Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-12 / 220. szám

1982. augusztus 12., csütörtök Dunántúli napló 5 Jelenet az Unser Bildschirm különkiadásának ma esti műsorából. Adásidő: 18 óra 05 perc, II. program Bárány Györgyné felvétele Nem kell szégyenkeznünk A honismeretről Baranyában Középiskolásoknak . tegnap délelőtt négynapos honismereti tábor kezdődött Újpetrén, a park­erdőben. A fiatalok nyilván sok hasznos ismerettel gyarapodnak dr. Vargha Károly, a megyei honismereti bizottság elnöke és Tímár Irma szakfelügyelő elő­adásai nyomán. Mi viszont ez alkalomból az iránt tájékozód­tunk a mozgalom két megyei vezetőjénél, milyen nálunk a mozgalom helyzete pillanatnyi­lag? Baranyának nem kell szé­gyenkeznie, országos viszonylat­ban is vannak kimagasló ered­ményei. ötven szakkör működik az idei adatok szerint, megkö­zelítően 1800 taggal. 27 iskolai, 23 iskolán kívüli csoport törek­szik megismerkedni közelebbről szűkebb pátriája valamilyen fontos hagyományával, történe­tével vagy sajátosságával e szakkörökben. Többségük hely- történettel vagy a falu néprajzi értékeinek gyűjtésével, megis­merésével foglalkozik; mások üzemtörténettel, műemlékvéde­lemmel, természet- és környezet- védelemmel töltik a szakköri foglalkozásokat. Mint már ír­tunk róla, néhány középiskolai szakkör tagjai a régészeti ása­tásoknál segédkeznek; más diá­kok, pl. az 508-as pécsi és az 502-es mohácsi szakmunkáskép­ző intézet szakköre pályázatok­kal nyert többször is országos első helyezést. * Ezeken kívül számos egyéb értékkel is gyarapodott az utáb-' bi időszakiban Baranya honis­mereti mozgalma. Köztük van örvendetesen a szigetvári mel­lett két újabb várbaráti kör: a siklósi és a pécsváradi — bizo. nyitva az emberek növekvő igé­nyét a haza szűkebb és tágabb megismerésére. A nemzetiségi Coelipán kenyérpor lisztérzékeny betegeknek kultúra ápolói Hazánkban négy esztendővel ezelőtt vált teljessé a nemzeti­ségi tömegkommunikációs esz­közök köre. A nemzetiségi rádióadások és a sajtó után ugyanis 1978 augusztusától je­lentkezik rendszeresen a kép­ernyőn a szerb-horvát és német nyelvű műsor, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója szerkesztésé­ben. Abban az időben a havonta tizenöt perces műsoridőben együtt került adásba a Nos Ekran és az Unser Bildschirm — A mi képernyőnk. A fejlődésre jellemző, hogy egy évre rá ket­té vált a két műsor és az el­múlt esztendő óta az egyes magazinműsorokat megismétli a televízió. 1982 újabb lépésvál­tást hozott a nemzetiségi szer­kesztőségek életében. A nem­zetiségiek életét, és kultúráját bemutató magazinműsorok már kevésnek bizonyultak. Egyes té­mák feldolgozása egy-két per­ces riportokban túl kevésnek bizonyult, ami nem tette lehe­tővé a nemzetiségi kultúra bő­vebb bemutatását. E célból jött létre a nemzetiségi szekciók szerkesztésében a negyedévente jelentkező különkiadás. Az Un­ser Bildschirm különkiadásának ma este jelentkező száma Wollart János szerkesztő-ripor­ter megfogalmazásában „népi színházat” kinál a nézőnek. Mind a szerb-horvát, mind pedig a német szerkesztőség munkatársai igen sokat utaz­nak, hiszen a nemzetiségiek szétszórtan élnek az ország te­rületén: a német ajkúak szá­ma 220 ezerre, a szerb-horvá- toké pedig 100 ezerre tehető. A nemzetiségi szerkesztőségek szoros kapcsolatot tartanak a nemzetiségi szövetségekkel, a televízió nézőkkel. Rendszeresek az általuk szervezett közönség- találkozók, amit általában ve­títésekkel kötnek össze a fa­lusi klubok rendezvényein. Po- povics István szerkesztő riporter, a szerb-horvát szekció munka­társa megjegyzi, hogy az emlí­tetteken túl, a kapcsolatterem­tés és tartás jó formájának tartják az iskolásokkal és a nyári olvasótáborokban részt vevő fiatalokkal való találko­zásokat. A két szerkesztőség jól szol­gálja a kétnyelvűség társadal­mi hasznosságának bemutatását azáltal is, hogy több olyan nemzetiségi származású értelmi­ségit mutatott be, akik munka- területükön is jól hasznosítják szerb-horvát, vagy német nyelv­tudásukat. A Nas Ekran következő kü­lönkiadása szeptemberben ke­rül adósba, amelynek fő témá­ja a szüret lesz. E mellett ter­mészetesen gondoltak a zenét kedvelőkre is. Popovics István szerkesztő riporter elmondta, hogy a szerb-horvát szekció kapcsolatai is kiterjedtek. Együttműködnek az újvidéki és ljubljanai televízióval, a műsor­cserékben túlmenően a két televízió munkatársai riport­filmeket készítenek kölcsönösen egymás országában. Az Unser Bildschirm októberi különkiadá­sának tervei is készek: a mű­sor az élő német zenetörténetet dolgozza fel, melyben fellép majd a solymári asszonykórus, a Kecskés együttes, valamint Bakfart Bálint lant triója. Salamon Gyula Miről ír a Somogy? A kaposvári kulturális folyó­irat idei negyedik számának „főszereplője" a Dél-Balaton egyik centruma, Fonyód nagy­község, melyről érdekes össz­kép kerekedik ki a különböző szerzők tollából. A Fonóidból lett Fonyód múltjáról és jele­néről a nagyközség párttitká- la, Tóth József beszél. Takáts Gyulától Fonyód irodalmi em­lékeiről olvashatunk. A vissza­emlékezésből eleven, pezsgő szellemi élet képe bontakozik ki az olvasó előtt: a két há­ború között Takátsék fonyódi villájában megfordul Várkonyi Nándor — a Magyar Dunántúl megírásához gyűjt erre anya­got. Tatay Sándor, Jankovich Ferenc, Weöres Sándor, Erdé­lyi József. A felszabadulás után itt akar megtelepedni Fülep Lajos, itt tervezi Takáts Gyula Egry Józseffel a Víztükör című lapot. A Fonyódon és környé­kén megforduló, ott alkotó mű­vészek sora napjainkig teljese­dik, és a Fonyód irodalmi em­lékeiről adott áttekintés szá­mos fotó és levél közlésével lesz teljes. Érdekes történeti adatokat tesz közzé Móricz Béla cikke a Budapestet az Adriával össze­kötő, 1861-ben megnyitott vas­útvonalról, mely ugrásszerű fejlődést hozott a déli part életébe. Csányi László viszont egy háborús emlékét, a szö­kést, a menekülést és a remény perceit írja meg, és ad meg­rázó pillanatképet a hadszín­térré lett Magyarországról. Különlegességnek számít egy szlovéniai magyar költő, Varga József versfüzére a Somogy hasábjain: a kisebbségben élő magyar nemzetiség „nyelvi" helyzeteiről ad képet fanyar humorral. Figyelő rovatából a kitűnő kaposvári színésznővel, Csákányi Eszterrel készített interjút emelnénk ki, Leskó László tollából. G. O. Mától kapható Pécsett, a Perczel utcai kenyérboltban J ó hírünk van a lisztérzékeny kisgyermekek szüleinek: a Pécsi Sütőipari Vállalat mától, tehát csütörtöktől árusítja a rég várt kenyérport a pécsi, Perczel utcai szakboltjában. Jelentős dolog ez a Pécsett, és kör­nyékén lakó családoknak. Legnagyobb gondjuk oldódott meg: rendszeresen hozzájuthatnak a fontos kenyéralapanyaghoz, hí. szén folyamatos ellátást igér a Sütőipari Vállalat. S jelentős termékről van szó azért is, mert ez az első hazai készítmény, amit boltban megvásárolhatnak a rászorulók. A Coelipán^— népi túlzás — műhelymunka eredménye: a pécsi Gyermekkórház orvosai­nak és a pécsi Sütőipari Vál­lalat szakembereinek három esztendős közös munkájának terméke. Helyi kezdeményezés, amely méltó az elismerésre. Talán ennek is köszönhető, hogy a szakhatóságok a szoká­sos gyakorlattól eltérően két hónap alatt engedélyezték az árusítást. (A már ismert Gra­ham kenyérnél ez másfél évig tartott). Fónai Lászlótól, a Pécsi Sütőipari Vállalat főmérnöké­től tudom, azért nem ment olyan simán ez az engedélye­zési eljárás sem, hiszen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter személyes közbenjárása segítette az ügyet. Kiváló minősítést kapott a kenyérpor valamennyi hivatalos fórumon, s ami ennél is sokkal fontosabb, megnyerte dr. Varga Levente, a pécsi Gyermekkór­ház adjunktusa kis betegeinek tetszését is. Nem csoda, mert a Coelipánból készült kenyér kül­sőre nem különbözik a boltok­ban kapható többi kenyértől; nem sárga színű, mint a kuko­ricalisztből készült sütemények általában, íze pedig a burgo- nyapehelyre emlékeztet. Dr. Varga Levente, aki kez­deményezte betegei kenyérel­látásának megoldását, elmond­ta, hogy öt évvel ezelőtt még az alapanyagok, a glutenmen- tes őrlemények beszerzése is rendkívül nagy nehézséget oko­zott a szülőknek, azóta már vannak ugyan hazai gyártmá­nyú sütemények, tésztaféleségek de máig megoldatlan volt a kenyéralapanyag rendszeres be­szerzése. Boltban Pécsett áru­sítják elsőként. Hangsúlyozzuk, hogy a Pécsi Sütőipari Vállalat egyelőre Pécs és környékének folyamatos ellátását biztosíthat­ja, azonban később, az igé­nyektől függően, nem zárkózik el a fejlesztéstől. Az előzmények után a szülő­ket bizonyára az érdekli első­sorban: mi van a csomagban? Nos, a Coelipán kenyérport fél kilogrammos csomagolás­ban hozzák forgalomba, egy ITilogrammos kenyérnek megfe­lelő, s a legfontosabb alap­anyagokat tartalmazza. A rom­landó adalékokat a sütéskor kell hozzáadagolni. A csomag­ban a receptet is mellékelték, amely nem más, mint Heinrich Györgyné üzemvezető, Paula néni receptje. Az elmúlt két év­ben ugyanis ő sütötte, finomí­totta, kísérletezte ki a receptet, illetve a külsőre is tetszetős kenyeret. Elkészítése rendkívül egyszerű, a sütéssel együtt mindössze hetven percet igé­nyel. Mondjuk el még, hogy a kenyérpor három hónapig el­tartható, mégsem érdemes rak­tározni, a sütőipar minden hé­ten szállít, kiszolgálja az igé­nyeket. G. M. Jókai tér 5. Új helyre költözött a Tip-Top 11 !■ cipőbolt Néhány napja a vásárlók meglepetéssel vették tudomásul, hogy a Sallai atca 6. szám alól a Tip-Top gyermekcipő szakbolt átköltözött a Jókai tér 5. szám alá. Az ide betérők ugyanazt a választékot találják, de jóval szűkebb helyen. Vajon miért volt szükség a helyváltoztatásra? Megkérdeztük Radó Józsefet, az UNIBER felújítási osztályve­zetőjét, aki elmondta, hogy az Elefóntos tömb rekonstrukciója miatt került erre sor. Szeptem­ber elsejével ugyanis hozzákezd a Széchenyi tér 7. szám alatt lévő Elegancia bolt alapozásá­hoz az Aknamélyítő Vállalat és ezzel egyidejűleg a Műemléki Felügyelőség fal- és homlokzat­kutatást végez itt. A volt OFO- TÉRT helyiséget ajánlották fel ideiglenesen az Eleganciának. A Ruházati Kereskedeími Vállalat viszont úgy döntött, hogy inkább a közelben lévő, tágasabb üzlet és raktártení gyermekcipőbolt­ba költöznek. A Tip-Top boltnak pedig elegendő lesz a volt OFO- TÉRT bolt. Maik Nándor, a MERUKER kereskedelmi osztályvezetője szerint a vásárlók ebből sem­mit nem éreztek meg — bizo­nyítja ezt az elmúlt napok for­galma. A régi boltraktárból még mindig szállítják az árut, igye­keznek a szűkösebb helyre be­pakolni. Az őszi-téli árurende­léseknél figyelembe veszik a raktár kissebbségét, ezért a rendeléseket inkább gyakrabban — hetente — kevesebb árura adják majd le. A Saílai utca 6. szám alatti üzlethelyiségben most a kar­bantartók dolgoznak. Átalakít­ják a belső teret, hogy hónap végén beköltözhessen az Ele­gancia. Igaz, hogy kisebb lesz az eladótér, de a vásárlóknak afig kétszáz méterrel keli többet menniük. Ez az ideiglenesség el­tart legalább két évig, mivel a tervek szerint 1984 vége, 1985 elején adják át az Elegancia és Tünde helyén a kétszintes női divatáruházat. Addig a gyer­mekcipőbolt is marad a Jókai téren. A. E. Pécsi utcák - hires emberek „Kotier meus” Pécs városában sokan nem tudják, hogy az Irányi Dániel térről nyugatra nyíló k;is utca névadója kicsoda. Helytörténé­szeink előtt viszont valósággal, fogalommá vált már e név, s csak ekként idézik: „A Roller­ben így van, Koller. így írja". Oka: előtte hitelesebben és át­fogóbban senki sem írta meg városunk és megyénk történe­tét. « Koller József a pécsi püspök­ség históriájáról írt hét kötetes latin nyelvű munkájának első kötetét éppen kétszáz évvel ez­előtt, 1782-ben jelentette meg, míg a hetedik csak húsz év múl­va, 1812-ben látott napvilágot. Ehhez csatlakozott később a 18 rézmetszetű táblával kiadott Prolegomena (Előszó), amely bő tárháza városunk történeté­nek: színesben bemutatja a ró­mai festett sírkamra képeit; sti­lizált római oszlopfőket, római sírokat, szarkofágokat mutat be; pontos térképészeti felmé­rését adja Baranya, Tolna és a Dráván túli megyéknek; a szé­kesegyháznak az 1790-es évek­ből származó építészeti stílusát közli, stb. A történetíró Koller a legré­gibb időtől saját koráig részle­tesen beszámol nemcsak egy- egy püspök tevékenységéről, ha­nem közben átfogó társadalom- rajzot is nyújt a kor társadalmi életéről, szokásairól. Városunk nevének megfejtésével éppúgy foglalkozik, mint pl. a IV. kötet­ben Janus Pannonius költésze­tének részletes ismertetésével. A pápai adójegyzék alapján a me­gyék falvainak nevét is meg­örökíti, s ekként értékes földrajzi adatokat tár a jövő kutatói elé. Koller József 1745. december 16-án Huszton született, Po­zsonyban járt gimnáziumba, és Nagyszombatban végezte böl­csészeti és jogi tanulmányait. Klimo György pécsi püspök fel­figyelt a fiatal tehetségre, s elő­ször Bécsbe küldte, ahol fran­ciául is megtanult, majd Olasz­országba. Pisában teológiai doktorrá avatták, Rómában pe­dig elkezdte gyűjteni a pécsi püspökség történetére vonatkozó adatait. Mintegy tíz nyelven írt, olvasott, beszélt. A magyar nyel­vet oly alaposan ismerte, hogy a műveiben szereplő régi ma­gyar szavakat, helyneveket is eredményesen íetjegette, ma- gyarázgatta. Klimo jól tette, hogy maga mellé vette Kollert, akinek fé­nyes tudását külföldiekhez írt leveleiben is elismerte, és őt gyakran „Koller meus”-nak (az én Rollerem) nevezte. Ö lett a Klimo-könyvtár első felügyelője és rendszerezője. Milyen ember volt Koller Jó­zsef? Alacsony termetű, töré­keny, betegségre hajlamos, de rendkívül munkabírású tudós. Érzékenységére jellemző, hogy midőn Klimo halála után Petheő káptalani helynök néhány dolog miatt kánoni megintésben része, sítette, Koller a királyhoz for­dult hírnevének védelmére. Az ügy kivizsgálása után meg is kapta a teljes elégtételt. (A végzést még a városi elöljáró­ságnak is közzé kellett tennie.) Legfontosabb művei (História episcopatus Quinqueecclesia- rum, Prolegomena, De sacra regni Hungáriáé corona com- méntarius) nyomtatásban is megjelentek, de több értékes kézirata és levelezése a Magyar Nemzeti Múzeum kézirati osztó, lyán van. Pécs és megyénk tudományos múltja kiváló feltárójának 1832. szept. 2-án, százötven évvel ez­előtt bekövetkezett elhunytáról Széchenyi lapja, a Jelenkor 1832. szept. 9-i számában ekként em­lékezett meg: „Életében minden vagyonát a szegényekre osztó, s ugyanezeket tévé holta után örökösivé. A Haza koszorús tu­dóst, dicső polgárát, a magyar Szion egy fennragyogású csilla­gát, történeti Musánk példás lelkű gyámolát veszté el benne." Dr. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents