Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-27 / 234. szám
1982. augusztus 27., péntek Dunántúli napló 3 Füstölgő autóbuszok (/.) A korom és a szén Gazdaságunk tükörképe Sokat próbált forintunk M ilyen pénz a forint? A hetente közölt hivatalos árfolyamok pontosan számszerűsitik viszonyát a világ más valutáihoz, devizáihoz. Külföldön szerzett személyes tapasztalatainkból tudjuk, hogy a forintnál van jobb és van rosszabb pénz. Az általános értékmérő és az általános forgalmi eszköz — akárhogy hívják — szerves része, tükörképe egy gazdaságnak. A forint erényei és hibái egyaránt a magyar gazdasági valóságban gyökereznek. Pécs levegője rossz. Télen- nyáron az. Különösen a belvárosban. Az ipari termelők, a szenes-kályhák mellé a gépjárművek is beálltak. Szakember mondja: a tömegközlekedés a legnagyobb szennyező. Pécs „védett kategóriában”. Szennyezett város A légszennyezést illetően három kategóriában gondolkodhatunk: a különösen szennyezett, a szennyezett és az egyéb települések címszó alatt keresgélhetünk városaink holléte felől. Különösen szennyezett két város Tatabánya és Várpalota. A középkategória városa: Bu dapest, Ózd, Ajka, Kazincbarcika, Dorog, Miskolc és Pécs. A gépjárművek Pécsett már a légszennyezés 40 százalékát produkálják - alkalmasint időnként és utcánként .többet is. A szűk utcák, az állandó megállás-újraindítás, a hegyre föl adják gondjaink zömét. Ehhez jön a por, a szálló és ülepedő por. A KÖJÁL épületének 6. emeletén 1981 óta úgynevezett ózonméréseket is végeznek — Szabadság út, Szálai András utca sarok — s ezek s^m biztatóak. Egy másik felmérés — a Rákóczi út 52-ben helyezték el a műszert - azt mondta: a gépjárművek által kibocsátott szénmonoxid mennyisége hét- szerte (nyáron hatszorta) nagyobb volt, mint a megengedett érték. Erőlködő gépjárművek A KPM Autófelügyelet megyei igazgatósága helyettes vezetője, Szűcs Jánosnak feltettük a kérdést: - szerinte a gépjárművek állapota - környezetvédelmi szempontokból nézve — kielégítő-e? Válasza egyértelmű: nem. A dízelüzemű járművek — autóbuszok — láthatóan, a személygépkocsik kevésbé láthatóan füstölnek. Okai? Egy műszeresen kifogástalanul beállított autó idővel - 5-7000 kilométerenként —, elállítódik, s a benzinüzemű gépek vizsganapi CO-vizsgálata csak amolyan „tűzoltó" munka... Az autóbuszok? Szintén a vizsgán jók. Szűcs János: „Én úgy látom, hogy az autóbuszoknál a fő gondot az alkatrészhiány okozza. Előfordul, hogy közúti ellenőrzés során „kiszúrunk" egy- egy füstölőt, újbóli vizsgára utaljuk. A kocsi meg is jelenik, kijavítva, de néhány nap múlva újra ontja a kormot. Nem állítom, csak feltételezem: a vizsga idejére „szerelvényezték" át. Esetleg a gépkocsi vezetője állította el az adagolót, hogy jobban húzzon a gép. Dr. Ágéi Vilmos, a KPM Autófelügyelet budapesti központjának igazgatója az országos képről nyilatkozott. Szerinte a fő gondot az autóbuszoknál az állomány öregedése okozza, az alkatrészprobléma másodlagos. Egyébiránt közölte: örömmel megnézné azt a dízelüzemű járművet, amely hegymenetben betartja az előírtakat. Véleménye szerint ez lehet Pécs legnagyobb gondja. Dr. Ágéi Vilmos egy friss országos adatot is rendelkezésünkre bocsátott: az első félévben a vizsgákon megjelent gépjárművek 5,3 százaléka bukott csak meg - s ezeknek is csak kis hányada a környezet- védelmi szempontok miatt. Kérdezzük egy év múlva Nézzük meg, hogy mi a helyzet a tőlünk is, másoktól is sokat bírált vállalatnál, a Volánnál? Hogy látják a füstölgő autóbuszok témáját? Kiss József főmérnök azt mondotta: tudják, hogy a helyzet cselekvést követel. Az elmúlt évben az akkori kritikák nyomán a helyi közlekedésben részt vevő összes autóbusz — 161 - komoly vizsgálaton ment át. E rendkívüli beállítással egyidőben megkezdték a gépkocsivezetők oktatását. Céljuk: egyetlen füstölgő autóbuszt se lássunk. Arra a kérdésre, hogy vajon elégedett-e a jelenlegi helyzettel, avagy jöjjünk vissza egy esztendő múltán, és akkor tegyük fel a kérdést, azt válaszolta: Inkább egy év múlva... Vajon miért volt Jrénytelen ezt válaszolni? Az okokat az alábbiakban tudjuk csokorba kötni. Az első és legdöntőbb érv: az autóbuszok motorja — különösen, ha egy tömött csuklós autóbuszt kell megmozdítania, vinnie — nem tudja azt az erőt kifejteni, amely szükséges a közlekedés tempójához. A gépkocsivezető vagy a menetidőt nem tudja tartani, vagy a dombra nem tud felmenni. Az egyik legfrekventáltabb járaton, a 30-as vonalán azért nem tudnak csuklósokat közlekedtetni, mert a Nádor Szálloda előtt nem tudnának felmenni I Egy liter nyolc forint A gépkocsivezető gondolkodásmódja is érthető: meg kell piszkálni a motort, „rá kell adni egy kis kakaót", hogy jobban menjen a kocsi. S ez végtelenül könnyű: egy kis mozdulattal el lehet intézni, hogy több üzemanyagot kapjon a kocsi gázadáskor. S bár plomba védi a motort, ez a plomba könnyen „megsérül", s az óvatatlan beavatkozót tetten sem lehet érni, mivel ugyanazon kocsival több gépkocsivezető is dolgozik.' E motorelállítás nemcsak helyi gond. Mint azt dr. Cser Gyula, az Autóipari Kutató Intézet főosztályvezetője is említette, szinte már bevett gyakorlatról van szó. S az elállított motor köpi a kormot. Kiss József szólt a gépkocsi- vezetők vezetési technikájáról is. Az autóbuszok automata sebességváltóval vannak felszerelve, s ha valaki „jobban odalép", már így is többlet üzemanyagot kap a motor, s vágni lehet a füstöt. Bár a szakemberek úgy vélekednek, — dr. Cser Gyula is —, hogy a vezetéstechnikának nem volna szabad döntő kérdéssé válnia: a motort úgy kell megkonstruálni, hogy azt bárki, bármilyen felkészültséggel vezethesse! Az- cz: nem vagyunk egyformák. A többletfogyasztás ellen az energiatakarékos vezetés érdekében tanfolyamok, előadások sorát tartják és tartották a Volánnál. Van egy műszerekkel felszerelt próbakocsijuk, melyen a krónikus túlfogyasztók gyakorolhatnak. Új premizálási rendszert is bevezettek - amely most éppen e hónapban debütál: komoly anyagi érdeke a gépkocsivezetőnek a takarékosság. Minden megtakarított 1 liter üzemanyag után 8 forintot kap. Változás alapfokon Mindezen intézkedések nyomán az újságíró is elmondhatja: már korántsem füstölnek úgy a pécsi buszok, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. De ugrásszerű változást egyelőre nem tapasztalhatunk. S ha azok az erőfeszítések beérnek, mely a Volán 12-es Vállalatánál tapasztalhatók - közös örömünkre megnyerjük a csatát. Persze, a gyártóktól is jobb motorokat, erősebbeket, takarékosabbakat és a környezet- védelem kívánságait is beváltó konstrukciókat várunk. Cikkünk második részében - holnap - éppen a gyártóktól, a szabványok megalkotóitól, s a kutatóintézetek szakembereitől szeretnénk informálódni. Kozma Ferenc (Következik: Nagyobb fordulatra kapcsol a gyártó). Akik 36 évvel ezelőtt új forintban kaptak fizetési előleget, nosztalgiával gondolnak vissza az akkori időkre. Mennyivel többet ért az első forint, mint a mostani! Való igaz. A fogyasztói árszínvonal azóta mintegy három és félszeresére nőtt. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ennek az árszínvonal-növekedésnek éppen a fele a forint első hat esztendejében történt. Kétségtelen tény, hogy 36 évvel ezelőtt 96 fillérbe került egy kiló kenyér. De nagyon kevés volt akkor a forint és még kevesebb az áru! A kenyeret csakúgy, mint a többi alapvető fogyasztási cikket, jegyre árusították. Napjainkban viszont a lakosság alapellátása zavartalan, biztonságos. Nem lebecsülhető eredmény ez a szokatlan nehéz bel- és külgazdasági viszonyok közepette. Hazánkban ma körülbelül kétszer annyi élelmiszert termelnek, mint amennyi a hazai szükséglet. Következésképpen már nem a felhalmozás, a spekuláció, az elemi igények kielégítése okoz gondot, hanem a pazarlás megszüntetése, a nemzetközi versenyképesség fokozása, a minőség javítása, a választék bővítése. A nem alapvető fogyasztáshoz tartozó in-line képcsöves színes televízióért két éve még sorba álltak az emberek, ha megtudták, hogy áru érkezett. Tartós hiánycikk volt a kisméretű automata mosógép, a korszerű bútor. Most pedig ugyanezen áruknak a készletezése okoz gondot, s a kereskedők ügyes fogásokkal igyekeznek megnyerni a vásárlókat. Szó sincs arról, hogy megszűntek a hiánycikkek. Most éppen sok kisbútort, magcsszárú- tornacipőt, divatos szabadidőruhát keres hiába a vásárló. De ösz- szességében az ellátás jobb, mint 2—3 évvel ezelőtt, s ezt természetesnek tartjuk. A magyar gazdaságirányítási rend törvénye, hogy a vásárlóerő, a kereslet növekedése nem haladhatja meg az árualapok, a kínálat növekedését. Sőt inkább több áru és kevesebb pénz legyen a piacon, ha azt akarjuk, hogy az eladó ne sorba állítsa a vevőket, hanem szolgálatukra legyen. A jó minőség, a bőséges választék, a kulturális kiszolgálás életszínvonalat alakító tényező. Ennek gazdasági hatása számottevő. A hiány a spekuláció, a pazarlás egyik forrása. A megfelelő áruválaszték viszont takarékosságra és jobb munkára serkent. Az anyagi javak eloszthatók kereskedelmi módszerekkel, a munka és személyi jövedelmek arányában, vagy adminisztratív úton. Az előbbi az egyedül igazságos, az utóbbihoz óhatatlanul társadalmi kiváltság, protekció, korrupció tapad. Következésképpen a vásárlóerő és az árualap összehangolását a társadalmi igazságosság is megköveteli. A piaci egyensúly fenntartásának egyik eszköze lehet — a mai nehéz helyzetben — a forintszűke, a javok kicentizett elosztása és szükség szerinti újraelosztása. Ha az egyensúly megteremtésére nincs más megoldás, mint az áremelés, akkor inkább ezt a népszerűtlen lépést kell vállalni, mint azt, hogy az ellátásban feszültségek keletkezzenek. Nagyon fontos minden lépést halogatás nélkül megtenni, elejét véve az 1979. évihez hasonló nagyarányú és széles körű áremeléseknek. A piaci egyensúly megteremtése kevésbé fájdalmas, de a kül- és belgazdasági feltételek miatt nehezen járható útja: a kínálat növelése. Az extenzív fejlesztés időszakában a szabad munkaerőtartalékok mozgósításával szinte korlátlanul lehetett a termelést növelni, s a kivitelnek sem voltak akadályai, s viszonylag olcsón importálhattuk a szükséges energiahordozókat, nyersanyagokat, alkatrészeket. Jelenleg viszont a nemzetközileg versenyképes és hatékony munka, a külpiaci egyensúly, az ország fizetőképessége a kielégítő belföldi ellátás alapja. A külső és a belső egyensúly alakulása egymástól elválaszthatatlan. S e kapcsolatrendszerben a hatér kony vállalati gazdálkodásnak, az eredményes külpiaci munkának van meghatározó szerepe. így a fogyasztói árszínvonal alakulása barométerként jelzi a mindenkori külgazdasá- ki követelmények és a hazai teljesítmények viszonyát. Ezért örvendetes, hogy a forint megfelelő karriert futott be a vállalati gazdálkodásban; az exportérdekeltségben: elJ számolási egységből minding kább valóságos fizetési eszközzé válik. Az élenjáró gazdasági vezetők szemléletét és magaJ tartását a jövedelemszerzésre irányuló törekvés jellemzi. Ennek jegyében kezdeményeznek! kilépnek a hagyományos profilkeretekből, önállósítják saját üzemeiket, telephelyeiket, ver-: senyeztetnek külkereskedelmi partnereket, kockázatot vállalnak. Az egyén, a kollektíva, a módszer, az eszköz értékét a szakmai közvélemény kezdi a piac által elismert teljesítmény-, nyel mérni. Bármilyen nagy a fejlődés — sok vállalat rugalmassága, ön- tevékenysége lehet mégoly dicséretes —, mindez nem elég a zord külpiaci viszonyok ellensúlyozására. Újabb tartalékokat kell mozgósítani. így például fel kell rázni azokat, akik Cs;p- kerózsika-álmukat aluszák, s nem veszik észre, hogy megváltozott körülöttük a világ. Növelni kell az anyagi ösztönzés hatásfokát, a jövedelmeket a teljesítménytől kell függővé tenni. Ezért korszerűsítik — bizonyos bürokratikus akadályok lebontásával — a bérszabályozás átfogó rendszerét 1983 januárjától. Csodákra persze nem számíthatunk. A béremelésre ugyanis olyan nagy társadalmi, politikai nyomás nehezedik, amelyeket nem lehet kizárólagosan a vállalati nyereségérdekeltség keretei közt szabályozni, kivédeni. A megalapozatlan vásárlóerő kiáramlásának elejét kell venni. A forintszűke tehát nem számolható fel gyorsan, vágyaink szerint. Közgazdászok valamikor sokat vitatkoztak azon, hogy mi a pénz fedezete a szocializmusban. Az arany, a fogyasztási javak tömege, avagy maga az értékalkotó munka? Régen lejárt az ilyen teoretikus viták időszaka. Ma olyan praktikus témák foglalkoztatják a bank- szakembereket, mint amilyen a nemzetközi fizetőképesség fenntartása, a forint részleges átválthatósága külföldi valutákra. És nem utolsósorban az, hogy nemzeti fizetési eszközünkért bármely pénztulajdonos ízlése, igénye, anyagi lehetősége szerint vásárolhasson. Nemzeti ügy, a külpiaci hétpróbát is érdemes kiállni érte, hogy a forintnak ne csak hivatalosan deklarált árfolyama legyen. Kovács József „Nagyüzem” a gyümölcsösökben Megkezdődött a szabolcsi almaszüret Megyeszerte benépesültek az almáskertek Szabolcs-Szat- márban, s megkezdődött hazánk legjelentősebb almater. mő vidékének „második aratása”, a téli alma szürete. A keleti országrészben elsőként a nyírbogdányi Kossuth Termelőszövetkezetben kezdtek hozzá a jonatánalma szedéséhez, de Vajáról, Nyír- tassról és Fényeslitkéről is érkeztek hírek a szüret kezdetéről. Az ország almatermésének több mint a felét adó Sza- bolcs-Szatmárban az idén mintegy 27 ezer hektárnyi ízletes gyümölcs vár betakarításra. A jelenlegi helyzetkép szerint az almának keveset ártott az idei nyár szélsőséges időjárása, a fán levő gyümölcs még csaknem 80 százaléka exportminőségő. A hét közepétől egy sor közös gazdaságban leállnak a melléküzemágak; lakatos- műhelyek, varrodák, gumi- és műanyag üzemek két hónapra abbahagyják a munkát, dolgozóik ugyanis a nagy szervezettséget és rengeteg munkáskezet igénylő almaszüretben vesznek részt. Ötnapos váltásokkal mintegy 20 ezer egyetemista, főiskolás és középiskolás fordul majd meg a kapuikat hétfőn nyitó szabolcsi almatáborokban. Fogadásukra Leveleken, Vásárosnaményben, Nyírtasson és Rakamazon új épületet rendeztek be. Az idén első ízben budapesti középiskolások is szüretelik a keleti országrész almáját. Több mint 50 ezer ipari munkás és alkalmazott is szedi az almát, már a helyszínen vannak a Volán járművei is. A szabolcsi 5-ös Volán mellett többek között a szegedi, miskolci, debreceni, salgótarjáni és békéscsabai volánosok látják el a szállítási feladatokat. Teljes a nagyüzem a Hun- garofruct tuzséri almapályaudvarán, ahonnan már útrakeltek az első, almával rakott szerelvények a külföldi piacokra. A szezonban már üzemel és almát tárol a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet új, 320 vagonos hűtőtárolója is.
