Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-06 / 214. szám

1982. augusztus 6., péntek Dunántúlt ncrolö 3 A téma régi, de időszerű Történettudomány és a társadalom Kilátás 3 várra ás a Vérmezőre A téma nem új, az elmúlt év­tizedben többször is foglalkoz­tak vele tudományos fórumo­kon. Aktualitása azonban nem csökkent. Ezt bizonyította a Tör­ténelem és Közgondolkodás cí­men a közelmúltban Egerben megrendezett tudományos ta­nácskozás szinte minden elő­adása, és nyílt, helyenként szenvedélyes, termékeny vitája is. Ez nem csupán a tanácsko­zás sok müfajúságával magya­rázható, hanem azokból a fo­galmi, értelmezési, helyzetmeg- itélési és egyéb különbségek­ből, amelyek a történészek kö­zött, az egyes társadalomtudo­mányi ágazatok és az úgyne­vezett közvetítő mechanizmusok (iskola, művészetek, tömegkom­munikáció) képviselői között részben objektív indítékokból fennállnak, s amelyek a munka módszereinek, eszközeinek, a velük szemben támasztott lé­nyegében azonos, de a gyakor­latban mégis különböző műfaji és funkcionális követelmények­ből erednek. A szaktudomány nem alkalmazkodhat az aktu­ális napi politikai igényekhez, csupán segítheti azokat, a mil­liók szemléletét formáló tömeg­kommunikáció különböző fóru­mainak pedig sokkal közvetle­nebbek a politikai funkciói. így például a közvéleményformá­lásban, benne a tömegek tör­ténelmi szemléletének alakítá­sában. Történelem és tudatformálás A történelemszemlélet formá­lósóra hivatott valamennyi fó­rum feladatait megvizsgálva nem azt kell mérlegelnünk, hogy korunk emberének mű­veltségében milyen helyet fog­lal el a „történelmi elem", hogy miképpen kell értelmezni a történelmi műveltséget mai világunkban — ez is jelentős kérdés —, hanem bonckés alá kell venni azt is: hogyan fo­gadják be a történelmi mű­veltséget, mennyire vált a tör­ténelem szocialista tudatfor­máló erővé hazánkban. Ez azonban rendkívül bonyo­lult; egzakt módon nehezen mérhető. Ahhoz, hogy megkö­zelítőleg reális képet alkothas­sunk a „közvélemény" törté­nelmi tudatszintjéről, az első és legfontosabb vizsgálandó té­nyező: a történettudományi ku­tatómunka helyzete, tudomá­nyos megalapozottsága és hi­tele. Ezt vizsgálva megállapíthat­juk, hogy az elmúlt két évtized minden tekintetben termékeny időszak volt. Ezen a téren nem a megjelent művek száma a mérvadó, noha nem lebecsülen­dő. A lényeg azonban az egész tudományág szemléleti, mód­szertani fejlődése. A széles körű hazai és nemzetközi for­rásbázisra épülő, a történeti fejlődést a maga összetettségé­ben láttató tudományos művek gyarapodása, amely - szerény­telenség nélkül — nemzetközi elismerést vívott ki a magyar történettudománynak. Ez ter­mészetesen folyamat, amelynek nem értünk a végére, s figye­lembe véve az új, megválaszo­lásra váró kérdések, valamint a tudományok fejlődésének tör­vényszerűségeit, nem is érhe­tünk alvégére. Ez állandó küz­delem. Ezt a küzdelmet a dog- matizmus béklyóitól, a marxiz­mus—leninizmus érvényesülését gyengítő nézetektől vitákban megszabadult tudományág vív­ja a történelmi múlt minél hi­telesebb, megalapozottabb áb­rázolásáért. II fejlődés kiindulópontja Jóllehet sok még az úgyne­vezett fehér folt, azonban ma már megfelelő tudományos bázisa van tehát a marxista történetszemlélet formálásának. Az egri tudományos tanácskozásról Fel kell tenni a kérdést: mi volt a kiindulópontja ennek a fejlő­désnek? Első és legfontosabb feltétele az a politikai és ide­ológiai konszolidáció, amely felszabadította az alkotó szel­lemi energiákat a korábbi meg­kötöttségektől. Ez igényt és egyben követelményt támasztott és támaszt a tudományág mű­velőivel szemben. A kutató­munka legfőbb követelménye az ideológiai és a valóságfel­táró funkció dialektikus egysé­gének érvényesítése lett. Az egyetemesség érvényesítése mellett, és azon belül követel­mény lett annak a földrajzi, történelmi környezet szerepé­nek és hatásának számbavé­tele, amely népünk évezredes történetének alakulását min­denkor nagymértékben befolyá­solta. Ennek az évezrednek, s még inkább a hozzánk legkö­zelebb álló évszázadnak szá­mos sorskérdését kellett újra­értékelni, tudományos alapra helyezni. Az okok ismertek. A histori- zálás, majd a tudatosan na­cionalista, soviniszta szellemű történetírással szemben álló marxista történészek csak igen kis mértékben tudták ellensú­lyozni ezeknek a hatását a tö­megek történelemszemléleté- ben. Sőt, maga is a felszaba­dulást követő évek osztályhar­cának követelményeiből kiin­dulva, s annak alárendelve kezdte meg azoknak a törté­nelmi eseményeknek, szemé­lyeknek az „átértékelését", amelyek, illetve akik népünk történetének sorskérdéseihez, jobbára pozitív hagyományai­hoz kötődtek. A Dózsa vezette parasztlázadás, 1848-49, és annak kiemelkedő vezetői, az 1918—19-es forradalmi perió­dus, az illegális kommunisták küzdelme, a felszabadulás vol­tak azok a ..kulcstémák", ame­lyeket meg kellett szabadítani a korábbi torzításoktól. Ezt az egyoldalú, javarészt politikai célzatú történetírást a munkás­hatalom győzelme után erőtel­jesen determinálta a dogma- tizmus, majd a revizionizmus, a különböző előjelű, azonban a hamis tudatot konzerváló, vagy újratermelő történelem- szemlélete. Mindezt felerősítet­te az úgynevezett közvetítő mechanizmusok (oktatás, mű­vészetek, tömegkommunikáció) „hatékony" munkája. Hatás a köz­gondolkodásban Közismert, hogy Magyaror­szágon évszázadok óta a tör­ténelem hagyományosan fontos eleme volt a közgondolkodás­nak. Az ideológiai-politikai munkának érthetően elsőrendű érdeke volt, hogy a múlt min­denfajta torzításával szemben, népünk reális képet kapjon saját múltjáról, annak legfon­tosabb eseményeiről, történel­mét meghatározó hazai és nemzetközi tényekről, folyama­tokról, összefüggésekről. Nem „sorban rendezett" történeti példák kiemelésével, nem ak­tuális párhuzamokkal, hanem a marxista-leninista társadalom­vizsgálat szellemében és mód­szereivel kellett és lehetett en­nek, az igénynek megfelelni. A tudomány olyan művelésével, amely a fejlődés ellentmon­dásain, az osztályerők küzdel­mében megvalósuló történelmi folyamatok, a szükségszerűsé­gek és a véletlenek közegében érvényesülő törvényszerűségek feltárásával érzékelteti a má­hoz vezető történelmi múltat, s a múltnak a mában is ható po­zitív és negatív elemeit. Ez a fejlődés nem volt egye­nesvonalú. Azt sem mondhat­juk, hogy a múlt módszertani, szemléleti problémáin már min­den tekintetben úrrá lettünk. Tetten érhetők még egyoldalú­ságok, főleg történelmi közel­múltunk értékelésében, az utób­bi mintegy két évtized azonban megteremtette azt a szerény tudományos alapot, amelyre az erre illetékes fórumok a helyes történelmi szemlélet formálásá­ért végzett munkájukat építhe­tik. Vass Henrik a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető elnöke Bemutatjuk Pálfy Tibort Funkciója: KISZ Baranya megyei Biznttság gazdasági dolgozói titkára Egy hír a Dunántúli Naplóból: „A KISZ Baranya megyei Bizott­sága július 1-i ülésén Pálfy Ti­bort, a Mechanikai Laboratórium gyártmányfejlesztő üzemmérnökét a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga tagjává, valamint a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága gazda­sági dolgozói titkárává válasz­totta. " /* Eddig három titkárral működ­tek a megyei KISZ-bizottságok; ezt a háromfős vezetőséget most mindegyik megyei bizott­ságnál négy főre kell bővíteni. Ez szorosan összefügg a gaz­dasági megújhodásra való tö­rekvéssel; erre utal az újonnan megválasztott munkatárs, Pálfy Tibor feladatkörének megneve­zése: gazdasági dolgozói titkár. Először arra kérern^ mondja el, milyen út vezetett idáig. — Pécsett, a Zipernovszky szakközépiskolában érettségiz­tem, s utána, 1973-tól a Me­chanikai Laboratóriumban dol­goztam mechanikus műszerész­ként. 1976-ban a technológiai fejlesztési csoporthoz kerültem, közben levelező tagozaton elvé­geztem a Kandó Kálmán Vil­lamosipari Műszaki Főiskolát és villamos üzemmérnökként dol­goztam tovább. Ekkoriban kezd­tem aktívabban részt venni az ifjúsági mozgalomban: először alapszervezeti vezetőségi tag, majd vállalati KISZ-bizottsági tag lettem. Termelésfelelős is voltam, s az ekkor megújuló FMKT (Fiatal Műszakiak és Köz­gazdászok Tanácsa) tagja, majd a vállalati FMKT vezetője let­tem. Részt vettem — és nem­csak akkor, még most is —, a városi KISZ-bizottság mellett működő FMKT munkájában. — Hogyan látja az FMKT te­vékenységét? — Nagyon jó fórumnak tar­tom, olyannak, aminek gyakor­lati haszna is lehet, és. sok eset­ben van is. Más-más cégektől sok fiatal összejön egy-egy ilyen alkalommal és olyan problémák fogalmazódnak meg, amelyek népgazdasági szintre is kiter­jeszthetők. Nagyon fontos, hogy ne csupán megfogalmazzuk eze­ket a kérdéseket, hanem javas­latokat is dolgozzunk ki meg­oldásukra. Mindez azért jelen­tős — és szorosan összefügg a gazdasági élettel és új felada­tommal —, mert a fiatal mű­szakiak, a friss diplomások és szakmunkások sajnos még ma sincsenek igazán - kihasználva. Nagyon jónak tartom az ötlet­napokat, az innovációt, az öt­let című újság létrejöttét. Ezek a mostani kezdeményezések a KISZ programjában fontos sze­repet kapnak, figyelembe ve­szik a fiatalok törekvéseit, s ez nagy gazdasági hajtóerő le­het. — Új funkciójában mit tart 16 feladatának? — Kilencéves vállalati gya­korlat áll mögöttem,, fizikai' munkásból lettem üzemmérnök. Jelenlegi feladatom, hogy meg­ismerjem a megye gazdasági keresztmetszetét, a fiatalok la­káshelyzetét, az innovációval kapcsolatos véleményeiket. Meg kel| ismernem a vállalatok gaz­dasági eredményeit és problé­máit. További elképzeléseimet röviden így fogalmazhatnám meg: még nagyobb figyelemmel kell kísérnünk a fiatal szak­emberek munkáját, véleményét, mert tudásuknak kiaknázása, megbecsülése a gazdasági élet fellendítője lehet. D. Cs. Buda Penta Hotel Már úgyszólván nehéz nyo­mon követni a budapesti szál­lodanyitásokat! Július 26-án adták át a Hungar Hotels 44. szállodáját, a Hotel Stadiont, s néhány nap múlva újabb budapesti szálloda tárta ki ka­puit: a Buda Penta Hotel. Finta József állami és Ybl- díjas építész, valamint Király László Munkácsy-díjas belső- építész tervei rekordidő alatt- 28 hónapon belül — megvaló­sultak a Déli-pályaudvar szom. szédságában, a vár tövében. Az osztrák közreműködéssel - a 300 millió dolláros osztrák hi­telkonstrukció keretében — épült szállóban egyszerre 399 két­ágyas szobában vethetnek ágyat a vendégeknek. Sokan aggodalommal figyel­ték a Penta építkezését, vajon a pályaudvar közelsége nem zavarja-e az éjszakai nyugal­mat? Nos, a kitűnően szigetelt ablakok tökéletes csöndet te­remtenek a vendégek számára, a tervezők pedig gondoskodtak arról, hogy a legigényesebb turistáknak is kényelmet nyújt­sanak. A szobák egy része a Vérmezőre és a várra, a többi a Déli-pályaudvarra néz. Min­den szobában színes televízió, aki pedig nem ért nyelvünkön, az egyetlen gombnyomással veheti a házi stúdióból sugár­zott idegennyelvű televíziós adást. A Budavár étteremben reg­geltől éjfélig a magyar és a nemzetközi konyha különleges­ségei várják a vendégeket. A coffee-shopban olcsóbb — és gyors — étkezésre nyílik lehető­ség. A hotel Capri sörözőjében a többi között olasz inyencfala- tok és pizzák között válogat­hatunk. Jó időben bizonyára sokan helyet foglalnak majd a Krisztina eszpresszó várra néző teraszán. Este 10-kor nyit a Ho­roszkóp bár, ahol egyszerre 140 vendég szórakozhat, táncolhat. Gondoltak arra is a négy- csillagos hotel tervezői, hogy uszoda, szauna és szolárium álljon a vendégek rendelkezé­sére. Akik pedig városnéző sé­tára készülnek, azoknak szak­képzett idegenvezetők állnak a rendelkezésükre. Nem okozhat -gondot a vásárlás sem: Luxus butik, OFOTÉRT-üzlet és hazai, valamint külföldi piperecikke­ket, játékokat árusító kereske­dés várja a vendégeket. Ter­mészetesen nem hiányzik a szolgáltatósok közül a pénzvál­tás, á gépkocsi-kölcsönzés sem; az első emeleten pedig a MA­LÉV, az IBUSZ és a Pannónia Vállalat nyitott kirendeltséget. Mint nevében is jelzi, a ho­tel a Penta szállodalánc tag­ja. Az 1970-ben alakult, lon­doni székhelyű társaság ma há­rom nagy légiközlekedési válla­lat: a Lufthansa, a Swissair és a British Airways irányításával. A budapesti a 16. tagszálló, két további most épül Egyip­tomban. Párizs, Düsseldorf, Genf és Lisszabon, New York és Tel Aviv -, hogy csak né­hányat említsünk a Penták kö­zül - után a legifjabb, vagyis a budapesti Penta is bekapcso­lódik a komputeres szobafogla­lási rendszerbe, és a hét érté­kesítési iroda tevékenységébe. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a szállodába a világ sok nagyvárosából irányítanak ven­dégeket. Mint Farkas Balázs, a hotel igazgatója elmondta, az idén 60 százalékos kihasználtságot terveztek, de 1986-ban már sze­retnék elérni — évi átlagban a 75 százalékos telítettséget. Ausztrián és az NSZK-n kívül már Japánból és az Egyesült Államokból is érdeklődés mu­tatkozik a Buda Penta Hotel iránt. gy. d. A Krisztina eszpresszó

Next

/
Thumbnails
Contents