Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-06 / 214. szám
6 Dunántúli napló 1982. augusztus 6., péntek Minden község lássa el önmagát! Kiskertek az NDK-kan Ha Berlinben valaki feltárcsázza a 169-es telefonszámot, egy kedves hang hcsznos növényvédelmi tanácsokkal látja el. A szolgálat egész évben a kerttulajdonosok rendelkezésére áll. Mindig megtudható, hogy éppen akkor melyik növényi kártevő ellen, miképpen a legcélszerűbb védekezni. Jóllehet a tanácsadás nem új, régóta népszerű - mostanában alighanem többen veszik igénybe, mint korábban. Az országban az idén minden eddiginél élénkebb a szorgoskodás a kiskertekben, amelyeknek száma egyébként is gyarapodik. Az NDK gazdasági vezetése elhatározta, hogy a korábbinál nagyobb súlyt fektető kiskertekre és a háztáji parcellákra. A városiak számára a kerti munka persze továbbra is kedvtelés és kikapcsolódás lesz, de a haszna - a friss zöldség, gyümölcs — jól jön a háztartásban, kiegészíti az olykor hullámzó bolti és piaci ellátást. Falun ennél többről van szó. Azzal, hogy minden község lakói maguk termeljék meg a helybeliek ellátásához szükséges zöldségféléket. E feladat immár része a járások és a falvak gazdasági terveinek. Többféle gazdasági előnye van annak, hogy a falvak önmagukat látják el. Feleslegessé válik péidául a felvásárló szervezetek raktárai és a helyi boltok közötti szállítás. Kell-e hangsúlyozni, hogy ezáltal munkaerő és költség takarítható meg? Nem beszélve arról, hogy így frissebb áru kerül a fogyasztóhoz. Szoros az összefüggés ugyanakkor a falvak önellátása és az agrármunka hatékonysága, illetve a megművelt terület bővítése között. Az NDK mezőgazdaságának újkeletű jelszava: minden négyzetméter földterületet a lehető legintenzívebben ki kell használni. Az ország nem bővelkedik mezőgozdasági földterületben: egy-egy lakosra összesen 0,37 hektár jut. De most kiderült, hogy akad még feltáratlan lehetőség. Csupán az érzékeltetés kedvéért említünk néhányat. A Ludersdorf községben művelés alá vontak egy területet, ahová később gyermekintézményt építenek, de az építkezésig a telek üresen állt volna. A mellette levő grunddal együtt csinos ideiglenes parcellát nyertek. Jerchel falucskában a helyi tanács haszonbérbe adta a lakosoknak az utak mentén sorakozó gyümölcsfákat. Azt a gyümölcsöt, amit nem használnak fel a saját háztartásukban,- eladhatják az állami kereskedelemnek. Burg járás egyik 6500 hektáros termelőszövetkezetének földjén és a hozzá tartozó kilenc falu belterületén végzett alapos felméréssel megállapították, hogy még 164 hektár megműveletlen területtel rendelkeznek. Most azt vizsgálják, miképpen használhatnák fel zöldségtermesztésre. Az ország számos községében az utakat szegélyező vagy a gazdasági épületek között fekvő kihasználatlan földcsíkok bevetésére szerződést kötnek a helybeli földművesekkel. Apró, nem falrengető, helyi ötletek ezek, ám országos méretekben aligha lebecsülhető az értékük. Laczik Zoltán Kevés cukorral készüljenek a szörpök Gyümölcslevek házi készítése Az igazi kertész talán vizet sosem iszik, ugyanis azokból a bogyós gyümölcsökből, szamócából, málnából, ribizkéből, egresből, amelyeket nem értékesít, vagy a család nem fogyaszt el, célszerű finom szörpöket, üdítő italokat készíteni. A munka mindenképpen megéri a fáradságot, mert a téli hónapokban e készítményekkel az amúgyis szegény vitaminháztartásunkat mindig felfrissíthetjük — hívja fel a kertbarátok figyelmét a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. — Összeállításuknál — még ha a szájhagyományok útján terjedő recepteket is használják fel a készítők —, arra kell .törekedni, hogy lehetőleg kevés cukorral készüljenek a szörpök, mert a túlcukrozás semmiféle előnnyel nem jár. A tudományosan is megalapozott szakkönyvekben igen sok jó módszert és készítési eljárást találunk. A közismert szakkönyvek közé tartozik Szabó Béla: Gyümölcslevek házi készítése című, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent kötet, amelyből a különböző szörpök készítői, köztük háziasszonyok is, sok hasznos tanácsot olvashatnak. A gyümölcslevek, szörpök készítése mellett érdemes foglalkozni a hagyományos gyümölcsbefözéssel is. Különösen a kajszibarack-dzsem és az őszibarack tartozik kedvenc csemegéink közé. Nagyon finom befőtt készíthető szilvából is. A házilag tartósított, készített befőttjeink ize, za- mata még ma is felülmúlja a konzervgyári készítmények minőségét. A gyakorlat azt mutatja, hogy elkészítésükhöz a szakkönyvekben leírt receptek mellett, illetve helyett inkább a szájhagyomány útján terjesztett munkamódszerek, befőzési módok kedveltek háziasszonyaink körében. Méhészek és növényvédők barátsága Napraforgó-virágzáskor minden évben meghívja a vándorméhészeket a reménypusztai Új Élet Tsz, a megporzás elősegítésére. Július 10-től augusztus 10-ig nyolc méhész, 200 méhcsaládja „legel" a szakaszosan virágzó napraforgótáblákon. Négyezer méhcsalád károsodott A Baranya megyei mezőgazdasági üzemek nagy része évek óta bevált gyakorlat alapján szerződést köt a méhészekkel, így a megye gyümölcsöseiben és szántóföldjein szívesen látott vendégek a méhek, főként a virágzás időszakában. Ma már méhkímélő növény- védelmi technológiákkal rendelkezünk, és teljes biztonsággal kizárható a méhpusztulás veszélye még intenzív növény- védelmi kezelés esetén is. Az ennek ellenére bekövetkező károk az együttműködés hiányára, vagy nem növényvédelmi eredetű okra vezethetők vissza. Ez utóbbival függ össze az a nagyarányú méhpusztulás, amely július 14-én, 15-én kezdték észlelni, és tart napjainkban is. A bejelentések alapján közel 4 ezer méhcsalád károsodott. A méhek testén napraforgó virágpor volt található, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy az elhullást a napraforgóban alkalmazott növényvédelmi kezeléseknek tulajdonították. A napraforgó növényvédelme A méhpusztulás okainak részletes elemzése előtt néhány lényeges, napraforgótermesztésünk eredményeit befolyásoló növényvédelmi tényezőre kell a figyelmet felhívni. Baranya megyében 12 ezer hektáron termesztünk napraforgót. A megye országosan is elismerésre méltó terméseredményt takarít be évről évre. A megyében évente megtermelt napraforgótermés értéke meghaladja a 200 millió Ft-bt. Érthető tehát, hogy e nagy termés érdekében a szakemberek minden termést megóvó növényvédelmi eljárást igénybe vesznek. A napraforgótermesztésben a kritikus időszak a virágzástól a betakarításig tart. Ekkor okozzák a legnagyobb kárt a szár és a tányér gombabetegségei, valamint érés idején a madaNem a növényvédelem volt a hibás rak. A vetésterület teljes felületén alkalmazzuk az érésgyorsító lombtalanítást, melynek lényege, hogy az egy hónapig is elhúzódó érést 9-10 napra csökkentjük a levélfelület vegyszeres desszikálásával. Az elmúlt évben több helyen regisztrálták azt — az eddig még be nem azonosított napraforgóbetegséget, amely alattomosan elpusztítja a tóp- anyagszállító szöveteket és a napraforgó termését 30-40 százalékra is lecsökkentheti. Ezt a betegséget a növényvédelmi előrejelzés ez évben több déli megyében már megtalálta, szerencsére megyénkben még nem fordult elő. A felderítés nagy ütemben folyik, az üzemek pedig megkezdték a megelőző védekezéseket, légi úton. A védekezéseknél alkalmazott gombaölő szerek méhekre nem veszélyesek, a kombinációban alkalmazott, terméskötést elősegítő vegyi anyag és a lombtrágyák is méhkímélők. 1982. július 14-től szinte naponta érkeznek az Állami Biztosítóhoz és a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásra bejelentések méh- pusztulásról. A bejelentések és a kárfelmérés szerint méhcsaládonként 1,0—1,5 kg méhhul- lát találunk a kaptárok környékén. A bejelentések Szalánta, Magyartelek és Drávaszabolcs környékéről származnak, ahol egyébként nagy területen folyik napraforgótermesztés. A permetezési nyilvántartásokat ellenőrizve megállapítottuk, hogy az első permetezés július 17-én volt az adott körzetben, tehát okozati összefüggés a méhpusztulás, a növényvédelmi kezelés között nem állapítható meg. Megerősítette ezt a feltételezésünket az a tény is, hogy olyan helyről is érkezett méh- pusztulásról bejelentés, ahol mind a mai napig nem védekeztek a napraforgó betegségei ellen. Vizsgálat szakértők bevonásával A probléma tisztánlátása végett a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjából ento. mológus szakember a Természet és Vadvédelmi Állomásról pedig állatorvos (aki magánemberként méhész is) segítségét kértük a vizsgálathoz. A szakértők a helyszíni szemlék során megállapították, hogy a tömeges méhpusztulás több ok komplex hatásának következménye. Ismeretes, hogy a napraforgón a méhek minden esetben megkopnak, s a virágzás végére a családok meggyengülnek. Annak oka elsősorban az, hogy a naprafrogó nektárjának gyűjtése igen intenzív munkát kíván, mivel azt sok apró virágból kell kiszívni. Ugyanakkor a napraforgó érdes virágpora kedvezőtlen a gyűjtő méhekre, ezért a napraforgót járó méhek állandóan (még repülés közben is) tisztálkodnak, szőrzetük lekopik, a méhek megfeketednek. A napraforgó nektár termelését igen erősen befolyásolják a környezeti viszonyok, elsősorban az időjárás és*a talaj. Főleg száraz meleg időben a nektártermelés olyan mértékben lecsökken, hogy a méhek hiába járják, ilyenkor bár a napraforgó illata rendkívül vonzó számukra, nem képesek elegendő nektárt gyűjteni, szárnyuk megkopik, s a visszarepüléshez nem mindig van elegendő nektártartalékuk. Egyes területeken ennek következtében mindenféle növényvédőszeres kezelés nélkül esetenként igen súlyos méhel- hullás történik. Dr. Reisinger Péter növényvédelmi főmérnök Különleges évelő zöldségfélék Olyan zöldségféléket ismertetek, melyek a kiskertekben dísznövényként is termeszthetők. Rebarbara Kora tavasszal, április elején kezd hajtani. Levelei sóskaként, levélszárai pedig cukorral ízesítve almakompótként hasznosíthatók. Levélszárai süteményekbe is használhatók. Évelő növény, ősszel és kora tavasszal tőosztással, március végi vetéssel magról is szaporítható. Ha egész nyáron, őszszel is akarjuk leveleit szedni, virágszárait virágzás előtt tőből vágjuk ki. Magja legfeljebb 2 évig csiraképes. Szereti a mélyrégetű, tápdús talajokat, szárazságban az öntözést meghálálja. Óriás sötétzöld levelei és vastag levélszárai miatt dísznövényként is használják. 10 évig is maradhat ugyanazon a helyen. Tárkony Évelő növény, levelei fűszerként ecetek, saláták, káposzta- félék, uborka, savanyú paprika ízesítésére szolgál. Erdélyben a székely családok kedvelt növénye. Világos zöld levelei miatt dísznövényként, díszfűként is hasznosítják. Általában töpsz- tással, de kivételes esetekben magról is lehet szaporítani. Magját áprilisban kell vetni. Articsóka Évelő növény. Egy méter magasban kifejlődő kék virágai ugyancsak díszei a kiskerteknek, és a díszkerteknek is. Levelei szürkészöldek. Virágzatát bimbós állapotban kell leszedni, sós vízben megfőzni és mártással ízesítve fogyasztják. Kitűnő csemege. Magvetéssel és tőosztással szaporítják. Magját kora tavasszal, márciusban vetik ládákba, április közepén lehet a magokat szabad földbe vetni, májusban kell állandó helyére kiültetni. Télen kifagyás ellen takarással kell védekezni. Dr. Berényi István A Mohácsi Tartósiitó Üzem naponta 3—4000 üveg 5 literes félkész őszibarack befőttet készít. Ezenkívül különböző méretű üvegekbe töltenek még uborkát, paprikát és zöldparadicsomot. Képünkön: az öszibaracktöltö-vorval. Fotó: Kopjár Géza Milyen bútort igényel a vevő? Mit kínál a kereskedelem? Az Országos Piackutató Intézet az elmúlt félévben felmérést készített arról, mi az oka a bútorok iránti kereslet erőteljes csökkenésének. Az intézet a vizsgálatot nem megbízásból, hanem saját kockázatára végezte, azoknak az áruforgalmi kimutatásoknak az alapján, amelyekből nyilvánvalóvá vált, hogy a bútorkereskedelem területén felbomlottá kereslet és a kínálat egyénsúlya. Míg ugyanis látszólagos túlkínálat tapasztalható a bútorpiacon, a vásárlók bem mindig kapják meg azokat a termékeket az üzletekben, amelyeket keresnek. A Piackutató Intézet szakemberei során az ország Bútorbolt-hálózatának mintegy kétharmadában megkérdezték a boltok vezetőit és az eladókat o vásárlók igényeiről: a felmérés első fázisában az úgynevezett korpusz bútorok, vagyis a fából, vagy azt helyettesítő anyagokból készült szekrények, asztalok székek és kisbútorok keresletéről és kínálatáról tájékozódtak. Megállapították, hogy a túlkínálat ezen a területen is — a bútorkereskedelem egészéhez hasonlóan - csak látszólagos. Az üzletek raktáraiban felhalmozódtak például azok a szekrénysorok, amelyeknek magassága nem éri el a 180 centimétert, s amelyekre a vásárlóknak nincsen igénye. Ugyancsak nem kelendőek az újszerű színezésű, a pácolt zöld és vöröses színű szekrénysorok. Nem találnak vevőre azok a szekrénysorok, amelyek túl hosz- szú falfelületet igényelnek, s nem helyezhetők el a viszonylag kisméretű új lakásokban. Nem vásárolják azokat a szó- baberendezéseket, amelyekből hiányoznak a kisebb kiegészítő és a berendezés egyedi jellegét biztosító bútordarabok. A mennyiségi túlkínálat ellenére viszonylag nagymértékű kielégítetlen keresletet tapasztoltak a piackutató szakemberek-. A vásárlók elsősorban a normál méretű, tehát a 180 centiméternél magasabb szekrénysorokat igénylik s ezek közül is főként azokat, amelyek három méternél rövidebb falfelületen is elhelyezhetők. Nem kínál a kereskedelem hiszen a bútoripar sem gyárt — olyan szekrénysorokat, amelyekben két kétajtós szekrény található. Pe- 3ig — főként a családi házak tulajdonosai — zömmel ezeket igényelnék. Nagyon kevés a kiegészítő bútor — könyvespolc, íióasztal, komód és virágállvány —'*7s. Ezeknek a gyártása jelenleg nem megoldott. Pedig a vásárlók éppen azt szeretnék, hogy ilyen kiegészítő kisbútorokkal egyedivé tehessék otthonukat. A felmérés kitért az elemes bútorok iránti igények vizsgálatára is. Megállapították, hogy az elemes bútorok iránti kereslet közel sem akkora, mint ahogy azt a kereskedelem és a bútoripar véli. Szívesebben vásárolnának komplett szobaberendezéseket, ezeknek azonban vagy a mérete, vagy az ára, vagy a kivitele nem nyeri meg tetszésüket. A Piackutató Intézet a vizsgálat tapasztalatait a bútorgyártók, illetve a kereskedők rendelkezésére bocsátja. Céljuk, hogy a jelenlegi és a további vizsgálatok sgítséget nyújtsanak a bútoriparnak a termékfejlesztéshez és a termékszerkezet változtatásához, a kereskedelemnek pedig a piaci munka korszerűsítéséhez.
