Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-19 / 227. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXIX. évfolyam, 227. szám 1982. augusztus 19., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Mennyit ér a nyári gyakorlat? (3. oldal) Félmillió turista Pécsett és környékén (5. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Játszószoba a 10 emeletesben l(oi (3. oldal) Alkotmánynapi nagygyűlés Mohácson Kora előtt járva kívánta a kiművelt emberfők sokaságát Széchenyi István szobrának avatása Kecskeméten Aczél György beszéde az ünnepi ülésen Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Bács- Kiskun megyében. Szerdán Kecskeméten részt vett az Ara. di vértanúk terén felállított Szechenyi-szobor avatásán. Széchenyi István egész ala­kos bronz szobrát Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotta, környezetét Kerényi Jó­zsef Ybl-díjas építész tervezte. A szobrot 69 gesztenyefa övezi, Széchenyi megélt éveinek em­lékére. A Központi Bizottság titkára az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban megtekin­tette Kiss István kamarakiállí­tását. A késő délutáni órákban a kecskeméti művelődési köz­pontban ünnepi gyűlést ren­deztek, amelyen Aczél György mondott beszédet. Bevezetőben méltatta az ál­lamalapító István király törté­nelmi életművét, az új kenyér szép szimbólumát, alkotmá­nyunk ünnepének jelentőségét. Hangsúlyozta: szocialista alap­törvényünk intézményesített ke­retei között építjük társadal­munkat, fejlesztjük a szocialis­ta gazdaságot, társadalmunk demokratizmusát. Széchenyi István új szobrá­nak avatásáról szólva kiemelte: a mai nemzedék történelmünk nagy alakja, a magyar nemzet újabbkori megújulásának nagy politikai gondolkodója és el­indítója előtt tiszteleg. Csak azok a történelmi személyisé­gek válnak méltóvá a nép őrző emlékezetére, akik felismerték koruk belső fejlődésigényeit, akik képesek voltak nemcsak azonosulni a haladás követel­ményeivel, de cselekedni is ér. te. Ő volt az első olyan magyar politikai gondolkodó, aki a gazdasági kérdéseket a nemzet fejlődésének középpontjába állította. Világosan felismerte, hogy minden politikai, társa­dalmi, vagy kulturális reform­nak a gazdaságban kell gyö­kereznie. Széchenyi reform, gondolata azonban úgy bizto. sított elsőbbséget a gazdasági kérdéseknek, hogy a kulturális fejlődést is a gazdasági előreha­ladás lényeges részének te­kintette. Szinte a kora előtt járva kívánta a kiművelt em­berfők sokaságát. Széchenyi reform-gondolata része történelmi önismeretünk, nek, az erősödő, kovácsolódó szocialista nemzettudatnak, amelynek jelentős szerepe van teljesítményeinkben is. Ezt követően Aczél György hazánk szocialista átalakulá­sának történelmi eredményeit méltatta. Hangsúlyozta: éppen sikereink teszik ma már nem­csak lehetővé, hanem paran- csolóan szükségessé a szocia­lista építés minőségileg új feladatainak napirendre tűzé. sét, az emberek alkotó munká­jára, kezdeményező erejére, szakértelmére és tehetségére alapozva. A nemzetközi felté­telek kedvezőtlen alakulása, és a világgazdasági gondok, kai összefüggő belső gazda­sági helyzet napjainkban két­ségtelenül próbatétellel jár — állapította meg ezután. - Ha okosan reaaálunk a történe­lem e legújabb kihívására, ha észrevesszük, hogy a nehéz helyzetből csak előre mehe- tün'k, akkor ez elősegíti további fejlődésünket, Mindenekelőtt munkánk gon. dosságát, rendjét, fegyelmét, szervezettséqét kell fokoznunk, magasabb szintre emelni a ter­melési kultúrát és az emberi viszonyok kulturáltságát egy­aránt. Olyan viszonyokat kell teremtenünk, amelyek között a tehetségek szabadabban bon­takozhatnak ki, az alkotás eredményei gyorsabban vál­hatnak közkinccsé. Ma, amikor a fejlődést nem tudjuk a ko­rábbiakban megszokott, köny- nyebbik úton — nagyberuházá­sokkal, a termelő kapacitások szinte korlátlan bővítésével — előrevinni, rákényszerülünk, hogy szocialista mivoltunk legértékesebb oldalát helyez­zük előtérbe: az alkotóképes­séget és a kulturáltságot. Ez az egyedül helyes és lehetséges válasz a válság-kihívásra. Fejlődésünkben, mai felada­taink megoldásában meghatá­rozó jelentősége van tehát az emberi tényezőnek: a művelt­ségnek, az oktatásnak, a tu­domány eredményeinek, s nö­vekvő szerepe a kultúrát hor­dozó és terjesztő szocialista értelmiségünknek. S amikor az emberi tényező jelentőségéről beszélünk, egyszerre gondo­lunk szakértelemre, tapaszta­latra, általános műveltségre és értékes személyiségjegyekre, a szocialista magatartás és er­kölcs értékeire. E téren vannak a legnagyobb tartalékaink és lehetőségeink. Ezzel összefüggésben — a közelgő tanévkezdetre utalva — oktatásügyünk helyzetéről is szólt a Központi Bizottság tit­kára. Hangsúlyozta: a mai nehézségek közepette sem tol­hatjuk háttérbe holnapi előre­haladásunk feltételeit, amelyek alakításában kiemelkedő je­lentősége van az oktatásnak. Iskoláink kettős jellemzőjévé kell hogy váljék a szocialista arculat, szellemiség és a leg­korszerűbb ismeretek nyújtása. A magas szakmai színvonal és a marxista világnézet jegyé­ben kell tehát formálnunk a magyar iskola ügyét. Csak így tudjuk teljesíteni az oktatás feladatait, közkinccsé tenni a nemzeti és a világkultúra érté­keit, csak így nyújthatunk kor­szerűbb műveltséget. Ezért mindannyian felelősek vagyunk- mondotta egyebek között Aczél György. saink egy részét, hogy befo­gadjanak az e térségben élő népek; és e népeket meg kel­lett győzni arról, hogy a jog­rend megteremtésével, erőnk­kel és tehetségünkkel elfogad­juk az európaivá válás felté­teleit, azok okarunk maradni, akik voltunk: önállóak és füg­getlenek. Ezt követően Sarlós István szólt a történelem viharáról, népünk létéért, fennmaradásá­ért való küzdelméről, majd így folytatta: — A XX. század embere gazdag örökséggel a tarsolyá­ban lépett a közélet színteré­re. S ha ezt az örökséget oko­san kapcsoljuk össze a ma ha­ladó eszméivel, akkor valóban hű és jó képviselői vagyunk ps leszünk a szocializmusnak, a szocializmus szellemében élő és cselekvő Magyarországnak. A történelmi események adnak te­hát szilárd alapot a bizakodás­nak: hogy a jövőben is úrrá le­szünk munkánk gyengeségein, hogy sikeresen építjük az orszá­got, hogy elérjük a múltban megálmodottnál lényegesen magasabb életszínvonalat. A beszéd elhangzása után Harmatos József, a mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezet elnöke adott számot az aratási munkák sikeréről, majd ma­gyar, német, horvát népviselet­be öltözött lányok új búzából készült kenyeret és óbort nyúj­tottak át Sarlós Istvánnak. Az alkotmány ünnepe alkal­mából a Mohácsi Farostlemez- gyárban este 8 órai kezdettel munkás-paraszt találkozóra ke­rült sor a faipari üzem dolgo­zóinak és az Új Barázda Ter­melőszövetkezet tagjainak rész­vételével. Az eseményen - melyen Schmidt Sándor a gyá­riak nevében és Kovács Gyula a tsz-tagok nevében mondott köszöntőt — részt vett Sarlós István is megyénk vezetőinek kíséretében. Sarlós István ünnepi beszé­dét augusztus 20-i, ünnepi la­punkban részletesen ismertetni fogjuk. Kozma - Szokolai Széchenyi István szobra. A bronzszobor előtti kőlapon Magyar- ország térképe. !A három nemzetiségű Mo­hács ünnepi díszben, nagy­gyűléssel köszöntötte alkotmá­nyunk megalkotásának 33. év­fordulóját. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese délután 5 órakor ér­kezett a városba. A vendé­get a városi tanácson a me­gye és Mohács vezetői fogad­ták. A találkozón — melyen részt vett Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának első titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsá­nak elnöke és Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizott­ságának titkára — Borsos Já­nos, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára, or­szággyűlési képviselő adott tá­jékoztatót a város és a járás életéről. Az ünnepi nagygyűlés, melyen Kelet-Baranya húsz te­lepülésének dolgozói vettek részt — magyarok, németek és horvátok - a Bartók Béla Mű­velődési Központ kerthelyiségé­ben délután 6 órakor kezdő­dött a Himnusz hangjaival. Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Simon István „Nem elég" című versét sza­valta el. A nagygyűlés résztvevőit Borsos János köszöntötte. A megnyitót követően Sar­lós István többek között a következőket mondotta:- A múlt hasznos tanulság gok forrása minden gondol­kodó ember számára. Arról ta­núskodik, hogy az előttünk járt nemzedékek, vagy azok veze­tői, képviselői tetteikben mikor jártak el helyesen, és mikor nem. Az utókór nemcsak az események, hanem a következ­mények ismerete alapján alkot ítéletet — ezért tudjuk rangso­rolni a történelem forduló­pontjait. De a múlt eseményei sem önmagukban levők. Azok kialakulását, fejlődését befolyá­solták — éppúgy, mint ma is — a körülmények, a nemzet­közi és az országon belüli erő- • viszonyok, az elhatározásokban szerepet játszók osztályhelyze­te, világnézete és kapcsolat- rendszere. A magyar nép hazára talá­lása, letelepedése még nem je­lentette a békés állapotok vég­legessé válását, mert a létért való küzdelem végtelennek tű­nő folyamata kezdődött el az­zal, hogy európaiak lettünk. El kellett hagynunk régi szokó­m mM Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet

Next

/
Thumbnails
Contents