Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-25 / 232. szám
1982. augusztus 25., szerda Dunántúli napló A bányásznapi operatív szervező bizottság ülése Pécsett rendezik az országos központi ünnepséget Gazdag kulturális miisor ww Ű jmecseka íjától Mázaszászvárig Sajtúutca a pécsi Sétatéren Igazgatók tanévnyitó tanfolyama Magyarhertelenden Arányosabb, igazságosabb településfejlesztést Magyar írók a kistelepülések sorsáról Tokajban (Munkatársunk telefonjelentése). A Tisza és a Bodrog páratlanul szép összefolyása és a Tokaji Kegyek közt felépült Tokaj ad otthont a miskolci Napjaink című folyóirat és a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj Zemplén megyei Bizottsága által az idén ismét megrendezett írótábornak, amely vasárnap délután kezdődött meg. Az évente ismétlődő tábor írói már nem először foglalkoznak fontos társadalmi kérdésekkel. A korábbi években az új lakótelepek kulturális problémái, illetve életmódunk kérdései kerültek napirendre. Most sem kevésbé fontos témával foglalkozik a mintegy 70 résztvevő — írók, szociográfusok, népművelők az ország minden tájáról —: fal- vaink helyzetével, a kistelepülések sorsával. Azzal, hogyan lehet és kell olyan településpo- liti'kát kialakítani, amely a kis- és aprófalvak fejlődését sem téveszti szem elől. Hétfőn délelőtt hangzott el az írótábor alaphangját megadó előadás.. S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára összegezte gondolatait, elsősorban személyes véleményét mondva el a szóban forgó témáiról. Gazdasági és társadalmi életünkben a legkülönbözőbb tényezők hatására számos tervet, elképzelést kell újra gondolni — mondotta egyebek közt — annyira, hogy napjainkban akár „új reformkornak” is nevezhetnénk. Mindez nemcsak gazdasági életünk főbb tendenciáira érvényes, hanem arra is, hogy gazdasági feladataink ma másképpen határozzák meg, a településfejlesztési folyamatokat is, mint korábban. Például a kevésbé anyag- és energiaiqényes munkák elterjesztésének szükségessége erősíti a decentralizáció igényét, ez pedig amellett szól, hogy még jobban fáradozunk a különböző nagyságú települések közti különbségek eltüntetéséért. A nagyvárosok, lakótelepek egyébként sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, pl. mert túl sokba kerülnek, de nem feltétlenül biztosítanak jobb minőségű életet. Ehhez ugyanis —, mutatott rá S. Hegedűs László —, nem elég maga a település, hanem életképes, „lakható társadalmiság” is kell, vagyis közösségi élet, és ez kistelepüléseken sokszor könnyebben megvalósítható. Ennek a hatékony, értelmes közösségi létnek az aggasztó hiányát tárta fel kedden a tanácskozás harmadik napján Molnár Zoltán író és Gulyás Mihály szociográfus. Előbbi a rohamosan terjedő alkoholizmus és a válások alapvető okait is kulturális hátrányokban, talaj- talanságban, illetőleg a természetes közösségek hiányában jelölte meg. Utóbbi pedig az állítólag — legalább is a borsodi településfejlesztési koncepció szerint — elnéptelenedő cserháti falvak életképességéről számolt be. A megyei tanács két közgazdász munkatársa is síkra szállt egy igazságosabb, a falvak számára előnyösebb elosztási rendszer megvalósításáért, és számos gyakorlati feladatot is megjelölt. Az ötnapos rendezvény csütörtökön Ernőd község meglátogatásával, valamint Kodály-em- lékünnepséggel zárul a miskolci Megyei Könyvtárban. Varga János A harminckettedik magyar bányásznap központi ünnepségsorozatát ezúttal Pécsett rendezik. Baranyában három jelentős bányavállalat (a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Bányászati Akanamélyítő Vállalat Mecseki Körzeti üzeme) csaknem huszonötezer dolgozójának ünnepe szeptember első vasárnapja. Az ünnepségsorozat azonban már a hét közepén megkezdődik, a szervezéssel megbízott operatív bizottság tegnap délután a Mecseki Szénbányák központjában már a legapróbb részleteket is megbeszélte: ezúttal minden eddiginél gazdagabb rendezvénysorozattal tisztelegnek Baranya bányászatban foglalkoztatott dolgozóinak, családtagjainak. Erre a bányászatra hazánkban egyre fontosabb feladat mellett, különleges alkalmat ad az is, hogy az idén hazánk legnagyobb bányavállalata, a Mecseki Szénbányák, a mecseki szénbányászat két évszázados jubileumát ünnepli. Az üzemi ünnepségek már a hét közepén megkezdődnek, de tulajdonképpen csak szombaton és vasárnap kerül sor a bányásztórsadalom fontosságát leginkább jelképező rendezvénysorozatra. Szombaton, a pécsi sportcsarnokban a magyarországi bányásznapi ünnepségsorozat központi ünnepségét rendezik. Másnap a pécsi újmecsekaljai Ho-Si-Minh parktól Mázaszászvárig tucatnyi rendezvénnyel folytatódik Baranya bányászainak ünnepségsorozata. Pécsett, az István tér felső részén ismét a sajtóutca, a kézművesek, a Káptalan utcai szabadtéri színpad rendezvény- sorozata, Pécsújhegyen többek között a színészek—újságírók labdarúgó-mérkőzése, valamennyi bányásztelepülésen ismert művészek, délelőtt Pécsett, a Széchenyi téren a mecsekná- dasdi, zengővárkonyi, duna- szekcsői népi együttesek, a pélmonostori tánccsoport, a bányászzenekarok nyújtanak jó szórakozást nemcsak a bányászoknak, megyénk lakóinak is. Komlón az idén is megkoszorúzzák a bányász emlékművet, miként Pécsett is sor kerül a csertetői bányász mártírok emlékműve előtt a tiszteletadásra, majd a hagyományos tűzijátékra. A rendelkezésre álló termőföld-területek számba- és gazdaságos használatbavétele világkérdés. Ezekről a területekről egyre pontosabb és jobb térképek' kellenek, a KGST országai ennek érdekében a hetvenes évek közepén műszakitudományos együttműködésre szánták el magukat, és több témacsoportban megkezdődött a munka. A 2-es témacsoportban a magyar geodéziai szolgálat a lengyelekkel kidolgozta a légi háromszögelési rendszert és ennek technológiáját. E munkának az eredményeiről kezdődött tegnap nemzetközi tanácskozás — csehszlovák, lengyel, NDK-beli és magyar Magyarhertelenden kezdődött meg tegnap Baranya megye gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképző intézeti igazgatóinak kétnapos tanévnyitó tanfolyama. Az intézményvezetők mellett ott voltak az első nap programján a megyei és a Pécs városi pártós állami szervek oktatásügyi illetékesei, a Művelődési Minisztérium képviselője. A kétnapos igazgatói tanfolyam természetesen az új tanévben időszerű oktatási, nevelési feladatokat hivatott ebben a körben megvitatni. Az új iskolaév fő feladatait dr. Bárdi László tanácsos, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának középiskolai csoportvezetője összegezte tegnap délelőtti előadásában, és egyben értékelte az elmúlt tanév tapasztalatait. A tanácskozáson résztvevőkkel — a siklósi várban, a Földtudományi Intézet rendezésében. A négynapos -rendezvény keretében ismertetik a magyarok által kifejlesztett programrendszert, majd bemutatják a terepi regisztráló berendezést is. A bemutató színhelye a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Matematikai és Számításctech- nikai Intézete, melynek muntájékoztatják az iskolák igazgatóit a szakmunkásképzésben, a ’ gimnáziumi fakultációban aktuális tennivalókról, az új érettségi és felvételi vizsgák rendjéről. A Baranya megyei Pedagógus továbbképzési Intézet is beszámol ez évi terveiről. A ma délelőtti programon Gyenes Imre, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa ismerteti az MSZMP KB ez év április 7-i állásfoglalásából következő baranyai oktatáspolitikai feladatokat. A nap folyamán sor kerül a KISZ aktuális évi feladatainak megbeszélésére, elemzik a BM képviselői által tartott órák tapasztalatait, s végezetül munkajogi kérdéseket vitatnak meg. A kétnapos tanácskozáson számos alkalom nyílik konzultációkra is a hallott feladatokról. katársai közreműködtek a légi háromszögelési program rendszerének megalkotásában. A tanácskozás résztvevői az intézet Rókus utcai székházában ma a rendszerrel, holnap a terepi adatrögzítő műszerrel ismerkednek meg behatóbban. A szocialista országok geodéziai szolgálatai képviselői legközelebb Bulgáriában tanácskoznak. Rádió mellett... Méretes tehetetlenség Dühös vagyok magamra, mit esküdözöm itten, hogy így — meg úgy, többet nem foglalkozom ezzel meg ezzel a témával, elég csak egyszer, aztán slusz-pássz, befejeztem, de nem megy, mert a „téma” aztán tovább gyűrűzik, újabb gondok-visszásságok merülnek fel. így jártam tavaly — talán emlékeznek rá — a harisnya- nadrággal is; ami minden évben napirendre kerül a sajtóban, mert vagy nincs, vagy színekben van hiány, hol rövid a szára, hol meg hosszú, az ipar és kereskedelem némely képviselője meg összevissza szövegel, magyarázva a bizonyítványt ... A múltkorokban az iskolatáskák, továbbá füzetek-köny- vek súlyát piszkálta meg a rádió is, meg több hazai lap, szóvá tettük a tornanadrágok és trikók iránti túlzott igényeket is. Ezek után az újságíró vagy rádióriporter új téma után néz. Nézne. Mert most újabb dolgok derültek ki a tankönyvellátás tekintetében. Egy pesti anyuka — gondolom, hűen tolmácsolva a többi anyuka jogos észrevételét - elmondotta a rádiónak, hogy a tankönyvek műanyagból készült borítója ahány, annyiféle méretű, s az istennek sem képes ráhúzni a könyvre, mert a tankönyv is vagy hatféle méretben hagyta el a nyomdaipart .. . Vagyis, a méretek nem stimmelnek. A derék riporter tehát elindul a panasz nyomón, betér egy boltba, ahol az eladónő kedvesen — és kissé elnéző mosollyal — fogadta: „Ennek jónak kell lennie...!" Próbálkoznak, nem megy a dolog, nézzük a másikat, arra sem passzol ... no igen... . hát beköthető a könyv, mondjuk papírral is. Igen ám — veti közbe a riporter nagyon helyesen — de amióta a világ áll, a gyerekek és az anyukák (érdekes, az apukák soha az életben nem vették ki e munkából a részüket), ha valamit utálnak, hát az éppen a könyv- és füzetborítók kiszabása, ollózása és hajtogatása Mert hol ferde, hol púpos, hol szakadozik, a sarkoknál nagyobbra, vagy kisebbre sikerül a bevágás. .. szóval, ebbe bele lehet őrülni. Ezért az előregyártott műanyag borítót — mint jó ötletet — örvendezve fogadták az érdekeltek. Amíg rá nem jöttek: ez sem jó. Ezt követően nyilatkozott a Pl ÉRT képviselője, aki szintén neheztel a Tankönyvkiadó Vállalatra, amiért nem egyforma méretűre vágatja a nyomdaiparral a könyveket és valami más „céggel" a borítókat. A Tankönyvkiadó Vállalat képviselője a nyomdaipart szidja, amiért. . . stb. És így gyűrűzik a téma szinte a végtelenségig. De most tessék csak idefigyelni. Elhiszi ezt valaki is — még az is, akinek halvány érzéke sincs a műszaki dolgokhoz —, hogy a hazai tankönyvnyomda (nyomdák?) képtelenek azonos méretre vágni a számtan-, olvasó-, ének-, biológia- ... stb. könyveket?Hogy olyan hülye gépekkel rendelkeznek. amelyeket nem lehet különböző méretre állítani? Tovább megyek: hogy egy újságíró — ezúttal rádióriporter — kell ahhoz, hogy az említett vállalatok képviselői a mikrofon előtt bevallják: tulajdonképpen nem hangolták össze a tankönyvkiadást és ezért jelentkeznek zavarok minden év őszén, az iskolaév kezdetén? Az újságírónak kell vállalnia a koordináló szerepét? Most megfogadták, hogy év közben majd leülnek tárgyalni, és jövőre megoldják ezt a ..problémát" is. Tehát most. Nem tavaly, nem öt és tíz éve hanem éppen most. Előbb nem jutott eszükbe. Ugyan mit csináltak eddig? Rab Ferenc Tudományos diákköri tábor Balatonfenyvesen A pióca különleges viselkedéseinek tanulmányozásától Wittgenstein filozófiai nézeteiig szinte minden, leendő szakmájukhoz kapcsolódó problémával foglalkozhatnak részletesen az egyetemi és főiskolai hallgatók, az intézményekben működő tudományos diákkörökben vagy szakkollégiumokban. Ezeken, a tanórán kívüli formákon az adott szakterület oktatóinak vezetésével vehetnek részt az érdeklődő hallgatók. Országos pályadíjak sokasága jelzi, hogy sok egyetemistában, főiskolásban él a vágy tudományágának részletesebb megismerésére. Az érdeklődés további növelésére, több vitalehetőség megteremtésére éppen ezért folyamatosan keresik a továbblépés módjait. Ennek egyik bizonyítéka volt a Balatonfenyvesen idén először megrendezett megyei TDK-tábor. A KISZ Baranya megyei Bizottságának vezetőképző táborában lezajlott ötnapos program a JPTE hallgatóinak kezdeményezésére, a megyei KISZ segítségével jöhetett létre. A résztvevő több mint hetven hallgató és fiatal oktató elsősorban a humán tudományok kérdéseivel ismerkedhetett meg részletesebben. A táborlakók előzetesen megkapták a-részletes programot, melyen feltüntették az egyes témákhoz kapcsolódó fontosabb szakirodalom jegyzékét is. Az első három napon dr. Bókay Antal és dr. Kerékgyártó István vezetésével századunk filozófiai és tudományelméleti kérdéseivel foglalkoztak, majd a tábor második felében hazánk és Kelet-Európa II. világháború utáni történetének tanulságairól, a kialakult politikai rendszer változásairól beszélgettek. A társadalmi szerkezet, a szocialista demokrácia és az intézmény- rendszer helyzete mellett aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről is beszélgettek. Mint Molnár László, a JPTE KISZ-bizottságának titkára, a tábor vezetője elmondta, az előre tervezett programok mellett nagy sikere volt a tábor ideje alatt szerveződött spontán, néha több órán tartó vitáknak is. A balatonfenyvesi tábornak idén is elsősorban a KISZ-vezetők képzése volt a főprofilja, de jutott hely a külföldi építőtáborozók jutalomüdültetésére, a sportolók, idegen nyelvet tanulók, és mozgássérültek táborára is. Az egyetemisták szeretnék, ha jövőre is lehetőségük lenne hasonló, a tudományos diákkörök tagjainak részvételével megrendezendő táborra, hiszen az idei tapasztalatokat felhasználva jó néhány javaslattal bővítenék a programot. Mindenekelőtt szeretnék a természettudománnyal foglalkozókat is meghívni. S megpróbálják elérni, hogy a hallgatók készülő dolgozataikat is elhozzák. Társaik véleményét is meghallgatva talán elérhetővé válik, hogy nemcsak nagyszerű díjakat nyerjenek, hanem tanulmányaik befejezése után szakmájukban is hasznosítsák a dolgozatokban leírt, legtöbbször igen tanulságos gondolatokat. Bozsik L. A KGST országainak munkaértekezlete A nemzetközi tanácskozáson ismertetett, a magyar geodéziai szolgálat által kifejlesztett légi háromszögelési rendszert sikeresen alkalmazzák a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál. Fotó: Proksza László Geodéziai szolgálatok a termőföldért