Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-13 / 221. szám
1982. augusztus 13., péntek Dunántúlt napló 3 Kozármisleny terjeszkedni készül Nem lehet közömbös a kommunális ellátás sem E^alu, de nem falusiak * lakják. Itt nincsenek évszázados hagyományok, a megszokás formálta közösségi élet a szűkebb szomszédság körére korlátozódik. Kozármisleny Újtelepe jórészt az elmúlt évtized szülötte. Ugrásszerű fejlődésére azonban az elkövetkezendő években számítani lehet. Sőt kell számítani, mert egyre többen szeretnének itt házat építeni. Ha Mohács felől érkezik az ember, már a kozármislenyi elágazás előtt megkönnyebbülten felsóhajt: na, megérkeztünk! Innen nyílik a városra az egyik leszebb panoráma, és már valóban csak egy ugrás Pécs. Szép az új telep a rengeteg virággal, kerítésre még nem mindenütt tellett de talán ez nem is baj.. így hangulatosabb, emberközelibb ez a környék. A szilárd burkolatú utak, járdák hiánya sok helyütt még úgy hat, mint egy hirtelen nőtt kamasz látványa. Esetlenségében is van valami rokonszenves, és tudja az ember, hogy előbb-utóbb kinövi a fejlődés ellentmondásosságait. Dr. Nyéki Péter tanácstitkárral a lakásán beszélgetünk, s közben felváltva dicsérgetjük a csendet, a jó levegőt, ezen a nyári délelőttön az áradó nyugalmat. (A fenti eirényéket ő is tudja méltányolni, hiszen lakótelepi lakásból költözött ide.) — Nem véletlen, hogy egyre többen keresik fel a tanácsot házhely után érdeklődve — mondta. — Különösen a pécsiek számára ideális .hely ez, hiszen a megyeszékhelyen egyre nehezebb lakást kapni, no és a kellemes környezet, esetleg egy kis konyhakert művelése, a pár kilométeres távolság sem megvetendő. ★ Szántó Tibor tanácselnök adatokat sorol. Ezek szerint Ko- zármislenyben több mint 2700 ember él, a számítások szerint öt éven belül a társközségekkel együtt túlhaladják az ötezres lélekszámot. Az ilyen fejlődéshez azonban pénz kell, nagyon sok pénz. A terület kisajátítása, a tervek elkészítése, a közművek kiépítése sok időt igényel, s az ezzel kapcsolatos költségek még egy gazdag nagyközség erejét is jócskán meghaladják. A kozármislenyiek megpályázták a Baranya megyei Tanács 9 millió forintos támogatását, sikerrel. A tervidőszak végéig fokozatosan biztosítják számukra a pénzt. A már konkrét tervek szerint mintegy 9 hektáros területet sajátítanak ki, részben az újpetrei termelőszövetkezet, részben a Pécsi Állami Gazdaság földjeiből. A terep észak-északkelet felé terjeszkedik. A kisajátítás és telekrendezési tervek most készülnek az UNIBER-nél, átadásuk határideje ez év szeptember 30. Az említett területen 63 lakást terveznek, kétszintes, csoportos családi házakban, ezenkívül 21 családi ház helyét is kijelölik. Nemrég született meg a megállapodás az OTP Baranya megyei Igazgatóságával, amelynek értelmében a lebonyolítást és az értékesítést az OTP vállalja. A vízellátás, a csapadékvíz elvezetés, a villany kiépítése, az összes egyéb költséggel együtt a mostani számítások szerint 9,8 millió forintba kerül. A következő évben az OTP további házhelyek kialakítására is vállalkozik. Ez tehát a tervezett első ütem, de a továbbiakban újabb 300, majd a következő 10 év során még plusz 400 lakás felépítésére nyílik itt lehetőség. ★ Szép perspektíva, különösen akkor, ha mellette figyelembe vesszük Pécs nyomasztó lakásgondjait. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy kommunális téren is követni kell a népesség ilyen fokú növekedését. Kell bölcsőde és iskola, van mit tenni az orvosi ellátásban. A kereskedelmi ellátás a három ABC üzlet ellenére is további fejlesztéseket kíván. A csaknem hárommillió forintos társadalmi munkával felépített, 100 férőhelyes óvoda jelenleg 140 gyermeket kénytelen fogadni. Szerencsére a vízprobléma rövidesen véglegesen megoldódik. Már rákötötték a fővezetéket a regionális vízrendszerre. Megoldásra vár az elektromos hálózat bővítése is. Egy szó mint száz, örüljünk, hogy lesz hol építkezni az embereknek Pécs közelében. S közben kommunális létesítményekkel a megfelelő ellátásukat is meg kell majd teremteni. Kurucz Gyula A nyugalom feszültsége K észítettem fényképeket is róla, a gyárudvaron és otthonában, de egyik sem sikerült olyanra, ami visz- szaadhatná ennek az asz- szonynak a karakterét. Akik nem ismerik, azt mondhatnák a képek láttán, hogy „merev”, „görcsös"; akik meg ismerik, noha ugyanezeket a szavakat használnák bizonyára, de másra gondolnának: „Nem, Marika nem ilyen.” Pedig valamiféle állandó feszültség ott van ebben az asz- szonyban, minden nyugalma ellenére. Nemcsak egy ismeretlen előtti kitárulkozás természetes feszültsége az, amit végig érzek a beszélgetés során. Mi lehet az oka? Gyerekkora? Életének nem egy változása? A szinte állandó megfelelési vágy? — nem pozíciójának, külső „elvárásoknak" - bár tán azoknak is —, sokkalta inkább gyerekkori elhatározásának. Ez a permanens feszültség szavakban is kibukik Juhász Istvánnéból, a Beremendi Cement- és Mészmű dolgozójából :- Van olyan nap, hogy úgy megyek haza: ezt nem csinálom tovább. De másnap reggel már tudom, nem tudnám másképpen, csak úgy, ahogy tegnap is. A beremendi uradalmi cseléd nyolc gyerekének egyike, Marika kilencévesen megfogadta, hogy azt a nyomorúságot nem vállalja, sem magának, sem másnak nem akarja. Nem szívesen beszél ezekről az évekről, elintézi azzal, hogy kilencéves korától állandóan dolgozik. S csak élete megnyugodott utolsó évei talán az elsők, amikor már nem valami ellen, hanem valamiért teszi a dolgát munkahelyén és választott tisztségeiben. Mert bizonyára nagyon sokáig a nyomorúság, a gyerekmunka, az igazságtalanság ellen cselekedett. S e tagadás csak látszólagosan könnyű még a más, nyugod- tabb korban, jobb körülmények között felcseperedő számára is. Nem feltétlenül volt hozzá elégséges a vallástalanság, a sanyarúság, hogy jelentkezzen a pártba 1964-ben, akkor, amikor már jó pár éve egyedül nevelte két lányát, egy zátonyra futott házasságból alig kievickélve. Ekkor már kilenc éve budapesti lakos, a Harisnyagyár dolgozója, albérletben lakik lányaival, de háromszor tüntették ki a Kiváló Dolgozó jelvénnyel, s egyszer a Könnyűipar Kiváló Dolgozója lett a negyven gépen dolgozó kötőnő. — Jelenlegi párommal hat- vankilencben ismerkedtünk meg, született pesti, de ő akart legjobban Beremendre jönni, bár nekem sem volt nehéz, hiszen minden testvérem itt lakik. A mészüzemi hidrátrakodás nem éppen a legkönnyebb munka, nem az különösen egy negyvenkét kilós asszonynak: — öt évig csináltam azt, most készárukiadó vagyok, három műszakban, az nem olyan nehéz, de még nem kellett szólnia a művezetőmnek, ha hiányzott valaki a csomagolok közül, szó nélkül beállók. Tíz évem van a nyugdíjig, most már úgy érzem egyenesben vagyok. A párommal is, a munkámmal is. Persze, nem elsősorban a készárukiadást akarta alkalmasint abbahagyni esténként Juhász Istvánná. A szorgalmas, csendes asszony már a Harisnyagyárban megnyerte párttag kollégáinak bizalmát, alapszer. vezeti titkár lett, s azzal, hogy visszatelepült szülőfalujába, „mozgalmi karrierje” sem szakadt meg. Most a mészüzem párttitkára, volt a vállalati pártvégrehajtóbizottság tagja, most a vállalati pártbizottságé. Gyári nőfelelős és tanácstag, a harisnyagyári kiváló jelvényeket megduplázta itteni munkájával.- Nagyon nehéz volt a tavalyi év, amikor átköltöztünk új helyre. Sokan sírva fakadtunk, amikor utolsót fújt az a gyár. Akkor sokat rohangáltam, hogy minden embernek megfelelő munkája legyen az új helyen ... Kétévenként az IBUSZ-szal külföldre megyünk a párommal, kilenc országban jártam már, többen mint a párom, mert a Szovjetunióba innen a gyártól kerültem el, egy hetet voltunk ott a nőnap alkalmából, jutalomból. Ez volt egyik nagy eseménye életemnek, a másik pedig, amikor miniszteri kitüntetést kaptam, pedig akkor csak hét éve voltam ennek a gyárnak a dolgozója ... S talán még arra vagyok büszke, hogy noha 29 éve dolgozom üzemben, de még nem akadt egyetlen egy ember sem, akinek ne nézhetnék nyugodtan a szemébe, vagy aki ne nézhetne az én szemembe. B. L. Megújulás és innováció Kinek állítsunk szobrot? Divatos téma manapság az innováció. Dicsérik, vagy bírálják, de beszélnek róla. Nálunk inkább kritizálják a hazai innovációs gyakorlatot, ebben a vitában azonban kevés az előrelendítő erő. Mert többnyire általában elégedet. lenkednék az innovációs gyakorlattal, ellenpéldaként szín. te csak a Rubik-kockát hozzák fel. A Rubik-kocka azonban — maradjunk ennél a példánál — mint kizárólagos sikerpélda félrevezető, mert nem e századi jellegzetesség. Korunk nem a zseniális és magányos feltalálók kora, hanem a tervszerű, szorgalmas és a kemény, intézményes (nagyipari) ' kutató-fejlesztő munkáé. A nagyszabású és tartós sikerhez — és ez a lényeg — az egyéni intuíció és a vasfegyelmű gyári technológia elválaszthatatlanul nélkülözhetetlen. Az innováció építőkövei Évszázadokon át — némi túlzással — az volt a gyakorlat, hogy valaki kiötlötte az új terméket, aztán ehhez kezdték alakítani a nagy (vagy kis-)ipari technológiát. Ez olykor 50—100 évig is eltartott. Ma a technológiák szülik az új és új gyárt, mányokat, legfeljebb egy- egy új termékfajta (a számítógép, az integrált áramkör vagy annak idején a penicillin) születik egyszerre saját nagyipari technológiájával. Félrevezető, ha mi Rubik Ernőnek akarunk szobrot állítani, amikor a kor gazdasági hőse sokkal inkább a névtelen technológus. (Ez persze semmit sem von le Rubik Ernő és társai értékéből.) Nehogy bárki is úgy vélje, hogy a korszerű nemzetközi nagyipar csillagokat ostromló technikájával szemben leleményes és derék magyar iparosokkal és egykét magányos mérnökkel messzire juthatunk! Többről van itt szó, mint az újítások elfogadása körüli huzavona megszüntetéséről. Ezért — bár a teljesség igénye nélkül — talán nem haszontalan felmérni, növekszik-e az innovációs folyamat hatékonysága a hazai gazdaságban?Az innováció fejlesztést, újítást, változtatást, ésszerűsítést, valaminek (gyártmány, gyár, intézmény) megszüntetését vagy létrehozását jelenti, s lényegében bármiféle tevékenység megújítását szolgálhatja. Ezt a tevékenységet, a fejlesztést mindig is gyakorolták a társadalmak történetében, korunkban csak annyi az új, hogy a változások tempója gyorsult fel. Az alumínium- gyártás például annak idején 40 év alatt vált meghatározóvá a világ iparában. A világ ipari élvonalában a nagyüzemi gyártás kialakulásához a rádiógyártásban 26 évre, a számítógépeknél 21, az atomerőmű iparban 14, a műszálaknál 9, az integrált áramkör termelésben 5 évre volt szükség. Az innováció fogalma elsősorban a műszaki fejlesztéshez, az ipari termeléshez kötődik. Végtére is, ha ennek jó a hatásfoka — amit a termékek nemzetközi versenyképessége és a cserearányok alakulása tükröz —, akkor valószínűleg a társadalmi, illetve vállalati tevékenység egyéb területein is megfelelő az innováció. Például a gazdasági és vállalati irányítási és intézményi rendszerben vagy a szakemberképzésben. Hazánkban a műszaki fejlődést az helyezte új alapokra, hogy az 50-es évek végétől az ország adottságai és ipari hagyományai elsőbbséget kaptak a fejlesztési programokban. A viszonylag munkaigényes ágazatok — például a járműipar mellett a műszeripar és a híradástechnika — fejlesztése gyorsult fel. Az élre a korszerű termelési szerkezet kialakítása (a gép- és vegyipar súlyának növelése) került. Ezt szolgálták a 60-as és 70-es években indított, és a jelenlegi központi fejlesztési programok is. Ezek több ágazat munkáját helyezték korszerűbb alapokra: a közúti járműgyártást, az alumíniumipart; új ágazatokat teremtettek: a petrolkémiát, számítástechnikát; illetve több más ágazat számára alakították ki a kedvezőbb gyártási és innovációs feltételeket: például a petrolkémia a fólia, és a műszálgyártást; a számítás- technika az átviteltechnika, valamint a műszer- és automatikai gyártási ág fejlesztéséhez. A petrolkémiai fejlesztési program például a korszerű műanyagtermelés alapját rakta le hazánkban. Ennek eredményeként a műanyag alapanyag és a vegyiszál termelés a 70-es évtizedben 20 százalékkal nőtt. Nem mindegy, hogy az év — meg. közelítően 350 ezer tonnás — műanyagtermelését hogyan hasznosítja a feldolgozóipar: félkésztermékként adjuk-e el (PVC-porként, fólia alakban vagy vegyiszó'lként), vagy: magasabb feldolgozottsági fokon. Feldolgozva előnyösebb Sokszoros a hozamkülönbség, Iha egy kiló feldolgozatlan műanyagot adunk el, vagy ha ugyanezt a kilónyi műanyagot egy NC vezérlésű szerzómgépbé beépítve értékesítjük. Hasonlóan jelentős az exportbevétel i különbség akkor, ha alumínium félterméket exportálunk, vagy ha ugyanezt az alumíniumot egy magas értékű műszaki gondolat megtestesítésére felhasználva tudjuk eladni. A hazai ipar termelési szerkezete a 80-as évek elejére megváltozott: az iparon belül a két legnagyobb termelési hányadot a gép- és a vegyipar adja. A további korszerűsítést szolgálja a VI. ötéves terv két új központi fejlesztés programja,, az elektronikai alkatrészgyártás, illetve a növényvédőszer- és intermedier gyártás fejlesztése. A magyar gazdaság ágazati szerkezete megfelel a fejlett ipari országok termelési struktúrájának. Ez azonban nem mondható el az ipar termékszerkezetéről. A termékszerkezet (és a vállalati technológia) váltása viszont jórészt már a mikró- szintű (és vállalati döntésű) innovációs körbe tartozik: a mindennapos műszaki fejlesztés feladatai közé. (Következik: (Az alkotó erő beruházása.) Gerencsér Ferenc Építési telkek Pécs közelében
