Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-12 / 250. szám

1982. szeptember 12., vasárnap Dunántúli napló 3 Tanulni, tanítani kell... Iskolakezdés, nem kevés gonddal Türelemre, jó szervezésre van szükség T íz napja járnak gyér. mekeink iskolába. Összességében na­gyobb megrázkódtatások nél­kül kezdődött meg a tanév, pedig jó néhány gonddal szembe kell nézniük a peda­gógusoknak és a szülőknek. Ilyen gond a pécsi kertvárosi iskolák zsúfoltsága, az utaz- kolák zsúfoltsága, az utaz­tatás terhe, a kis falvakban a gyermekek ingázása, az életkoruknak megfelelőnél nagyobb igénybevétele. Új tankönyvek, új tantervek, az ötnapos munkahétre való áttérés... Mind-mind ne­héz feladat. Néhány nap eltelte után ne­héz hiteles mérleget készíteni, csupán vázlatszerű az összeg­zés. A megyei és a városi mű­velődési osztályok felmérései, valamint a lapunk telefonszol­gálatához befutott észrevéte­lek alapján próbálunk most némileg átfogó képet adni a tanévkezdésről. Lukács József, a Baranya me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának általános iskolai csoport- vezetője elmondta, hogy az idei tanévben kissé előre hozták a tantestületi évnyitókat — előbb tartották meg a járási és me­gyei értekezleteket is — s emiatt a tanév előkészítése néhány he­lyen nem volt elég alapos. Előre megjósolható, hogy megyeszer- te megmarad a tanítóhiány, s valószínűleg nem kapnak az is­kolák elegendő orosztanárt sem. A legrosszabb a helyzet a szigetvári járásban. Várhatóan növekszik majd a képesítés nél­küli nevelők száma, mert a gyes miatt eltávozókat nem tudják szakképzett pedagógusokkal pó­tolni. Pécsett az iskolakezdés gond­jai Kertvárosban a legsúlyosab­bak. Poronyi Gábor iskolai cso­portvezető évnyitó előterjeszté­se szerint az általános iskolások létszáma a megyeszékhelyen nyolszázötvennel nőtt az elmúlt évhez képest. A kertvárosi lakó­telep öt általános iskolájába jár a pécsi általános iskolások egy­negyede, míg a többi tanuló harminchárom iskola között osz­lik meg. Az önmagában örven­detes demográfiai hullám miatt több szükségintézkedésre került sor: például az 508. Szakmun­kásképző Intézet volt Szigeti úti épületéből általános iskolát ala­kítottak ki, s ide járnak autó­busszal azok az alsó tagozatos diákok, akiket az Anikó utcai iskolában már nem tudtak el­helyezni. Utaztatásukkal kapcso­latban csak elismerés illeti a Volánt, amely példásan betart­ja a szerződésben vállalt köte­lezettségeit. Több szülő azt kifo­gásolta, hogy nem áll meg az iskolabusz a 39-es végállomása előtti megállóban. Walz János­áé pécsi általános iskolai fel­ügyelőtől azt a választ kaptuk, hogy a balesetveszély miatt nem járultak eddig hozzá ehhez a külön megálláshoz, de ha a szü­lők írásban vállalják a felelős­séget, az autóbusz meg fog áll­ni a kért megállóban. Szükségintézkedés volt az is, hogy átmenetileg engedélyezték a most elkészült kertvárosi kö­zépiskolai kollégiumban a Ne­velési Központ néhány napközis csoportjának elhelyezését. így is súlyosak a gondok, mert az igénylőknek csupán a felét tud­ták napköziben elhelyezni. Biz­tató hírként közölhetjük, hogy á művelődési osztály utasította az iskolákat: mérjék fel az ét­keztetési kapacitásukat, s ahol erre mód van, a tanulók ön­költséges ’térítés mellett ebédet kaphatnak. Erről a lehetőségről az iskolákban kell tájékozódni. Ugyancsak felhívták az iskolá­kat, hogy mérjék föl a napközi meghosszabbított nyitvatartása iránti igényeket, s ha minimá­lisan tíz fő kéri, a napközi idő­tartamát meg kell nyújtani. Ugyanez vonatkozik a gyerme­kek szombati felügyeletére is. Különös, hogy Pécs városában mindössze egy (!) gyermek szü­lei kérték a szombati napközis ellátást... Az iskolai csoport munkatársai kérik a szülőket, hogy igényeiket minél hama­rabb jelentsék be az iskolánál, mert tíz gyerek utón már neve­lőt biztosít oz intézmény. Igaz, csak azt tekintik jogos igény­nek, ha szombaton mindkét szü­lő elfoglalt a munkahelyén. Távolról sem ideális állapotok fogadták a tanulókat és peda­gógusokat néhány iskolában. Ezeken a helyeken különösen nagy szükség van a türelemre, a kölcsönös alkalmazkodásra, a munka lehető legjobb megszer­vezésére. H. J. >ecsi Ötwenmillios forgalom a ÁFÉSZ feluäsärläsi telepen Jó minőségű terméket adnak a kistermelők Küllőidre szállítják a szarvasokat, vadkacsákat Folyamatosan áramlik ide Ba­ranya földjeinek megannyi ter­méke, terménye: zöldség, gyü­mölcs, szemes termény, gyógynö­vény, méz, házinyúl, háziga­lamb, lőtt vadak, s április, má­jus táján még a begyűjtött csi­gák is-.. Most viszont sehol sem láthatók a portékáikkal sor­ban álló kistermelők a Pécs és Vidéke ÁFÉSZ Nagyárpádi úti felvásárlási komplex telepén. A hatalmas csarnokok ajtajain la­katok, csupán a hűtőház mel­lett van egy kis nyüzsgés. Egy kamionba daruval raknak be éppen vadakat. — Hozzánk már lefejezve ér­keznek az értékesebb vadak, a trófeát megtartják a vadásztár­Mohácson, a Felszabadulási lakótelepre tervezett négy - alaprajza szerint elnevezett — csillagházak közül az első át­adásával egyidőben elkészültek a zavartalan üzemelést bizto­sító közművek is, A kivitelező a műszaki átadás-átvételi be­járás során feltárt hiányossá­gokat megszüntette, a létesít­ményeket a leendő üzemelte­tőknek 1982. július 29-én át­adta. A Baranya megyei Vízmű Vállalat mohácsi üzemmérnök­sége az ivóvíz- és szennyvíz-ve­zetékeket, a városi tanács mű­szaki osztálya a csapadékcsa­tornát, parkolót és utat, a PÉ- TÁV mohácsi üzemvezetősége a primer és a szekunder táv­vezetékeket vette át üzemelte­tésre. Mindezek ellenére az építőknek vannak gondjai. A PÉTÁV kéri, hogy a beépített szelepeket cseréljék ki a szab­ványban előírtakra. A Mohácsi Építőipari Szövet­kezet — miután az OTP vállal­ta a költségeket — megrendel­te a külföldi alkatrészeket és elvégzi a több mint 200 ezer forintos munkát. Bár a fennen említett hiányosságok ellenére az OTP megkezdte a lakások értékesítését, azok azóta is üresen állnak. Ugyanis a vá­rosban mindeddig hiányt jelen­tő nagy méretű lakások túl drágának bizonyulnak. Drágá­nak még azoknak is, akik mi­nőségi cserében felajánlották értékesítésre az OTP-nek a meglévő kisebb lakásaikat, de azoknak is, akik a munkásla- kós-építési akció keretében vállalati támogatást kapnak. Ezen utóbbiak közül azonban csak nagyon kevesen rendel­keznek érvényes átutalással a vállalatok részéről. Mindezek alapján a 27 — 72, 71, 67 és 59 négyzetméter alapterületű — lakás közül mindeddig négy ta. Iáit gazdára. Márpedig az OTP csak akkor adhat lakha­tási engedélyt, ha legalább a lakások felét már tulajdonba vették. Az épületben — akárcsak a tervezett további háromban - két olyan lakás is kialakításra került, amelyek rokkantkocsival közelíthetők meg. Beköltözhe- tőségük azonban a többi la­kás sorsától függ. K. L saságok — mondja Kozma Jó­zsef, a felvásárlási osztály veze­tője. A nagyvadak mellé aztán ki­csi, lapos dobozok kerülnek, ezekbe a Dél-somogyi Állami Gazdaságban tenyésztett — kül­földi vadászok elejtette — vad­kacsákat csomagolták. — Ezeket az állatokat öreg­lakra viszik, ahol konyhakész termékké dolgozzák fel/ onnan pedig a kereskedelembe — többnyire a külkereskedelembe — kerülnek — tájékoztat Koz­ma József. — Most csupán a vad- és a szilvaszállításnak van dömping- je — mondja az osztályvezető, hiszen az udvar egészen csen­des. — A méhészek már be­hozták a nyár végi pergetésű mézet, az elmúlt hetekben el­szállítottuk a majoránnát is. Egyes termékek pedig jobbára be sem kerülnek a telepünkre, csupán a szerződés van nálunk, ennek alapján a termelők egye­nesen a felhasználás színhe­lyére viszik az árut, a zöldsé­get. a gyümölcsöt és a szemes terményt. — Milyen a termékek minő­sége az idén? — Nincsen okunk panaszra — válaszolja Kozma József. — De nemcsak az idén, hiszen évek óta nem volt ilyen gon­dunk. A termelők is tisztában vannak a szabványaikkal, így csak a megfelelő minőségű árut hozzák. — Akkor az időjárás hatása bizonyára a mennyiségben mu­tatkozik meg. — Az idén mennyiségi szem­pontból sincs lemaradás. Most épp az okoz gondot, hogy a bőséges termés miatt olyan ala­csony árat fizet a szilváért, a ZÖLDÉRT, hogy a termelőknek nem éri meg leszedni. A gyü­mölcs nagy része kárba vész ... A szomszédos raktárépületben üres zsákok egy sarokban, kö­zépütt különféle gépek. Ezeken csépelték néhány nappal ko­rábban a majoránnát, de erre már csak a mindent beterítő illatos porréteg utal. — Nemcsak itt folyik a fel­vásárlás — mondja Kozma Jó­zsef. — További negyvenkét te­lephelyünk áll a termelők ren­delkezésére. Csupán a vadnak, a méznek, a terményeknek, a gyógynövényeknek és az éticsi­gának ez a kizárólagos felvevő­helye. ötvenmilliónál is nagyobb for­galmat bonyolít le a telep éven­ként. Most egy kis pauza van cy termékek begyűjtésében, de hát­ravan még a nagy őszi beta­karítás... B. Zs. i DUNÁKTŐtl HAHÓ ZSf «KÖKYVI AHA (1) KÍI fVSZiZBD Megjelent a Dunántúli Napin zsebkönyv­tárának harmadik kötete Mc*. Neked mit .adott a bá­nya? — kérdi riportalanyát az egyik újságíró. Azt mondja a bányász: lehetőséget. Nagy szó: lehetőség. A tanulásra, jó keresetre. Egy másiknak biztos egzisztenciára. Egy harmadiknak kitüntetést adott a bánya, egyeseknek közpon­ti fűtéses, városi lakást, má­soknak családi házat kis kerttel. Vagyis emberhez méltó, nehéz, de úgy tűnik, boldog életet. A riportok er­ről az életről tudósítanak: a termelés napi nehézségeiről és eredményeiről, az olykor tragédiába forduló omlósok fe­szült perceiről. És a jövő­ről, amelyet a tudományos­gazdasági szaknyelv liász­programnak nevez, és amely újabb két évszázadra hatá­rozza majd meg az itt élő bányászok — és nem csak a bányászok — sorsát. Az írások mindegyike már megjelent napilapban. Még­is jó így együtt olvasni őket, mert sokoldalúan, sokszínűén mutatják be a bányászok kü­lönös, sajátos világát. Műfa­juk — és színvonaluk is — változó. Az egyik újságíró a külső szemlélő jegyzőkönyv­szerű pontosságával számol be a mentés munkálatairól, a másik szinte belebújik ri­portalanya bőrébe. Van, aki tárgyilagosan tudósít az új tudományos kutatásokról, technikai újdonságokról, más saját gyermekkori emlékei­nek felidézésével ad súlyt hőseinek. Éppen ezért szíve­sen láttuk volna a szerzők nevét, nem együtt felsorolva, hanem at egyes írásokkal azonosítható módon közölve. A két évszázad a Pécsi Szikra Nyomdában készült, címlapját - mint az előző kötetekét is - Martyn Ferenc rajza díszíti. Gárdonyi Tamás A Dunántúli Napló zseb­könyvtárának harmadik köte­te a XXXII. magyar bányász­nap tiszteletére jelent meg Két évszázad címmel. 1782* tői számítják az iparszerű mecseki szénbányászat kez­detét: a cím erre utol. A ju­bileum alkalmából megjele­nő kötet a mecseki szénbá­nyászat jelenéről és jövőjé­ről szól - az itt élő, dolgo­zó bányászok hétköznapjai­ról. Baranya megye életét nagy mértékben befolyásolja a szénbányák léte. Nemcsak közvetlenül. Mint Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák ve­zérigazgatója a könyv beve­zetőjében írja: csaknem ti- zennégyezren keresik itt a kenyerüket: családjuk megél­hetése kötődik a mecseki fe­keteszén kitermeléséhez. Köz­vetve is jelentős ez a hatás: generációk szokásait, gondol­kodását, kulturális színvonalát határozta meg az a terme­lési színvonal, technikai fel- készültség, életmód, amelyet a bányászmunka megköve­telt, kialakított; a bányászat fejlesztése érdekében végzett tudományos kutatások ered­ményei az egész megye (sőt az ország) közkincsévé vál­tak. Ezt a folyamatot kísérli meg bemutatni a zsebkönyv­tár új kötete a napilap-új­ságírás eszközeivel: azoknak a riportoknak, publicisztikák­nak a segítségével, amelyek a Dunántúli Napló, illetve — a könyv második részében - a Mecseki Bányász hasáb­jain megjelentek. A szerkesz­tés, válogatás munkáját Mitzki Ervin és Vízhányó Imre végezte. A munkásság és az irodalom kapcsolata Számos hozzászólással, vitá­val, végül Vitányi Iván szocio­lógus zárszavával véget ért pénteken este a fiatal írók ré­tegszervezetének, a Magyar (rák Szövetsége József Attila Körének Pécsett megrendezett kétnapos tanácskozása a mun­kásság szerepéről az irodalom­ban. Ezen a napon szólt hozzá a vitához Tóth Dezső művelő­dési miniszterhelyettes is. A konferencia egyik szüneté­ben Szilágyi Ákos, a József At­tila Kör titkára összegezte kér­désünkre a pécsi találkozó je­lentőségét:- Semmiképp sem jelenti ez a rendezvény valamiféle ide­ológiai vagy szellemi fordulat kezdetét a JAK életében, ha­nem egy hagyomány folytatá­sát, csakhogy ezúttal nem esz­tétikai, művészeti, hanem szo­ciológiai és politikai témák szerepelnek a tanácskozás na­pirendjén. Ennek oka a való­ság, amely ma arra kényszeríti az írót, hogy tisztázza a való­sághoz való viszonyát. Nem olyan időket élünk, hogy ki le­hetne térni ez elől a kényszer elől. Ennek megnyilvánulása a jelenkori magyar irodalomban Véget ért a József Attila Kör pécsi tanácskozása a szociografikus műfajok na­pirendre kerülése. — A tanácskozás egyébként az én várakozásaimat felül­múlta. Kialakult ugyanis vala­milyen párbeszéd írók, politiku­sok, tudósok között, s a külön­féle megismerési módok talál­kozásából megfogalmazódott, mit értünk munkásságon, mi­lyen az író, az értelmiségi vi­szonya a munkássághoz, ehhez a rendkívül differenciált, réte­gezett társadalmi osztályhoz. A viták másik felismerése, hogy nem a választott téma tarta­lomként és értékként való el­fogadásával születik meg a munkásirodalom, hanem az író sajátos, népből eredő világ­látása a feltétele ennek. A résztvevők hiányérzetét Kőbányai János író fogalmaz­ta meg számunkra: — Számomra nem közelítette meg ez a tanácskozás a kör korábbi ilyen rendezvényeinek színvonalát, noha hallhattunk itt is néhány érdekes elődást, hozzászólást. Hiányoztak a programról az író—olvasó talál­kozók, a munkásolvasókkal való beszélgetések. Elevenebbé lehetett volna tenni az eszme­cserét a film és más művésze­tek intenzívebb bekapcsolásá­val, mert mindezek nélkül túl­ságosan parttalanná váltak a viták. Biztosan ártott a tanács­kozás szellemének, hogy nem a tervezett időpontban, egy évvel ezelőtt rendezték meg. Az értéke a találkozási lehe­tőség mindazokkal az írókkal, szakemberekkel, akiket ez a téma, a munkásság mai szere­pe izgat: Zárszavában a vitavezető Vitányi Iván a következőkép­pen összegezte a pécsi JAK- tanócskozás legfőbb eredmé­nyeit:- Minden témakörben kap­tunk egy olyan képet a tanács­kozás folyamán, amely tovább­vihető. Erős vonzás érvényesült éppen a téma kapcsán egy fontos közéleti kérdés felé, és ez a demokrácia. Ugyanakkor betekintést kaphattunk abba is, hogyan alakul a gondolkodás, a demokrácia lehetősége a József Attila Kör tagjai között. — összegezve: a munkásem­bert végül is nem azért kell ábrázolnia a művészeteknek, mert ez ma az alkotótól meg- kívántatik —, hanem, mert ,az ember egyebek között munkás is. Lényétől, általános problé­máitól a munka elválaszthatat­lan. Gállos Orsolya Egy hónapja üres huszonhét új lakás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents