Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-15 / 253. szám
1982. szeptember 15., szerda Dimänttm riapiö 3 Üresen futó teherautók A bírság nem minden A közúti fuvarok szervezése, a tehergépjárművek megfelelő kihasználása nagy körültekintést igényel: feltételezi, hogy a fuvarszervezők, gépkocsi-előadók és gépkocsivezetők arra törekednek, hogy a közületi gépjárművek minél kisebb távot tegyenek meg üresen. Baranyában legalább négyezer közületi tehergépjármű van forgalomban. A nagyszállítók hosszú ideje úgy szervezik fuvarjaikat, hogy gépkocsijaik üresfutásót a minimálisra szorítsák. Enpek eredményeként a rakottkilométer aránya eléri a hetven százalékot. Ám az egyéb közieteknél az út felét még ma is üresen teszik meg a gépkocsik egy reprezentatív felmérés szerint. A hatékonyabb energiafelhasználás és a tehergépjárművek jobb kihasználása érdekében új rendelkezés látott napJavítani kellene az egyéni érdekeltségi rendszert világot másfél esztendeje. A KFM által kiadott utasítás szerint minden öt tonnánál nagyobb teherbírású jármű vagy pótkocsis szerelvény után, amennyiben száz kilométernél nagyobb távolságra közlekedik és az üresfutás meghaladja a harminc százalékot, kilométerenként három forint terítést kell fizetni az üzemeltetőnek. A büntetés mértéke ennek tízszerese abban az esetben, ha az ellenőrzések során kiderül, hogy a vállalat vagy intézmény nem Fizette be az üresfutás miatti „bírságot". A KPM Autófelügyelete kétféle módon végzi az ellenőrzést: egyrészt közúton, másrészt pedig a telephelyeken a menetlevelek átvizsgálásával bizonyosodik meg arról, hogy a vállalatok betartják-e a rendelkezést, illetve eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. Tóth László, az Autófelügyelet főelőadója erről a következőképpen vélekedik: — A rendelet hatása érezhető. A közületek keresik egymást, a fuvarcsatolás végett. Tapasztalataink szerint a KPM rendeletének megjelenése óta legalább 10—15 százalékkal jobb a közületi gépkocsik kihasználtsága, mint korábban volt. A vállalatok egy része prémiumfeladatként határozza meg a gépkocsivezető számára is a fuvarszervezést. Ám ennek ellenére sem tartjuk megnyugtatónak a helyzetet, mert a gépkocsi-előadóknak is aránytalanul sok többletmunkát jelent a csatolt fuvarok „felhajtása”. Egyszóval: nincsenek kellőképpen érdekeltté téve az üresfutások csökkentesében. Ezért a vállalatok inkább befizetik a büntetést. Idén az első félévben 18 közületnél végeztünk ellenőrzést. Rét cégnél a menetlevelek átvizsgálása során kiderült, hogy nem fizették be az üresfutás után járó kilométerenként megállapított három fo- lintos büntetést. Mindez a gépjármű-előadó hanyagságával függ össze. Két vállalatnál megállapítottuk, hogy a rendelkezés bevezetése óta egyáltalán nem fizettek térítést. Egyébként az említett hét vállalatnál két. ezernyolcszáz kilométer volt a megállapított üresfutás, amiért nem fizettek bírságot. A beszélgetést most már Pécsváradon túl, a 6-os főköz. lekedési úton folytatjuk. Tóth László és munkatársai egymás utón állítják le ellenőrzés céljából az öt tonnánál nagyobb teherbírású tehergépkocsikat.- Az a tapasztalatunk - mondja Tóth László —, hogy a gépkocsivezetők egy része nem a valós súlyadatokat vezeti rá a menetlevélre. Előfordul az is, hogy nem éri el a rakomány a gépkocsi teherbíróképességének tíz százalékát: a vállalatnak egyébként ilyenkor is fizetni kell! Bútorral megrakott ZIL lassít és áll az útpadkára. A hetve- helyi termelőszövetkezet gépkocsija Faddra igyekszik. A menetokmányok rendben vannak. Visszafelé üresen jön majd, de mivel száz kilométer alatt van a távolság, így mentesül a kilométerenkénti három forint fizetése alól. Elmoyer László gépkocsivezető, a barcsi Unitech Szövtkezettől hatalmas konténerrel érkezik, amit Kecskemétre szállít. — Lesz-e fuvarja visszafelé?- kérdem Elmoyer Lászlót. — Ha a forgalmistánk tud biztosítani fuvart, akkor igen, ha nem, üresen jövök vissza. De ez csak Kecskeméten derül ki... Budapest irányából hatalmas vasszerkezetekkel megrakott szerelvény közejedik. A Székes- fehérvári Volán gépkocsija a Dunai Vasműből istállóvázat szállít Üjpetrére. — Előjelentési számom van a Pécsi Volánnál, de egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy fuvart is biztosítanak hazafelé- mondja a középkorú sofőr. - Tudja, a gyakorlatban úgy van, hogy a vállalatok nem nagyon adják át egymásnak a fuvarokat. A székesfehérvári gépkocsi- vezető által elmondottak gondolkodásra késztetnek. Egy-egy üresen futó teherautó adott esetben a vállalatnak nem okoz még ma sem különösebb gondot, és a háromforintos kilométerenkénti térítési díjak sem okoznak nagyobb fejfájást. De az üres kilométerek összegződnek. és országos szinten sok mii. lió forint értékű üzemanyag fel- használását jelentik. Az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével minden bizonnyal nagyobb figyelmet fordítanának o gépkocsi-előadók és gépkocsi, vezetők arra, hogy tovább csökkentsék az üresfutásokat. Ám mindehhez meg kellene teremteni az egyéni érdekeltség hatásosabb rendszerét. Fotók és szöveg: Salamon Gyula A fizetés egyharmadát buszra? MegoMólik az ingázó ápolónők gondja Azt valamennyien tudjuk, tudomásul vettük, hogy a vasúti és a távolsági autóbusz utazások tarifájának emelése elkerülhetetlen volt. Az okok közismertek. Az sem volt meglepetés, hogy az ingázók, illetve ez őket foglalkoztató vállalatok, intézmények helyzete nehezebbé vált. Különösen súlyosnak tűnt a gond az egészségügyben, hiszen oz ápolónők, takarítónők amúgy is állandóan létszám- hiánnyal küszködő munkahelyeken dolgoznak. Az egészség- ügyi intézményeknek, ha a feltétlenül szükséges létszámot biztosítani akarták, nemigen volt válogatási lehetőségük, örültek, ha akadt jelentkező, bármilyen messziről is utazott munkahelyére naponta a dolgozó. Egy szélsőséges példa: a POTE boncmestere Dombóvárról jár Pécsre. Vagy egy másik, jóval általánosíthatóbb: a Fül-, Orr-, Gégeklinika 22 ápolónője közül 6 ingázik, van aki 40 kilométert utazik oda-vissza műszakonként. Ezek az ápolónők három műszakban dolgoznak. Ketten mór felmondtak ugyanazon okból. Az egyikük például a 2500 forintos fizetése mellett 1100 forintot volna kénytelen a buszbérletre fizetni. A klinika, illetve az egyetem nem tudott utazási térítést adni, bár égető szükség volna a szakképzett ápolónőre. Mint Kreka László, az egyetem gazdasági főigazgatója elmondta, összesen 134 bejáró dolgozójuk van, ez az összlét- szómnak 4,9 százaléka. Mindössze 36 dolgozónak térítettek eddig utazási költséget. 41 nővér és asszisztens, 43 fizikai dolgozó (zömmel takarítónő) nem kap térítést. Az aggodalomra látszólag megvan minden ok, hiszen várhatóan sokan nem vállalják a meglehetősen alacsony bérek mellett a jelentősen megnövekedett utazási költségeket. Az egészségügy az a terület, különösen az ápolónőkre érvényes ez, ahol a munka intenzitásának növelése nem pótolhatja a feltétlenül szükséges létszámot. • Kevésbé súlyos a helyzet a tanácsi egészségügyi szerveknél, ahol ez év végéig rendezettek az utazási térítések, s várhatóan később is inkább a tanácsi költségvetést, mint a dolgozókat érinti ez o probléma. Az említett gondokat ismerik az Egészségügyi Minisztériumban is. Néhány nappal ezelőtt összeültek az érintett intézmények gazdasági vezetői és a minisztérium illetékesei, hogy közösen megkeressék a megoldás módját. Konkrét döntés ugyan még nem született, de egy biztos: valamilyen formában megoldják a bejáró nővérek, takarítónők gondját. Hogy hogyan, az a pénzügyi szakemberek dolga, az érintett dolgozóknak viszont nem kell aggódniuk o pénzükért. K. Gy. A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa előtt (3.) Nemzetközi kapcsolatok és segélyezés A Magyar Vöröskereszt — túl a természeti katasztrófák, a fegyveres konfliktusok áldozatainak rendszeres, visz. szatérő segítésén — mindig nagy gondot fordított nemzetközi kapcsolatainak ápolására. így erősíti a baráti együttműködést a szocialista országok testvérszervezeteivel, s szélesíti kapcsolatait a fejlődő országok nemzeti társaságaival, növekvő támogatást nyújtva tevékenységük kibontakoztatásához. A Vöröskereszt Társaságok Ligájával és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával ki. alakított együttműködésben a Magyar Vöröskeresztet az a törekvés vezeti, hogy - a Vöröskereszt szerepének újraértékeléséből levont következtetések alapján - a mozgalom tevékenységében hangsúlyozottabban kerüljön előtérbe a humanitárius misz. szió, s a vöröskeresztes mozgalom hatékonyabb tényező, je legyen a béke megóvásának. Elismerések A magyar vöröskeresztesek képviselői rendszeresen és aktívan részt vesznek a Liga vezető testületéinek tanácskozásain. Hasonlóképpen aktív tevékenységet fejtenek ki az úgynevezett Ifjúsági Tanácsadó Bizottságban. 1980 márciusában Budapesten rendezték meg az európai ifjúsági vöröskeresztes vezetők V. regionális értekezletét, amelyen magyar előterjesztés alapján vitatták meg az egyetemi (főiskolai) vöröskeresztes munka tapasztalatait. A nemzetközi gyermekév kapcsán 1979 nyarán Lenin- vórosban tizenöt nemzeti társaság ifjú vöröskeresztesei, Zánkán az európai szocialista országok úttörő vöröskeresztesei részére szerveztek nemzetközi találkozót, illetve táborozást. A Magyar Vörös- kereszt főtitkárát beválasztották a Henry Dunant Intézet vezetőségébe. A nemzetközi humanitárius jog tervszerű ismertetése és módszeresebb terjesztése céljából a Magyar Vöröskereszt 1980-ban előadóképző tanfolyamot szervezett, amelynek résztvevői segítséget adnak a hazai vöröskeresztes szervezetek ez irányú tevékenységéhez. A Nemzetközi Vöröskeresztnek e témát gondozó szakértői csoportjába meghívták dr. Herczeg Géza pécsi jogászprofesszort, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének tagját. A Nemzetközi Bizottság kétévenként ítéli oda a legmagasabb ápolónői vöröskeresztes kitüntetést, a Florence Nightingale Emlékérmet. A Magyar Országos Segélyező Egyesület centenáriumának évében hat magyar ápolónő kapta meg e rangos kitüntetést. A Magyar Vöröskereszt centenáriumi ünnepségén a Nemzetközi Bizottság elnöke személyesen nyújtotta át az érdemrendet további négy magyar ápolónőnek. Keresőszolgálat A Nemzetközi Vöröskeresztben végzett munka kiemelke. dő eseménye volt a két kongresszus között az 1981 májusában Budapesten megrendezett III. európai regionális konferencia, melynek ünnepélyes megnyitóján nagy visszhangot keltő beszédet mondott Aczél György, ' az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A magyar vörös- keresztesek képviselői ered. ményesen működtek közre a Vöröskereszt XXIV. nemzetközi konferenciáján, amelyet 1981 novemberében Manilá. ban rendeztek meg. Ezen a tanácskozáson meghosszabbították a Nemzetközi Vörös, kereszt békebizottságának mandátumát; az állandó bizottság alelnökévé ötéves időszakra Hantos Jánost, a Magyar Vöröskereszt főtitkárát választották meg. Emberbaráti tevékenysége révén külön elismerést vívott ki magának a Vöröskeresztes Keresőszolgálat. Ez az eltűnt hozzátartozók keresésén kívül családegyesítési és tar. tásdíj-ügyekkel, a háborús évekre vonatkozó igazolások beszerzésével, a balesetet szenvedett magyar és külföldi állampolgárok hazaszállításával, a háborúban elesett katonák sírhelyének megállapításával is foglalkozik. A Magyar Vöröskereszt Kereső- szolgálatához évenként több ezer levél, megkeresés érkezik. Segélyfelhlvás — 19 naponkáat A Magyar Vöröskereszt az V. kongresszus óta különösen aktívan vesz részt a Nemzet, közi Vöröskereszt segélyező tevékenységében, mivel annak egyik legfontosabb feladata maradt változatlanul a katasztrófa sújtotta áldozatok megsegítése. Különböző természeti katasztrófák esetén a Liga, fegyveres konfliktusoknál a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának felhívása alapján, míg a Liga fej. lesztési programja keretében az egyes fejlődő országok nemzeti társaságainak nyújtottak támogatóst a magyar vöröskeresztesek, A Vöröskeresztes Társaságok Ligája a természeti katasztrófák, valamint az elemi csapások gyakorisága miatt az utóbbi években átlag 19 naponként bocsátott ki különböző segélyfelhívást. Ezekhez csatlakozva a Magyar Vöröskereszt 26 ország, ba küldött - 44 alkalommal - csaknem 50 millió forint értékű segélyt. E segélyakciók jelentősége mindenki előtt nyilvánvaló. Hiszen sokak emlékezetében él még a sajtó, a rádió, valamint a televízió híradásai nyomán például az olaszországi, a jugoszláviai, a romániai, az algériai földrengés által okozott pusztításokról, és a Magyar Vöröskereszt időben érkezett segélyeiről közölt híradás. A Fejlesztési Program tanácsadó bizottságának tagjaként a Magyar Vöröskereszt hatékonyan részt vállal a fejlődő országok nemzeti társaságainak támogatásában is. öt év alatt 24 fejlődő országba — összesen 40 alkalommal — mintegy 30 millió forint értékben juttatott el segélyt, egyértelműen bizonyítva a fiatal Vöröskereszt Társasáaokkal vállalt cselekvő szolidaritást. E tevékenységében egyébként a Magyar Vöröskereszt a múltban is támaszkodhatott, s a jövőben fokozott mértékben támaszkodni kíván a pártoló tagság önzetlen segítőkészségére, amely minden köszönetét megérdemel. U. L.
