Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-14 / 222. szám

1982. augusztus 14., szombat Dunántúli tlaplö 13 Fontos témák a pécsi Városi Tanács vb előtt Munkaügyi helyzet, parkok, erdők, szociális foglalkoztató A munkáltatók igényei és a munkaerőforrások összehan­golására, ezzel kapcsolatban a szakemberképzésnek tervszerű orientálására hivatottak a ta­nácsok munkaügyi osztályai is. Pécs megyei város Tanácsa végrehajtó bizottságának teg­napi ülésén az egyik legtöbb kérdést, vitát eredményezte ez a napirendi pont. Érthető az a társadalmi ér­zékenység, amely a munkaerő- helyzettel, bérgazdálkodással kapcsolatban alakult ki, hiszen a folyton változó, rugalmas al­kalmazkodást igénylő gazda­sági élet a munkaerők foglal­koztatásában is érezhetően megnyilvánul. Hovatovább nem a vállalatok, termelőüzemek munkaerőigényének kielégíté­se. hanem a munkaerő-kínálat foglalkoztatása kerül előtérbe. Ezért a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szerveinek is új munkastílusra kell törekedni, illetve meg kell találni a cél­nak és az új rendelkezéseknek legjobban megfelelő helyi szer­vezeti formákat. A végrehajtó bizottság ülésén szó esett az Állami Bérgazdál­kodási és Munkaügyi Hivatal legújabb rendeletéről, miszerint országosan, a megyeszékhelye­ken meg kell szervezni az új tí­pusú munkaerő szolgálati iro­dákat. A testület egyhangúlag úgy_vélekedett, hogy ennek az új szervezetnek szervezetileg, tevékenységében is szervesen kell kapcsolódnia a megyei munkaügyi szervek munkájához, fokozott figyelmet kell fordítani a nyugdíjasok, a rész-munka­időben foglalkoztatottak mun­kavállalásával, a szakmai kép­zés és továbbképzés kérdései­vel. Egyértelmű elismerését fejez­te ki határozatában a vb a munkaügyi osztály munkájával kapcsolatban, a iövőt tekintve pedig felhívta figyelmét az elemző munka erősítésére a munkaerőmozgás figyelemmel kísérésében. Második napirendi pontként a város park- és erdőgazdál­kodásáról szóló jelentést vitat­ta meg a testület. Mint a me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztály jelentéséből is kitűnt, a városi parkerdők területe az el­múlt 10 évben, vásárlás és térí­tésmentes átadás útján 577 hek­tárral növekedett, jelenlegi te­rülete 782 hektár. Mindezek az ott elhelyezett pihenőhelyekkel, kiépített játszóhelyekkel és tor­napályákkal nagyban segítik a dolgozók pihenését, szabad ide­jük egészséges eltöltését. Azt is hangsúlyozta a végrehajtó bi­zottság, hogy a nagyarányú társadalmi munka nélkül mind­ez nem lett volna lehetséges. Tekintettel arra, hogy az erre fordítható pénzeszközök to­vábbra is minimálisak, válto­zatlanul a társadalmi meg­mozdulás jelenti a legfőbb erőt a környezet szépítése céljára. Ugyanakkor hangot kapott az is, hogy a különféle mozgalmi és tömegszervezetek segítségé­vel szervezni kellene egy rend­szeres társadalmi őrséget, amely segíti megóvni értékein­ket a garázdák pusztításától. Jelentős szociális és társa­dalompolitikai feladatot oldott meg a megyei tanács egész­ségügyi vezetése, karöltve a város tanácsi szerveivel, a kü­lönféle vállalatokkal és intéz­ményekkel, amikor szinte a semmiből hozta létre a szociá­lis foglalkoztatót. A különféle módon és mértékben fogyaté­kos emberek, a rehabilitáltak itt rendszeres, kenyérkereső, jövedelemkiegészítő munkát kaphatnak. A jelenleg foglal­koztatottak létszáma 145, havi átlagkeresetük — a jogszabá­lyokban meghatározott foglal­koztatás mellett — 1500 forint. Remélhetőleg a foglalkoz­tató bővítésére is sor kerül, ha az Állami Fejlesztési Bank a szóban jóváhagyott ötmillió fo­rint támogatást biztosítja. A végrehajtó bizottság elismeré­sét fejezte ki .lindazoknak, akik segítették a szociális fqg- lalkoztató létrejöttét, továbbá határozatban vállalta a bőví­tés minden irányú segítését. A kereskedelemben és ven­déglátásban létrehozott új üze­melési formákat értékelve, egyetértett a testület abban, hogy a lakosság szempontjá­ból hasznosnak bizonyultak, zömében jól beváltják a hozzá fűzött reményeket. Végezetül személyi kérdések­ben döntöttek. Többek között kinevezte a vb Bebesi Jenő tűzoltó főhadnagyot a Pécs vá­rosi Tűzoltóparancsnokság he­lyettesévé. K. Gy. Felsőszentmártonban szerepel a zágrábi „LADO” Együttes A jugoszláviai népek da­lait, táncait ápolja és tartja műsorán a zágrábi horvát ének- és táncegyüttes, a „LADO", amely e hét végén, vasárnap délután 5 órakor lép fel Baranya horvát nemze. fi'ág lakta községében, Felső­szentmártonban. Változatos folklórműsorukon megismer­hetjük Jugoszlávia különböző tájainak viseletéit, zenéjét és táncait Eredeti népi hangsze­rek szólaltatják meg a tán­cokhoz szolgáló zenei aláfes­tést. A jeles művészeti cso­portot jól ismerik Jugoszlávia határain túl is. Több évtizedes munkájuk eredménye a szá­mos külföldi turné több tu­cat külföldi fellépés, melyek sorában fontos állomás volt Moszkva, London, Stockholm, Zürich, Brüsszel, Kairó, Kijev, Cannes, Valparaiso és Buda­pest. Most a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövet­sége, valamint a szövetség hetilapja, a Narodne Novine meghívására érkezett hazánk, ba a zágrábi „LADO" Együt­tes. A Narodne Novine napja alkalmából szerepelnek va­sárnap délután 5 órakor Ba­ranyában, a Dráva menti hor. vátok egyik központja, Felső- szentmárton szabadtéri szín­padán. Nagy teljesítményű kombájnok érkeztek Megkezdődött a kenderaratás Csongrádban beérett a ken­der: a hódmezővásárhelyi Vö­rös Csillag és Dózsa, valamint a mártélyi Fürst Termelőszövet­kezet határában megindultak a speciális szovjet kenderkombój- nak. Az országos hatáskörű Szege­di Kendertermelési Rendszer központjának tájékoztatása sze. rint hazánkban az idén mintegy 5000 hektáron vetettek kendert. Csongrád és Békés megyében a júniusi jeges zivatarok okozta károk miatt 800 hektáron ki kel­lett szántani a rostnövényt, ugyanakkor a többi területen a korábbi éveknél lényegesen jobb termés ígérkezik. A labo­ratóriumi vizsgálatok szerint ki­váló a minőség. Elsődleges feladat most a gyors ütemű betakarítás jó meg­szervezése. Ennek feltételeit megteremtették: az idén 80 új, nagy teljesítményű szovjet ken­derkombájn érkezett, amelyeket idejében megkaptak az érde­kelt gazdaságok. A tervek sze­rint alig három hét alatt or­szágszerte learatják a kendert. Utána következik a nagytömegű kóró beszállítása, amit ugyan­csak mindenütt gépesítettek. 70-80 vagon körte Bogádmindszentről Megkezdték a szedést Baranya legnagyobb körtésében A megye legnagyobb körtésé­ben — a Pécsi Állami Gazda­ság 54 hektáros területén — megkezdték a szedést. A bo- gádmindszenti gyümölcsösben 11 fajta körte közül a legkoráb. ban érő Clapp kedvéltje nyitja a sort. A legjelentősebb meny- nyiséget a Vilmos, a Bőse ko­bak vajkörték és a legkésőbb — október közepén — érő téli faj­ta, a Hardenpont adja. (E há­rom fajtából exportálni is tud a gazdaság.) Nagy Ernő üzemvezetővel jár­juk a gyümölcsöst. — 70—80 vagon terméssel számolunk. Csak győzzük szed­ni. Idén nem sikerült jelentős létszámot toborozni a környé­ken, kénytelenek voltunk na­gyobb távolságról hozni munka­erőt. Pécsről és környékéről, va­lamint Mohács és környékéről A Pécsi Állami Gazdaság kétféle bérezést alkalmaz vannak szedőink — mondja az üzemvezető. Kétféle bérezéssel csábítják az embereket. A teljesítmény­bérrel napi 180—200 forintot is kereshetnek. A környékbelieket részes szedőként alkalmaznák, a fizetségük: az általuk leszedett körte egytizedét elvihetik. A gazdaság szeptember elejétől az almaszedőknek is felkínálja a részes szedés lehetőségét. A legnagyobb segítséget szeptem. bértől a pécsi diákok jelentik. A finom körtét keresi a vevő. A PÁG-nak nincsenek értékes/-­tési gondjai. Saját telepeiken — Bogádmindszenten, József- majorban és Danitzpusztán — 'kínálják a körtét, de kiseladás- ban a vállalatoknak is kedvez­ményt adnak. Vásárlóik a ba­ranyai és a környező megyék Zöldért vállalatai, legnagyobb vevőjük szeptembertől a Sziget­vári Konzervgyár. Jut a szesz­főzdéknek is a lehullott, apró, túlérett vagy ágvert, tehát hibás termésből. A Clapp kedveltjét 26 asszony szedi. A csapatvezető Herth Ja- kabné Szederkényből jött. „Van­nak itt asszonyok Móhácsrál, Lánycsókról, Babarcról, Szeder, kényből, meg egy-két férfi a ra­kodásra” — összegez. A szedők többsége nyugdíjas, van köztük háztartásbeli, mint Kollár Gyu- láné, aki nélkül elképzelhetetlen a körte- és az almaszedés. A legfialatabb Wiszt Zsuzsa, "mo­hácsi gimnazista, aki másfél hét­re jött a jövő nyári táborozásra valót megkeresni. A vastag pvc fóliából készült szedőzgcskó vállra és nyakba akasztható, a nyakban a legkényelmesebb, akkor szabad mindkét kéz „A zacskókat mi készítettük a ker­tészetben — mondja a csapat- vezető — olcsóbb, mintha ké­szen vettük volna-és legalább annyit kibír.” — Mennyit tudnak szedni na­ponta? —- kérdem az asszonyo­kat. — Messziről jövünk, sok időt elvisz az utazás, azért fejenként így is megvan a napi 3—3,5 mázsás átlag — mondják. A teljes műszakban 5—6 má- | zsát is le lehet szedni. Nekik j megéri. Jól jön' a kereset a I nyugdíj mellé, fizetéskiegészí- | tésnek — vannak, akik szabad- ! ságuk alatt álltak be a csapat­M. L. A Bátyi Mezőgazdasági Kombinát bácsfapusztai broilerteiepének szociális épületében napmeíeg- ge! hevítik a vizel. A képen: a vízmelegítő kazetták. Kopjár Géza felvétele Befejeződött az aratás A kalászos gabona betakarítása — néhány gazdaság kivételével — az ország egész területén befejeződött. Az idei aratás — amint a MÉM-ben elmondták — a rendkívül csapadékos időjárás miatt — az átlagosnál na­gyobb megterhelést jelentett mind az embereknek, mind a gépeknek, an­nak ellenére, hogy a munka előké­szítése alapos és körültekintő, a mű­szaki felkészültség a hiányos alkat­részellátás ellenére megfelelő volt. A betakarítási munkákat mind a me­zőgazdasági nagyüzemekben, mind az aratásban érdekelt felvásárló, fel­dolgozó, ellátó és szolgáltató válla­latoknál a magasfokú szervezettség és együttműködés jellemezte. A be­takarításhoz jelentős segítséget adtak a társadalmi és az állami szervek, különösen a Honvédelmi Miniszté­rium, a Belügyminisztérium és az Ipari Minisztérium vállalatai és in­tézményei. A felelősségteljes, nagy erőfeszítést igénylő eredményes munkáért a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium köszönetét és elismerését fe­jezi ki mindazoknak, akik a betaka­rítási munkát szervezték, irányitották, elvégezték és akik a szükséges esz­közöket, anyagokat, feltételeket elő­teremtették. FILMJEGYZET Szinten- tartás Cseh filmért még nemigen verte szét a közönség a magyar mozikat, ugyanakkor kialakult egy nem túl népes, de érdeklő­désében annál aktívabb mag, aminek a cseh film jelent vala­mit. E magot talán gyarapítot­ta a tv-ben nemrég látott cseh filmek sora. Ha máshonnan nem, onnan ismerhetik a nézők Bohumil Hrabal és 7/7/ Menzel, a Szigo­rúan ellenőrzött vonatok írójá­nak és rendezőjének nevét. Az a film a cseh új hullám egyik csúcsteljesítménye még ma is; annak a cseh új hullámnak, melynek képviselői közül any- nyian csordultak le a feszített víztükrön, hogy csak Milos For­mant említsük, aki szép és jó, de semmiképpen sem cseh fil­meket készít azóta. A cseh új hullámot — szükség­képpen? — az új hullámvölgy követte, majd elcsitult a felszín, hogy mennyire, azt lemérhetjük, ha az ugyancsak a napokban bemutatott (Pécsett a Tanárkép­ző mozijába száműzött) Kraka- tit című cseh filmet megnézzük. A Krakatit című film Koréi Co- pek közel hatvan éves regénye nyomán készült, de a naivan romantikus eredeti történetet annyira aktuál-külpolitizálták, hogy minden „általában vett igazsága” ellenére csapnivaló­an rossz film kerekedett Capek történetéből. A szigorúan ellenőrzöttség tudora, Jifí Menzel jószerével az egyetlen, aki még ma is em­lékeztet a cseh film jobb nap­jaira, aki szinten tartja annak kvalitásait és általa a közönség érdeklődését. Ilyen szinten tar­tó film az ugyancsak Hrabal- regényből készült Sörgyári cap­riccio is. E film méltatói példával lel­tározzák, hogy a végén feltűnik az autó és a rádió, mint az új kor jelképe, ott és okkor a „jö­vő emlékei". S valóban az 1920- ban játszódó film a jelenkor múltjának, a múlt jövőjének vi­szonyával foglalkozik — csehe- sen, Menzelesen: azaz grotesz­ken. Olykor elé/rzékenyülten, máskor fergetegesen. De az autó és a rádió leltári kipipálása után vegyük fel a nagykönyvbe a lényegesebbet is. Itt van mindjárt Mariska (a tör­ténetet elbeszélő Hrabal édes­anyja). Mintha Bódy Gábor Psychéjének testvére lenne ő. Mert a testvérek nagyon is el­térők lehetnek, s mégis hason­latosak egymáshoz. Mariska hasonlít hozzá fékez- hetetlen szabadságvágyában, csak őt éppen nem morzsolja fel a személyes szabadság in­tézményesülő korlátozása, ó „beleérik" egy új társadalomba, melynek nem éppen a rádió és az autómobil, sokkalta inkább az igazgatótanács és a mened­zser típusú férj a fő jelképe és képviselője. Az egyszerű áruter­melés eltemetésének új bajno­kai a személyes szabadság leg­főbb korlátozói. így a történet nemcsak a múlt egy eseménye, hiszen a múlt minden eseménye beépül jele­nünkbe is: új lehetőségeknek és új korlátoknak lesz alapjává, mint ahogy annak is új lehető­séget és új korlátot jelentett a távolabbi múlt, a filmben pél­dául az Osztrák—Magyar Mo­narchia. Bodó László

Next

/
Thumbnails
Contents