Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-03 / 241. szám
1982. szeptember 3., péntek Dunántúlt napló. 3 Mii tesz, és mire törekszik a Magyar Kereskedelmi Kamara? Beszélgetés Beck Tamás elnökkel Az utóbbi időben mind több szó esik a Magyar Kereskedelmi Kamaráról. Neve gyakran felbukkan a sajtó hasábjain, s a korábbinál ugyancsak sűrűbben hangzik el a gazdasági élet legkülönbözőbb területein. Pedig nem új szervezetről van szó, hiszen 1948-ban alakult meg, a bankok és a nagyipar államositása után. Nyilvánvaló, hogy a köztudatban való „előretörése'1 összefügg funkciójának, szerepének növekedésével. Erről beszélgettünk Beck Tamással, o Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatójával, akit a közelmúltban választottak meg, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökévé. — Növekedett-e az utóbbi években a Magyar Kereskedelmi Kamara jelentősége? — Igen. A Magyar Kereskedelmi Kamarának 1967-ig csak külkereskedelmi vállalatok lehettek a tagjai, s csak 1968- tól, a gazdaságirányítás reformjának bevezetésével kerülhetett sor más vállalatok és intézetek felvételére is. Ma már félezernél is több tagja van a kamarának. A jelentőségét azonban az az 1980-ban kelt minisztertanácsi rendelet növelte meg igazán, amely nagymértékben kibővítette a kamara feladatkörét. — Melyek a feladatkör leglényegesebb pontjai? — Első helyen kell talán említenem a tagság érdekképviseletét az ágazati, a helyi és az országos gazdaságirányító szervek előtt. Például úgy, hogy testületeinkben vitákat rendezünk a vállalati gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, rendelkezések tervezetéről, s a közös állásfoglalásokról tájékoztatjuk a gazdaságirányító szerveket. Egyébként rendszeresen összegezzük és továbbítjuk a központi szerveknek a vállalati tapasztalatokat. Elemzéseket készítünk az általános problémákról, javaslatokat is kidolgozunk a megoldásukra. Az érdekkepviselethez természetesen az is hozzá tartozik, hogy tagjaink érdekeit külföldi fórumokon és szervezetekben is képviseljük. Emellett az érdek- egyeztetés is a feladataink közé tartozik. A kamara testületéiben lehetőség nyílik gyártók, kereskedők, felhasználók egymás közt felmerülő problémáinak, érdekellen,et< nek rendezésére, s így ez Megtörténhet hatósági beavatkozás nélkül is. — A szervezet nevében is szerepel a kereskedelem. Ennek fejlesztéséért mit tehet a kamara? — Elősegítheti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődését. Sokoldalú segítséget nyújthat a vállalatok külgazdasági tevékenységéhez. Mindebben sokat segíthettek az egyre több országban működő állandó kamarai kiküldöttek is. — Ez az általános megfogalmazás tehát sok mindent felölel. Például az informáltság. . . — ...javítását, valóban. Tehát tagvállalatainkat a magyar és a világgazdaságról, az érvényben levő vagy előkészület alatt álló szabályozókról, a különféle műszaki újdonságokról és még sok másról tudjuk informálni. Hadd mondjam el példaként, hogy címirodánk 125 ország mintegy 26 ezer üzleti ‘ címét tartja nyilván, gépi úton, különféle szempontok alapján csoportosítva. Háromszáz kötetből áll a nemzetközi címtárgyűjtemény. De anélkül, hogy funkciójukat itt részletezném, még talán a laikus számára :s elárul valamit szolgáltatásainkról, ha megemlítem, hogy van ipari formatervezési tájékoztatási központunk, működtetjük a kárbiztosok testületét, van kereskedelemtechnikai osztályúnk, továbbá kollektív exportösztönzési osztályunk, sok segítséget nyújthat továbbá a külkeresk'edelmi tanácsadók testületé vagy a kamarai és áruszakértői bizottság. Azt hiszem, az köztudott, hogy a magyar gazdasági élet kedvelt lapja, a Heti Világgazdaság is a kamara kiadványa. Megjelentetünk idegen nyelvű gazdasági kiadványokat is. — A magyar gazdasági életben mintegy 4000 gazdasági egység működik, ezek közül egyre több vidéken. A Magyar Kereskedelmi Kamarának menynyire van módja átfogni a maga sajátos tevékenységével és .céljaival a vidék gazdasági életét is?- Tagvállalataink természetesen egyáltalán nemcsak a fővárosból toborzódtak. De vannak e vonatkozásban szervezeti garanciáink is, hiszen összekötő bizottságaink az egész országban megtalálhatók. A Budapest—Pest megyei összekötő bizottság székhelye Budapest. Az észak-dunántúlié Győr (Fejér, Győr, Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megyére kiterjedő hatáskörrel), a dél-dunántúlié Pécs (Baranya, Somogy, Tolna, Zala), az északmagyarországié Miskolc (Haj- dú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok), a dél-alföldié Szeged (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád).- Talán kissé leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatnánk: a kamara sokoldalúan munkálkodik a központi gazdaságirányítás és a vállalatok párbeszédének elmélyítésén, sikerén. Véleménye szerint min múlik a párbeszéd eredményessége?- Minden párbeszéd eredményessége azon múlik — s ez nemcsak a gazdasági életre érvényes —, hogy a résztvevők mennyire képesek megérteni egymás problémáit. Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a vállalatok problémáinak megértetése a legfőbb feladat. Szerintem ez fordítva ugyanannyira időszerű és szükséges: a népgazdaság egészének gondjait is meg kell értetni a vállalatokkal. De a párbeszéddel kapcsolatosan szeretném azonnal leszögezni, mert ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni: a párbeszéd fontos és nélkülözhetetlen, ám a cselekvés, a tettek helyettesítésére nem alkalmas. Viszont a cselekvést nagymértékben befolyásolhatja, hogy sikerül-e segítséget nyújtani ahhoz, hogy az egymással munkakapcsolatban állók tisztán, világosan lássanak, értsék egymást, egymás érdekeit ismerjék és tisztelni is tudják, sőt: a magasabb s alacsonyabb szintű érdekek között helyes sorrendet tudjanak felállítani önmaguk tevékenységében és partneri kapcsolataikban egyaránt.- A közelmúltban egy nyilatkozatában azt fejtegette, hogy a szabályozás erősiti a központi irányítást. Kérem, lejtse ki kissé részletesebben, miként érti ezt?- Sokan úgy gondolják ma is, hogy a központi irányítás csak közvetlen beavatkozásokon keresztül képes létezni, tehát a közvetett irányítás, a szabályozás a központi irányításnak nem válik előnyére. Az a véleményem, hogy a helyesen alkalmazott közvetlen beavatkozás sem a szabályozó- rendszer normativitását, sem a vállalati önállóságot nem csorbítja akkor, ha az egyértelmű, nyílt és objektív. A bajok akkor kezdődnek, ha a beavatkozások szubjektivek, közgazdaságilag megalapozatlanok, és a gazdaság, a társadalom érdekeivel ellentétesek. Egyetértek minden olyan állami beavatkozással, amely a gazdasági erőforrások ésszerű átcsoportosításai nem bízza spontán folyamatokra, hanem azt a társadalom valós érdekeinek figyelembevételével időben végrehajtja. Ugyanakkor fellépek minden olyan beavatkozás ellen, amely a társadalom számára szükségtelen, káros tevékenységek fenntartásának vagy fejlesztésének célzatával vagy más okból sérti meg a szabályozórendszer normativitását. A kamarának fontos hivatása minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a felsőszintű ipari kormányzati vezetést abban, hogy e kényes és alapvető feladatához a szükséges, valós információkkal rendelkezzék. — Visszatérve a kereskedelemhez: a kamarának mi a szerepe a budapesti nemzetközi vásárokon? Cs. I. Használt anyagbólí# társadalmi munkával .. Ahol az ötlet valósággá válik Kísérleti újítóműhely A z újítói tevékenység ösztönzése, támogatása sokféle módon lehetséges, s ezek között a hatékonyság szempontjából csak szakmánként és az üzemi sajátosságoknak megfelelően lehet valamiféle rangsort felállítani. Gyakran előfordul, hogy az újítók anyagi ösztönzése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy-egy javaslatból végül gazdasági haszon is származzon. Az újítási javaslatok életrevalóságát legtöbbször kísérletek sorozatával lehet csak igazolni, le kell gyártani a prototípust, amihez esetleg az újitást javaslónak sem gépe, sem szakértelme nincs. Tehát kell egy műhely, ahol mindez együtt megtalálható. Már 1953-ban Pécsett is, Komlón is létesítettek kísérleti Újítóműhelyt a szénbányáknál. Amikor pedig 1969-ben összevonták a két vállalatot, a kísérleti műhelyek is egyesültek: így jött létre a régi György-aknán a Mecseki Szénbányák központi kísérlet és újítóműhelye, lye. Sokféle munkagép zaja fogadja a látogatót, de egyedi zajok: egy-egy gépből általában nem is kell itt több. A műhely 19 szakemberrel és két művezetővel dolgozik jelenleg. — A létszám az évek során gyakran változott — mondja Szendrei Jenő művezető. — Voltunk már jóval többen is. A mostani társaság azonban nagyon stabil, nem vándorolnak el innen. Sok a fiatal: a korátlag most 30 év körül van. — Honnan verbuválódott ösz- sze ez a mostani gárda; hiszen valószínű, hogy egy ilyen speciális műhelyben egy-egy szakembernek több mindenhez is értenie kell? — A többség a vállalat kü- löböző üzemeiből - jött át hozzánk, de van olyan is, aki a Zsolnay Gyárból került ide. S az bizony nem ritkaság nálunk, hogy az esztergályos egyben géplakatos, vagy hogy a vegyigépész technikus lakatosmunkát végez. A kis műhely termelési volumene éves átlagban 2,5 millió forint. Más tórsüzemeknek is végeznek munkákat, de a nagyobb hányad az újítási javaslatok kikísérletezéséből, a prototípusok legyártásából adódik. — A vállalat iparjogvédelmi osztálya ide adja át azokat az újítási javaslatokat, amelyeket kikísérletezésre elfogadtak, s amit máshol nem lehet megcsinálni. Számuk évenként változik. de úgy általában 50—80 között kapunk feladatokat — tájékoztat Lábadi János, a má_ sik művezető. Most a második félév elején négy nagyobb munkán dolgozik a műhely: az egyik a külfejtési híd, amely a nehéz tehergépkocsik mozgását oldja meg az áfkokal szabdalt terepen, a másik az alumínium süveg, amely a főtebiztosító elemet könnyíti meg, a harmadik egy hidraulikus szelep, a negyedik pedig a fúrókorona-köszörülő gép. Az utóbbi péfidául a nelhéz, és eddig kézzel végzett munkát helyettesíti majd. ják, hogy a gyakorlatban kipróbált újításnak végül is mi lesz a sorsa. Valószínűbb, hogy a jó szakember természetes kíváncsisága az új technikai megoldások iránt a legfőbb hajtóerő. Ezt bizonyítja az is, hogy közülük jó néhányon maguk is újítóként vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban. Például Szendrei Jenő is Utolsó simítások a sérültszállító újitóműhelyben — Hogyan vizsgáznak ezek az újítások? — Valamennyi hasznosítható. Egyébként nem túl gyakori, bár előfordul, hogy megvalósíthatatlan javaslatok kerülnének hozzánk Az mór jóval többször előfordul, hogy az újító eredeti elképzelésén változtatni kell, mert például nincs hozzá olyan anyag, amit terveztek, vagy a gyakorlatban nem vált be egy- egy megoldás, de magának az újításnak az alapötlete másként megvalósítható. Ilyenkor együtt gondolkodunk az újítóval valami jobb megoldáson. A kísérletek során egyébként is csak úgy érhetünk el pozitív eredményt, na az újító és közöttünk állandó a kapcsolat. Ez főleg akkor nagyon fontos, ha olyan javaslatokat kell ki. próbálnunk, amikhez nincs pontos tervrajz, mert az újító nem műszaki szakember. De ezeknek az ötleteknek sem szabad elveszniük — magyarázza Szendrei Jenő. Mi vezérli ebben a gondos munkában a kísérleti újítóműhely tagjait? Az -anyagi érdekeltség nem, hiszen az itt kiki- sérletezett és később bevezetett újítások hasznából semmilyen formában nem részesednek. Legtöbbször azt sem tudbányakocsin a György-aknai Fotó: Läufer László Vannak persze olyan gyártmányaik is, amikkel akkor is nyugodtan eldicsekedhetnek, ha az újításnál csak az újító neve marad meg köztudatban. Például dr. Pillári Endre újhegyi üzemorvos szabadalma, a mindent tudó bányamentő kocsi, amelynek szintén itt kísérletezték ki és gyártották le a prototípusát. A bányamentő ko. esi nagy sikerrel szerepelt az idei BNV-n A teljes lengéscsillapítással megvalósított hordágyai iránt az Országos Mentőszolgálat is érdeklődik. S bár nem újítás, de érdemes megemlíteni, hogy itt készült az a magyar geofizikai modell is, amely szerepelt az idén júniusban a Zágrábban megrendezett bányászati világkiállításon. Ez inkább különös, mint különleges feladat volt, de ez is belefér a Mecseki Szénbányák központi kísérleti újítóműhelyének profiljába. Elvégre, akik . itt dolgoznak, igazán hozzászoktak már, hogy hétről hétre, hónapró! hónaira olyan feladat teszi próbára szakértelmüket, ami más, mint a szokásos, más mint az előbbiek: valami új, ami addig csak papíron létezett, s kezük alatt formálódik valósággá. D. I. Targoncajavító műhelyt építenek a pécsi vasutasok A megyényi területen működő MÁV pécsi körezti üiemfőnök- ségén közel száz targonca segíti az emberek munkáját. Evek óta gond azonban e nagyszámú géppark javítása, karbantartása. Mivel Pécsett csak egy kisméretű, korszerűtlen műhely áll rendelkezésre, nagyobb javításra Dombóvárra küldik a gépeket vagy más cégeknél kell sorba állni. A vasútnak jobban megéri anyagilag is, ha e munkákat maga végzi, ezért mindenképpen indokolt egy új javítóműhely létrehozása. Hely is van, ahol építkezni lehet, a megvalósítás egyre sürgetőbb. Anyagi fedezet azonban egyelőre nincs. Az üzemfőnökség vezetőit nem hagyta nyugodni a dolog, elhatározták, hogy saját erőből építkezésbe fognák. A vasúigazgatóság tervezőcsoportjában ingyen pauszpapírra rajzolták az elképzelt javítóműhelyt. Mire van még szükség? Anyagra és munkaerőre. Egyik áprilisi szombaton 110 vasutas jelentkezett munkára, hogy a bonyhádi állomás egy kiselejtezett épületét lebontsófk. öt teherautó indult téglával, faanyaggal megrakva Pécs felé. A nyár elején lerobbantott fo- nyódi állomás épületanyagát 's vasúti kocsikba rakták. Júniusban pedig kezdődhetett az építkezés a Közraktár utcai telepen. Szabadnapokon, hétvégeken jöttek az üzemfőnökség szocialista brigádjainak dolgozói — alkalmanként ötven—hatvan ember — alapozni, habarcsot keverni, falat rakni. Augusztus végére elkészültek a 15x33 méteres targoncajavító falai; ajtók és ablakok is a helyükön vannak, most a födémet készítik. Még a tél beállta előtt tető alá hozzák az épületet, amelyben 170 négyzetméte. rés szerelőcsarnok, hegesztő- és festőműhely, akkutöltő és targoncatároló kap helyet. A jövő év elején már itt szeretnék a járművek magasabb szintű karbantartását elvégezni. A következő lépés egy 40 főnek elegendő szociális épület létrehozása lesz. Természetesen társadalmi munkában készül majd. Végül égy adat: új anyagból, külső kivitelezővel 2,5 millióba kerülne ez a létesítmény. A vasutasok mindezt félmillióból szeretnék „kihozni”. Munkaidőn kívül, a szocidlista brigádokra támaszkodva, példamutató módon. Németh Tibor
