Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-06 / 214. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 214. szám 1982. augusztus 6., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A BT-határozat ellenére izraeli ostrom Bejrutban (2. oldal) Történettudomány és a társadalom (3. oldal) Országos vasúti üzembiz­tonsági tanácskozás Pécsett (5. oldal) Vereségeinken okulva O lvasnak-e vajon a szesz­testvérek újságot? Napi sajtót, hetilapokat, fo­lyóiratokat olvasnak-e? Mert soha annyit nem írtak, vitatkoz­tak róluk, a szeszfogyasztásról, az alkoholizmus pusztító egész­ségügyi, társadalmi szövődmé­nyeiről, mint napjainkban. De attól tartok, a szesztestvérek — kivált az idült alkoholisták — nem valami szorgalmas olva­sók, s így elkerülheti a figyel­müket a tömérdek okos cikk, megfontolásra érdemes javas­lat, meggyőző érvelés, aggódó figyelmeztetés a veszedelmekre. Továbbá attól is tartok, hogy sokan közülük — például a még nem idült, de már veszé­lyeztetett nagyivók —, ha olvas­nak is lapokat, folyóiratokat, ingerülten továbblapoznak az efféle cikk láttán; ha személy szerint nekik címezték volna, nyilván továbblapoznának ak­kor is. Végezetül és leginkább attól tartok, hogy ha azok a felté­telek, körülmények, érdekviszo­nyok, azok az italozási szokások, azok az italozási szokások, amelyekből az alkoholizmus im­már népbetegséggé nőtt ki, ugyanolyan változatlanul fenn­maradnak a társadalomban, a gazdaságban, mint ez idáig is fennmaradtak, túlélve minden alkoholizmus elleni kampányt —, akkor hamvába hull ez a mostani felbuzdulás is. Egy régi-régi viharos kam­pány közepette eftűnődtem én már ezen a nyilvánosság előtt: ,,... No, ha meghirdetjük a harcot az alkoholizmus ellen, ez biztos jele annak, hogy lesz mit innunk,' több mint idáig. Még előbbre rukkolhat a nem­zetközi élmezőnyben a hazai szeszfejadag. Tapasztalatból mondom. Mert, ha valami el­len harcot hirdetünk, az több­nyire használni szokott annak a valaminek . . . Nemcsak a bor ellen, a borravaló ellen is hir­dettünk már mi harcot — s mi lett az eredménye?” Sajnos, a jóslat bevált, mondhatnám: látványos veresé­get szenvedtünk. Hivatalosnak tekinthető adatok szerint ebben a mi elszánt harcunkban olyannyira az ellenség — az al­kohol — győzött, hogy vitatni sem lehetne győzelmét: az utolsó húsz év alatt megkétsze­reződött Magyarországon a szeszfor^yasztás fejadagja. Még­hozzá ezen belül is feltűnő arányban az egészséget legin­kább károsító égetett szeszes italok forgalma nőtt: majd há­rom és félszeresére. Nem tud­hatom, hogyan veszik számba a statisztikusok a zugpálinka. főzdék termékeit, de elképze­lem, hogyha a valósághoz hí­ven számba vehetnénk, a je­lenleg nyilvántartott harmadik helyünknél is előbbre rukkol­nánk a világranglistán. Van persze második helyezésünk is, nem hallgathatom el: abban az ENSZ-statisztikában, amely azt mutatja ki, hogy a szemé­lyi jövedelemből mennyit költe­nek országos átlagban szeszes italokra, az első helyezett Íror­szág utón mi következünk. Ha jól számolom, 5000 Ft körüli összeg ez minálunk. Azaz: ennyit adunk ki szeszes italokra éven­te és fejenként, beleértve a csecsszopókat is. Majd kétszer annyit költünk szeszes italra, mint húsfélékre, négyszer any- nyit, mint tejre és tejtermékek­re, és vagy 25-30-szor annyit, mint könyvekre. Lehangoló statisztika, bár az átlagok mögött is megbújik a lényeg: nem az italfogyasztás magas fejadagja a mi legna­gyobb gondunk. A franciák, spanyolok, portugálok, olaszok borfogyasztása például átlago­san is jóval több, mint a mi­énk, viszont náluk ritka a ré­szeg ember, ott az étkezéshez hagyományosan hozzá tartozó, valóban élvezeti cikk az ital. Nálunk pedig mindinkább — narkotikum. Olyan betegség okozója, amely járványszerűen, alattomosan terjed, eleinte ri­asztó tünetek nélkül. Egy liter sör elfogyasztása után a halálos baleset okozá­sának a veszélye hat és félszer nagyobb, mint józanul. A bű­nözés, a garázdaság okai kö­zött is fő helyen az alkohol. Szaporíthatnám a terhelő ada­tokat, bő a választék. Hivatalos becslés szerint fél millió' az iszákosok, a mértéktelen nagy­ivók száma az országban, köz­tük 150 ezer már súlyos beteg­nek tekinthető idült alkoholista. És ha ezekhez az- adatokhoz hozzászámolom a gyerekeket, a házastársakat, * családbelieket, lakótársakat, szomszédokat, munkatársakat — milliók, a ne­gyede ország, mindennapos gondjainak, keserűségének, rossz közérzetének, nélkülözé­seinek, olykor elrontott életé­nek, tragédiájának az okai eb­ben az új népbetegségben gyö­kereznek. És vajon új népbetegségünk okai miben gyökereznek? Vég nélkül sorolhatnám, és bárki folytathaná az akármi­lyen hosszú listát, hiszen vég­telen sok személyes motívuma lehetséges annak, ahogyan va­laki alkoholmámorba menekül. De ennél a szónál érdemes megállni: menekül. Feltűtően sokszor ismétlődik a menekülés mozzanata: magányból, csaló­dásokból, unalomból, családi, munkahelyi gondoktól, sérel­mektől, az otthon vonzását nél­külöző lakásból. Igen, valami­nek a nélkülözése, a hiánya is gyakori motívum, olyan gyako­ri, hogy akár hiáhybetegség- nek is nevezhetném az alkoho­lizmust. A szülő-nevelő környe­zet, a fegyelmező közösség hiá­nya valamely távoli munkás- szálláson, lakótelepen, a sze­relem, a mély emberi kapcso­latok, az érzelmi kultúra hiá­nya; a család, a gyerekek, a távlatok hiánya; a jó munka­helyi, lakóhelyi, állampolgári közérzet hiánya; a munkásélet­program, a sűrű tennivalók, a fontosnak érzett célok, törekvé­sek, alkotói szándékok hiánya; vagy éppen a geríncpróbáló terhek, vállalások, elkötelezések hiánya stb., stb. Ha mármost a menekülésektől, hiányérzetek­től megviselt ember találkozik a mámor roppant kínálatával, amely menedéket és mindenre jó pótlékot ígér — a további sorsát nem nehéz elképzelni. A mámor lehengerlő kíná­lata persze költségvetési tényező; igen bőséges bevételi forrás nemcsak a ke­reskedelemben, a vendéglátó- iparban, de az államháztartás­ban is. Ez bizony kemény el­lentmondás. Vajon találunk végre olyan ösztönzőket, ame­lyek hatásosak — nem az élve­zeti cikk ital, hanem a narkoti­kum, az iszákosság, a része­geskedés ellenében? Olyan megoldást, amely a szeszbevé­tel meghatározott hányadát az új népbetegség hatásosabb gyógyítására szánná? Teremt­hetünk olyan közvéleményt, amely keményen elítéli végre a már gátlástalan, önpusztító ita­lozási szokásterrort? Most válik el, mire képes a józan ész, ha elhatalmasodó szenvedélyekkel kerül szembe. Nehéz vizsga lesz. Fekete Gyula Havonta kétmillió forinttal több a betét Rébék Nagy Tamásék több évi albérletük után a közelmúltban kapták meg lakásukat Pécsett a Lahti utca 42-ben. 232 garzonlakás épül Baranyában a fiataloknak Az ifjúsági takarékbetét lét­rehozását három cél ösztönöz­te: 1. Rendszeres takarékosság­ra nevelik a fiatalokat. 2. Meg­ható cozott külön kölcsönhöz jut­tatják a takarékbetéteseket. Ezt új lakás építésére vagy vásár­lására kell fordítani és összege a betétben elhelyezettel azonos, illetve maximum 70 000 forint. Lakásbővítésre, emeletráépítés­re 60 000 forintig ad hitelt az OTP. Otthonszépítésre pedig ötéves időtartamig — 10 000-től 40 000 forintig lehet áruvásár­lási kölcsönt kapni. 3. A tanács az évente elosztott társasházi lakásoknál meghatározott há­nyadot az ifjúsági takarékbe­tét-tulajdonosoknak ad. Az OTP országos hálózata 1970. szeptember 1. óta foglal­kozik az ifjúsági betéttel. Meg­nyitása „Takarékossági megál­lapodás" alapján történik. Eb­ben a betételhelyező vállalja, hogy saját maga vagy az általa megnevezett harmadik személy számlája javára öt éven át ha­vonta rendszeresen bármilyen (100-zal osztható) forint befize­tést teljesít. Az indulás első évében négy­ezren nyitottak ifjúsági takarék- betétet, ebből 1500-an Pécsett. Egy éve a takarékszövetkezetek is bekapcsolódtak az ifjúsági takarékbetét kezelésébe. így jelenleg megyénkben 21 565 be­téttulajdonost tartanak nyilván, ebbő| ezret a takarékszövetke-’ zeteknél. A betétállomány az OTP-nél 242 millió forint, a ta­karékszövetkezetnél pedig két­millió-kétszázezer forint. Havon­ta kétmillió forinttal növekszik az ifjúsági betét összege. Sok új otthon épült fel az ifjúsági betét külön kölcsöne segítségével 1977-től 1981-ig. Baranyában 207 családi ház — ebből Pécsett 26 —, a felvett kölcsön 6 677 000 forint, ebből Pécsett 2 350 000 forint. Társas­ház 43 épült a megyében — Pécsett 24 — a szükséges köl­csön összege 1 084 000 forint összesen, ebből Pécsett 836 000 forint. Lakásvásárlás ebben az időszakban 353 volt a megyé­ben — Pécsett ebből 214 — a felvett többlet hitel összege 8 927 000 forint — ebből Pé­csett 3 890 000 forint. — A ta­nács az ifjúsági takarékbetét- tulajdonosoknak 170 lakást jut­tatott. Természetes, hogy még így sem sikerült megoldani a la­kásra váró fiatalok gondjait. Mindenképpen igyekeznek azon­ban segíteni az ifjúság lakás­építését és otthonteremtését. Ezért 1985-ig Baranyában 232 garzonlakást építenek. Ebből Pécsett a siklósi városrészben 96 készül el 1983 végére — 1984. év elejére. Mohácson 32 garzonlakást adnak át a fiatal házasoknak 1983-ban, Siklóson a Hajdú Imre utcában ugyan­ennyit. Szigetváron a Lenin la­kótelepen 32 garzonlakás ké­szül el 1984-re. Komlón a si- kondai lakótelepen 1985-ben 40 garzonlakást adnak át. Érde­mes tehát takarékoskodni és belépni az ifjúsági takarékbe­tétesek közé. Ádám Erika Ülést tartott a Miniszter- tanács Napirenden az energia- gazdálkodás és az állami gondozottak családi pótléka A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Gazdasági Bizottság tájékoztatója alapján áttekin­tette az 1982. évi energiaellátás helyzetét, az energiagazdálko­dási kormányprogram végrehaj­tásának tapasztalatait. Az ener­gia- és üzemanyagfogyasztás további csökkentése érdekében határozatot hozott az energia­gazdálkodási bírság rendszeré­nek korszerűsítéséről. Eszerint a jövőben ellenőrzik az energia- gazdálkodás racionalizálására felvett hitelek felhasználását, a költségvetési szervek takarékos energia-gazdálkodását. A túl­fogyasztást, a hitelek nem ren­deltetésszerű felhasználását szigorúbban bírságolják meg, és az ebből befolyó pénzt az ésszerűbb energiahasznosítás ösztönzésére fordítják. A kor­mány jóváhagyta a Gazdasági Bizottság határozatait az ener­giatakarékos világítótestek gyártására, a földgázvagyon jobb kiaknázására, valamint egyes energiahordozók takaré­kosabb felhasználására. A Minisztertanács megtár­gyalta a nevelőszülőknél elhe­lyezett állami gondozott gyer­mekek után járó családi pót­lék kiterjesztéséről szóló javas­latot, és úgy határozott, hogy a társadalombiztosítási törvény megfelelő módosítása ügyében azt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát a dolgozói részére 12 kétszintes lakás építését kezdte el. Ebből 8 félkész szövetkezeti lakás és 4 önerőből épül. A kombinát építő üzemének brigádja ez év novemberére hozza tető alá az épületeket. Képünkön: az első 8 lakás alapozását végzik Bolyban, a Park utcában. Fotó: Kopjár Géza

Next

/
Thumbnails
Contents