Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-12 / 250. szám

1982. szeptember 12., vasárnap Dunántúlt napló 5 unsüRiuiiPi nnnGnziiu ©O év — 15 köztársaság sítás és a mezőgazdaság kol­lektivizálásának megvalósítása, melyek eredményei a népgaz­Az Oroszországi Szovjet Szövetséges Köztársaság (OSZSZSZK) a Szovjetunió leg­nagyobb területű és lakosságú köztársasága. Két kontinensen, Kelet-Euró pában és Észak. Ázsiában fekszik. Nagyságát jellemzi, hogy területe 17 075 400' négyzetkilométer, vagyis csaknem kétszerese az Amerikai Egyesült Államok te­rületének. A Szovjetunió terüle­tének 76,2 százalékát foglalja el. Lakossága az 1977-es nyil­vánosságra hozott adatok sze­rint 135 600 000 fő volt, a Szov­jetunió népességének 54 szá­zaléka, azaz csaknem annyi, mint egész Dél-Amerika lakos­sága. Ez a nagyszámú lakosság több mint negyven különböző nemzetiségből tevődik össze, ezek közül a legnagyobb, kö­zel 85 százalék orosz, majd je­lentősebb létszámú a tatár, az ukrán, a csuvas, a finnugor nyet'vcsalódhoz tartozó mordvi- nok. Ezt tükrözi a köztársaság közigazgatási szervezete is, mely 16 autonóm köztársaság­ra, 5 autonóm területre, 6 ha­tárterületre, 49 területre és 10 nemzetiségi körzetre oszlik. Az autonóm köztársaságok mind­egyike az OSZSZSZK-n belül politikai autonómiával rendel­kező szovjet szocialista nemzeti állam, melyeknek saját alkot­mánya, legfelső tanácsa, mi­nisztertanácsa és legfelsőbb bírósága van. A Szovjetunió­ban összesen húsz ilyen auto­nóm köztársaság van. Érdemes megemlíteni, hogy rokon népeink a Szovjetunió­ban, Finnországban és a skan­dináv államokban élnek. A fin­nek és lappok kivételével min­den rokon népünk hazája a Szovjetunióban van. Ugyanak­kor a magyarok közül 166 ezer, a finnekből 85 ezer, a lapookból 1900 fő a Szovjet­unió állampolgára, A Szovjet­unióban élő rokon népeink la­kóhelye legnagyobbrészt’ az OSZSZSZK hatalmas erdőtáb­láin terül el, ezenkívül a Szov. jet-Baltikum, a Szovjet-Karjala és Nyugat-Szibéria a hazájuk. Rokon néoeink a finnugorok valamikor egy népi közösséget alkottak, közös volt a nyelvük, az életmódjuk, a szokásaik, művészi megnyilatkozásaik, és többé-kevésbé az arcvonásuk, az alakjuk, a külső megjelené­sük is. A finnugor nép egyko- r bölcsője valószínűleg a Kö- zép-Ural, a Volga, az Irtis-To. bol folyók közötti vidéken rin­gott. E területről vándoroltak szét — köztük a magyarok is— a ma! lakóhelyükre, feltehető­en az i, e. 5 évezredtől, foko­zatosan, s olykor — mint pél­dául mi, magyarok — igen nagy távolságra. Az ősi együtt­élés és eredet emlékeit e né­pek méa ma is hordozzák nyelvükben, szokásaikban, tör­ténetükben. Egy ilyen rövid írás kereté­ben kevés lehetőség nyílik .a történelmi fejlődés ismerteté­sére, inkább csak néhány olyan eseményt elevenítünk fel, mely a maga korában felhívta ma­gára a világ figyelmét. 882- ben Oleg novgorodi fejedelem elfoglalta Kijevet, egyesítette a keleti szláv törzsek egy részét, s így jött létre az első orosz állam, a Kijev nagyfejedelem­ség. 998-ban Vlagyimir kijevi fejedelem népével - együtt fel­vette a kereszténységet. A ki­jevi nagyfejedelemség Bölcs laroszláv (1019—1054) uralko­dása alatt élte virágkorát, erre az időszakra esik a magyar- orosz kapcsolatok legrégibb eseménye is, I. István király ha­lála után ellenségei elől ide menekült András herceg, és fe­leségül vette Jaroszláv lányát, Anasztáziát, majd katonai se­AZ OSZSZSZK Hatvan éve, 1922. decemberében az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szo­cialista Köztársaság Ukrajnával, Bjelorussziával és a Kaukázuson túli Föde­rációval — amelynek Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország voltak a tag­jai — létrehozta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét: a Szov­jetuniót. Ma a Szovjetunió tizenöt köztársaság szövetsége. Az évforduló alkalmából sorozatunkban e köztársaságokat mutatjuk be. Elsőként a leg­nagyobbat, az OSZSZSZK-t. gítségükkel 1046-ban visszasze­rezte a magyar trónt. Később a magyar uralkodók bekapcso­lódtak az orosz fejedelemségek belviszályáiba, az orosz króni­ka szerint például a magyar seregek 1151-ben Kijevben is megpihentek. Amikor később az ország önálló - részekre bomlik, erősödik meg a rosztov- szuzdali fejedelemség, Jurij Dolgorukij fejedelem a XII. században megalapítja Moszk­vát. A XIII. században mongol­tatár hódítás áldozatai lesznek az orosz fejedelemségek, Batu kán vezetésével lerombolják a városokat, elfoglalják Kijevet, kabrista mozgalom, Herzen, Csernisevszkij fellépése. 1861- ben II. Sándor cár eltörölte a jobbágyrendszert, s még ennek fogyatékosságai ellenére is gyors ütemben kezdett fejlődni a kapitalizmus, erősödött a munkásosztály, szerveződtek a forradalmi mozgalmak. Kez­detben a narodnyikok léptek fel, majd Plechanov megala­kította az első marxista szer­vezetet. A század végén kezd­te meg forradalmi tevékenysé­gét Lenin, 1903-ban már az OSZDMP bolsevik szárnyának vezetője lett. Az első nagy for­radalmi felkelés 1905-ben, Pé- terváron tört ki, melyet véresen A Szovjetunió fővárosa, Moszkva. A Vörös tér. nagy területeket foglalnak el a svédek és a németek is. Híres tette volt Alekszandr Jaroszla- vics novgorodi hercegnek a svédek szétverése az 1240-es névai csatában, majd a néme­tek legyőzése a Csud-tó jegén. Ezt követően Moszkva erősödik meg, a fejedelmek több csatá­ban győznek a tatárok felett, hatalmuk növekszik. 1547-ben cárrá koronázzák IV. (Rette­gett) Ivánt Megkezdődött Szi­béria területének elfoglalása is. Később (a XVII. században) Borisz Godunov tovább erősíti a központi hatalmat, növeli a jobbágyság terheit, parasztfel­kelések törnek ki, melyek kö­zül az e’gyik legnagyobbat Ivanov Bololnyikov vezette. A trónkövetelők háborúja a kül­ső hódítóknak kedvezett, sőt a lengyelek még Moszkvát is el­foglalták, melyet 1612-ben Mí- nyin kereskedő és Pozsarszkij herceg vezette népfelkelők sza­badítottak fel. 1682-ben /. (Nagy) Péter uralkodása óriási változásokat és fejlődést ho­zott az ország életében. Ismét megszilárdította a központi hatalmat, növelte az ország területét, harcolt a Balti-tenger­part megszerzéséért. Érdemes megemlíteni, hogy diplomáciai síkon és fegyverekkel is támo­gatta a II. Rákóczi Ferenc ve­zette szabadságharcot. A XVIII. században tovább nőtt a pa­rasztok kizsákmányolása, ha­talmas felkeléseket robbantot­tak ki, ezek közül a legna­gyobbat Jemeljan Pugacsov ve­zette, melynek leverése után gúzsba kötötték az orosz job­bágyokat. 1812-ben Napoleon betört Oroszországba, Kutuzov csapatai azonban a borogyinói csatában súlyos vereséget mér­tek rá, hiába foglalta el Moszk­vát, csakhamar vissza kellett vonulnia. Az ország haladó értelmisége a társadalmi re­formokért folyó küzdelem élére állt a XIX. rz. második . felé­ben, ezt tükrözte az ún. de­levertek. Az I. világháború ide­jén a forradalmi mozgalom új lendületet vett, 1917 február­jában lemondásra késztették a cárt, s októberben Lenin veze­tésével győzött a szocialista forradalom. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új, de igen viszontagságos történelmi szakasz kezdődött az orosz nép életében. Hozzáfogtak a szo­cialista rend alapjainak meg­teremtéséhez, államosítottak, ki­osztották a földet, felhívást tet­tek közzé a béke megteremté­sére. 1918 tavaszán azonban az imperialista - hatalmak in­tervenciót robbantottak ki a fiatal szovjet állam ellen, me­lyet csak 1922-re sikerült vég­leg visszaverniük. Üj korszak kezdődött, a szocialista iparo­daság fejlődésének minden te­rületén megmutatkoztak. 1941. június 22-én a hitleri Német­ország megtámadta a Szovjet­uniót kezdetét vette a Nagy Honvédő Háború, mely végül is 1945-ben a szovjet nép vi­lágtörténelmi jelentőségű győ­zelmével ért véget. Az OSZSZSZK előtt először a há­ború utáni helyreállítás felada­ta állt, majd 1951-től a nép­gazdaság dinamikus fejleszté­sére nyílt lehetőség. Érdemes néhány szót szólni az OSZSZSZK fontosabb váro­sairól. Fővárosa Moszkva, egy­ben a Szovjetunió fővárosa is. Lakossága meghaladja a 8 milliót, 1918-ban lett a szov­jet kormány székhelye. Súlyos áldozatok árán tudták megvé­deni az intervenciós csapatok, az ellenforradalmi összeeskü­vők támadásaival szemben. Ezt követően a II. világháborúig a város iparában, lakásépítkezé­seiben hatalmasat fejlődött. Hősi küzdelemben védték meg a fasiszták támadásaival szem­ben. A moszkvai csatában sú­lyos vereséget mértek rájuk. Ma Moszkva korszerű ipari vá­ros. Évszázados műemlékei, kulturális és tudományos köz­pontjai modern városrészei, ha­talmas parkjai világszerte is­mertek. Az októberi forradalom bölcsője, a Szovjetunió egyik legszebb városa Leningrád, melyet sajátos fekvése révén Észak Velencéjének is nevez­nek. Közel négy és fél millió lakosa van. A város népe több ízben bizonyította elkötelezett­ségét a forradalmi eszmék mel­lett, adta bizonyságát haza­szeretetének. Dicsősége világ­szerte közismert, ahogyan el­lenállt a második világhábo­rúban a fasizmus ostromának, elszenvedte a 900 napig tartó blokád minden szörnyűségét. Itt van az ország legnagyobb tengeri kikötője, jelentős az ipara és nogy hírnevet szerzett magának tudományos és kul­turális életével. Végezetül a sok jelentős város sorában em­lítsük meg Omszk nevét. 1918- ban Ligeti Károly vezetésével itt alakult meg az Omszki Ma­gyar Hadifoglyok Nemzetközi Szociáldemokrata Pártja, majd amikor az ellenforradalmórok támadást indítottak, itt szálltak harcba ellenük a magyar in­ternacionalisták. Emléküket a városban ma is tisztelettel őr­zik.' M. E. Az Adriáról címszavakban Évente több százezren utaz­nak Jugoszláviába tőlünk, első­sorban azért, hogy láthassák, élvezhessék az Adria kékségét, hűs hullámait, nagyszerű klí­máját. AKVÁRIUM A nagyobb adriai városok egyik jellegzetes látványossága a tenger életét, állatvilágát, növényeit bemutató akvárium cápákkal és ezerkarú polipok­kal, képlékeny medúzákkal, sziklahalakkal, csigákkal, a tengerfenék fantasztikus növé­nyeivel. Számomra mégsem ezek jelentették a legnagyobb élményt, hanem az a tárló, amely a halott tenger szörnyű vízióját idézte fel. Valóban egy­re több a szennyeződés, a bü­döslő olajfolt, a bomló szerves anyag, különösen a tengerparti városok, helységek közelében. Nagyon vigyáznunk kell tenge­reinkre, nehogy elpusztuljanak, mert ez a föld halálát jelen­tené. ALAGUTAK, AUTÓSZTRÁDÁK Jugoszlávia, de különösen a tengerparthoz vezető utak, vas­utak vidéke bővelkedik hegyek­ben. Egekbe kígyózó szerpen­tinek, meredek völgyek nehezí­tik a vonatok, az egyre szapo­rodó autók, kamionok, személy­autók haladását. A jugoszláv állam rengeteget áldoz a köz­lekedés feltételeinek javítására. Pár éve adták át például Ri­jeka közelében a szárazföldet a Krk szigetével összekötő óriá­si ívű völgyhidat, az idén pe­dig az Isztriai-félszigetre vezető utat rövidítették meg nyolc ki­lométer hosszú, két nyomsávos alagúttal; mely az Ucska-hegy alatt vezeti el a járműveket. Autósztróda épül, és részben már üzemel is Zágráb—Ljublja­na és Zágráb—Rijeka között Igaz, meg is kérik az árát, 30 —50 dinár a „beugró", és ta­lán meg is éri, ha a megta­karított időt, benzinköltséget számítjuk. HALPIAC A tengerpart legizgalmasabb látványossága. A halászat ter­mészetesen Jugoszláviában is nagyüzemi módszerekkel folyik, de sok az egyéni halász is. Reggelenként mindig telve q halpiac frissen fogott tengeri állatokkal. Nehéz leírni, mi mindent fognak ki, és esznek meg a tengerből. Polipokat, tintahalakat, rákokat, vaksisze­mű mélyvízi halakat, tengeri sünöket, teknőcöket, kagylókat, medúzákat. Kimeríthetetlen a tenger élővilága, a legtapasz­taltabb halász is csak közvet­len környezetének halait isme­ri, a szomszédos öböl már másfajta titokzatos élőlényeket táplál mélységes ölén. NUDISTÁK, NAPIMÁDÓK Már szinte közhelynek szá­mít, hogy az Adria a nudisták paradicsoma. Hivatalosan is oz, mert az FKK táblák ott lát­hatók szinte minden üdülőhe­lyen, jelezve, hogy a közelben hatóságilag engedélyezett nu­dista camping, FKK-strand van. De egyre többen viselik a monokinit a többi tengerparti strandon is. Olyan járvány ez, amit legalábbis itt, az Adrián nem lehet és talán nem is kell visszaszorítani. Mindenki maga döntse el - mondják az illeté­kes jugoszláv hatóságok embe­rei —, hogyan akarja élvezni a napot, a tengert. Budapestet a tenaertől több száz kilométer választja el, de ebben a tekin­tetben fényévekre vagyunk tő­lük, amint azt a vonyarcvashe- gyi huzavona is tanúsítja. A párizsi Panthéon Párizsban, a Sorbonne egye­tem környékén emelkedik a Panthéon hatalmas épülete. 1764-ben XV. Lajos utasítására Soufft építész tervei alapján kezdték építeni, Párizs véd­asszonyának, St. Genovévának tiszteletére. 1791-ben az alkot- mányozó nemzetgyűlés határo­zata alapján Panthéon lett a neve, s úgy döntöttek, hogy ide temetik a nemzet nagy ha- lottait. A forradalom utáni év­tizedekben hol templom, hol is­mét Ponthéon volt, míg végül is Victor Hugo 1885-ös teme­tésekor a francia kormány döntése alapján végleg Pan­théon lett ez az épület. Giqantikus méretek jellemzik: 110 méter hosszú, 82 méter széles, a kup'ola magassága 83 méter. Alaprajza a görög kereszt formáját követi. A Pan­théon kriptájában a frqncia történelem nagyjai nyugodnak: írók, művészek, politikusok, ka­tonák, a francia ellenállási mozgalom harcosai. Itt alussza örök álmát Mirabeau, Voltaire, Jean-Jacques Rousseau, Victor Hugo, Lannes marsall, a napó­leoni idők nagy katonája. Itt nyugszik Sadi Carnot, Francia- ország meggyilkolt elnöke, Émile Zola, Louis Braille, a va­kok írásának kidolgozója, két nagy fizikus: Jean Perrin és Paul Langevin, továbbá Victor Schoelker, aki eltöröltette a rabszolgaságot a francia gyar­matokon, Jean Jaures politikus, akit az első viágháború előes­téjén gyilkoltak meg, Felix Éboué, fekete bőrű francia gyarmati« politikus, aki 1940- ben csatlakozott a Szabad Franciaországhoz. A monokini most már Adria-szerte polgárjogot nyert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents