Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-16 / 193. szám

\ Dunántúli napló 1982. július 16., péntek Közgazdasági Nincs minden rendben a fizetési fegyelemmel Lassuló pénzforgalom ;ÍÍIÍ^ A KSH Baranya megyei Igazgatósága jelenti A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítése 1975=100% A megyei székhelyű szocialista iparvállalatok és szövetkezetek belföldi eladása az árváltozásokat kiszűrve 22,5 százalékkal, a külkereskedelmi célú értékesítés ennél gyorsabban, 39,1 százalék­kal növekedett 1975 óta. Folyóáron számítva a hazai eladások növekedtek gyorsabban, 88,8 százalékkal, míg a külső értékesítés 58,6 százalékkal. Pécsi szerzők könyveiről Sipos Béla: Termelési függvények - vállalati prognózisok - Zeller Gyula: A termelő vállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezése Manapság gyakran hangzik el felelős személyek részéről az a megállapítás, hogy a gaz. dálkodó szervek pénzügyi hely­zete távolról sem viseli magán az általános gazdasági hely­zetre egy ideje jellemző gon­dok jegyeit. Amíg az utóbbi egyensúlyhiánnyal küzd, az előbbiek likviditása lényegében nyugalmat teremt, vagy leg­alábbis alig késztet a kasszá­ban levő pénz gyakoribb meg- számolására. Mi is valójában a helyzet, amit mutatnak a bankszámlák adatai a megyében? Újabb hullámvölgy? Igaz az, hogy vagy egy évti­zede viszonylag kiegyensúlyo­zott pénzügyi pozíciót tapasz­talhatunk a vállalatok, szövet­kezetek széles körében, így kedvező a fizetési fegyelem is. Ettől eltérő kép csak a veszte­séges, illetve elég ritka eset­ben a piaci gondokkal terhelt vállalkozásokra jellemző. Az a törekvés, hogy a fizetési for­galomban egyidejűleg több célkitűzés jusson érvényre - mint például a vevő védelme az alaptalan követeléssel szem­ben, a szállító biztonsága az ellenértéket illetően, a fizetés feltételeiben való szabad meg­állapodás lehetősége, a pénz- forgalom zavartalansága stb. -, valójában eredményre ve­zetett. Úgy látjuk, az alkalmazott fizetésmódok valóban kölcsö­nös megállapodáson nyugsza­nak. Átutalással rendezik a kö­telezettségek felét (amUaz áru­forgalom ellenértékének túl­nyomó részét teszi ki), míg kö­rülbelül negyede bonyolódik beszedési megbízással, jórészt az építőipari teljesítmények ki- egyenlítését szolgálva. Mi sem igazolja jobban a lényegében zavartalan pénzforgalmat, mint hogy több év átlagában az áruforgalom ellenértékének kö­rülbelül 80 százalékát maxi­mum 20 nap alatt egyenlítik ki, a többit jórészt a 30 napos törvényes fizetési határidőn belül fizetik meg. Az utóbbi már nehézségekre, vitákra utal. Ezt meghaladó késede­lem csak szűk körben, rendsze­res gazdálkodási nehézségekkel küzdő vállalkozások esetében fordul elő. Egyértelműen megállapítha­tó, hogy az egyhónapos fizeté­si határidő alapvetően minde­nütt elegendőnek bizonyult a pénztartozások, ill. az azokkal kapcsolatos viták rendezésére. Ami abból is „kilóg”, ott már nem elsősorban fizetőkészségi problémák vannak. Végül nem alapvető minősí­tési mód, - de a fizetőkészség megítélése szempontjából nem közömbös jelenség, hogy nem lehetett találkozni a fizetés késleltetésére alkalmas alapta­lan kifogásokkal, és nem for­dult elő annak lehetőségével való másféle visszaélési törek­vés sem. Jórészt rendezett kö­rülmények közt bonyolódtak a 30 napon túli fizetési feltéte­leket tartalmazó - úgynevezett áruhiteles — ügyletek, bár az ezek mögött nemritkán meghú­zódó kényszerítő körülmények időnként figyelmet érdemelnek. A hosszabb idő átlagában kedvezőnek mondható fizetési fegyelmet, pénzforgalmat ter­mészetesen többször kísérték kisebb-nagyobb hullámzások, de azok hatása nemigen lépte túl a finanszírozás által elfo­gadható mértéket és a gaz­dálkodók szűkebb körére szo­rítkozott. Ez utóbbiak között mindig volt néhány „törzstag”, amelyeket általában ismertek. Ez évi tapasztalataink ismét ilyen hullámvölgy kialakulását jelzik. Már bizonyos mértékig érezhetők a gazdaság fékezett fejlődési ütemének, az újabb megszorító intézkedések hatá­sai. Csökkent például a szám­labetét nagysága,, növekedett a fedezetlen megbízások (úgy­nevezett „sorbanóllás”) száma. Előfordul már néhány, a part­ner fizetőképessége iránti ér­deklődés, mert tapasztalható a fizetés késleltetése, sőt néhány esetben a szerződött áruféle­ségek átvételének későbbre ütemezése. Sajnos valószínűsí­teni lehet, hogy ez a folyamat a szokottnál tartósabb lesz, és még annak is ki lehetünk téve, hogy valamelyest erősödni fog. így a pénzügyi fegyelem dol­gairól nem is az elmúlt évek tapasztalatai miatt érdemes szót emelni, hanem inkább an­nak várható körülményei miatt célszerű afféle előrejelzést ad­ni. Szigorodó hitelfeltételek A szabályozás körében ho­zott intézkedések feltehetően mérséklik a bevezetésben jel­zett ellentmondást, és a vala­melyest feszített pénzügyi pozí­ció realitása eléggé kézenfek­vőnek látszik. Annál is inkább feltehető ez, mert a pénzügyi rendszer egésze a korábbinál határozottabb egységre törek­szik, az annak részét képező hitelellátást is határozottabb mértékben fogja a kormányzati célkitűzések néhány alapvető törekvésének megvalósulását elősegíteni. Magyarán szólva számítani kell arra, hogy mere­vedik és feltehetően szűkül a rövid lejáratú hitelnyújtás is. Van ugyanis némi igazság ab­ban a feltételezésben, hogy annak az elmúlt évi rugalmas­sága alkalmas volt olyan ese­tekben is a zavartalan likvidi­tás elősegítésére, amikor is az nem lett volna feltétlenül indo­kolt. Mértékadó körökben ösz- szefüggést látnak a magas készletszint, a lassan megtérülő követelések, általában a forgó­eszközlekötés növekedése és a liberális finanszírozási gyakor­lat között. Ilyen okok következ­tében nem véletlen, hogy több­oldalú visszatartó intézkedések történtek a hitelellátás körében is, mint például a kamateme­lés, a tartós eszközlekötés- és az importletét önfinanszírozá­sának igénye stb. Miként a gazdálkodás egé­sze nehezebb feltételek közt zajlik, a pénzügyi egyensúlynak is magas nyomós alatt kellene tartóssá válnia, ami sokhelyütt kíván a mainál nagyobb felké­szültséget és különösen több előretekintést. A felfutás, illetve a nyugodtabb fejlődés éveiben kialakult pénzgazdálkodási rend különböző automatizmusai valószínűleg átértékelődnek. Meggyőződéssel állítható, hogy a fizetési feltételeknek sokkal nagyobb szerepet kell kapniuk. Amikor úgyszólván szerte a világon mérséklődik pénzkérdé­sekben a bizalom, figyelemre méltóan lassul a tartozások ki- egyenlítése, magunknak is számolni kell ezek hatásával. Megyénkben már eddig is van néhány keserű tanulság a kellő tapasztalat vagy körültekintés hiányában kötött külkereske­delmi szerződésekben vállalt feltételek miatt, de úgy tűnik, belföldön sem lesznek ennyire mellőzhetők a fizetések bizto­sítékai. A legritkábban fordult elő, s most is csak utólagos az érdeklődés a partner fizető­készségét vagy fizetőképessé­gét illetően, holott ez az elemi lehetőség talán az egyedüli in­gyenes szolgáltatása a bank­szervezetnek. Korábban termé­szetesnek tűnt a nagyfokú bi­zalom a már kialakult, sőt az újonnan létrejött gazdasági kapcsolatok során is, az új helyzetben az ilyen és a pénz­ügyi biztonságot szolgáló to­vábbi előfeltétel megteremtésé­re nagy valószínűséggel több szükség lesz. Nem kevés he­lyen megerősítendőnek látszik ezért a pénzügyi apparátus is. Pillanatnyi gondot a készlet­felhalmozódás és a követelé­sek - köztük különösen a kül­földiek — lassú megtérülése okoz. Az előbbiek között az exportkiesés miatti belföldi ki- nálattöbbletet tudja a nagy­kereskedelem nehezen levezet­ni, és emiatt elég nagy a fize­tésképtelenség. Tulajdonképpen hasonló okok miatt küzd likvi­ditási zavarokkal néhány köny- nyűipari vállalatunk, de ilyen helyzet bekövetkezésével szá­molhatunk az élelmiszeriparban is. Más munka- módszer kell Őszinte örömül szolgálna, ha ez a valamelyest borúlátó elő­rejelzés nem következne be, de azt nem felvetni legalább olyan hiba volna, mint az an­nak elkerülése érdekében szük­séges felkészülés elmulasztása. Több konzultáció szükséges ezért pénzkérdésekben partne­rekkel, a pénzintézetekkel, mert - bár ismétlésnek tűnik — a feltehetően nem túl rövid időre korlátozódó időszakban a kül­kereskedelmi ügyletekben min­denképpen, de belföldi pénz­ügyekben is más munkamód­szer kell ahhoz, hogy a pénz­ügyi fegyelem ne romoljék. örömmel adunk hírt két vál­lalatgazdasági könyv megjele­néséről, mindkettő pécsi szerző — a pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem Közgazdaság- tudományi Kara tanárainak — munkája. Sipos Béla: Terme­lési függvények — vállalati prognózisok című, és Zeller Gyula: A termelővállalatok ke­reskedelmi tevékenységének szervezése című könyvét a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó Vállalat adta ki 1600, illetve 2200 példányban. Sipos Béla egy évtizede fog­lalkozik a prognóziskészítés matematikai, statisztikai mód­szereivel. Könyvében a terme- lésif üggvény-szá m itassa I foglal­kozik, a korreláció- és regresz- sziószámítás felhasználásával. Részletesen tárgyalja a reg­ressziós modellek adatbázisá­nak kialakítását, a modellek specifikációjának kérdéseit, az eredmények és a modell veri­fikálásának problémáit. Ebben számos, kevésbé ismert és fő­leg a vállalati gyakorlatban még nem eléggé elterjedt ma­tematikai-statisztikai módszert használ fel. A könyv elsősorban módszer­tani segítséget ad az ágazati, illetve vállalati termelésifügg- vény-számítások elvégzéséhez, de természetesen más jellegű (például értékesítési, ár-, mun­kaügyi stb.) prognózisok el­készítéséhez is használható. A számítások valóságos adatokra épültek. Mintegy kétezer ipar­ági, iparcsoporti, illetve ipar- vállalati függvény meghatáro­zására került sor. Sipos Béla figyelembe vette a számító- gépes lehetőségeket is, külö­nösen azt a kedvező tényt, hogy iparvállalatainknál most mór széles körben elterjedtek a programozható asztali szá­mológépek. A bemutatott szá­mítások többsége ezeken a mikrokomputereken is elvégez­hető. A szerző könyvét azoknak a közgazdászoknak ajánlja, akik a termelési folyamatok elem­zésével, prognosztizálásával, illetve fejlesztési kérdésekkel foglalkoznak. Zeller Gyula A termelőválla­latok kereskedelmi tevékenysé­gének szervezése könyvének előszavában írja: tudatában vagyok annak, hogy minden vállalat olyan sajátságos je­gyekkel rendelkezik, amelyek csak rá jellemzők és emiatt egyediek. Az sem vitatható, hogy igen nehéz, sőt lehetet­len a különböző termékeket gyártó és azokat különböző piaci szituációban értékesítő vállalatok számára — akár te­vékenységek, akár struktúrák tekintetében — mindent meg­oldó, kész „recepteket" adni a szervező munka terén. Ahogyan nincs és nem is lesz „általá­nos szervezési recept”. Egy azonban biztos: a szervezés­ben is helye van a típusmeg­oldásoknak vagy inkább a mo- duljeliegű szervezési-szervezeti elemeknek. Ezért nem tartom reménytelen próbálkozásnak a különböző és bizonyos fokig ti­pikusnak mondható működési és szervezeti megoldások be­mutatását, a lehetőségekhez képest több variációban is. Ezek az elemek és szervezési javaslatok kiindulási alapul szolgálhatnak a konkrét, egyedi jegyeket is hordozó működési szabályok és szervezeti struk­túrák létrehozásához. Zeller Gyula könyvét első­sorban a gyakorlati szakem­bereknek szánja, azoknak, akik a beszerzés és az értéke­sítés kérdéseivel, e tevékeny­ség szervezésével foglalkoz­nak: vállalati anyagbeszerzők­nek, marketing-szakembereknek, az értékesítés lebonyolításá­val foglalkozó dolgozóknak. M. Z. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN dr. Kisvárt András A Pécsi Építőipari Szövetkezet (Felszabadulás u. 16. alatt, bejárat az Ipari útról) megnyitotta ilueges üzletét Rövid határidővel állunk a közületek és a lakosság rendelkezésére szabott üvegekkel, üvegezéssel, színes üvegekkel, csiszolt áruval és tükrökkel. Biztosított lakások üvegezése a megrendelő készpénz hozzájárulása nélkül bonyolítható. Telefon: 11-824 lllliil PÉCS SZÜLETTEK: Löffler Tamás, Szabó József, Bulsz Tamás, Zsoldi Anita, Kovács Zsolt, Streitenberger Anett, Bóka Renáta, Kapocsi Nikolett, Sza­bó Achilles, Papp Dániel, Molnár Brigitta, Kovács Erika, Zélity Katalin, Nyitray Mónika, Botos Zsuzsanna, Botos Márton, Herbai Attila, Szalon- tai Csilla, Háros László, Skriván Ist­ván, Szabó Gyula, Hajdá Csaba, Bo­ris Viktor. Szokol Gábor, Szabó Bé­la, Benkő Zsolt, Nagy Krisztián, Bicó Bernadett, Czigány Ágnes, Ferencz Anita, Takács Tamás, Szomor Zoltán, Petrovics Milán, Balogh Balázs, Sza­bó Eszter, Boros Nikolett, Farkas Edi­na, Hargitai Nóra, Walter Edina, Dé­nes Gábor, Bosznay Zoltán, Huszti Adrienn, Dómján Norbert, Járomi Lu­ca, Steinhőfer Eszter, Steinhőfer Kin­ga, Inkő Péter, Rész Dániel, Hege­dűs Attila, Vasvári Kitti, Kitti Zsu­zsanna, Novák Adrienn. Borbás Bri­gitta, Sólyom Csaba. Kapornaki Dal­ma, Gyarmati Zoltán, Csikós Ger­gely, Tálas János, Lajtai Lilla, Cseh Ferenc, Rácz Krisztián, Bagi Tímea, Antal Dávid, Csaba András, Antal Zsanett, Nyári Zsolt, Hammer Anita, Váradi Krisztián, Sholtz And­rea, Darbasi Zsófia. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Pftsi János és Werner Piroska, Francsics Emil és Zöldi Zsuzsanna, Bakacsi László és Csordás Mária, Hargitai Gusztáv és Tóth Erzsébet, Kovács Jó­zsef és Gergál Ágnes, ..Mogyorósi Ká­roly és Szokola Éva, Talló Zoltán és Romics Erzsébet, Gombár János és Illés Gyöngyi, Borsós László és Mar­tin Anna, Keményfi György és Rab Etelka, Vén László és Földvári Ilona, Guth Sándor és Varga-Somogyi Er­zsébet, Sárközi József és Bruckner Hona, Budavári Géza és Kokai Ani­kó, Hirth István és Tislér Ilona, Gye- nei Zoltán és Járányi Ilona, Németh Attila és Rick Szilvia, Pór Károly és Tollas Márta, Szép János és Schlach- ta Gabriella, Komját József és Rö­der Ágnes, Markó Tibor és Tóth Éva, Kovács Ferenc és Lipcsei Julianna, Lukáts István és Horváth Edit, Fe­kete Sándor és Gál Csilla. Naszvadi Pál és Podányi Eszter, Kovács Mik­lós Tamás és Balogh Zsuzsanna, Knotik Zsolt és Szabó Jolán Judit. Nagy Zol­tán Géza és Matuszka Mária, Fekete András és Szabó Jolán, Sallay Gá­bor Árpád és Fükő Katalin, Paksi Sándor és Mayer Zsuzsanna, Buko- vácz Mátyás Ferenc és Huszár Erzsé­bet, Tóth Géza és Hargitai Kornélia, Derváli Loránd József és Jagasics Ilona, Hofecker Attila és Győry Ág­nes Edit, Läufer László és Kajdi Márta, Velényi Csaba és Szilágyi Gabriella, Eklits Attila és Ficsor Ág­nes, Horváth Péter és Kodra Enikő, Pintér László és Grün Zsuzsanna, Schad'bauer Ferenc és Marton And­rea, Berta Károlv György és Mezőfi Klára, Lőrincz József és Szőnyi Zsu­zsanna, Vígh Sándor és Horváth Bea, Ritter József és Kiss Gabriella, Wolf Jenő és Dorn Márta, Ferk Imre és Szabó Gizella, Miovácz Zoltán és Mátai Márta, Lakatos Zoltán és Hoffmann Erika. MEGHALTAK: Monoszlai István, Disztl Jenő, Stausz Kálmán, Tóth VendeSné Nagy-Gál Erzsébet. Veriga Györgyné Balátinác Karolin^l-öri Já­nos, Bareith Péter, Lengvári István, Horváth Lászlóné Hégen Katalin, Farkas Gyula, Engel János, Tóth Jó­zsef, Szalai József, Tóth Gyuláné Hirt Katalin, Tóth János, Bíró Mária, Sebők János, Balogh Lajos, Gergely Rezsőné Mayer Zsuzsanna, Tóth Fe­renc, Balázs Kálmán, Villányi Jenő, Csütörtök Lajosné Ernszt Ilona, Futó József, Pinczel Ferenc. Hock József- né Schiller Mária, Stang Jánosné Brachmann Mária, Végh Gyöngyi, Erdorf Ferencné Mául Katalin, Gár- dosi^ István. Varga Sándorné Varga Mária, Kővári János, Gitta Jánosné Rigler Margit, Zámbó Lőrincné Ko- lics Mária, Flumbort Károlyné Bene­dek Mária, Magyar Károly, Apacel- ler Péterné Höhn Katalin. Ábel Jó- zsefné Jancsenics Anna, Gergics Já­nos, Juhász Józsefné Horváth Mária, Zomi Györgyné Somogyi Erzsébet, Ruck Józsefné Dénes Erzsébet, Csit- kovics Lászlóné Komáromi Erzsébet, Halász Béla. Deák Sándorné Deli Irén, _ Szabó Józsefné Liczki Ilona, Fuder Márton, Szebényi József, Szá- vics Lajosné Vég Mária, Szabó Sán­dor, Mesztegnyei János, Pintér Anna, Horváth Pál, Hartmann Jánosné Se- beszits Mária, Erős Ferenc, Deli Já­nos, Dobokay Mártonná Máté Zsó­fia, Varga György. Tóth Lajos. Bu- zsák László, Hartunk Rudolfné Bor­bás Juliojina, Tót Sándor, Bank Sán­dor, Bírta József, Nagy-Mélykúti Dá­vid, Hetényi Bertalanná Molnár Juli­anna, Bátorfi József, Szebeni József, Kovács Józsefné Dani Sára, Bodis János, Czeier Mátyásné Rékási Irén, Tóth György. Várkonyi Imre, Várhelyi Jstvánné Bíró Teréz, Kis Jánosné Lingl Teréz, Szabó Ferenc, Hohmann István, Veszlényi Jánosné Boday Va­léria, Tóth Károívné Kalauz Margit, Takács Antal, Szabó Istvánná Ko­vács Borbála, Gönczöl Ignácz, Erdő- si Jánosné Kovács Ágnes, Bánfai Do- mokosné Meiszter Hilda Gombár Istvánná Szabó Erzsébet. Odri József, Mátrai Lajosné Ruman Mária. SIKLÓS SZÜLETTEK: Juhász István József, Bencze Mária Ibolya, Balog Péter, Bencze Brigitta;, Kántor Istvám, Mozsgai Mónika Beáta, Buni Ivett, Major Erika, Matisa Júlia, Léber János, Baráti Zoltán József, Gyócsi Hajnalka. Bá- lizs Beáta, Hambaíkó Mira Izabella, Ungvári Neszta, Kovács Zita. Csabai László, Krebsz János, Gyimesi Berna­dett, Kovács Renáta, Vörös Tamás, Fürdős Zsolt, Magyar Gábor, Skrut Adrienn, Vanyur Ferenc Levente, Farkas Eszter Teszárik Zoltán, Nagy írisz, Papp Gábor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Maros János és Popé Klára, Szabó Gábor és Balázs Emese. MEGHALTAK: Gáspár Lajos, Speigl Kálmánná Szavai Aranka, Ricsulg Lajos, Szabadi István, Gehring Mi- háiyné Klein Magdolna, Vucskó Ist­vánná Decsi Mária, Heümüller Hen- rikné Keresztes Vilma, Túri János, Szekeres György, Kovács Mátygí, Hornunk József.

Next

/
Thumbnails
Contents