Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-13 / 251. szám
A buszon... Egyedülálló készülék az l-es Belklinikán Bélmttködésről, emésztésről vall a hidrogén Hosszadalmas, és igen gyakran meglehetősen kellemetlen vizsgálatok derítik fel az emésztőszervek betegségeit, a rendellenesség okait. Pedig van egy egyszerű, kétatomos molekula, a mindenki által ismert hidrogén, amelynek jelenléte, meny- nyisége egy sereg kérdésre választ ad. Mégpedig roppant egyszerű módon: meg kell mérni, hogy a kilélegzett levegő mennyi hidrogént tartalmaz. Ezt az eljárást egyébként már 1970- ben kidolgozta egy amerikai kutató, jelenlegi alkalmazása azonban a világ nagy részén mégis orvosi szenzációnak számít, Miért? Az ok egyszerű. Rendkívül pontos, érzékeny műszer szükségeltetik hozzá, hiszen a kilélegzett levegőmennyiség egymilliomod részét kell meghatározni. Ez az úgynevezett ppm H-, érték, vagyis milyen arányban tartalmaz a kilélegzett levegő hidrogént. A kapott érték igen sok információt tartalmaz a belgyógyász számára. Ha olyan, felbontatlan anyag kerül a vastagbélbe, amit az ott levő baktériumok bomlasztanak, akikor a normálisnál jóval több hidrogén szobádul fel. Ez a vér. áramba, majd a tüdőbe kerülve a lehéleten keresztül tóvo-. zik. fgy például mérhető a tápláléknak az emésztőcsatornán való áthaladási sebessége. Ebből kikövetkeztethető az is; hogy a hasnyálmirigy, a vékonybél működésében van-e elváltozás. De az is, hogy a különféle táp- lá'ékok fogyasztásának milyen a hatása. így például, hogy a babban, szójában levő lektin mennyiben gátolja a felszívódást. Az is nyomon követhető, hogy a tejben levő laktózt (tejcukrot) fel tudja-e bontani a szervezet. Ezenkívül nyomon követhető a gyógyszeres kezelések hatásossága is. A gyermekeknél gyakori hasmenéses panaszok kezelésénél különösen nagy jelentősége van (volna) ennek a diagnosztizálási módszernek. Sajnos, az erre alkalmas készülék Kelet-Európábán egyáltalán nincs használatban, megvásárlására csaknem kétmillió deviza forintot kellene fordítani. Ez késztette a POTE I. számú belklinikájának vezetőit, munka, társait arra, hogy megpróbáljanak egy ilyen készüléket konstruálni. A szándék teljes sikerrel valósult meg, dr. Past Tibor klinikai farmakológus és felesége analitikai szakmérnök révén. Sikerült egy, az amerikai társával teljesen egyenértékű, de még forintban is jóval olcsóbb műszert konstruálni, ami már egy éve a gyakorlatban is fényesen beváltotta a hozó fűzött reményeket. A Medicor által gyártott légzésfunkciós készülékhez csatlakoztatható lehetne, s ezzel hazai használatra, exportra is kitűnően alkalmas konstrukcióval gazdagodhatnánk. Még az év elején megkeresték a Medicor illetékeseit, nyáron levelet is küldtek a vezérigazgatónak, amiben többek között ez állt: „belgyógyászati, gasztroentero- lógiai és táplálkozástudományi szempontból alapvető diagnosztikus készülék, kizárólag hazai alapanyagok felhasználásával”. A Medicor eddig válaszra sem méltatta a pécsi kezdeményezést, így pillanatnyilag ez az egyetlen ilyen készülék az országban. Kurucz Gyufa Sárga pesti villamos, padlóra köpni tilos — énekelték egykor. Pécsett villamos nem virít, ellenben sárgák a buszok, amiken szintén elkelne néhány új vagy régi-új szöveg, ha nem is pont ilyen. Srác koromban a pesti sárgákon nem tudtam hová nézni, hogy ne bökött volna szembe az öles betűs felszólítás: Kapaszkodni tessék! Nem ártana ez a buszokon se, mert ezer a példa rá, hogy termetes népek zuhannak a kocsi egyik végéből a másikba, ha a sofőrnek hirtelen fékezni keli. Némi túlzással azt mondhatnám: a busz az a hely, ahol szemrebbenés, arcpirulás nélkül lehet valakinek hosszasan a nyakába köhögni vagy tüsszögni, és ahol nem kell megkérdeznem utastársamat, ha leszállni akarok, hogy ő is így tesz-e; elegendő, ha feltűnően fészkelődé kezdek mellette, vagy még hatásosabb, ha egyszerűen odábblököm. Mindent persze nem írhat ki, rendelhet el a Volán, hiszen nem hatóság, hanem szolgáltató. Az is nyilvánvaló, hogy egymás elviselésének út- ját-módját megtanulni nem a buszokon, hanem például még az iskolában vagy a családban kellene elkezdeni. A minimumot, az elengedhetetlent megkövetelni azonban a Volán dolga is - legalábbis erre következtetek abból, hogy egy-két busz ablakán láttam már kis eligazító táblácskát, vastagon áthúzott fagylalttal, táskarádióval, cigarettával. S hozzá tartozik - hozzá tartozna — az utazás kulturáltságá- ,hoz a pontos, korrekt tájékoztatás is: hogy mór a megállóban megtudhassak mindent, ami fontos: mikor jön a busz, hová visz és melyik útvonalon. „ügyfelünk", a Volán, itt, Pécsett már lett valamit, ami igazán példaadó: összehozott egy szép, minden szempontból remek buszpályaudvart — remélem, mindig ilyen is mdrad. Erre, meg az illetékesek szerint másutt is javuló tájékoztatásra mi, utasok, azzal válaszolhatunk, hogy megpróbálunk egymásra több tekintettel, figyelemmel lenni. Akár úgy is, hogy keményen rászólunk az elemi együttélési, együttutazási szabályok ellen vétőkre. Az utaztatók pontossága, korrektsége meg a mi magatartásunk egyaránt fontos: e két kellékből jön össze, amit így nevezhetünk: kulturált tömeg- közlekedés. 'Rajtunk is múlik, hogy kipipálhatjuk-e a listáról ezt a nélkülözhetetlen hiánycikket. Varga János Meghívót kaptunk a dombóvári Dombcalor Vasipari Szövetkezet elnökétől az új szolgáltatóházuk elkészülte alkalmából. Az új szolgáltatóház azon kívül, hogy megoldja Dombóvár és környékének ilyen irányú gondjait, egyúttal önmagát is reklámozza, hiszen a szövetkezet saját termékéből, az YSAKO fantázianevű könnyű- szerkezetes paneljéből épült mindössze hat hónap alatt. A szövekezet korábbi KOMO- TÉR nevű szerkezetének továbbfejlesztett változata az YSAKO, lényeges újdonsága a vasszerkezet megoldása, melyet szabadalmaztattak a tervezők. A KOMOTÉR rendszerrel 6-16 ezer forintért épülhetett egy Önmagát is kínaija a szolgáltatóház négyzeméter: az alsó .határt a raktár, a felsőt a minden igényt kielégítő iskola jelentette. Az YSAKO olcsóbb, hiszen 7-10 ezer forintba kerül egy négyzet, méter épület, de ami ennél is lényegesebb, hogy nagyobb terek lefedésére alkalmas az új változat. A most elkészült hat méteres fesztávú (azaz ennyi a tartóoszlopok közötti távolság), de készülnek a tervek a 12 és 18 méter fesztávú tartó- szerkezetekre is. Ez utóbbi kettő belső tere daruzható is lesz. A dombóvári szövetkezet új szolgáltatóházában egyébként motorkerékpárok, hűtőgépek, híradástechnikai berendezések, rádiók, televíziók, háztartási gépek és háztáji kisgépek javítását vállalják — közieteknek is. ü Statisztikai Évkönyvben lapozva Társadalomtudósok az ifjúság mai szerepéről Hol vagytok, fiatalok? Szembesíteni kell az elméletet a valósággal Nemrég jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal vaskos kötete az 1981. év adataival. A több mint négyszáz oldalas könyvben harminchárom tárgykörben megtalálunk mindent hazánkról, ami számokban kifejezhető, a népesség számának alakulásától a hazai számítógépek számán keresztül a sportig. Az 52. oldalon a lokóhelyvól- toztatások összefoglaló adatait találjuk, ebben tallóztunk. A költözők és kóltözkódók számáról 1960-as, majd 1970-tol minden éves adatokat tartalmaz c táblázat, amely szerint 1981- ben lelassult a lakóhelyet megváltoztatok és a lakóhelyüket ideiglenesen elhagyók vándorlása. 1960-ban 338 206 volt az állandó lakóhelyüket változtatók száma — tavaly mindössze 207 507. Hasonló az arány az ideiglenes változtatóknál is:' 1960-ban 630 448 volt, tavaly pedig 386 655. Mindemellett továbbra is egyirányú a népességmozgás: sokkalta többen költöznek a városokba a városokból és a falvakból, mint a városból a fciuba — bár itt is lassuló a mozgás. 1960-ban például 24 674 fővel gyarapodott Budapest lakossága csak az állandóra odaköltözőkkel, tavaly már „csak” 9341-gyei. A városok gyarapodása 12 éve 26 611 volt az odaköltözködőkkel, tavaly 24 236, A magyarországi községekből 1960-ban 52 285-en költöztek el véglegesen városba, tavaly pedig 33 577-en. A városba költözők legtöbbje Budapestre költözködik: 13 879- en, de jelentős a községből községbe áttelepülők száma is: 66 068. Budapestről tavaly összesen 12 799-en költöztek el, közülük 5240-en más városba, 7559-en pedig községbe. Érdekes a lakóhelyüket ideiglenesen elhagyók adatsora is. Budapest lakosságát 1685- en gyarapították tavaly ily módon, a többi városét 1629-en, a községekét pedig 56-an csökkentették. Az ideiglenesen áttelepülök csak 1976, és 1980. között gyarapították a falvak lakosságát: azeiott és azóta többen hagyják el falujukat, még ha fel nem is adják otthonukat. PnnfnQ és tanulságos kér- * ÖIHUw dések szerepeltek annak az elméleti konferenciának a napirendjén, amelyet szeptember 7-8-án tartottak meg Nyíregyházán, az Ifjúság és társadalom címszavak' alatt. Legjobb mindjárt a közepén elkezdeni, annak előrebocsátásával, hogy az alapvető tájékoztatást dr. Cselkó Ferenctől, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének ügyvezető igazgatójától kaptuk. A konferencia őszinte hangvételére jellemzőek Huszár Istvánnak, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatójának szavai: ,,A gazdasági fejlődés lelassulásának következményei, az életszínvonal stagnálásának -hatása, az éleződő nemzetközi feszültség, a lengyel válság, egyes szocialista országok problematikus gazdasági helyzete stb. növekvő orientációs problémákat okoz a fiatalok körében. Ezt erősítik az ifjúság helyzetének nehézségei: a továbbtanulási, szakmaszerzési törekvések és lehetőségek ellentmondásai, a pályakezdés és elhelyezkedés körüli zavarok, a, magasabb általános és szakmai műveltség nem kielégítő anyagi és erkölcsi elismerése, a lassú szakmai, munkaköri előrehaladás, az önálló életkezdés, főként a lakás megszerzése körüli feszültségek." Huszár István értékelése szerint az ifjúság társadalomhoz való viszonyában a pozitív elemek uralkodnak, némely csoportoknál viszont növekszik a passzivitás, az értelmiségiek egy része pedig ellenzéki hatások befolyása alá kerül. Huszár István szerint ,,e kedvezőtlen jelenségek nem egyszerűen a társadalmi, gazdasági feszültségekkel függenek össze, hanem azzal is, hogy az ifjúsággal foglalkozó intézményrendszer nem igazodik kellőképpen a megváltozott társadalmi szituációhoz". Mai ellentmondásaink főbb vonása^ között említette a valamennyi ifjúsági csoport önálló életkezdése és családalapítása körüli gondokat, a fiatalok minden rétegének — de különösen a friss diplomások — alacsony bérezését, a gyermekvállalással járó növekvő terheket, s a fiatalok lakáshelyzetét, amelyet többségük nem tud saját erőből megoldani. Ancsel Éva, az ELTE tanszék- vezető professzora az ifjúság körében tapasztalható értékváltozásról beszélt a konferencián. Téziséi szerint „A deklarált és a gyakorlatban megvalósuló értékek közötti ellentmondások erősödnek, és ez alapja a fiatalok körében jelentkező elutasító, közömbös vagy cinikus magatartásoknak ... A fiatalok tudatában a valóságismerethez képest „túlerőben" vannak az eszmények. Ez az egyik alapja az ifjúság moralizáló valóság- szemléletének. Az értéktagadós sok esetben a gyakorlatban meghazudtolt értékek tagadása .. . A fiatalok önállóságigénye és a passzív beilleszkedés követelménye ellentmondásban állnak egymással. Ugyancsak erős ellentmondás feszül az önállóság-igény és o cselekvés-hiány között... Az engedelmesség-központú nevelés az anarchisztikus reakciók egyik forrósa." flnrCI»! ^va szükségesnek MÜUdGI tartotta a spontaneitás és a tudatosság dialektikájának érvényesítését a fiatalság körében végzett tevékenységben, továbbá „a rituali- zált látszat-tevékenyséaek felülvizsgálatát". Ez utóbbiakra a gyakran formálisan lefolytatott ifjúsági parlamenteket hozta fel példának, A konferencián — amelyen a társadalomtudósokon kívül részt vettek a megyei pártbizottságok, tanácsok és a KISZ képviselői is — erős hangsúlyt kapott a szellemi munka megbecsülésének fontossága, a társadalmi mobilitás kívánt sebességének megtartása, a tudás, a képzettség, mint kiválasztási tényező előnyben részesítése az „egyéb" szempontok ellenében. A tanácskozás mottója lehetne Ancsel Éva megjegyzése: .A fiatalságnak cselekvési feltételeket kell biztosítani és nem akcióprogramot!" Havasi János nettől □ Költözök, költözködők