Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-29 / 236. szám
1982. augusztus 29., vasárnap Dunántúli napló 3 Ma nyolcvan éve Az IBUSZ titka a mozgékonyság A forgalmuk évi 400 millió forint Jegyváltás az IBUSZ-ban, tegnap délelőtt Véget ért a traumatológiai konferencia Ma nyolcvan éve! A régi pesti nyár aznap adott valamit Európának: nyolc évtizede milliók jöhetnek azóta új pesti nyarakra. Aznap, vagyis a nyolcvan esztendővel ezelőtti augusztus 29-én már készen volt Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter irata és még régebben lezajlott Eszter- házy Mihály szervezkedése. Idegenforgalmi tananyag lett a történet: „A századfordulón Magyar- ország iránt a külföld érdeklődése megélénkült. Felfedeztek bennünket, a hozzánk eljutott idegenek csodálkozva látták, hogy itt európai műveltségű nép lakik, olyan országban, amely természeti kincsekben gazdag. A hozzánk érkező külföldieken keresztül mi is felfedeztük önmagunkat, és ez a pillanat, amikor a kor igényeinek megfelelő utazási szervezet megalapítására a helyzet megérett. Az idegenforgalom érdekkörébe tartozó szakemberek, akik nagy haszon lehetőségét látták a magyarországi idegenforgalomban, felvilágosító munkájukkal elérték, hogy az akkor vezető szerepet játszó magyar arisztokrácia néhány tagjának és az egyik tőkecsoportnak érdeklődését fel tudták kelteni az idegenforgalom problémái iránt. Az előbbiek közül Eszterházy Mihály gróf mutatott nagy érdeklődést, és vállalkozott is arra, hogy az idegenforgalom ügyét támogassa. Az ő közbenjárásának köszönhető, hogy Hegedűs Sándor, akkori kereskedelemügyi miniszter — aki felismerte az idegenforgalom fokozásához fűződő nagy nemzetgazdasági és kulturális érdekeket — hozzájárult egy tervbe vett idegenforgalmi és utazási vállalat megteremtéséhez.'1 — Megalakult tehát az IBUSZ. Számolni kéne most: hány embert vittek el innét messze utakra, csodaszámba menő látnivalóért, hány nászutaspár, elmulasztott örömöket pótoló nyugdíjas, és mindenféle ember járt már velük? Meg hányat hoztak ide, hírünket öregbíteni, a bevétellel gazdaságunkat gyarapítani?! Talán két-három országnyi népet?! Nem tudjuk. Nincsenek statisztikák, nincsenek számok. Csak háborúk vannak közben, gazdasági válságok, elnyomó és felszabadító harcok. A lényeg változatlan maradt: az IBUSZ örökmozgó gép, sok kíváncsi embert visz, meg-megújuló életünkben elmozdulunk a köznapokból és elmozdulnak hozzánk idegen népek. Nem könnyű, meg nagyon könnyű években ez a szervezet mindig megmozgatta megcsontosodott tudatunkat és más országok népeinek megcsontosodott tudatát, építkező országunkról. De hát „A múlt csak példa legyen most”, izgalmasabb mindig a jelen. Ma? — Az IBUSZ igazában ma sem más, mint „örökmozgó gép, ami sok kíváncsi embert visz”! A Baranya megyei ki- rendeltség — és mindegyik az országban! — állja az idők próbáját. Árváltozások, jogszabályok alakulása, higanymozgékony valutaárfolyamok egyként megrengetik, de sosem állíthatják félre. Minden gazdasági mozgásra megváltozik az IBUSZ, és nem változik meg a lényeg: a mozgékonyság, így sikerült, hogy a megyében már évi 400 milliós forgalmat bonyolítanak le, és ebből egy- egy munkaerőre 7—7,5 millió forintos forgalom jut. Minden esztendőben a legnagyobb forgalmú megyék között van Baranya, a félmilliós lakosságával ott áll a közel egymillió lakosú Borsod mellett. Az itteni IBUSZ most már behálózta szervezetével az egész megyét, kicserélte épülethálózatát: lényegében új a pécsi, egészen új a komlói, most épül a harkányi iroda, nem szólva a határállomások kellemes kis IBUSZ-irodáiról. Fontos változás: az IBUSZ már nem idénymunkát végez. Már nemcsak nyáron viszi-hozza a turistákat, kirándulókat, éppen mert korszerűbbé lett az egész világ, s ezen belül Magyarország idegenforgalma. Télen, nyáron, ősszel, tavasz- szol — mindig van érdeklődés, ha azt ügyesen felkeltik. E nélkül ma már a fejlett ipari országok idegenforgalma is tönkremenne. Csak néhány példa: Angliában megcsappant az amerikai nagypolgárokból élő luxusszállodák forgalma. A szigetország ellenszerképpen most a tengerészeti hagyományokat használja. Januárban a londoni Szent Pál kaledrálisban Lord Nelson admirális sírjánál rendeztek ünnepséget. Négyszáz évig a tenger mélyén volt hajót emeltek ki, s azt mutogatják. Országszerte több mint kétezer hasonló rendezvényt szerveztek. A Novotel szálloda cég új ágytípusokat-tervezett. Vagyis: mindenki azt nyújt, ami az országában van, ami lehetséges. Jól látta ezt a pécsi IBUSZ is. A Pécsi Állami Gazdasággal közösen üszögpusztán létrehozott lovasiskola már nemzetközi hírű. A horgászattal összekötött turizmus már a sajátos törpeharcsa- avagy csuka-heteket jelent. Vagyis: nem elég az utcákon járatni a vendéget, ahhoz nincs elég építészeti érdekességünk, hogy évtizedekig megéljen belőle az idegenforgalom. A megye néprajzi, földrajzi, mezőgazdasági sajátosságaira kell építeni: — ezt tervezi nagyon modern gondolkodással a Baranya megyei IBUSZ igazgatóság. A mozgás azonban ennél is sokrétűbb: Jó kapcsolatot alakítottak ki a vendéglátóipar szerződéses üzleteivel, ez lett az idegenforgalom vendéglátási alapja, mivel szinte mindegyikben van sajátosság, van vonzóerő. Tervezik a sporttúrákat is, és egyáltalán mindent, ami tartalmat ad a pihenésnek. Létrehozták az egyetemi idegenforgalmi oktatást, a kétszáz főnyi állandó idegenvezetői csoportot — először az országban. — Továbbá oktatják ezeket az ismereteket a Leöwey Gimnáziumban, fgy most már időszerű lenne, ha megalakulna a pécsi idegenforgalmi szakközépiskolai tagozat. Mindezt a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának irányítása alatt. Mozgékonyság — ez az élet titka az ideqen- forgalomban is. F. D. Háromnapos előadássorozat után szombaton befejeződött a Pécsi Orvostudományi Egyetemen a Magyar Traumatológus Társaság 13. konferenciája, amelyen a hazaiakkal .együtt tizenöt ország mintegy hatszór baleseti sebésze vett részt. Csütörtök délutántól szombat délig háromszázötven előadás hangzott el öt szekcióban. A konferencia ideje alatt műszer- kiállítás volt az emeleti galérián. A szervezők, a pécsi I. Sebészeti Klinika traumatológiai osztályának munkatársai gazFelébred-e a Dráva tetszhalott állapotából — mint a szállítás lehetőségeit kínáló folyó? Ezt a kérdést .feszegették augusztus 27-én a határfolyónkat beutazó környékbeli gazdaságok, vízügyi és kereskedelmi szervek képviselői. Illúzió, vagy tán csak helytörténeti érdekességeket felcsillantó nosztalgia a tervezgetés? Aligha. Mert a Szentlőrinci Á G. akar egy kikötőt kiépíteni Majláthpusztán, nemcsak azért, mert a Drávával érintkező 12 kilométeres határszakaszának az árvízvédelmi megerősítésébe eddig befektetett 15 millió forintot. Vízi úton szeretnének ládát szállítani a nyírségi almáskertekbe és a Tiszai Vegyikombináttól műtrágyát beszerezni. Az utóbbinak az is feltétele, hog^ sikerüljön közvetlenül a TVK-tól műtrágyát vásárolni. Leglelkesebbek a Somogy megyei Gabonaforgaími és Malomipari Vállalat képviselői voltak, akik szerint megérné a búzát közösen behajózni a jugoszlávokkal, vagy külföldi takarmányadalékokat a Dráván felhozni Barcsig. Az új gabonasilójuk Barcson már úgy készült, hogy bármikor összeköthessék egy kikötővel. Problémájuk annyi, hogy a MAHART nem engedélyezi 400 tonnás uszályok behajózását a Fekete-tengerre és így még egyszer rakodni kellene, hogy elérhessék az ogyesszai kikötőt. Bármikor rakodnának a barcsi alkalmi kikötőben, ha a MAHART megszüntetné ezt a kikötést, sőt 6—8 millióért egy modern kikötőt is kialakítanának. dag társasági programról gon- dbskodtak a résztvevők és családtagjaik számára. Egyebek között múzeumlátogatóé, orgonahangverseny és divatbemutató szerepelt a programban. A szekcióülésék során számos új kutatási eredményről számoltak be a traumatológusok. A pécsiek ismertették kezdeményezéseiket és sikereiket pl, az újj- és kézvisszavarrások terén, s hasonló eredményekről számoltak be a vendégek is. A társasági programok — melyek fénypontja a péntek esti ünnepi Szívesen küldene vízi úton burgonyát a Dél-somogyi A. G. is a Szovjetunióba, de a szovjet kereskedelmi cégek jelenleg a Záhonyon át lezajló vasúti szállítást részesítik előnyben. Ha .sikerülne a vízi út előnyeit bebizonyítani, akkor évente 1500 vagon burgonya mehetne a Dráván. A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Oazdaság papírfát és faforgácsot szállít Jugoszláviába, jelenleg vasúton, pedig a jugoszláv partner régóta sürgeti a gyorsabb és olcsóbb drávai szállítást. A vasúti és a közúti áru mozgatáshoz viszonyítva ötven százalékkal olcsóbb a vízi út, aminek a jelentőségét aligha kell ecsetelni az energiatakarékosság korszakában. A folyó menti gazdaságok képviselői még egy vacsora volt az Eszék Étteremben — jól szolgálták az ismerkedést, a kutatók közti baráti személyes kapcsolatok kialakulását. Tegnap délelőtt a Magyar Traumatológus Társaság közgyűlést tartott a POTE aulájában. A főtitkári beszámoló és a számvizsgáló bizottság jelentése után felmentették a régi vezetőséget és megválasztották az újat. A társaság új elnöke ismét dr. Forgon Mihály professzor lett. áruféleségnek, a talajjavító mészkőpornak a vízi továbbítását is felvetették. A Keszthelyihegységből jelenleg drága autó-szállítással jut el a mészkőpor. Szívesen hozatnák a Dráván is, ha a Sió végre hajózható lenne. Tény, hogy a Dráva hajózható Bélavórig, illetve Vízvárig, nemcsak lefelé, de felfelé is. örvendetes, hogy a VÍZIG uszályokat biztosít a szállítóknak, évente mintegy 50—60 000 tonna áru elviteléhez. Pénteken az Eszperantó tanyahajón megegyeztek a szakemberek abban,, hogy a barcsi tanács és a Déldunántúli VÍZIG elkészíti a dró- vai teherhajózás tanulmánytervét. Csuti J. Nemcsak illúzió __ Tanu lmányterv készül a drávai hajózás lehetőségeiről Több gazdaság vállalkozik kikötő építésére is, ha megnyílik az új vízi út csapata Győzött a Fejér megyei Bauxitbányák Cél: a mestervájári cím Némi izgalom, idegesség vibrál a levegőben: fogynak a cigaretták kint a folyosón, bent a teremben pedig folyik az országos vájárvetélkedő döntője — a szóbelivel. A fiatal, keménykötésű emberek között néhány ismerős arc — köztük Deák László, a MÉV brigád- vezetője, az MSZMP KB tagja. Nem hivatalból: érdekli a verseny. (Csak zárójelben jegyezzük meg, a legutóbbi országos vájárvetélkedőt 1979-ben ő nyerte ...) Pénteken a komlói tanbányában a gyakorlati feladatokat oldották meg az ország bányáiból érkezett fiatalok, s ahogy mondják: a könnyebbik részén már túl vannak. Barta Gábor a Miskolci Bányaüzem Lyukó bányaüzeméből érkezett. Huszonkét éves, segédvájár. — Szakközépben érettségiztem, két évet jártam főiskolára, de aztán a családi tradíciók, meg a nősülés visszahoztak a bányához.- Csak ezek az okok?- Tetszik a férfias, kemény munka. Sportoltam, súlyt emeltem. Aztán jó a fizetés is. Úgy érzem, végleges a döntés. Vitek Sándor - a Dorogi Szénbányák sárisápi üzemének vájára — szintén hasonlóan vélekedik. — Édesapám aknász, már gyerekkorom óta le-lejártam a bányába. Bányagépész szakkö- zépisgolában érettségiztem, aztán elvégeztem a vájártanfo- lyamot.- Fizetés ...?- Hét és fél, nyolcezer havonta. Persze ebben néhány túlműszak is benne van. Mondják: most ismerkedtek a mecseki báríyászkodással, s nem kívánkoznak ide.- Nálunk nincs ilyen nagy por - mondja Barta Gábor, de Vitek Sándor is megerősíti. — És a fizikai munka . . .? Az ittenihez képest minimális.- Itt szinte mindent kézzel csinálnak I- Jobban megerősödnek ...?- Dehogy. Jobban kifáradnak I Hercegh József már 14 esztendeje dolgozik vájárként Ist- ván-aknán. A verseny tetszik neki, az ok: a háromfős baranyai csapat végzett az élen a gyakorlati napon. (Ez a pálya ismerete . ..) — Tudja, mi a különbség a cukrász és az aszfaltozó között?- kérdi. — Körülbelül ugyanannyi, mint a mecseki bányászkodás és a többi hazai bánya között. A többiek bólogatnak: van benne valami. Egyébként mindhármuk álma, hogy a verseny során — az egyéni szempontokat is nézve- a maximális 200 pontból legalább 160-at megszerezzenek. Evvel mestervájári cím jár. Délután került sor az eredményhirdetésre, mely szerint a III. országos vájárvetélkedőt a Fejér megyei Bauxitbányák csapata nyerte meg a Borsodi Szénbányák és a Veszprémi Szénbányák előtt. A Mecseki Szénbányák csapata a. 12 csapat között a 10-dik helyet szerezte meg. Kozma F.
