Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-11 / 249. szám

1982. szeptember 11., szombat Dunántúlt ílaplö 13 Kertbarátok és kistenyésztők országos kiállítása Pénteken Debrecenben, a vá­rosi sportcsarnokban megnyitot­ták a kertbarátok és kistenyész­tő közösségek nyolcadik orszá­gos versenykiállításál. Szabó Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket — köztük Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát. Szabó Istvánt, a TOT elnökét, és Si- Jtula Györgyöt, a megyei párt- bizottság első titkárát. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára megnyitó beszé­de után, a meghívott vendé­gek, szakemberek megtekintet­ték a kiállítást, amely három részből áll: a sportcsarnokban a kertészeti termékeket és a legszebb gyümölcsöket mutat­ják be, továbbá tájékoztatást adnák a termelési szervező, in­tegráció mezőgazdasági nagy­üzemek és az országos ellátó szervek munkájáról, míg a sportcsarnok mellett kisállato­kat tekinthetnek meg az érdek­lődők. Megyénként két-két kert­barát kör, valamint Budapest legjobbjai — összesen negyven közösség — tárja a közönség elé termékeit. A megnyitó után adták át az országos verseny legjobbjainak a díjakat. A fődíjat — és a ve­lejáró kupát — a debreceni Mathias János Kertbarátkor kapta. A kertbarát mozgalom fej­lesztésében kifejtett eredményes munkáért 25-en vehették át a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított „Somo­gyi Imre” emlékplakettet, köz­tük két baranyai, Novics János nyugdíjas, a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya megyei Társadalmi Szövetségének elnö­ke és Balázs János, MESZÖV- osztályvezető, a Kistenyésztők Baranya megyei Társadalmi Szövetségének alelnöke. A kertbarát mozgalom támo­gatásáért a Magyar Agrártu­dományi Egyesület a „Szocia­lista faluért" kitüntetést ado­mányozta dr. Diófási Lajosnak, a Villóny-Mecsekaljai Borgaz­dasági Kombinát vezérigazgató helyettesének. A „Kiváló kister­melő” kitüntetést Baranyából Balázs László pécsi és Bubreg Illés mohácsi kertbarát vehette át. Magyar és jugoszláv fiatalok egyiittmíkidése Együttműködési megállapo­dást kötött tegnap a Szentlő­rinci Állami Gazdaság KISZ- bizottsága és a jugoszláviai Zupanja-i Mezőgazdasági Kom­binát ifjúsági szervezete. Az együttműködés kiterjed a sport, a csereüdültetés, a kulturális, valamint szakmar programokra. A jugoszláv ifjúsági küldöttség Szentlőrinc után megismerke­dett Baranya nevezetességeivel. Járt Szigetváron és Harkány­ban. Ma — szombaton — Pécs város nevezetességeivel ismer­kedik. Új szolgáltatás az őszi BN Kamarai információs központ A Magyar Kereskedelmi Ko­mor az idei őszi BNV alkalmá­ból (szeptember 17—26.) ismét új szolgáltatással kíván tag­vállalatainak rendelkezésére állni. Mindazon közvetlen és közvetett tagvállalatok számá­ra, amelyek akár szakosítási, akár egyéb okok miatt önál­lóan nem állítnak ki az őszi BNV-n de annak lehetőségeit felhasználva kül- és belföldi partnereikkel a helyszínen kí­vánnak tárgyalni, a kamara tórgyolóhelyiséget biztosít. A kamara jól képzett, több nyel­ven beszélő munkatársai ezen­kívül szívesen adnak felvilágo­sítást a tagvállalatok tevékeny­ségéről, a Vállalati Tanácsadó Testülethez eljuttatott anyagok és adatok alapján. Továbbá vállalják a vállalati prospektu­sok és egyéb propagandaanya­gok terjesztését a vásár láto­gatói között. Az érdeklődése­ket feljegyzik és lehetőség sze­rint méq a BNV tartama alatt, de későbbi időpontban feltét­lenül az illetékes termelő, il­letve kereskedelmi vállalatok­hoz eljuttatják. Ez alkalommal a kamara kü­lön gondot fordít a BNV-n részt vevő, a fejlődő országokból ér­kező kiállítók és a magyar be­ruházó vállalatok közötti kap­csolatok kialakítására, szerve­zésére. Szeretne lehetőséget biztosítani arra, hogy az első­sorban fogyasztási cikkeket előállító külföldi vállalatok ke­rüljenek közvetlen kapcsolat­ba azokkal a magyar partne­rekkel, amelyek különböző gé­peket berendezéseket, techno­lógiákat képesek részükre szál­lítani. A szolgáltatást igénybe vevő vállalatokról a kamara kataló­gust készít. A katalógusban mód van a vállalat tevékenysé­gének, szolgáltatásainak is­Véget ért a bányagépész konferencia Kiadványt jelentet meg a pénteken zárult balatonfüredi országos bányagépész szeminá­rium szervező bizottsága, amely­nek témája a gépjavításban és az alkatrészutánpótlásban való hazai együttműködés lehetősé­geinek a felvázolása. A tanács­adó füzet megjelentetésének egyik gazdája a Gépipari Tudo­mányos Egyesület Baranya me­gyei szervezete, valamint a GTE tatabányai szervezete. A szep­tember 10-én zárult két napos tanácskozásnak egyik legfonto- sobb momentuma a fent emlí­tett tény, ezen kívül beszámolha­tunk arról is, hogy nagy érdek­lődéssel fogadták a pécsi elő­adók beszámolóit, így Gerzson Endre, Gebhardt Ferenc, Mát­rai Árpád előadását: mindnyá­jan a MÉV szakemberei. A zár­szót is pécsi résztvevő tartotta: Mátrai Árpád, a MÉV műsza­ki vezérigazgató-helyettese. mertetésére. Ennek a szolgál­tatásnak az igénybe vételét el­sősorban azoknak a termelő­eszköz-gyártó, illetve kereske­delmi vállalatoknak ajánljuk, amelyeknek partnerei a kiállí­táson részt vesznek. A BNV ide­je alatt a kamara egyéb, ha­gyományos szolgáltatásaival is a tagvállalatok rendelkezésére áll: műszaki-gazdasági ta­nácsadás, külkereskedelem­technikai információk, közvetí­tés a gyártó és értékesítő, illet­ve a bel- és a külföldi partne­rek között. További felvilágosítást a Magyar Kereskedelmi Kamara Vállalati Tanácsadó Testületé nyújt. (1389 Budapest, Pf.: 106. Telefon: 314-155.) Sorozatterv: paneles garzon és nyugdiiasházak A lakásgazdálkodást és a szociálpolitikai igények kielé­gítését egyaránt segíti a pa­neles garzon- és nyugdíjasha­zak sorozatterveivel az Általá­nos Épülettervező Vállalat. Az első tízszintes garzónház épí­tése már befejezéséhez köze­ledik Kecskemét Árpád város­részében. Elkészült Csepel új városközpontjának garzon- házterve, s megkezdték az újabbak: a ceglédi, a máso­dik kecskeméti és a bajai épület tervdokumentációinak kidolgozását. A garzonházakban másfél szobás, valamint egyszobás, úgynevezett lakásegységeket alakítanak ki, és mindegyik­hez terveznek fürdőszobát, loggiát. A lakásegységekben a nagyobb és a kisebb típu­soknak megfelelően külön kis helyiségben főzőfülkét, vagy az előszobái gardróbszekrény egyik elemének helyén főző­szekrényt rendeznek be, az épület földszintjén pedig kor­szerű melegkonyha áll a la­kók rendelkezésére. Ezen kí­vül sörözőt és több kisebb élelmiszerárusító üzletet is berendeznek. A qarzonházban viszonylag kis alapterületű la- kásegységék épülnek. A garzonházi tervrészletek fel- használásával alakították ki az első paneles nyugdíjasházat, amelyet ma'jd Csepel új vá­rosközpontjában építenek fel. A nyugdíjasok háza közül ez az első, amelyben a tolóko­csival közlekedő rokkantak ré­szére négy lakrészt rendeznek be, természetesen a földszin-. ten. Nyolc tanteremmel bővítik a komlói szerelik össze az új épületrészt. belvárosi iskolát: hódmezővásárhelyi „ALUTÉR” borokból Városfejlesztés Komlón A megyei településrendezési és építészeti bizottság tegnap első ízben tartott kihelyezett ülést, melynek a színhelye Komló volt. Az ülésre meghív­ták a bányászváros fejlesztésé­ben közreműködő szakembere­ket, minthogy a téma is ez volt: Komló városfejlesztési és építé­szeti gondjai. Hartmann János városi ta­nácselnök-helyettes nyitóelő­adásában utalt arra, hogy az első nagy fejlesztési periódus lezajlása után 1965-ben hozott határozatot a városi pártbizott­ság arról, hogyan kell egysé­gessé tenni az elkülönült vá­rosrészekből született várost és milyen közintézményeket kell létrehozni ahhoz, hogy Komló ne csak a nevében legyen vá­ros. Lényegében ez indította el az utóbbi években tapasztalha­tó lendületes fejlődést, a bel­város tényleges belvárossá for­Magángyűjtők tulajdonában lévő képzőművészeti alkotásokból rendezett kiállítást Mohácson a Kos­suth filmszínház galériájában a Bartók Béla Művelődési Központ. A századunkat átfogó csaknem félszáz festmény és grafika jól példázza többek között a 40-es évek közepének pezsgő képzőmű­vészeti életét Mohácson. A kiállítást tegnap dél utón Bauhoffer József, a Park utcai Általános Iskola igazgatója nyitotta meg. Közreműködfék a rriöhácsi zeneiskola növendékei. A kiállítás k:1 héten át tekinthető meg. Fotó: Proksza László málódását. A kialakult város­képpel elégedettek a komlóiak, a városközpontot egészében jó­nak tartják azzal együtt, hogy a befejezés évei sokat finomít­hatnak még rajta. A komlói városfejlesztés küszöbönálló fel­adatai között egyébként ez ve­zető helyen szerepel, ezzel egyenrangú a sikondai város­rész építésének a megkezdése, továbbá a víz- és a szennyvíz­gondok végleges megoldása. A következő évtizedre ígérik a szénelőkészítő megszűnését, már most gondolkodni kell azon, mi legyen az épületek sorsa. S ha megszűnik a bétabányai kötél­pálya, hogyan lehet a hegyol­dalt beépíteni? Napirenden van Szilvás továbbfejlesztése fs ... Megkezdték a komlói belvá­rosi iskola bővítését, amelynek előzménye sokoldalú és nehéz szervezőmunka: végig iskola­időben építkeznek, nem volt egyszerű megoldás a gyerme­kek elhelyezése sem. Mégis úgy tűnik, a lehetőségek közül a legésszerűbbet választották. A nyár közepén a komlói vál­lalatok szinte napok alatt „el­tüntették” a Bem utcai öreg épületeket, így a tervek szerint kezdődhetett meg az alapozás, a szerelés. Az iskola épületé­hez folyosóval csatlakozik a nyolc tantermes, egy szintes rész, amelyet a Hídépítő Válla­lat komlói üzeme épít. A Költ­ségvetési üzem befejezte az alapozást, és augusztus végén kezdték meg az elemek össze- szereiését: a hódmezővásárhelyi Vas és Fémipari Vállalat folya­matosan küldi az „ALUTÉR”- elemeket. összesen 36 alumí­niumblokkból szerelik össze a nyolc tanteremből, tanári szo­bából és szociális létesítmény­ből álló épületet. A Hídépítő Vállalat dolgozóinak vállalkozó Szellemére jellemző, hogy ma­guk végzik el a belső szerelé­Az előadást követően város­nézésre kerüli sor: a belváros megtekintése keretében az épü­lő színházterem volt az egyik állomás, majd a sikondai vá­rosrésznek kijelölt területet szemlélték meg (az idevezető távfűtő gerincvezeték tartóosz­lopait már építik!), s egy pil­lantást vetettek a Kossuth utca élénk színekben újjászülető házsorára. A városnézés utáni vitában sokoldalúan elemezték a kom­lói fejlesztési terveket, s hasz­nos javaslatok hangzottak el a megvalósítást illetően, amelye­ket Gallusz József, a városi pártbizottság első titkára külön is megköszönt. seket is a központi fűtéstől a tapétázásig. Az új iskolai szár­nyat szeretnék átadni a tanu­lóknak a tanév második félévé­re. A gyerekek egy része az építkezés idejére a Május 1. Művelődési Házban és az Út­törő Házban kapott szállást, itt rendeztek be ideiglenes tanter­meket, műhelyt, napközis fog- .lalkoztatókot. Bizonyára a szü­lők is úgy gondolják, ha ideig­lenesen is, de ésszerű megol­dás, mert mindkét intézmény szinte pár lépésnyire van az is­kolától. Tény, hogy nehéz körülmé­nyek között tanulnak most a gyerekek, s nem könnyebb a következő tanév sem, amikor folytatódik az iskola épületének teljes felújítása. Segítséget je­lent majd, hogy akkor már használhatják az új épületrészt is, tulajdonképpen ennek meg­építése alapozta meg a to­vább már nem halasztható fel­újítás megkezdését. S a teljes rekonstrukcióval lesz majd ké­pes ellátni az iskola az egyre néoesebb ‘belváros oktatási feladatainak jelentős részét. FILMJEGYZET Hiperrealista tájkép a szelíd Vadnyugatról Először voltak az indiánok. Aztán lettek az első telepesek, akik kiirtották az indiánokat, hogy marhákat legeltethesse­nek az elhódított földeken. Majd jöttek újabb és újabb hullámban az újabb telepesek, ám ezek már földműveléssel óhajtották megkeresni kenyerü­ket, következésképpen elkerget­ték a marhatenyésztőket. Akik vagy továbbálltak, vagy belter- jesebb gazdálkodásra váltottak, szélnek eresztve sok-sok ezer cowboy-t. Akik aztán vagy megéltek, vagy nem, vagy tisz­tes munkából éltek meg vagy loptak, öltek — magánszorga­lomból és felbérelve. Ez az idő­szak a klasszikus western kora. De még mindig áramoltak az ígéret földjére a bevándorlók, sokan közülük például Magyar- országról, mivelhogy itt megél­hetést nem találtak, oly mélyre zuhant az európai gabona ára — *s éppen a nagy“ amerikai farmok konkurenciájának kö­vetkeztében. S az újabb telepesek — Kele­ten és Középen tönkrementek és bevándoroltak — vették ván- dorbotjufcat és még nyugatabb­ra, kietlen zord helyekre tele­pültek. A tél hosszú és ke­mény, jószerével csak állattar­tásra alkalmas a vidék, hacsak a zord időben meg nem fagy­nak a marhák. Mint például A szelíd Vad­nyugat című film hősének mar­hái. Richard Pearce rendező 1910-ben játszódó története azt az utolsóként települők életfor­máját mutatja be, azt, amivel lezárul Amerika földjének meg­hódítása. Vége az extenzív kor­szaknak, hogy átadja az telje­sen a helyet a már soha nem szabadversenyes intenzív sza­kasznak. Wyomingban vagyunk, ahol a nyári negyven fokos hőséget nem enyhíti csapadék, s kevés széna raktározható télire a negyvenfokos hidegek átvészel- tetésére. Ide már nem jönnek a szerencsevadászok, a gyors meggazdagodásban bízók, ide már csak a szegények, a puri­tánok puritánjai jutnak el, sze­rencsétlen sorsüldözöttek. A film farmere is háziasszonyul szer­ződtet egy özvegyasszonyt, aki ugyan jobb körülmények közül, de a választás lehetősége nél­kül kerül oda lányával együtt. Hiperrealista eszközökkel áb­rázolja a rendező e vadnyugati életet: a legszükségesebbre re­dukált életformát, az ember és a természet viaskodását — igaz vontctottan, ráérősen: dehát milyen esemény történjen itt, a távoli és szelíd Vadnyugaton, a disznóölésen, a kényszerházas­ságon, születésen és meghalá- son, meg a nagy hidegen kí­vül? Ez a hiperrealista ábrázolás- mód egyúttal arra is jó, hogy a reális képről elterelödjön a figyelmünk — magyarán, hogy a fától ne lássuk az erdőt. Hogy elterelődjön a figyelem arról, hogy Amerika meghódí­tása csak jelentékeny tömegek új és újbóli feláldozásával tör­tént meg. Ezért aztán, hogy a film hősei sem kevesek az áldo­zatok közül, hanem inkább pró­fétái az amerikai mítosznak: legalábbis azzá teszi őket a rendezői szándék. Ez a mítosz pedig a korlát­lan szabadság mítosza: hogy az egyén csak és csakis a ma­ga ura, hogy csak rajta, és csakis rajta múlik boldogulása. Hogy sem sikereihez, sem si­kertelenségeihez nincs köze an­nak a társadalomnak, amelyben él: csak a hideg téllel kell megküzdenie. S az már igazán semmiség, jöhet a happy end, különösen ha a rendező is úgy akarja. Bodó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents