni szeretnék, tornázni, spanyol nyelvet tanulni. — Mire készül a színházban? — Ányát játszom a Cseresznyéskertben és a spanyol királynét A királyasszony lovagjában. G. T. Pillanatkép egy amatőr régészről Vigyózatosan oltalmazott tárgyak fekszenek előttem — századok, évezredek őrzői. Az ősember megmunkálta csiszolt és pattintott szerszámok, az ezredéves agyagedények, fémeszközök, a régi letűnt korok mindennapi használati kellékei Rózsás Márton barcsi lakásának asztalán nemcsak azért vívják ki csodálatomat, mert azok, amik .. . Nem. A legcsodálatosabbnak ebben a pillanatban azt tartom, hogy ezt a roppant értékes gyűjteményt egy olyan ember mentette meg az utókor számára, aklnetk látszólag nincs sok köze a régészethez . .. Látszólag ... Rózsás Márton, a helyi tanács költségvetési üzemének a lakatosa, 30 éves. A városban folyó társadalmi munkák szervezőjeként ismerik elsősorban. Amikor azonban beköszönt a tavasz, vagy elérkezik a késő ősz, terepjáróruhát ölt és elindul a mélyszántások barázdái mellett. Személyisége lényegét tekintve kutató, vizsgálódó ember. Rögtön észreveszi, ha a barna hantok között megcsillan valami. Gyűjteményének a zöme így került hozzá. Ma már a lakás tele van tudományos szinten feldolgozott, katalogizált tárgyak ezreivel, a padlás is valóságos raktár. Időközben a gyűjteményt a kaposvári Rippl Rónai múzeum védetté nyilvánította. Rózsás Mártont pedig — egyelőre mellékfoglalkozás formájában — segédmunkatársként alkalmazta. így ó gondozza most a barcsi Dráva Múzeum helytörténeti gyűjteményét. Az, hogy pillanatnyilag „csak" amatőr, nem jelent semmit, illetve azt jelenti, hogy a múzeum szakemberei szerint Rózsás Márton kincsei Terepjáróruhában a mélyszántások mentén is — elsőrangú amatőr.. . Nem adta fel azt a gyermekkori álmát, hogy régész legyen. Mostanában kezdenek rendeződni a dolgai és talán a múzeumi tudományos munkához szükséges diploma megszerzése is lehetővé válik hamarosan. Az Archeológiái Értesítőt járatva, a régészeti irodalmat tanulmányozva — tíz évvel ezelőtt — feltűnt neki, hogy a Kaposvártól délre fekvő, Barcs környéki területek középkor előtti, őskori történetét nemigen tárgyalják a tanulmányok. Pedig itt is lennie kell valaminek — gondolta. Tudta, hogy a települések hogy jöttek létre, milyen lehet a fekvésük, elhelyezkedésük. Keresni kezdett... És nem hiába. Eddig mintegy 20 kilométeres körzetet térképezett fel és mintegy ötezer tárgyat, töredéket gyűjtött össze. Lelőhelytérképének a büszkesége az a saját felfedezésű, 10—12 házból álló valószínűleg kelta település, amely a hajdani római útvonal Dráván átkelő szakasza mellett fekszik. A középkor végéig ívelő régészeti kollekciót az utóbbi évek szívós munkájával egy — Barcs történetének minden lényeges információját magába foglaló — helytörténeti anyaggyűjteménnyel egészítette ki, amely már fotókat, térképeket, plakátokat, okleveleket, levéltári, könyvtári anyagokat, újságcikkeket és természetesen használati tárgyakat is tartalmaz. A város lakói, vezetői egyre jobban ismerik és elismerik Rózsán Márton tevékenységét. Ha valahol előkerül valami a földből, szólnak neki. Gazdag házi múzeuma remélhetőleg rövidesen közkinccsé lesz, — szép példájaként annak, mire képes a nemes lokálpatriotizmus és az egészséges alkotószellem. Amatőr? Tudós? Rózsás Mártont szerénysége akadályozza saját maga minősítésében. — Fölszedtem a földről ezt-azt — mondja. Ennyi az egész. Bebesi Károly Mem er a neuem Hogyan lehet nevet változtatni? Az -y csak művészeknek jár Akinek nem jó a régi neve, életében egyszer megváltoztathatja. Nem kerül másba, mint némi adminisztrációba és négyszáz forintba. Az anyakönyvi hivatal szerint a legtöbb kérelem az elvált asszonyoktól érkezik hozzájuk. „Visszakérik” leánykori nevüket. Házasságon belül is előfordul azonban — különösen a többféle névviselési variációt kínáló jogszabály megszületése óta —, hogy az asszony leánykori nevét akarja használni a továbbiakban. Gyakran jelentkeznek cigány ügyfelek névváltoztatást kérve, ílsősorban az Orsós családi nevet viselők érdeklődnek a névváltoztatási lehetőségek iránt, hiszen ebből valóban sok van. A Belügyminisztérium rendelkezése szerint gyakran használt neveket — Kiss, Nagy, Szabó stb. — nem vehetnek föl, ezért vagy a hivatal javasol nekik másikat, vagy ők kötnek ki a Pécsi, Fenyvesi, Kékesi és hasonló nevek mellett. A nehezen kimondható vagy leírható családi nevek viselői teszik ki az ügyfelek további részét. A jelenlegi szabályozás szerint i-re végződő családi nevet „ipszilonosí- tani" nem lehet. A Belügyminisztérium csak a művészek számára engedi meg az y-ra végződő nevek fölvételét. Teljesen új szabályozás lép hatályba 1983. január 1-vel. Az erről szóló törvényerejű rendelet és végrehajtási jogszabálya már meg is jelent a Magyar Közlöny 50. számában. Nézzünk néhány fontosabb rendelkezést. Általában csak egytagú családi név viselhető. A szülő anyakönyvi kivonatában is úgy kell szerepelnie a névnek, ha valaki több tagú nevet akar használni. Az utónév is legfeljebb kéttagú lehet, tehát példánk ez előbbiekre: Kis-Kovács Gábor Tamás. Gyakorlatilag ez a szabály érvényes a megkülönböztető betűk használatára is (pl. B. Tóth László, P. Szabó József). A doktori cím kivételével semmilyen más címet és rangot nem lehet anyakönyvezni. Aligha képzelhető, hogy volna TTyen igény, hiszen már az 1947. évi IV. törvény „kiirtotta" a magyar joggyakorlatból ezt a lehetőséget. A mai kutyabőrkeresőket azonban nem árt erre emlékeztetni ... Nemzetiségi utóneveket január 1-e után a nemzetiséghez való tartozás igazolása nélkül lehet majd anyakönyveztetni. Lehet tehát a gyerek Branko, Ivó Stipan, Heinz, Fridrich stb. A névválasztásban irányadó a nemzetiségi nevekkel kiegészített Magyar Utónévkönyv. Ha a szülők rosszul választottak, kérelmükre a 14 éven aluli gyerek nevét az anyakönyvvezető egyszer módosíthatja. Ki tudja miért, a jogszabályszerkesztők indokoltnak tartották bevenni a rendelet szövegébe, hogy anyakönyvezni csak a gyermek nemének megfelelő utónevet szabad ... H. J. Füzekkel övezett csapáson Lovasiskola Tolnaszigeten — Öltél már lovon? — Hót hogyne! A Pécsi Állami Gazdaságnál, üszög-pusztán. Szőrén ültem meg a lovat és vezetőszáron futtattak körbe. — Hót ez kevés - jegyzi meg Reményi Lajos, a tolnaszigeti lovasiskola vezetője és tulajdonosa. — De hát nyergeljünk föl, aztán vágjunk neki a holt Du- na-ágnak! Csak öt perc múltán nehogy vissza kelljen fordulni I — Azt már nem! — reagál a pécsi diáklány. — No, majd meglátjuk ... Aztán elindulnak a holt Duna töltése mellett, a füzekkel övezett csapáson. Még hallom, hogy Reményi Lajos hátraszól: — Ha ötszáz méteren belül föl tudod venni az ütemet, és összeszeded a lovat, megcsináljuk az egyórás túrát! A tömzsi alkatú Reményi Lajos gazdász volt örök életében. A lovak szeretete végigkíséri életútját. így volt ez a bogyiszlói termelőszövetkezetben is. míg nem döntött: lovasiskolát nyit. Kezdeményezése tulajdonképpen nem újkeletű, hiszen már tavaly próbálkozott o szomszédos Domboriban, de a hatóságok szövevényes útvesztőjét megelégelve hat lovát visszavezette Tolnára, pontosabban tolnaszigeti házának udvarába... A tolnai tanács rugalmasabb volt, és támogatta az „akaratos" lovászt. Rövid úton engedélyezte az „iskola” megnyitását, és azóta Reményi Lajosnak szinte egy szabad perce sincs. Mondhatnánk „jó lóra tett", hiszen az egyórás túralovaglásra számított százforintos díj ellenére egymást váltják a vendégek. Addig is, míg a több kilométeres túra résztvevői visszaérnek, a várakozókat felesége friss gyümölccsel kínálja, az egykori előszobából kialakított társalgóban. Már elmúlt délután hat óra, a lovaglási idő tulajdonképpen lejárt: időköz, ben Reményi Lajos is visszaérkezik két „páciensével”. Míg a lovak pihennek, néhány szót váltunk. — Most három lovam van, de akkora az érdeklődés a séta- és túralovaglás meg a sétakocsikázás iránt, hogy a jövő szezonra ismét veszek néhányat. Reggel nyolctól este hatig szinte meg se állok: aki egyszer belekóstolt a lovaglás szépségébe, visszatér.- Gyere te is többször — fordul a pécsi gimnazistához Reményi Lajos —, most már tudod, hogy a tolnai főtértől Bogyisz. lónak fordulva alig három kilométerre található a lovasiskola ... S. Gy. *
