Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-10 / 187. szám
A Pécsi Nyári Színház új játékhelye a szoborparkban. Az amfiteátrumszerűen kiképzett nézőtér előtti játéktér kiválóan alkalmas kamaraművek előadására. Képünkön a színpadavató Rezekc. balettműsorban a Pécsi Balett négy táncművésze. Két balettest és egy matiné Jegyzetek a Pécsi Nyári Színház első bemutatóiról Az idei Pécsi Nyári Színház programja a Kodály-centenári- um jegyében alakult ki. A művek jelentős része Kodály-alko- tás, vagy a Kodály zenéjének inspirációja alapján készült. A Szabadtéri Táncszínen megnyitó díszelőadásként három felújított Kodály—Eck balett került bemutatásra, a Nyári este, a Csellószonáta és a Felszállott a páva. SZABADTÉRI Az 1970-ben bemutatott Nyári este c. kompozíció a felújítás során némiképpen át is alakult. Az eredeti műben szereplő Katona—Pásztor és Leány hármasból most a Leány szerepe emelkedett ki, a mindenkit meghódítani akaró, mindig másba szerelmes naiv fiatal. Zarnóczai Gizella táncával és mimikájával nagyszerűen érzékeltette azt az átalakulást, amellyel eljut cselekedeteinek felismeréséig, és a csapongó' fiatal lányból magára maradó, megtört és társtalan ember válik. A Csellószonáta nem sorolható a legsikerültebb balettművek közé. A zene az egy hangszer ellenére is, több téte- lességé&el változatos mű, bár gondolatközlése elvont. A táncban viszont az egytémájúság uralkodott, egy hisztérikus nő pantomimjátékát láthattuk. Szaggatott, ideges, befejezetlen mozdulatok jelezték lelki világát, amit kitűnően ábrázolt Bretus Mária. A témán viszont sem a jó előadás, sem az avantgárd jellegű díszlet és kellék nem tudott segíteni. A lavór, a sámli, a zsákból kirázott, egész színpadot elárasztó színes rongytömeg, az öngyilkossághoz előkészített kötél, a lukas paraván vászon, számomra mind hatástalan, tartalmatlan eszközök maradtak csupán. A befejező mű, a Felszállott a páva szép zárószám volt, híven tolmácsolta a páva csodaerejéhez fűződő népi hiedelmet. Eck Imre hatásos csoporttáncai mellett nagyszerűen érvényesült a pávát megjelenítő Tamás Gyöngyi elegánsan szép mozgású és páva-elképzeléseinket hatásosan megvalósító tánca. SZOBORPARK Igazi rekkenő nyári délelőttön került sor a villányi Szoborparkban az ott dolgozó küfjjldi és hazai művészek által nemrég elkészített nézőtér, illetve játékhely avatására. Remekül megválasztott helyen, a szép kilátással bíró kisméretű szabadtéri színház kamaraművek előadására inspirál. Az avatóünnepségre hivatott balettbemutató koreográfusa Hetényi János volt. Rezek c. tréfás, komikus hatású balettsorozatában a reneszánsz kor társastáncaitól korunkig — főképp a játékos lépés- és mozgáselemek felhasználásával — remekül sikerült, matiné műsort alkotott. Külön említésre méltó a sorozat befejező darabjaként látott Chaplin-komédia. A koreográfia alapja Háry Balázsnak, a Nevelők Háza rézfúvós ötösének ajánlott „Ftommage a Charlie Chaplin, a nagy diktátor emlékezetének" c. zenemű. A zenei együttes - Tamás János (trombita), Gyurkó István (trombita), Végh Csaba (kürt), Bence Zsolt (harsona) és Medgyes László (tuba) - zenei élményben részesített bennünket. Muzsikájuk táncos változatát nagyszerű előadásban láthattuk a táncosoktól: Bretus Máriától, Paro- nai Magdolnától, Bauer Józseftől és Körmendi Lászlótól. BARBAKAN Lót leányai címmel Goldmark Károly hegedűversenyének fel- használásával készített kamarabalettet Eck Imre. A közismert történet: Sodorna és Gomora elpusztítása a két város erkölcstelensége miatt, Lót feleségének sóbálvánnyá válása. A balett azzal a momentummal foglalkozik, ami ez után történik, amikor a két leány egyedül marad idős apjával, és lelismerik azt, hogy tenniök kell valamit, mivel nemzetségük kihal, hisz senki élőlény nem maradt meg körülöttük. A nemzetség fennmaradása ügyében idős apjukat leitátják, gyermeket fogannak tőle, ezáltal él tovább a moábiták és az am- moniták törzse. Az idősebb lány megszemélyesítője Bretus Mária a felelősség felismerését, majd násztáncában és ezt követően a kihalás rémétől való felszabadulás örömét táncolta el. A kisebb lánynak hiteles életre keltője Paronai Magdolna volt. Bája, kedvessége, mozdulatainak őszintesége annak a gyermeklánynak a látványát keltették, aki nemcsak követi nővérének szavait, nemcsak azonosul vele (Bretus és Paronai kettőse), de tudatára ébred, felfogja cselekedeteiknek a szükségességét. Lót szerepét Eck Imre táncolta. Felfogásában, megjelenítésében azt az öreget láthattuk, aki lányai tervéről mit sem tudva issza a kábító italt, majd táncol archaizáló ritmusú, tragédiát hordozó násztáncot leányaival. A kis színtér, a nézők közelsége a táncosoktól nagyon kidolgozott, precíz munkát ' igényel. Ez különösen az arcjátékban és a táncok mozdulataiban jelentkezik. Az egységes mozdulat az egységes gondolat hordozója. Technikailag és tar. talmilag egyaránt jól megfogalmazott és nagyon szépen megkomponált kamaraműben gyönyörködhettek a nézők. Fonay Zsuzsa Lót és lányai. (Paronai Magdolna, Bretus Mária és Eck Imre) Fotók: Cseri László A milánói makaróni titka Heti két szabadnap - több kulturális lehetőség? Talán nincs jogom haragudni a könyvtárosra, alki azt állította, hogy szombaton és vasárnap nem érdemes a könyvtárat nyitva tartani. Ő tudja. Bizonyára kipróbálta. Miféle jogon ítélem meg őt? Milyen jogon akarom megszabni a munkaidejét? * És a népművelőre? Rá tán haragudhatok, hogy szombatra nem tervez progrtímot? Neki is jár a szabad szombat. És ő is példákat tud citálni arra, hogy a szombat délelőtti rendezvények megbuktak az érdektelenség miatt. Meggyőző érvelés, Már-már elfogadnám, ha nem jutna eszembe a milánói makaróni családi története. Ezzel a sokak által kedvelt' ételfajtával egyik sógornőm várt bennünket családi összejövetelre. Gyermekeim még soha nem kóstolták és — rossz 8. HÉTVÉGE szokás, de mit tegyek? — nem akarták megízlelni sem. Mi, felnőttek nem sokat kérettük magunkat, hozzáláttunk a teljes mennyiség elpusztításához. Egy idő múlva a fenséges étket újra felkínáltuk a gyerekeknek, ínycsiklandó jelzőkkel ecsetelve annak nagyszerűségét, és a nagyobbik fiam végül megkóstolta. Láttam, rajta, hogy ízlik neki a falat, és csak megalapozatlan véleményéhez _ való konok ragaszkodása miatt húzza el a száját. Amikor második alkalommal, másutt vendégeskedvén, ismét találkoztak gyermekeim a milánói makarónival, a nagyobbik már szó nélkül tüntette el a saját adagját. S ■mostanában, otthon, ha Gergőn múlna, a vízcsapból is milánói makaróni ereszkedne alá. Még rövidnadrágos népművelő koromból tudom, hogy az új kezdeményezések nem arattak tomboló sikert csupán attól, hogy újak voltak és kezdeményezések. Hosszú harcnak, a közönség meggyőzésének, a lappangó igények felkeltésének kellett követnie az adott program vagy művelődési forma meghirdetését. Hogyne lenne szükséges ez a küzdelem akkor, amikor a magyar történelemben először szeretnénk kulturális lehetőségeket teremteni milliós tömegek számára heti két szabadnapon? Mert el kell ismernünk — elegendő tapasztalatunk van már róla —, hogy nem csupán a munkára nevelés okozhat problémákat egy társadalomban. A szabad idő bölcs eltöltésére való késztetés legalább ilyen gondokkal jár. Sőt! A munka elvégzésére ró- kényeszerít az anyagi szükség, kereteit megteremti a képzettség, a munkaidő és a munkahely. De mi kényszerít arra, hogy a szabad időben művelődjünk, szórakozzunk, sportoljunk? Szabad idős szokásaimat mi határozza meg? A közösségi hagyomány, mint egykor? Nemigen! A régmúltból már csak a kocsma maradt élő s napi szokás. Nagy az iskolák és a közművelődési intézmények felelőssége. Az iskoláké, mert érzékenyebb emberi életkorban alaki- hatnak ki új szokásokat, az intézményeké, mert hétvégi kulturális kezdeményezéseik életmódformáló lehetőséggé válhatnak. S hoqy a népművelőnek is szüksége van a szabadnapra? Igen. De legyen ez a nap a kedd, a csütörtök vagy a péntek. Akár mind a három. De a szombat, a . vasárnap és a tévéadás nélküli hétfő nem. S ha ehhez az szükséges, hogy vasárnap is dolgozó pékekhez, buszvezetőkhöz vagy bányászokhoz hasonlóan túlóradíjat kapjanak, ám kapják meg azt. Őket is meg kell fizetni azért, mert a hétvégét nem a családjukkal, hanem a köz szolgálatában töltik! S hogy miből? A hétvégi kulturális vállalkozások nyereségéből. A játszóházak, a szombatra-vasámapra áthelyezett közhasznú tanfolyamok, az utazási irodákkal közösen szervezett kirándulások, a játéktermek és a szórakoztató programok bevételéből. Mert lehet, hogy a milánói makaróni kezdetben nem ízlik az ember fiándk. De ha rájön az ízére, mert ízlése szerint van elkészítve, biztosak lehetünk benne, hogy megfizeti az árát. N. G. Orvosegyetemi kutatások Pécsett Lehet, hogy Galilei még nem tervezte meg a kutatásait, ma atonban nehéz volna úgy folytatni tudományos tevékenységet, hogy a kutató évekre előre ne vetne számot a lépéseivel. Különösen a természettudományok területén fontos a tervezés, hiszen itt egész kutatócsoportok működését kell összehangolni, műszereket kell rendelni; nemegyszer egymás javára kell lemondaniuk egy-egy elképzelésükről a kutatóhelyeknek. A mai tudományos munkát igen nagy százalékban - a pénz, a korszerű műszerezettség határozza meg. Nem titok, hogy egy kis ország kutatói ezen a téren hátrányban vannak a gazdagabb államok tudományos műhelyeivel szemben. A magyar orvosi kutatás egyik nemzetközilea is elismert bázisa a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Kutatási tervei az Egészségügyi Minisztérium VI. ötéves tervéhez kapcsolódnak. A minisztérium legfontosabb célja ebben a tervciklusban az, hogy felkészítse intézményeit a magasabb színvonalú, korszerűbb, egészségügyi ellátásra. Lényegében ennek rendelik aló most a tudományos kutatást. Exten- zív fejlesztésre ezen a tárcán belül sincs mód, ezért súlypontozzák a feladatokat, szerkezeti-szervezeti változásokat kívánnak végrehajtani. Ezek azonban alapjaiban^ nem változtatják meg az egészségügyi ellátás eddigi rendszerét. Egyebek között arról van szó, hogy regionális központokat kívánnak létrehozni. olyan jól felszerelt intézményeket, amelyek több megye speciális betegellátását is képesek elvégezni. Például a művese-kezelést lehetetlen volna minden kórházban megvalósítani, de a regionális központokban fölszerelt állomások hatásos segítséget tudnak nyújtani a rászorulóknak. Ezeket az intézményeket a korábbi tapasztalatok alapján jelölik ki, s rendszerük behálózza majd az egész országot. A minisztérium ezen elképzelései a Pécsi Orvostudományi Egyetemen folyó eddigi kutatásokat nem befolyásolják. Változások csak részlet- kérdésekben vannak. Mielőtt az egyetemnek a VI. ötéves tervhez kapcsolódó kutatásait nagy vonalakban ismertetnénk, tekintsük át, hogyan is történt egy-egy kutatási téma elfogadása. Az előző tervperiódus utolsó évében az Egészségügyi Minisztérium tudományos' és kutatási főosztálya részletes, beszámoló rendszerű kérdőívet bocsájtott ki, amelyet a kutatóhelyeknek kellett megválaszolniuk. A kutatócsoportok lényegében önértékelést végeztek, feltüntették eredményeiket, publikációik számát a konfereciákon való részvételt, egyszóval minden olyan adatot, amelyből a kutatás eredményességére, vagy eredménytelenségére következtetni lehet. Viszonylag tárgyilagos mércének tekinthető az úgynevezett nemzetközi ci- tációs index is, ameiy a világ legjobb tudományos folyóirataiban megjelent közleményeket veszi figyelembe, szerzők és témák szerint (E mutató alapján a pécsi orvosegyetem több intézete elismert kutatóhelynek számít). Az önértékelések tanulmányozása után a POTE tudományos bizottsága — szükség esetén szakértők bevonásával — összegzést adott, és a teljes dokumentációt felküldte az Egészségügyi Minisztériumba. Itt szakbizottságokban megvitatták a témákat és döntöttek elfogadásukról. E beszámolók alapján á minisztérium erre a tervidőszakra 17 tudományos főirányt szabott meg. Az ezekhez csatlakozó témákban mind a már eddig is eredményes kutatóhelyek, mind az új tervvel jelentkező kutató- csoportok pályázhattak. A pályázat elbírálása után a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 35 témába folyik tárcaszerű kutatómunka. A Magyar Tudományos Akadémia külön támogatja az anatómiai, biofizikai ’ és élettani intézetben, valamint a központi elméleti laboratóriumban folyó egyes kutatásokat. KGST szinten végez kutatásokat az izomműködéssel és a szervezet vízháztdrtásá- val kapcsolatban a biofizikai intézet. Meg kell említeni a nemzetközi kapcsolatokon alapuló tudományos munkát, amelyet az egyetem kutatói kétoldalú egyezmények keretében végeznek. így például közös témát tanulmányoznak egyes intézetek moszkvai, leningrá- di, Ivovi, obcsinszki, szuhumi, valamint berlini, erfurti, jénai, pozsonyi és turócsszentmár- toni kutató csoportokkal. Figyelemre méltóak az egyéb hatóságok által támogatott kutatások is, köztük a Pécsett különös fontossággal bíró bányaegészségügyi vizsgálatok. összességében mintegy nyolcvan nagyobb témában folynak kutatások a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Nagy szám ez, mögötte egyre inkább elismert minőségi munka rejlik, ami annál is inkább figyelmet érdemel, mert műszerezettség tekintetében a POTE sem tartozik a nemzetközi élvonalhoz. A tervezéskor ehhez kellett igazodni. Kiderül ez abból az előterjesztésből is, amelyet a tervjavaslat elkészítésekor fogalmaztak meg. Záró sorait idézzük: „A POTE kutatásfejlesztési tervei magukban kell hogy foglalják az egészségügyi ellátás szakmapolitikai céljai!, az irányító szervek határozataiból adódó, és a nemzetközi együttműködésből fakadó feladatokat. E feladatok megoldása koordinált oktató- nevelő és gyógyító-megelőző intézkedések végrehajtását is feltételezi, azonban középtávú kutatási tervünk oilvan reális elemekből építendő fel, hogy a rendelkezésre álló szellemi kapacitások, anyagi—műszaki eszközök, együttműködési lehetőségek segítsék a körvonalazott feladatok megoldását, biztosítsák azok igényes szintű tudományos hátterét." H. J.
