Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-16 / 254. szám

6 Dunántúli napló 1982. szeptember 16., csütörtök Társadalmi munkában bővitették a mohácsi, Park utcai óvodát, ahol igy száz kisgyermeket fogadhatnak. Fotó: Schindl József Új utcák, csatornák Mohácson Szövetség, a tanács és a lakosság között Ha társadalmi munkáról van szó, a mohácsiak három fő cso­portra osztva magyarázzák, mi az, amit már megvalósítottak, iljetve amit terveznek. A három fő csoport közül a legfontosabb c kiemelt várospolitikai célkitű­zéseket szolgáló „társadalmi munka. A második a szocialista brigádok főként gyermekintéz­ményeket patronáló mozgalma, míg a harmadik a folyamatos városszépítési tevékenység, a tavaszi, őszi fásítási program, ami minden évben feladat. Évekre bontott terv A középtávú — egy-egy terv­időszakra szóló — társadalmi munkatervüket évekre bontják. Ezekben az éves tervekben pon­tosan megjelölik, hogy milyen munkában mikor, hogyan és kik segítenek, A VI. ötéves terv nyi­tó esztendejében, 1981-ben a Park utcai óvoda egy csoport­tal való bővítése volt a legfon­tosabb olyan tervük, amit önzet­len összefogással valósítottak meg. Az újabb 25 kisgyermek fogadását lehetővé tevő bővítés a tervek készítésétől a takarítá­sig — az anyagköltséget leszá­mítva - társadalmi munkában készütt. A városi tanács műsza­ki osztálya ingyen tervezett, a megyei vízmű, az Új Barázda Termelőszövetkezet a terepren­dezésben, a PÉTÁV mohácsi ki- rendeltsége a központifűtés­szerelésben, a költségvetési üzem a belső munkákban, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyára a berendezésben segített és a most 100 kisgyermek elhe­lyezésére alkalmas óvoda kita­karítását, otthonossá tételét az óvónők vállalták. Még az elmúlt évnél marad­va arról is beszámolhatnak a mohácsiak, hogy a Felszabadu­lás lakótelepen élők csaknem félmillió forint értékű parkosító, sí munkát végeztek. Ez teljesen független a februártól októbe­rig tartott városi fásítástól, amelynek keretében a helybeliek több mint 3000 fát és 2350 cserjét ültettek el. Az idei terveik között két ki­emelt feladat is szerepel: utcák és csatornák építése, illetve a városi tornaterem kialakításá­nak megkezdése. Az előbbi meglehetősen szokatlan kezde­ményezés, s a mohácsiak úgy tudják, hogy ők az elsők a me­gyében, akik ilyen módon pró­bálják behozni azt a lemara­dást, ami főként a. családi há­zas városrészeken, okoz gondot. A módszer lényege a következő: a tanács pályázatot hirdet a tanácstagi körzeteknek, s azok a körzetek, amelyek vállalják, hogy társadalmi munkával, il­letve pénzzel támogatják az ut­ca, vagy csatornaépítést, jelen­tős tanácsi segítségben része­sülnek. Első hallásra kissé fur­csa, hogy kétharmad rész la­kossági és egyharmad rész ta­nácsi vállalással készülnek újabban a mohácsi utcák és csatornák, de a helybeliek azt mondják, hogy nincs szó más­ról, mint az eddigi gyakorlat megfordításáról. Eddig ugyanis ekkor kezdtek hozzá egy-egy utca vagy csatorna építéséhez, amikor a tanácsnak összejött a pénze, aztán utólag kivetették az egy-egy családra jutó köz­ségfejlesztési hozzájárulást. Most lényegesen kevesebb pénzzel és egyszerre több he­lyen indulhat az építés, s az eredmény: hamarabb és ol­csóbban jutnak utcához, csa­tornához az ott lakók, mintha várnák, amíg a csak tanácsi pénzekből rájuk kerülne a sor. Természetesen akadnak olyan kérdések, amelyek e módszer hallatán megfordulnak az em­ber fejében, s amelyekre a ta­nácson a következő válaszokat kaptuk, Ha egy körzet lakos­ságának többsége akarja és vállalja ezt a módszert, a ta­nács elindítja a munkát. Akik előre hozzájárulnak a költsé­gekhez, és dolgoznak ií, azok nyilván lényegesen kevesebb közműfejlesztést fizetnek, mint azok, akik ezekre nem vállal­koznak. Ők a munkák befejezé­se után fizetnek. A tapasztala­tok szerint az egyes körzetek­ben lakók döntő többsége úgy véli, hogy megéri előre fizetni és egy kicsit dolgozni, hiszen előbb lesz utcájuk, csatornájuk. Idén 11 körzet pályázott, s a ta­nács mindegyiknek megadta a támogatást. Pénzzel és munkával Még az idén szeretnék elkez­deni a városi tornaterem épí­tését, amit a lakosság pénzzel és munkával támogat. Az épí­tés bizonyára eltart a tervidő­szak végéig. Jóval hamarabb — valószínű a jövő év közepén — örülhetnek majd a város új óvo­dájának, amit előregyártott fa­panel szerkezetből létesítenek. A leendő T00 személyes óvodá­val megoldódik a Felszabadu­lás lakótelep óvodáskorú gyer­mekeinek elhelyezése. szerkesztőség postájából Két vállalkozó Pécsett, a Fü. lemüle utca 39-ben „Műkő. és Betonelemgyártó Gazdasági Munkaközösség” névvel meg. nyitotta maszek üzemét. Na­gyon hasznosnak tartom én magam is az olyan tevékeny­séget, amely a lakosságot szol­gálja. Csupán néhány tényre szeretném felhívni a figyelmet: Hol is helyezkedik el ez a „minigyár"? A környező csa­ládi házaktól tíz, húsz, har­minc méterre. Aki nem járatos a betonelem-készítés technoló­„Miért rossz a tv-vétel V* Teljes vólaszt nem tudunk adni Takács Antal komlói, Pe­tőfi utcai olvasónk kérdésére, de tájékoztatást koptunk , a Posta Rádió, és Televíziómű­szaki Igazgatóság Országos Za­varvizsgáló Felügyelőségétől: A Felügyelőség pécsi Zavar, vizsgáló üzeme a helyszínen meggyőződött arról, hogy az időközben felépített tízemeletes házak „beárnyékolják” a négy- emeletes épületeket. Hogy mi­lyen mértékben, azt csak mé­résekkel lehet megállapítani. Ezeket a méréseket a Város­gazdálkodási Vállalat elvégez­teti, s dönt a szükséges mun­kák megiendeléséről. A megoldásról tájékoztatjuk olvasóinkat.---------* ---------­E gy névtelen levél nyomában A lakók nem bíztak meg senkit A pécsi Kun Béla tér 1., 3., 5. lakóinak nevében kaptunk levelet, amelyben a levélíró a Szigeti II. Lakásfenntartó Szö­vetkezet vezetőségének munká­jára panaszkodott. A „közérde. kű” bejelentéssel a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságához fordultunk segítségért. S az üggyel kapcsolatban dr. Pusz­tai János titkárságvezetőtől kaptunk tájékoztatást. Lakógyűlést hívtak össze, s a lakásszövetkezet elnöke, vala­mint a három ház lakói részle­tesen megvitatták a panaszos levelet. A következőképpen fog. laltak állást: A levél megírására nem ad. tak megbízást senkinek, elkül. déséről nem is tudtak. A ház- felügyelő mjnkájával — erről is szólt a levél — a meglevő kisebb hiányosságok ellenére megvannak elégedve. E kisebb hibák miatt nem látják indo­koltnak fegyelmező, vagy egyéb eljárás indítását. Szükségesnek tartják azonban, hogy egyes lépcsőházakban a lakók a rendre és a közös vagyonra a jövőben jobban vigyázzanak. Ezzel az ügyet lezártnak te­kintjük. S megjegyezzük, a to. vábbiakban sem foglalkozunk névtelen levelekkel. Tanulságul annyit: az ehhez hasonló, köz­érdekűnek feltüntetett bejelen­tések is célravezetőbbek, ha vállalja az illető saját vélemé. nyét.---------------- * ---------------­M egtalálták az elveszett rádiót Két hete kértük olvasóink segítségét Szalai Istvánné nevében, akinek hu­szonhét éves rokkant fia elveszítette reklámszatyrát, s benne szinte állan­dó társát, kvarcórás rádióját. Szalai Istvánné most arról értesí­tett bennünket, hogy két idős néni megtalálta és a családnak elvitte a rádiót. A Szalai család nevében mi is köszönjük emberségüket, segítségü­ket. giájában, az is tudja, hogy ez a munka zajjal, porral jár. A szomszédok április óta reggel hét órától délután négyig rendkívül erős, monoton zajban élnek. A betonkeverő és a for­mázógép azonban nemcsak za. jós, de a levegőt is szennyezi. A szállingózó cementpo’r bi­zony nem tesz jót a frissen mo. sott száradó ruháknak, az em. berekről, gyerekekről nem is beszélve. Az is köztudott, hogy a betont védeni kell. a kiszá­radástól, ezé'i állandó öntö­Többen kérdezték, hogy hány óráig vigyáznak a gyerekekre a napköziben, illetve reggelen­ként mikortól kezdődik a taná­ri felügyelet? A kérdések ma­gyarázataként elmondták, hogy a szülők nagy részének legké­sőbb 7 órakor el kell indulniuk a munkahelyükre, illetve több­nyire fél 5-ig—5-ig dolgoznak, tehát leghamarabb 5 órára ér­nek haza. Véleményünk szerint ezeket az időpontokat figye­lembe véve kellene a gyerekek felügyeletéről gondoskodni. A kérdéseire válaszolva Walz Jánosné, pécsi általános iskolai felügyelő elmondta, hogy igény esetén - legkeve­sebb tíz szülő kérése alapján — meghosszabbítható a nap­közi nyitvatartá:;, illetve regge­lenként gondoslódnak a peda­gógusi felügye étről. Ugyane*z a helyzet a szombati napközis ellátással. Ha legalább tízen kérik és munkahelyi igazolást visznek arról, hogy szombaton­ként mindkét szüíő dolgozik, akkor a napköziben fogadják a gyermekeket. Az ilyen kéré­seket az iskola igazgatójának kell jelezni. Ugyancsak többen érdeklőd­tek arról, hogy meghatározhat­ják-e az iskoláit, hogy a gye­rekek milyen színű és fazonú sportfelszerelést viseljenek? A kérdésre szintén Walz Jánosné zést kíván. Az amúgy is vízszű. kében levő ürögieknek nem ép­pen áldás, hogy a főzéshez, mosdáshoz használt ivóvíz el. megy ... Hangsúlyozom, igen hasz. nosnak tartom ezt a sokakat érintő vállalkozást, amelyet bi. zonyára az ürögben építkezők is örömmel üdvözölnek. De mi. ért olyan területen kapott en­gedélyt ez a kisüzem, ahol bosszúságot, esetleg kárt okoz a tevékenységével? Szűcs Imre válaszolt: alapvető követel­mény, hogy minden tanuló rendelkezzék a testnevelési cé­loknak és a higiéniai szem­pontoknak egyaránt megfelelő felszereléssel, sportruházattal, tornacipővel. Amennyiben a ke­reskedelem megfelelő válasz­tékot kínál, az iskolánkénti (és nem osztályonkénti!) egységes színt és fazont kérheti az is­kola, de nem követelheti meg és évenként nem változtathatja. Jó hírünk van azoknak a szü­lőknek, akik arról érdeklődtek, hogy milyen megoldást tudnak ajánlani a napközibe fel nem vett gyerekek ebédeltetésére. Szabó Lajos, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat áruforgal­mi osztályvezetője elmondta, hogy a sajátkonyhás általános iskolák közül — önköltséges áron — a Bánki Donát (100 fő), a Jurisics (100 fő) és az Anikó utcai (150 fő) iskolákban, illet­ve az Eszék étteremben (100 fő) és a Sopiana Gyár üzemi éttermében (150 fő) tudnak még fogadni gyermekeket ebé­deltetésre. Azokban az iskolákban, ahol saját konyha nincs, de a Me­csekvidéki Vendéglátó Vállalat szállítja nap mint nap az ebé­det, az iskola vezetőségétől kell megérdeklődni, hogy van-e lehetőségük a jelenleginél több gyerek ebédeltetésére. Jogi tanácsadó I Kovács T. kérdezi, hogy o la* kast mikor lehet elhagyottnak tekinteni, illetve mikor nem? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. §-ában- írtak sze­rint, ha a bérlő a lakásból ál­landó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony— a szünetelés ese­tének kivételével - megszűnik. Abban az esetben, ha a bér­lő a lakást két hónapot meg­haladó időre elhagyta, a) a tanácsi bérlakás ese­tében a lakásügyi hatóság, il­letőleg fegyveres testületi szol­gálati lakás esetében a lakás­sal rendelkező szerv a lakást igénybe veheti, b) más lakás esetében pe­dig a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság — a lakással rendel­kező szerv, illetőleg a bérbe­adó kérelmére megszüntetheti. A lakást nem lehet elhagyott­nak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben része­sül; b) katonai szolgálatot telje­sít; c) lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása; d) a lakóhelyén, kívül végzi tanulmányait; e) szabadságvesztés bünte­tését tölti; f) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításá­val, bővítésével vagy korszerű­sítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetéssze­rűen, átmenetileg nem tudja használni; g) üdül, vagy családi, illető­leg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. T. K. munkaviszonyát megszün­tette. A már megszerzett szol­gálati éveit nem akarja elve­szíteni. Kérdése: az elismerési dij havi összege mennyi, és hol kell kérni ónnak megállapítá­sát? A társadalombiztosítási jog­szabályok lehetőséget adnak arra, hogy a már megszerzett szolgálati időt a dolgozó díj fizetése ellenében fenntartsa. Ezzel kapcsolatban a 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szabályzat a 83. §-ában úgy rendelkezik, hogy az elismerési díj összege — havi 10 forint, ha a meg­szakítást megelőző utolsó há­rom havi kereset átlaga az 1000 forintot nem haladta meg, — havi 15 forint, ha az átlag a 2000 forintot nem haladta meg, — havi 30 forint, 2000 forin­tot meghaladó átlag esetén. Az elismerési díj fizetése iránti kérelmet a lakóhely sze­rint illetékes társadalombiztosí­tási igazgatósághoz — Baranyá­ban a Pécsi Társadalombiztosí­tási Igazgatóság járulékügyi osztályához - kell a megszakí­tás kezdetétől (munkaviszony megszűnésétől), rokkantsági nyugdíjban részesülőknek a rokkantsági nyugdíj megszűné­sétől számított egy éven belül benyújtani. A kérelem benyújtásakor igazolni kell a szolgálati időt, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnésének az időpontját és az elismerési díj összege szempontjából irányadó utolsó három havi . keresetet, rokkant­sági nyugdíj megszüntetése esetén a rokkantsági nyugdíj havi összegét. Az elismerési díjat a szolgá­lati idő, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnését követő hónap első napjától kell fizet­ni A rendelkezések szerint az elismerési dijat havonta előre, a hónap tizenötödik napjáig kell befizetni. Ha az elismerési, díj fizetője egy hónapnál hosz- szabb időn át keresőképtelen beteg, és ezt igazolja, kérel­mére a társadalombiztosítási igazgatóság a keresőképtelen­séget okozó betegség egy hó­napot meghaladó tartamára az elismerési díj fizetése alól mentesíti. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az elismerési díj fizetésével évet szerezni nem lehet. Válaszol az illetékes » Napközi, diákétkeztetés A szeptember 7-i telefonügyeletünkön néhány egyéni problémát szóvá tevő és számos közérdeklődésre is számottartó kérdést kap­tunk. Bár az elmúlt hetekben több írásunkban foglalkoztunk az iskolakezdés nehézségeivel, úgy véljük, hogy a szülőknek vissza­térően gondot »kozó kérdésekkel nem árt többször foglalkozni. Ki hitte volna, hogy ilyen régi hagyományai vannak Pécsett a tanácsrendszernek... Fotó: Havasi i. Vál lal kozás környezetszen nyezéssel ?

Next

/
Thumbnails
Contents