Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-23 / 230. szám

Évente 100000 liter vérplazmára van szükség ■ Korszerű transzfúziós eljárások I Nem puszta jelszó: a uer életet ment! Tanévkezdés előtti korkép Dél*Dunántólrdl Huszonnégy tantermes általános iskolát adnak át az új tanév elején Dombóvár központjában — a város eddigi legnagyobb tanintézetét Proksza László felvétele Rádió-, televízióvételi zavarok elhárítása Pécsett 15 napon, a megyékben 1 hónapon belül A Posta Zavarelhárító Üzeme 1960 óta működik Pécsett. A Ba­ranya-, Somogy-, és Tolna megyei előfizetőktől érkezett rádió- és televizióvételi hibákat vizsgálják ki. Ezenkívül tv-ellátottsági mé­réseket és kisadótelepitési felméréseket is végeznek, melyeket a Posta Frekvenciagazdálkodási Hivatal hálózatfejlesztési osztályá­ra továbbítanak. Ellenőrzik az összes ipari nagyfrekvenciás be­rendezéseket is. Új iskolák, új tantermek A közhiedelemmel ellentét­ben a transzfúzióknak csak mintegy 25—30 százalékánál adnak teljes vért a betegnek. Ezek többnyire traumás esetek, például, ha egy kivérzett, sok­kos állapotba került beteg vé­rét kell sürgősen visszapótolni. A teljes vér adása mindig koc­kázattal jár, hiszen megnövek­szik a toxikus veszély, s szinte lehetetlenség minden tekintet­ben a betegével teljesen azo­nos vért találni. A többi esetben mindig a beteg állapotának (megfelelő vérkomponenseket adnak csak. A vér alkotóelemére való bon­tása, a terápiás, plazmafelezé- ses eljárások ezért is kaptak olyan nagy hangsúlyt a nem­rég lezajlott 19. hematológiai világkongresszuson, ahol egyút­tal a nemzetközi transzfúziós társaság is megtartotta 17. kongresszusát. A vérellátás technikai feltéte­leinek javítása, a transzfúziós eljárások továbbfejlesztése nyolc napon keresztül foglalkoztatta a világ minden tájáról össze­gyűlt, különféle orvosi szakte­rületek képviselőit. Pécsről töb­bek között a megyei Vértransz­fúziós Állomásról dr. Kerekes Endre vezető főorvos és Uher- kovichné dr. Paál Mária is több újdonsággal találkozott a 'kongresszuson. Például, vannak olyan beteg­ségek, amelyeknél elkerülhetet­len, hogy az akut fázisban a vérből kiszűrjék a káros anya­gokat, ezzel átsegítve a bete­get az életét közvetlenül veszé­lyeztető szakaszon. Ilyenkor több liter vért vesznek le a be­tegtől, kiszűrik a károsító kom­ponenseket, majd a vért visz- sza juttatják a szervezetbe. A kongresszuson bemutattak olyan korszerű, (olasz, NSZK- beli, amerikai) készülékeiket, amelyek mindig a kívánt kom­ponenst szűrik ki, ezáltal meg­rövidítik az eljárás időtarta­mát, csökkentik a leveendő szükséges vér mennyiségét. Itt az új technikai megoldások kel­tettek figyelmet. Előfordulnak olyan vírusos betegségek, amelyeknél az egyedül hatásos gyógyszer a fertőzésen éppen átesett ember plazmája. Ilyen például a bá- rányhiimJő és az övsömör, amely általában szokványos, beavat­kozást nem igényel, de végze­tes lehet bizonyos esetekben a megfelelő plazma nélkül. Pé­csett, a bőrgyógyászok, és a POTE víruslabóratáriumával együttműködve a vérellátó már képes e feladat megoldására. A kongresszus egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy nem­csak az akut beavatkozásnál, hanem az egyes hosszabb tar­tamú terápiás eljárásoknál is egyre nagyobb szükség van az úgynevezett célzott vérkompo­nensek előállítására és alkal­mazására. Magyarországon jelenleg évente mintegy 100 000 liter vér­plazmára van szükség. A hazai termelés ezzel szemben alig haladja meg a 60 000 litert. Szük­ség van tehát a véradók áldozatkészségére, emberségére még akkor is, ha lassan nálunk is helyet kapnak a korszerű technikai eszközök. Egy biztos, hogy a „vér életet ment”. S nem szabad, hogy ez üres jel­szóvá kopjon. Kurucz Gyula A bekapcsolt tv képernyőjén szikrák, csíkok jelennek meg, zúg a hang, monoton fütty za­varja a rádióműsort, Néha ál­landóan, de előfordul, hogy csak kis időre. A kihívott sze­relő pedig megállapítja, hogy a készülék jó, valami zavarja az adást. — Mi okozza a vételi prob­lémákat? — kérdeztük leges Jó­zseftől, a zavarelhárító üzem vezetőjétől. — Nyári hónapokban több a bejelentés. Előfordul, hogy az ionoszféráról visszaverődő jelek elnyomják néhány percre, ese­tenként hosszabb időre a he­lyi adót. így ugranak be völ­gyekbe, völgykatlanokba — Ma- gyarürög, Daindol, Mecsekná- dasd környéke — a külföldi tv- monoszkopók. A madridi, mexi­kói és a svéd tv adását is fog­ták már ezeken a területeken. Gyakoriak a feszültségingado­zásból adódó vételi zavarok. Elegendő egy elavult kereszt­metszetű hálózatra belépni egy nagyobb fogyasztónak — be­kapcsol egy hegesztőgép — máris 40—50 voltot esik a fe­szültség. Ilyen műszaki zavar történt a közelmúltban Sziget­váron. A DÉDÁSZ a felszólítá­sunkra rövid idő alatt kicserél­te az elavult hálózatot. Ha­sonló miatt nagyobb keresztmet­szetű kisfeszültségű hálózatra cserélték a régit Pécsett, az örögi útnál, Mohácson és Sik­lóson is. — Gyakori a szomszédok el­len érkező bejelentés . . . — Nemcsak egymást, a tel­jes ház tv-jét, rádióját zavar­hatja egy-egy meghibásodott háztartási gép. A régebbi típu­sú szénkefés motorral működő háztartási gépekbe nincs be­építve zavarszűrő. Előfordult már, hogy a tulajdonos nézte a tv-t, egy családtagja hajat szárított, és emiatt élvezhetet­lenné vált a kép. Mégis a szom­szédra gyanakodott. Mi minden esetben alaposan megvizsgá­lunk minden készüléket — a szomszédokét is — és 15 nap határidőt adunk arra, hogy a zavart okozó készülékbe beépí- tessék, vagy megjavítsák az el­romlott zavarszűrőt. Ha ez nem történik meg, úgy tízezer forin­tig terjedő bírságot lehet ki­szabni. Persze nemcsak a ház­tartási készülékek okozhatnak minőségromlást. A házon lévő neonreklámok, a cukrászdái presszógépek, hűtőpultok is le­hetnek „hibaforrások”. — Sok panasz érkezik a Ivov-kertvárosi lakásszövetkeze­tek antennarendszerére. — Ezen a környéken még nincs megoldva a lakásszövet­kezetek tulajdonában lévő la­kóházak tv-erősítő rendszeré­nek a javítása. Esetenként, ki­vizsgálásunk után felszólítjuk a lakásszövetkezeteket, hogy ren­deljék meg a Gelkától a javí­tást. — Aki nem tudná, az hova fordulhat a készülékének véteti problémájával? — Hétfőtől péntekig 7—16 óra között tehető személyesen bejelentés Pécsett, a 39-es dan­dár út 1/1. szám alatt. Telefo­non a 10-256-on és a 24-565- ön. Ezenkívül levélbe is elfoga­dunk bejelentést. A kiszállás díjtalan. A zavarelhárításnál felmerülő költség minden eset­ben a zavart okozó készülék tu­lajdonosát terheli. Mivel három megye területén dolgozunk, ezért Pécsett 15 napon, a me­gyékben egy hónapon belül tudjuk csak a bejelentést ki­vizsgálni. Adóm Erika Úgy tűnik, az iskolaügy sokféle tanéveleji gondja kö­zött legégetőbb a tantermek kérdése — tekintettel a növek­vő tanulólétszámra. A HDN olvasói számára a Dél-Dunán- túlon néztünk körül, s gyűj­töttük össze az információkat arról, hol és hány tanterem­mel, iskolával bővül az or­szágrész iskolaügye. A szeptemberig megvalósuló baranyai tanteremfejlesztések­ről már több ízben beszámol­tunk lapunk hasábjain. Tanév­kezdés előtt most vessünk mégis egy pillantást Baranya térképére: Dorosits József, a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályáról tájé­koztatott arról, hogy új általá­nos iskola ez év szeptembe­rében Siklóson nyílik, kéme­sen két tantermes iskolafej­lesztés, Nagypeterden, Dob­szán napközibővités van, s az utóbbi el is készül tanévkez­désre. A Zala megyei helyzetről Nyári Ferenc megyei művelő­désügyi osztályvezetőtől kap­tunk tájékoztatást:- Kilenc új osztályteremmel bővítik Zalaegerszegen a Nép- köztársaság úti általános isko­lát, tizenkettővel az Ady utca­it, Nagykanizsán augusztus vé­gén átadják az új Hevesi Sándor Általános Iskolát, amely tizenhat tantermes lesz. A teljes korszerűsítés után megújul Kanizsán az Ady ut­cai és c tizenhat tantermes Zrínyi iskola is. Sármelléken nyolc tanteremmel új iskola készül el augusztus 30-ra. Valamennyi építkezésre, fel­újításra jellemző a nagyfokú társadalmi összefogás Zala megyében. A szentlőrinciek sose hitték volna, hogy egyszer a sárkutyatej révén a községük neve bejárja az egész or­szágot. Ezen a kora tavaszon, hogy a Kertbarátok című lap egy lőrinci kiskerti szokást irt le, miszerint a sárfüvei, más néven tücsöküzővel (mindegyik a fent említett növény tájszava) lótetű és tücsök ellen le­het védekezni. A községnek elsősor­ban a délnyugati, nedvesebb részén, például a Vasút utcában portánként 4—5-öt is kipalántáznak a telek kü­lönböző pontjára, s nincs gond a gyökereket megtámadó rágcsálókkal. Tucatjával érkeztek a levelek a tanácsra, ki magot, palántát, vagy épp egy száraz példányt kért. Sze­rencsére a tanács udvarán is meg­található a növény, így minden igényt kielégihettek. A helybéli szak­emberek egy jót derültek a „sárfü- lázon", pedig a népi védekezési módnak van alapja. Nemcsak Szentlőrincen, de Sziget­váron is ültetik a portákon ezt a Ami a somogyi helyzetet il­leti, arról Sótonyi Sándor, a Somogy megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője adott információkat:- Mindent összevetve negy­venkét tanteremmel lesz több az idén, mint tavaly. Mernyén tizenkét tantermes új általá­nos iskola készúi el, ha nem is szeptember 1-re, de a hó­nap végére biztosan. Nyolc új osztállyal bővítik Marcali város egyik iskoláját, a bala- tonföldvárit pedig néggyel. (Az előbbi az ún. CLASP-rendszer- ben készül.) A megyeszékhelyen a Zrínyi iskolát négy, a Kinizsit pedig két osztállyal bővítik. Új középiskolai kollégiumot adnak át augusztus végén Barcson és Siófokon. A barcsi kétszáz, a siófoki százhúsz személyes lesz. Tolna megye tanácsáról Kispál József, a művelődésügyi osztály gazdasági csoportveze­tője közölte, hogy egy 24 tan­termes általános iskola átadá­sával a legnagyobb tanintézet nyitja meg kapuit a gyerekek és a nevelők előtt Dombóvár központjában. Pakson, terebé­lyesedő új városunkban egy régi iskolát bővítenék 3 tan­teremmel a régi városmag­ban. Ozorán és Zomba köz­ségben 4—4 új tanteremmel bő. vítik az iskolákat. Jövőre még több fejlesztést várhatunk Tol­nában. Szekszárd jövő szep­temberben egy 28 tantermes általános iskolát kap.. — Nem panaszkodhatunk tanteremhelyzetünkre — mond­ja Kispál József. — Sikerült úgy szerveznünk a dolgokat, hogy jobban állunk, mint az orszáqoj átlaq. G. O.-H. J. gyomnövényt. Oty nagy becsben áll, mint a tető szélén élő kövirózsa, amelyről a legtöbben nem tudják, hegy a nedvével fülbetegségeket le­het enyhíteni. A sárkutyatej érdekessége, hogy minden részében toxikus anyagokat tartalmaz, veszélyes bőrérzékenységet okoz. Legelőször Euphorbosz görög orvos próbálta mérges nedvét hasz­nos célra alkalmazni i. e. 50 körül. Jellemző a nedvek hatására, hogy még a vakond is messze elkerüli. A régi szokások pár éve ismét rene­szánszukat élik, feltehetően amiatt, hogy drágák, vagy nehezen besze­rezhetőek a különféle féregirtó sze­rek. A sárkutyatej évelő, megnő 60—70 centire, egyenes szárán a levelek, mint a leánderé. Tulajdonképpen szép dísznövény is. A vizes réteket kedveli. Mindenesetre meg lehet próbálni, hogy miként űzi el a hí­vatlan kártevőket. Csuti J. „Sárfüláz” Szentlőrincen Féregirtás gyomnövénnyel Mozgássérültek szövetkezete alakul Kaposvárott Csak annyi segítséget, mint másnak Nagyon sok mozgássé­rült kezdett el — éppen sé­rülése, fogyatékossága kö­vetkeztében — hímezni, szőni, faragni, barkácsolni, esztergályozni. Némelyikük egészen magas szinten műveli maga választotta mesterségét, ízléses, szép tárgyak kerülnek ki kezük közül. Sok mozgássérült szerény ' nyugdíjból él, s aki szociá­lis otthonban van, az is kiszolgáltatottnak érzi ma­gát a lelkiismeretes gon­doskodás ellenére is. Mindkét csoport számára ezért is jelent sokkalta töb­bet hobbinál a kézimunka, u faragás: maguknak bizo­nyítják elsősorban, hogy képesek alkotó tevékeny­ségre. Ez az alkotó tevékenység hozzájárulhatna nehéz éle­tük könnyítéséhez azzal is, hogy az általuk készített tárgyakat eladják — igen ám, de ennek ezernyi aka­dálya van. (Például a Moz­gássérültek Egyesülete iro­dájának kirakatába kitett, mozgássérültek által készí­tett tárgyak iránt rögtön elkezdett érdeklődni — az adóhivatal.)- Ügy várjuk mi a se­gítséget, ahogy az elesett; csak segitsék talpra. Aztán már megyünk egyedül to­vább — mondja Galambos Lajos, a Mozgássérültek Eqyesülete kaposvári veze­tőségi tagja. - Ilyen segít­séget jelentene számunkra a Mozgássérültek Szövet­kezetének megalakítása, amire remélhetően szep­temberben sor kerül. Az ember azt hinné, hogy min­denki segítségünkre lesz, de legalább annyian vannak, akik azt keresik, hogy ho­gyan nem, mint akik azt, hogy hogyan lehet segí­teni a mozgássérülteken. A Somogy megyei, ka­posvári mozgássérültek — van köztük, akinek havi jö­vedelme ezer forint alatt van — önmaguk segtíségére akarják létrehozni a szö­vetkezetüket melyen keresz­tül értékesíthetnék az álta­luk készített tárgyakat. Ka­posvárott, a Fő út 53. szám alatt nyílik meg gyűj­tőhelyük, s az ide bekül­dött, behozott tárgyakat zsűrizik, mielőtt árusítani kezdenék, hogy ne illethes­sék őket értéktelen giccs, bóvli terjesztésével. A leendő szövetkezetnek már most húsz tagja len­ne - ennyiről tudnak, akik árusításra alkalmas mun­kát tudnak produkálni. A megyei tanács már a somo­gyi mozgássérülteknek ajándékozott egy, koráb­ban irodának használt kon­ténert. Ebben a konténer­ben rendezik be boltjukat, hogy az idegenforgalmi he­lyeken vándoroltatva áru­sítsák termékeiket: pipá­kat, kerámiákat, szőttese­ket, hímzéseket, faragáso­kat. Bizonyára megoldhatók Somogybán, Baranyában a Mozgássérültek Szövetkeze­tének szervezeti, pénzügyi, ma még sok nehézséget jelentő kérdései — különös­képpen, ha elnézi az em­ber a gombamódra szapo­rodó butikok, árudák giccs- áradatát — mely „tisztes” megélhetést nyújt gátlásta­lan kisiocrosoknak és ke­reskedőknek. Legalább ennyi segítsé­get meqérdemelnek a moz­gássérültek is! Bodó L. tiétföí b tízezer iorlstra Mrsássliiatták

Next

/
Thumbnails
Contents