Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-19 / 257. szám

1982, szeptember 19., vasárnap Dunántúlt napló 3 Befejeződött a napraforgó betakarítása A hét végére befejező­dött Baranyában a napra­forgó betakarítása. Több mint 11 000 hektárról sike­rült a nagy értékű termést aligvkét hét alatt tető alá vinni. A termésátlag jó. Végleges eredmény csak a jövő hét elejére várható. Az értékes növényből igen jó termésátlagot értek el a következő községek közös gazdaságai: Geresd- lak, Reménypuszta, Hímes- háza, Szalánta, Szeder­kény. Adottságaikhoz, il­letve lehetőségeikhez ké­pest szépen hozott az ér­tékes, olajos magvú nö­vény a csányoszrói, kétúj- falui, mozsgói és szentlász- lói tsz-ek vetésterületén. A pécsbányatelepi kórház egyik kórterme Kossuth-szobrok hazánkban és a világban S záznyolcvan esztendeje, szeptember 19-én, hogy Monokon megszületett Kossuth Lajos. Jellemző a nemzeti kegyelet gyorsaságára, hogy miután 1894. március 20-ón Turinban meghalt, ugyanazon évben, 1894. július elsején már állt az első bronzból mintázott Kossuth- mellszobor Balatonszabadin, az akkori Siómaroson. Alkotói Kiss György, Gerenday Antal, Gerenday Béla. A második Kos- suth-szobor ugyancsak ekkor készült, 1894. december 16-án ovatták fel Dunapatajon, alko­tói ugyancsak Kiss György és Gerenday Béla voltak, akik az elkövetkező időszakban még több portrét mintáztak róla. Dr. Adamfy József szegedi körzeti főorvos érdeme, hogy összegyűjtötte több mint ötezer levélváltás, sok évi kutatómun­ka után a világ összes Kossuth- szobrának lelőhelyét. Végül 1980. január 9-i halála miatt, Vigh Károly szerkesztésében je­lent meg a kiadvány a Kossuth- szobrok hazai és külföldi adat­tárával, Bognár József akadé­mikus, a Magyarok Világszövet­sége elnökének előszavával, Vaver Lajos bevezető tanulmá­nyával, mely a Kossuth-kultuszt vizsgálja a magyar művészet­ben. Ádómfy József tíz évig dol­gozott e művén, mely hézag­pótló, s a levélírás mellett mintegy ezer felvételt készített, s a legtöbb Kossuth-szobrot eredetiben megszemlélte. Közel kilenc évtized pergett le Kossuth Lajos halóía ótp, s a’óta körülbelül 239 szobrot mintázott alakjáról összesen hatvanhat szobrász. Külföldön hét emlékmű áll Washington­ban. New Yorkban, Londonban, Münchenben, Torinóban és Ka­nadában. Hazánkban köztéren, múzeumokban, egyéni gyűjte­ményekben 232 Kossuth-szobor található. 1894-től napjainkig szinte fo­lyamatos a szoborállitás Kos­suth Lajos alakjáról. Arányait illetően növekszik a szám 1898- ban, a szabadságharc 50. év­fordulóján, 1902-ben Kossuth születésének 100. évfordulóján és 1948-ban, a szabadságharc 100. jubileumán. Ekkor avatták fel a csökmői, gödi, gyöngyös- patai, ireaszemcsei, kiszombo- ri, bonyhádi, debreceni és vész­tői Kossuth-szobrokat. Joggal váltott ki botrányt az 1900-as évek elején a fővárosi Kossuth- szobor ügye, melyre a hivatalos szervek feleannyit kívántak ál­dozni, mint az Erzsébet emlék­műre. Végül hosszas huzavona után az első díjat Horvay Já­nos pályaműve nyerte el, s a megvalósult alkotást 1927-ben állították fel a Parlament előtt. Születésének 150. évfordulójára azonban újabb, s a nemzet szí­vében éjő képhez méltóbb szob­rot avatott a helyén Révai Jó­zsef 1952. szeptember 19-én. Ez a monumentális emlékmű Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ko­csis András és Ungváry Lajos közös alkotása. Az idők folyamán jelentős művészek egész sora tett kí­sérletet arra, hogy méltó és tel­jes Kossuth-portrét mintázzon. A többi között Róna József, Hol­ló Barnabás, Horvay János, Finta Sándor, Kallós Ede, Lige­ti Miklós, Teles Ede, Petri La­jos, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kovács Ferenc, Somogyi Ár­pád, Marton László, Csikszent- mihályi Róbert. A legtöbb Kos­suth-szobrot Horvay János és Kisfaludi Strobl készítette, utób­bi Sumenbe, Monokra, Kano- dába is. Tóth András szobrászművész — a költő Tóth Árpád apja — a Kossuth-szobrok mintázásában különösen szép sikereket ért el. Ö mintázta a nagykőrösi Kos­suth emlékművet, melyet 1900- ban avattak fel, továbbá a nagyszalontai, clevelandi egész alakos Trronz figurákat. A fel- szabadulás utáni első Kossuth- szobor műkőből készült Tatár Dezső műve, 1946. március 16- án avatták fel Rákoscsabán. N em kilobbant, hanem tü- zesedő hazafiság emelte az elmúlt száz évben a szobrokat szerte az országban. Méltó folyamattol, méltó figye­lemmel, s alig akad megyénk, ahol ne lenne. S valamennyiről eszünkbe juthatnak — mintegy jelképesen is — Juhász Gyula „Kossuth-szobor" című költe­ményének sorai: „Alföld porában, kisváros so­rában / A napban és a hóban nyugodtan / áll". Hozzátehetjük: egy nép em­lékezetében is. Losonci Miklós Már gyógyítanak a pécsbányatelepi kórházban Rövidesen megnyugtatóan megoldódik Pécsett, az idősko­rú és a krónikus belgyógyászati betegek hosszabb idejű kezelé­sének, rehabilitációjának koráb­bi gondja. Arról már korábban hírt adtunk, hogy a Baranya megyei Tanács Kórház pécs­bányatelepi intézetében egy új­profilú osztályt szerveztek. Az új osztály már fogadja a bete­geket, első lépésként 20 króni­kus ágy beindításával. Az elavult épületben állag­megóvó munkálatokat végeznek. Azok folyamatos elkészültével, még ez év decemberéig elnyeri végleges arculatát a geriátriai részleg is. Mint dr. Hazafi Klára osz­tályvezető főorvos elmondta, az intézet 90 ággyal rendelkezik majd. melyhez kisfabóratórium, röntgen, EKG. fizikoterápiás la­bor és geriátriai ambulancia csatlakozik. Az osztály személyi és műszeres ellátottsága az akut betegfelvételt nem teszi lehetővé, de nem is ez a cél. Azt szeretnék elérni, hogy a hosszabb ápolási időt, rehabi­litációt igénylő betegeket az egyéb belgyógyászati osztályok­ról ide irányítsák, az így fel­szabaduló ágyakat az akut betegellátásra fordíthassák. Ez az utókezelés 50 ágyon törté­nik majd. Az első húsz ágy már fogadja a betegeit, akiket az Egyesített Egészségügyi Intéz­mények Pécs II. kerületi betegei közül utalnak be. A további 30 ágy kialakítása folyamatban van. Ez tehát az osztály egyik pro­filja. A másik a geriátria, amely a sajátos, időskori betegségek speciális kezelésével foglalkozik. Ez merőben új, ilyen célra specializált egészségügyi intézmény. Ide 60 éven felüli, krónikus betegségben szenve­dők kerülnek, részükre 40 ágyat tartanak fenn. A fentiekből is kitűnik, hogy szó sincs Pécsbónyán semmifé­le „elfekvő" létesítéséről, el­lenkezőleg. Az osztályra első­sorban olyan betegeket vesznek fel, akiknél teljes, vagy jelen­tős gyógyulás várható, de lega­lább az a cél, hogy önmaguk ellátására képessé váljanak. K. Gy. Ismét Ki mit tud Ismét Ki mit tud?-ra tobo­rozza a fiatalokat a Magyar Televízió. A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, a Mű­velődési Minisztérium, az Álla­mi Ifjúsági Bizottság és az amatőr művészeti mozgalmakat ápoló, fenntartó intézmények égisze alatt meghirdetett ve­télkedő a 14—26 év közötti fia­taloknak kínál lehetőséget ar­ra, hogy képességük és érdek­lődési körük szerint bemutat­hassák művészi tehetségüket. A versenyről részletes tájé­koztatót, módszertani útmuta­tót a helyi művelődési házak­ban, a megyei művelődési köz­pontokban és a KlSZ-szerveze. tekben kaphatnak az érdeklő­dők. A jelentkezéseket december 1-ig kell eljuttatni a lakó-, il­letve munkahelyi KISZ-szerveze. tekhez a helyi művelődési in­tézményekhez. A Magyar Galambtenyésztők 42-es számú pécsi egyesülete és a Mecseki Kultúrparfc rendezésében tegnap délelőtt Pécsett, a Rózsakertben megnyílt a már hagyományosnak mondható ga­lamb- és kisállatbemutató. A hatvanféle galamb és 27 egyéb fajta díszmadár mellett, diszmacskákat, récéket, menyétet és pónilovakat láthatnak az érdeklődök a Rózsakertben még a mai napon is reggel 8 órától délután 5 óráig fiz iszi BNV-ről jelentjük Ruházat és divat Csipkehatásü romantilcus és csíkos modern ágynemű flranydisaeités, mohairé kötöttruhők Az őszi vásár nő látogatóit talán leginkább az A-pavilon vonzza, ahol idén is mintegy 3 ezer négyzetméteren a textil és ruházati iparágak 83-as év kínálatát mutatják be. Mivel divatholmikról van szó, öltöz­ködésről, ezért a látottak meg­ítélése, csak szubjektív lehet, hiszen ahány ember, annyi egyéniség és annyi ízlés. Talán először a felvonulta­tott alapanyagokról szólnánk pár szót. Elismerésre méltó, a Budaprint termékváltása és ki­lábalása az évekig tartó hul­lámvölgyből (amelynek oka volt, hogy eladhatatlan, műszálas jersey anyagokat gyártott még akkor is, mikor már rég kiment a divatbóf, senkinek sem kel­lett). Most a vásáron korszerű és szép anyagokkal jelentkezik. Legszebbek az ingek, vagy női blúzok, ingruhák készítésére al. kalmas, pamutvászonhoz ha­sonló kockás és csíkos anya­gaik. Az abszolút sikert azon­ban valószínű, hogy a csodá­latos ágyneműgarnitúráival éri el, amelyek között van csoda­szép, csipkeszerűen romantikus mintázatú és modern kockás csíkos, vagy egyszínű paszpólo- zott. A Magyar Selyemipari Válla­lat kiállító-standján megcso­dálhatóak a színek szerint cso­portosított lágyan omló kel­mék. (Az ismertető szerint 2,8 milliárd forint értékű árut állít elő évente, és ebből 14 millió dollár nyugati és 7,7 millió ru­bel szocialista exportot bonyo­lít le.) A vásári dijat az idén mégis nem a lenge anyagok valamelyikével, hanem teste­sebb, selyemburett szerű anya­gával nyerte el. Ez a termék egészen új - most mutatkoz­nak vele először nyilvánosság előtt - könnyű kosztümök, ka­bátok készítésére alkalmas. A legszebb azonban mégis a mályvaszínű akvarell nevű anyag, amely laza, áttetsző alapon fényes csíkos, puha, lágy és rugalmas. Francia ren­delésre készül! Világszerte di­vatosak ismét a különböző szí­nű, intézeti csíkos anyagokból készült ruhák. (A nyáron ha­zánkba látogató külföldieken láthattunk ilyen együtteseket.) A Selyemipari Vállalat kiállított ilyen anyagokat, vajon mikor láthatjuk viszont az üzletekben? Nagyon szép gyapjúanyago­kat mutat be az Újpesti Gyap­júfonó- és Szövőgyár. A Sal­gótarjáni Ruhagyárnak leg­alábbis meghozta a sikert, a belőle készített Beatrix-ruha- családdal a BNV nagydíját nyerte el. Most kerülne sor az alap­anyagokból készült ruhák, a várható divatjegyek ismerteté­sére. Nem biztos, hogy igazam van, de a látottak alapján az az érzésem, az 1983-as év vár­hatóan uralkodó divatjáról, nem sokat tudhatunk meg e vásáron, annak ellenére, hogy egy-két igazán szép modell is látható. A konfekcióipar termé­kei közül nem sok állított meg, késztetett csodálatra. A kosz­tümök a szokásosak, hozzá a blúzok ugyancsak. A kabátok tervezésénél is mintha kimerült volna az alkotói fantázia. A vásári non-stop divatbemuta­tókon úgy tűnt, hogy a sikkes és szép manekenek sem nagyon tudták „feldobni” e fantáziát­lan alkotásokat, és a bemutató végeztével gyorsan vedlettek át saját civil ruhatárukba, amellyel inkább képviselték az uralkodó divatot, mint a dobo­gós ruhákban. Látványosság csak a budapesti Könnyűipari Szövetkezetek Szövetsége közös kiállításán látható, ahol külön­leges anyagokból, igazán kü­lönlegesen szép alkalmi ruhá­kat kínálnak. A konfekcióipar mellett a kü­lönböző kötöttárugyárak termé­keiről lehet elmondani, hogy igazán szépek, és méltóak e nemzetközi órufelvonultatás színvonalához. Bár a látogató itt is tanácstalanná válik, hi­szen pór hónapja, az ország rangos divatlapjában azt ol­vasta, nyugaton mór tűnőben van az arany díszítések divat­ja, itt a vásáron viszont most tetőzik: arannyal díszített kö­töttruhák (legszebbek a HÓDI­KÖT hófehér mohairé hatású ruhái) pulóverek, hálóruhák, kombinék. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár legszebb darabjai a fé­nyes plüssanyagból készült hálóruhák, és a kismamák biz­tosan örülnek majd, BABY- PACK csecsemöruházati egy­ségcsomagnak, amellyel vásári nagydíjat nyertek, és amelyben szép és praktikus csecsemőru- hák, vízáteresztő pelenkák ta­lálhatóak, tetszetős, színes, kis műanyagtáskában. Egyértelműen divatosak és világszínvonalat követőek a HUNOR Pécsi Kesztyűgyár ser­tésvelúr öltözékei és kiegészítői, amivel méltán nyertek vásárdí­jat. Es vásárdíjat kapott ezek­nek a ruháknak az alapanya­gát gyártó Pécsi Bőrgyár is, a különböző korszerű és divatos ruházati és kesztyűbőreiért, a cipő- és csizmaalapanyagokért. Sarok Zsuzsa Vásárdíjas pécsi bőrruháxati cikkek Erb János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents