Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-10 / 218. szám
1982. augusztus 10., kedd Dunántúli napló 3 Pécsett, a Doktor Sándor utcában lassan befejeződéséhez közeledik a gáz gerincvezeték fektetése, illetve a környező épületek bekötése. De még kérdés, hogy a környező kis utcákba hogy kerül el a földgáz? S zinte mindennapos beszédtéma az energiahordozók drágulása. Az olajválság, s ennek következményei késztették az illetékeseket arra, hogy fejlődésünk további szakaszaiban — az atomenergia fejlesztése mellett - ismét helyet adjanak a szénnek, közel másfél évtizedes visszafejlesztése után. így került sor az Országos Műszaki fejlesztési Bizottság (OMFB) felmérésére, melynek célja annak a kérdésnek a vizsgálata volt: mennyiben és milyen formában hasznosíthatók a hazai szénforrások az ezredforduló táján.- Mi volt a vizsgálat kiindulópontja? — Egyrészt a távlati kokszigényeket és a kielégítés lehetőségeit kellett vizsgálni, másrészt fel kellett tárni a hazai barnaszenekre és lignitekre alapozott távlati energiaigényeket, — tájékoztat Csicsay Albin, Mi várható az ezredfordulóig? az OMFB főosztályvezető-helyettese. — A szénfelhasználás módszereit elsősorban nem technológiai, hanem gazdasági alapon értékeltük.- Melyek a felmérések főbb megállapításai? — A Dunai Vasmű koksztermelési kapacitását viszonylag kedvezően lehetne 2,3 millió tonnára növelni. Ma már van olyan kokszolási technológia, amellyel a hazai szénből termelt kohókoksz az import alapján gyártott kohókoksz minőségét elérheti. A koksz kéntarPécs várja a földgázt A lakók összefogása is szükséges Segíthet a kisvállalkozás Pécs energiatérképe igencsak vegyes képet mutat. A város jelentős részén a távhőellátás biztosítja a fűtést, több tízezer lakásban a szilárd és a folyékony tüzelőanyaggal történő egyedi fűtés a meghatározó, ha nem is túl nagy arányban, de jócskán fűtenek a lakásokban gázzal és elektromos árammal. Az egyedi fűtés kényelmetlen, szennyezi a levegőt, magasak az olajárak. A távfűtés előnyös, de bevezetése roppant költséges. Az elektromos fűtés, ejter- jedését a vezeték és a transzformátor-állomások jelenlegi leterheltsége okozza — többségben vannak a zárolt körzetek. Pécs várja a földgázt. Ez egy- csapásra megteremti a lehetőségét a háztartások ezreinek gázfűtésre való átállására. Jövő évtől megszűnik a gázstop, a DDGáz elméletben minden igénylőnek megadhatja az engedélyt. A lehetőséget sok helyütt mégsem tudják kihasználni. Pavlicsek József, a DDGáz Baranya megyei üzemigazgatóságának vezetője a lehetőségekről: — Kettős gázellátás lesz Pécsett 1985-ig: a városi és a földgáz. Ez utóbbival először Lvov-Kertváros gáztűzhelyes lakásait látják el. A felszabaduló városi gáz lehetővé teszi, hogy kielégítsük a jelenleg is gőzfűtési bekötést kérő 1700—2000 család igényét. Ahogy tért hódít a földgáz, úgy köthetjük be azokat is, akik eddig nem is kérték, akik ezután szeretnének gázfogyasztóvá válni. A gázzal el nem látott területeken élők milyen úton-mó- don részesülhetnek a gázszolgáltatásban? Az évtizede tartó földgázátállási programban vezetékeinket kicseréljük, tehát, ahol van vezeték, annak cseréje a mi feladatunk. Ahol eddig nem volt gázellátás, ott vagy a tanács b|ztosítja, vagy a lakóknak kell összefogniuk és azt anyagiakkal megvalósítaniuk. — Hogyan? — Ez az, ami ma még kidolgozatlan, pedig valamilyen megoldást kellene találni a tanácscsal közösen. Üj vezeték építése — túl a költségeken — rengeteg utánjárást, engedélyezési, egyeztetési, tervezési eljárást, illetve munkát igényel. Üj vezeték építésére nem vállalkozhatunk a szűkös kapacitás és a ránk váró kivitelezési munkák miatt. Félő: lesz gáz, lesz nagyon sok olyan rész, ahol át szeretnének állni a gázfűtésre, nagyon sok utcában, tömbben áldoznának is a lakók a gázért. Aztán — jelenleg még úgy néz ki — megreked a dolog, mert nincs aki összefogja a dolgokat, nincs fórum, ahol a tervezéstől, a beruházásig mindent elvállalnának.- A gázmű ebben nem tud segíteni? — Részkérdésekben tudunk. A tervezést, esetleg az összes engedély beszerzését szakembereink kisvállkozásban elvégzik. Magára a vezeték építésére és a belső szerelésekre ugyancsak kisvállalkozás formájában vállalkozhatnak szakembereink. De: ki rendeli meg, ki, hogyan végezteti el a földmunkákat, ki ellenőrzi a szigorú biztonsági és egyéb szempontoknak megfelelő nyomvonal kiépítését, ki és hogyan fizeti az ilyen beruházást? Ki ásatja ki a munkaárkot — a szilárd burkolat bontásához, helyreállításához gépek kellenek —. ki temeti azt vissza,, ki állítja helyre az utat, a szilárd burkolatot? Az útfelbontásokat is csak meghatározott tervek és határidők szerint lehet ütemezni, éspedig a város üzemeltetési szempontjai alapján. Mi elvégezzük még a gáz aló helyezést és az azt megelőző ösz- szes szakhatósági feladatot. Ez van. Az igénylők ostromolják a gázmüveket, a tanácsot. A magánkezdeményezések ügye holtponton van? Két megoldás lendíthet az ügyön. A városi tanács most tervezteti a gázzal ellátandó utcák vezetékfektetési munkáit. A meszesi városrész földgázzal való ellátása a VII. ötéves tervidőszakra esik. Tehát ezekben az esetekben a városi tanács a megrendelő és a DDGáz vagy más cég a kivitelező. Ez az egyszerűbb, a lakosságnak kényelmesebb megoldás. És a másik? Nem egyszer számoltunk be már arról, hogy a lakók összefogásával hogyan vezették, be utcájukba a vezetékes vizet. A társadalmi összefogás a társadalmi munka tervpályázaton még támogatóra is találhat a társadalmi munkát szervező tanácsi bizottságnál. Murányi László Különböző típusú mérlegek várnak javításra a Nagykozári úti műhelynél Társultak a legjobb mérlegkészítők Elektronikus berendezéseikkel importot váltanak ki A Dél-Dunántúl legjobb öt mérlegkészitő és -javító szakmunkása ipari szakcsoportot hozott létre a Pécsi Afész közreműködésével, hogy vállalatok, intézmények, mező- gazdasági üzemek részére szolgáltató munkát végezzenek. A vállalkozás a szolgáltatás ezen területén egyedülálló. Hasonló céllal, de a teljes önállóság jegyében mérlegkészitők kisszövetkezete szerveződik kapospulai székhellyel, a Dombóvári Afész keretében. (Nemrég a dombóvári egység Pécshez tartozott.) Mig a pécsi tagok csak a szabadidejükben, legtöbbször szombat—vasárnap dolgoznak a maguk hasznára. A szövetkezet bérlet ellenében biztosítja a műhelyt, szerszámokat, energiát, részben segit az anyagbeszerzésben, ezen kívül az évi tiszta haszon 40 százalékát is megkapja. Az alapítást a 44 éves Turnai Gyula, a Dunántúl legnagyobb áfészes mérlegkészítő- és javítóüzemének a vezetője szorgalmazta. Számára is az egyik előny, hogy a szakcsoport keretében nemcsak hobbiból élhet műszaki és újító szenvedélyének, kutató, továbbfejlesztő hajlamának. Évente 3—4 újítás fűződik a nevéhez, de ezek realizálásához kevés lenne a műszaki érdeklődés, ha nem volna jártas a mérleg készítő, lakatos és műszerész szakmában. Emellett hegeszt is. A többiek is ugyanennyi szakmával dicsekedhetnek, újítanak, továbbfejlesztenek műszereket és ismerik a mérlegek üzembe helyezésének, kezelésének, karbantartásának gyakorlatát. Jól tudják, hogy a kezelők az egyszerű működésű, ponjos, alig hibásodó mérőeszközöket keresik, amelyekből viszont kevés van, vagy drágán szerezhetők be külföldről. Elsősorban a magas fokú műszaki képzettség és a kitűnő géppark teremt lehetőséget arra, hogy necsak javítsanak, karbantartsanak, mint például az új beremendi mészműben, a bólyi vetőmagüzemben, hanem termékeket fejlesszenek ki a Baranya megyei Agroberrel, a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal együttműködve. A terveket a vállalatok szállítják, a szakcsoport kivitelezi azokat, de saját műszaki ötlettel is előáll. Újdonságaikkal külföldi mérlegeket váltanak ki, amelyek amúgy is drágák és akadozik az alkatrész-utánpótlásuk. Az NSZK és osztrák zsákoló automata 100—125 000 forintért kapható, míg az övéké alig 80 000- be fog kerülni. (Ennek a kifejlesztésére majdnem ráfordították a 25 000 forintos alaptőkéjüket.) Jelenleg ötöt csinálnak, négy vevő jelentkezett, többek között a bólyi, baksai és a pécsi tsz. A másik „házi" gyártmány, tehát sajáterős kifejlesztés a speciális takarmányösszemérő mérleg, amiből szintén vásárol a bólyi tsz. Jelenleg egy táp- és lisztcsomagoló mérleget is terveznek. Az importkiváltással akkor tudnak továbblépni, ha sikerül az elektronikus részeket szintén házilag előállítani. Ennek az ügynek a Műszaki Főiskola egyik tanárát akarják megnyerni. Az elektronikus egységek a gyorsabb, pontosabb mérést teszik lehetővé, segítségükkel kiiktatható a pontatlan leolvasás. De előrelépés várható akkor is, ha az alkatrészek 80—90 százalékát saját erőből alakítják ki, ezzel a tartós hiánycikkek nem okoznak termelési fennakadást. Ennek érdekében együttműködnek Fazekas Tibor pécsi kisiparos forgácsolóval. Közösségükbe sokan akartak belépni, de csak azokat vették be, akik teljesítményben, minőségben és a kezdeményezőkész. ségben a maximumot nyújtják. Az alaoítók között idegen is van, mint Füri István, a BCM művezetője. A másik alapító Lehöcz György nemrég vált meg a BÉV-től, ahol művezető volt. Közéjük tartozik még Tóth Tibor és a legidősebbnek számító 50 éves Visontai László. összeálltak, pedig mindegyikőjük rendelkezik telekkel, kocsival, házzal és személyenként 5—6000 forintot keresnek havonta. Elsősorban a gyermekeiknek gyűjtenek, ami biztos sikerül, hisz a havi keresetüket majdnem megduplázhatják. Csupán egy gond okoz tartós nehézséget, az adminisztráció. Szerintük egy kisiparosra nem hárul ennyi papírmunka, aminek az enyhítésére két bedolgozót alkalmaznak. Csuti J. talma nem okoz gondot, mert a nyersvas kohón kívüli kénte- lenítése megoldható. A hazai kokszszén-igény a mecseki feketeszén bányákból kielégíthető. A meglévő mecseki bányák, valamint a máza-déli szénva- gyonra építhető új bánya kapacitása ugyanis akár évi 10- 12 millió tonnára növelhető. Az új ipari kazánokat és kemencéket a jövőben indokolt szénfűtésűre építeni. Viszont a nagyobb kapacitású és jó kihasználásé fűtőolajbázisú kazánok és kemencék átalakítása széntüzelésre meglehetősen bonyo- lul és költséges dolog. A koncentrált háztartási és ipari hőigényeket szénbázisú fűtőművekkel vagy fűtőerőművekkel igyekszünk kielégíteni.- Mit mondhatunk a hazai szénből termelt szintetikus földgázról?- Ezt a gázt a földgáz helyettesítésére elsősorban akkor lehet a távolabbi jövőben reális alternatívának tekinteni, ha a földgázzal való lakásfűtés valamely okból problematikussá válna. Az új fogyasztók részére azonban a távfűtés gazdaságosabb. Hazánkban az ismert szénvagyonunkra építhető ösz- szes új szénerőművi kapacitás 15 000 mW-re tehető. Ez mintegy kétszerese az ezredfordu- dóig újként tervezett összes erőművi kapacitásnak. Szénva- gyonunk tehát még jóval az ezredforduló után is elegendő lenne az erőművi kapacitás növeléséhez.- A felmérések, a vizsgálatok persze sokkal bonyolultabbak. Folyamatosan sor kerül tanácskozásokra, egyeztetésekre a fogyasztókkal, a legnagyobb szénfelhasználókkal. Dr. Tamásy István, a Szénbányászati Koordinációs Központ helyettes elnöke szerint ilyen átfogó egyeztetés, összefogás ezen a téren még nem történt.- A szénfelhasználásról készült tanulmány szakmai vitáját követően a Szénbányászati Igazgató Tanács 1981 végén a tanulmány szénbányászati hasznosítását, első lépéseként vállalati részanyagok összeállítását határozta el, s ezt követően összefoglaló anyag készítését. Határozott arról is, hogy a vállalatok elképzeléseiket időközben egyeztessék az érintett területi fogyasztókkal, és annak figyelembevételével a szükséges korrekciókat végezzék el.- Az idén tavasszal ismét összeült a SZÍT. Miért?- Az igazgató tanács értékelte a szénbányászat hosszútávú tervkoncepcióját, és megvizsgálta a vállalati elképzeléseket a szénfelhasználás korszerű módszereiről és az alkalmazás lehetőségeiről.- És végül: mi a helyzet a lakosság szénellátásával?- Az igényeket ezután is ki tudjuk elégíteni. A termelt szén — előkészítés nélkül — csak kis részben jó lakossági célokra. Ezért a szén dúsítása elengedhetetlen. A széndúsítási program keretében próbáljuk növelni a brikettgyártást is. De ez csak a program első része, a másik az erőművi célra való termelést foglalja magában. Újra „szénben" gondolkodunk tehát. És megint előtérbe kerülhetnek azok a problémák, melyekkel már találkoztunk annakidején —, például a környezet védelme. A vizsgálat azonban erre is kiterjed. Nem véletlenül találjuk a következő bekezdést a felmérési anyagban: „a szénre történő átállás céltudatos előkészítést igényel, de nem abszurd célkitűzés. A további növelésnek elsősorban környezetvédelmi problémák vetnek gátat. A szénfelhasználás azonban mégis növelhető, ha a széntüzelés színvonalát a minőségi igények kielégítésével, valamint a kényelmetlenségek kiküszöbölésével emelni lehet.” Farkas Judit Ki pénzelje, ki építse meg a városi vezetékeket? Ismét előtérben
