Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-20 / 258. szám

Oláh Zsuzsa, a Királyasszony lovagja próbája közben Fotó: Proksza László Bemutatjuk Oláh Zsuzsát Ányát játssza a Cseresznyéskertben A zt mondják, a színésznő korát megkérdezni nem illik. De ilyenkor, a diploma tájékán talán mégis. Tehát: Oláh Zsuzsa, a Pécsi Nemzeti Színház új tagja 22 éves, az idén vég­zett a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolán. A pécsi közönség már megismerhette az elmúlt évadban; Páskán- di Géza A vadorzó című drámájának női főszerepét játszotta. Akkor még fh. — főiskolai hallgató — volt a „védjegye". A védelem meg­szűnt; mostantól „felnőtt­ként”, igazi színészként kell helytállnia. Erről beszélge­tünk a színház társalgójá­ban. — Egy kicsit zavarban va­gyok; a nyilatkozó színész szerepét még sohasem ala­kítottam, még nem jelent meg rólam önálló cikk az újságban. Nem is tudom, mit illik ilyenkor mondani; a pá­lya kezdetén állok, nekem nincsenek állomásaim, sike­reim, bukásaim. Főiskolás szerepeim vannak. — Beszéljünk azokról! — Játszottam az üvegcipő- ben Irmát, a Makrancos hölgyben Katát, a Figaró házasságában Susanne-t, Pygmalio.nban Elisát, voltam Júlia és Gertrudis, a Kara­mazov testvérekben Kotyeri- na Ivanovna. Egyik bejött a másik nem. — Valamilyen szerepköre kialakult? — Nem, és ezt nem is bá­nom. Mindent kipróbáltam, és szeretnék ezután is. Re­mélem, szép, nehéz feladatok várnak rám, amit a rende­zők és kollégák segítségévei meg tudok oldani. Mint a Páskóndi-darab: mélyvízbe dobtak, s nem fulladtam be­le. A színpadi biztonságom erősödött. Ez a jó szerep egyik oka volt annak, hogy ide, Pécsre, s nem szülővá­rosomba, Debrecenbe szer­ződtem. — És a másik ok? — Édesapám, Oláh György ott színész. Nem akartam ebből sem előnyt, sem hát­rányt. — Hogy teltek az első hó­napok Pécsett? — Sok élménnyel. A bá­nyásznap színes, zajos for­gataga nekem meglepő, kel­lemes újdonság. Albérletben lakom, s most szervezem az életemet. Ami azt jelenti, hogy szeretném ének- és tánctudásomat tökéletesíteni — Gencsy Sári volt a taná­rom, jártam jazz-balettra is. Teniszezni szeretnék, tornáz­ni, spanyol nyelvet tanulni. — Mire készül a színház­ban? — Ányát játszom a Cseresz­nyéskertben és a spanyol ki­rálynét A királyasszony lo­vagjában. G. T. Pillanatkép egy amatőr régészről Vigyózatosan oltalmazott tár­gyak fekszenek előttem — szá­zadok, évezredek őrzői. Az ős­ember megmunkálta csiszolt és pattintott szerszámok, az ez­redéves agyagedények, fém­eszközök, a régi letűnt korok mindennapi használati kellékei Rózsás Márton barcsi lakásá­nak asztalán nemcsak azért vívják ki csodálatomat, mert azok, amik .. . Nem. A legcso­dálatosabbnak ebben a pilla­natban azt tartom, hogy ezt a roppant értékes gyűjteményt egy olyan ember mentette meg az utókor számára, aklnetk látszó­lag nincs sok köze a régészet­hez . .. Látszólag ... Rózsás Márton, a helyi ta­nács költségvetési üzemének a lakatosa, 30 éves. A város­ban folyó társadalmi munkák szervezőjeként ismerik elsősor­ban. Amikor azonban bekö­szönt a tavasz, vagy elérkezik a késő ősz, terepjáróruhát ölt és elindul a mélyszántások barázdái mellett. Személyisége lényegét tekintve kutató, vizs­gálódó ember. Rögtön észreve­szi, ha a barna hantok között megcsillan valami. Gyűjtemé­nyének a zöme így került hoz­zá. Ma már a lakás tele van tudományos szinten feldolgo­zott, katalogizált tárgyak ez­reivel, a padlás is valóságos raktár. Időközben a gyűjte­ményt a kaposvári Rippl Rónai múzeum védetté nyilvánította. Rózsás Mártont pedig — egye­lőre mellékfoglalkozás formá­jában — segédmunkatársként alkalmazta. így ó gondozza most a barcsi Dráva Múzeum helytörténeti gyűjteményét. Az, hogy pillanatnyilag „csak" amatőr, nem jelent semmit, illetve azt jelenti, hogy a múzeum szakemberei szerint Rózsás Márton kincsei Terepjáróruhában a mélyszántások mentén is — elsőrangú amatőr.. . Nem adta fel azt a gyermekkori ál­mát, hogy régész legyen. Mos­tanában kezdenek rendeződni a dolgai és talán a múzeumi tudományos munkához szüksé­ges diploma megszerzése is le­hetővé válik hamarosan. Az Archeológiái Értesítőt já­ratva, a régészeti irodalmat ta­nulmányozva — tíz évvel ezelőtt — feltűnt neki, hogy a Kapos­vártól délre fekvő, Barcs kör­nyéki területek középkor előtti, őskori történetét nemigen tár­gyalják a tanulmányok. Pedig itt is lennie kell valaminek — gondolta. Tudta, hogy a tele­pülések hogy jöttek létre, mi­lyen lehet a fekvésük, elhelyez­kedésük. Keresni kezdett... És nem hiába. Eddig mintegy 20 kilométeres körzetet térképe­zett fel és mintegy ötezer tár­gyat, töredéket gyűjtött össze. Lelőhelytérképének a büszke­sége az a saját felfedezésű, 10—12 házból álló valószínű­leg kelta település, amely a hajdani római útvonal Dráván átkelő szakasza mellett fek­szik. A középkor végéig ívelő régészeti kollekciót az utóbbi évek szívós munkájával egy — Barcs történetének minden lényeges információját magá­ba foglaló — helytörténeti anyaggyűjteménnyel egészítet­te ki, amely már fotókat, tér­képeket, plakátokat, oklevele­ket, levéltári, könyvtári anya­gokat, újságcikkeket és termé­szetesen használati tárgyakat is tartalmaz. A város lakói, ve­zetői egyre jobban ismerik és elismerik Rózsán Márton tevé­kenységét. Ha valahol előke­rül valami a földből, szólnak neki. Gazdag házi múzeuma remélhetőleg rövidesen köz­kinccsé lesz, — szép példája­ként annak, mire képes a ne­mes lokálpatriotizmus és az egészséges alkotószellem. Amatőr? Tudós? Rózsás Már­tont szerénysége akadályozza saját maga minősítésében. — Fölszedtem a földről ezt-azt — mondja. Ennyi az egész. Bebesi Károly Mem er a neuem Hogyan lehet nevet változtatni? Az -y csak művészeknek jár Akinek nem jó a régi neve, életében egyszer megváltoztat­hatja. Nem kerül másba, mint némi adminisztrációba és négy­száz forintba. Az anyakönyvi hi­vatal szerint a legtöbb kérelem az elvált asszonyoktól érkezik hozzájuk. „Visszakérik” leányko­ri nevüket. Házasságon belül is előfordul azonban — különösen a többféle névviselési variációt kínáló jogszabály megszületése óta —, hogy az asszony leány­kori nevét akarja használni a to­vábbiakban. Gyakran jelentkeznek cigány ügyfelek névváltoztatást kérve, ílsősorban az Orsós családi ne­vet viselők érdeklődnek a név­változtatási lehetőségek iránt, hiszen ebből valóban sok van. A Belügyminisztérium rendelke­zése szerint gyakran használt neveket — Kiss, Nagy, Szabó stb. — nem vehetnek föl, ezért vagy a hivatal javasol nekik másikat, vagy ők kötnek ki a Pécsi, Fenyvesi, Kékesi és ha­sonló nevek mellett. A nehezen kimondható vagy leírható csa­ládi nevek viselői teszik ki az ügyfelek további részét. A jelen­legi szabályozás szerint i-re vég­ződő családi nevet „ipszilonosí- tani" nem lehet. A Belügymi­nisztérium csak a művészek szá­mára engedi meg az y-ra vég­ződő nevek fölvételét. Teljesen új szabályozás lép hatályba 1983. január 1-vel. Az erről szóló törvényerejű rendelet és végrehajtási jogszabálya már meg is jelent a Magyar Közlöny 50. számában. Nézzünk néhány fontosabb rendelkezést. Általában csak egytagú csa­ládi név viselhető. A szülő anya­könyvi kivonatában is úgy kell szerepelnie a névnek, ha valaki több tagú nevet akar használni. Az utónév is legfeljebb kéttagú lehet, tehát példánk ez előb­biekre: Kis-Kovács Gábor Ta­más. Gyakorlatilag ez a szabály érvényes a megkülönböztető be­tűk használatára is (pl. B. Tóth László, P. Szabó József). A doktori cím kivételével sem­milyen más címet és rangot nem lehet anyakönyvezni. Alig­ha képzelhető, hogy volna TTyen igény, hiszen már az 1947. évi IV. törvény „kiirtotta" a magyar joggyakorlatból ezt a lehetősé­get. A mai kutyabőrkeresőket azonban nem árt erre emlékez­tetni ... Nemzetiségi utóneveket ja­nuár 1-e után a nemzetiséghez való tartozás igazolása nélkül lehet majd anyakönyveztetni. Lehet tehát a gyerek Branko, Ivó Stipan, Heinz, Fridrich stb. A névválasztásban irányadó a nemzetiségi nevekkel kiegészí­tett Magyar Utónévkönyv. Ha a szülők rosszul választottak, ké­relmükre a 14 éven aluli gyerek nevét az anyakönyvvezető egy­szer módosíthatja. Ki tudja miért, a jogszabály­szerkesztők indokoltnak tartot­ták bevenni a rendelet szövegé­be, hogy anyakönyvezni csak a gyermek nemének megfelelő utónevet szabad ... H. J. Füzekkel övezett csapáson Lovasiskola Tolnaszigeten — Öltél már lovon? — Hót hogyne! A Pécsi Ál­lami Gazdaságnál, üszög-pusz­tán. Szőrén ültem meg a lovat és vezetőszáron futtattak körbe. — Hót ez kevés - jegyzi meg Reményi Lajos, a tolnaszigeti lovasiskola vezetője és tulajdo­nosa. — De hát nyergeljünk föl, aztán vágjunk neki a holt Du- na-ágnak! Csak öt perc múl­tán nehogy vissza kelljen for­dulni I — Azt már nem! — reagál a pécsi diáklány. — No, majd meglátjuk ... Aztán elindulnak a holt Du­na töltése mellett, a füzekkel övezett csapáson. Még hallom, hogy Reményi Lajos hátraszól: — Ha ötszáz méteren belül föl tudod venni az ütemet, és összeszeded a lovat, megcsi­náljuk az egyórás túrát! A tömzsi alkatú Reményi La­jos gazdász volt örök életében. A lovak szeretete végigkíséri életútját. így volt ez a bogyisz­lói termelőszövetkezetben is. míg nem döntött: lovasiskolát nyit. Kezdeményezése tulajdon­képpen nem újkeletű, hiszen már tavaly próbálkozott o szomszédos Domboriban, de a hatóságok szövevényes útvesz­tőjét megelégelve hat lovát visszavezette Tolnára, ponto­sabban tolnaszigeti házának udvarába... A tolnai tanács rugalmasabb volt, és támogat­ta az „akaratos" lovászt. Rö­vid úton engedélyezte az „is­kola” megnyitását, és azóta Reményi Lajosnak szinte egy szabad perce sincs. Mondhat­nánk „jó lóra tett", hiszen az egyórás túralovaglásra számí­tott százforintos díj ellenére egymást váltják a vendégek. Addig is, míg a több kilomé­teres túra résztvevői visszaér­nek, a várakozókat felesége friss gyümölccsel kínálja, az egykori előszobából kialakított társalgóban. Már elmúlt dél­után hat óra, a lovaglási idő tulajdonképpen lejárt: időköz, ben Reményi Lajos is visszaér­kezik két „páciensével”. Míg a lovak pihennek, néhány szót váltunk. — Most három lovam van, de akkora az érdeklődés a séta- és túralovaglás meg a sétako­csikázás iránt, hogy a jövő szezonra ismét veszek néhá­nyat. Reggel nyolctól este hatig szinte meg se állok: aki egy­szer belekóstolt a lovaglás szépségébe, visszatér.- Gyere te is többször — for­dul a pécsi gimnazistához Re­ményi Lajos —, most már tudod, hogy a tolnai főtértől Bogyisz. lónak fordulva alig három ki­lométerre található a lovasis­kola ... S. Gy. *

Next

/
Thumbnails
Contents